Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. JANUÁR 21 A LENYEGRE ÖSSZPONTOSÍTANAK AZ OROSZ ELNÖK TANÁCSKOZÁSA A BRIT KÜLÜGYMINISZTERREL Douglas Hurd brit külügyminiszter tegnap munkalátogatásra Moszkvába érkezett, s a Kremlben megkezdte tárgyalásait Borisz Jelcin orosz elnökkel. A megbeszélések középpontjában a nyugati segélyek folyósítása, a volt Szovjetunió nukleáris fegyvereinek sorsa, s a Független Államok Közösségének kilátásai szerepeltek. Hurd a múlt héten Kazahsztánban járt, majd a hét végén Kijevben tárgyalt. Tárgyalópartnere Leonyid Kravcsuk elnök, Vitold Fokin kormányfő, valamint a védelmi és a külügyminiszter volt, akikkel hasonló témákról tárgyalt, mint Moszkvában Jelcinnel, s még azt megelőzően orosz partnerével, Andrej Kozirevvel. Brit források szerint Kozirev tájékoztatta a vendéget a 11 szövetségi köztársaság közti viszonyról és az ukrán-orosz feszültségről. Hurd megtudta, egy munkacsoportot hoztak létre, melynek feladata tisztázni a Kijev és Moszkva közötti ellentéteket az Ukrajnában állomásozó egykori szovjet csapatok körül és a fekete-tengeri flottát illetően. Egyébként Szevasztopolban, amely a fekete-tengeri flotta fő bázisa, vasárnap délután kb. 6 ezren vettek részt azon a nagygyűlésen, amelyet a Krimi Republikánus Mozgalom szervezett. A résztvevők támogatták a Független Államok Közösségét és egységes fegyveres erőit. Ugyanakkor követelték Krím elszakadását Ukrajnától. Beszédet mondott a nagygyűlésen Ivan Jermakov, a város polgármestere is. Azt mondta, Szevasztopol mindig is az orosz dicsőség városa volt, s reményét fejezte ki, hogy a Független Államok Közössége képes lesz megvédeni a városnak ezt a legendás státuszát. A volt szovjet parlament konzervatív szárnya, a Szojuz frakció elnöksége vasárnap Moszkvában ülést tartott és követelte a szovjet küldöttkongresszus rendkívüli ülésszakának összehívását, annak ellenére, hogy ez a fórum gyakorlatilag maga döntött feloszlatásáról az augusztusi puccskísérlet után. A Szojuz vezetői nem titkolták, szerintük ennek a kongresszusnak kellene döntenie a Szovjetunió államjogi restaurálásáról. Hasonló kérés a volt kongresszus több mint 300 tagja részéről már decemberben is elhangzott. Követelésüket Mihail Gorbacsovnak címezték, aki akkor még az unió elnöke volt, de követelésüket válaszra sem méltatta. KATONAI PUCCS KONGÓBAN A kongói hadsereg főparancsnoksága tegnap reggel bejelentette: megdöntötte André Milongo ideiglenes kormányát, mivel az passzív és hozzá nem értő volt. A rádió által közvetített nyilatkozat szerint a hadsereg vezetése új kormányfő kinevezését kéri a köztársaság legfelsőbb tanácsától, amely az ideiglenes törvényhozó testület. Ezenkívül a katonák elrendelték az éjszakai kijárási tilalmat. A közlemény szerint a hadsereg főparancsnokságának egyik tagja sem akar részt venni az új kormányban Ugyanakkor a katonák megerősítették hűségüket a „demokratikus folyamat" iránt. A Milongo-kormány megdöntésének oka az volt, hogy a miniszterelnök elutasította a hadsereg követelését, miszerint váltsa le Michel Gangouo védelmi minisztert és a katonai egységek új parancsnokait, akiket a hadseregbe való konzultációk nélkül nevezett ki. A katonák úgy vélekedtek, hogy az új védelmi miniszter igyekszik biztosítani Milongo számára a győzelmet a tervezett parlamenti választásokon. A desszarrt egységek még vasárnap este elfoglalták Brazaville-ben a televízió épületét és megszakították az adást. Még az este folyamán rádióbeszédében Milongo kormányfő ismételten elutasította a védelmi miniszter leváltását, mondván, ez kellemetlen precedenst teremtene. Viszont ígéretet tett néhány magas rangú tiszt visszahívására. A katonákat pedig a laktanyákba való viszszatérésre szólította fel, de nem lelt meghallgatásra. A kongói hadsereg tavaly nyáron vesztette el közvetlen befolyását az ország irányítására, amikor a nemzeti konferencia megfosztotta jogköre nagy részétől Denis SassouNguesso elnököt, s kinevezte az ideiglenes parlamentet és a kormányt. INOG A FÖLD AZ IZRAELI KABINET LÁBA ALATT Simon Peresz, az izraeli Munkapárt vezetője vasárnap az arab-izraeli béketárgyalások felfüggesztését szorgalmazta az izraeli parlamenti választások előkészítésének idejére. Egyben bejelentette, hogy pártja bizalmatlansági indítványt terjeszt be a parlamentben Jicchak Samir kormányával szemben. Peresz véleménye szerint nem lehet tárgyalni az arabokkal akkor, amikor a diplomaták inkább választóik reagálásaira gondolnak, semmint a tisztességes diplomáciára. A kormánykoalíció vezeio pártja, a Likud forrásai szerint a párt azon lesz, hogy megegyezésre jusson a Munkapárttal az előrehozott választásokról. Misa Haris, a Munkapárt vasárnap megválasztott titkára közölte, a 11 százalékos munkanélküliség miatt fogják kérni a bizalom megvonását a kormánytól. Ezzel kapcsolatban a Reuter hírügynökség úgy vélekedett, a legnagyobb ellenzéki párt a béketárgyalásokról, ahol Samirék sikereiről lehet beszélni, a kabinet kudarcaira akarja terelni a figyelmet. HORVÁTORSZÁG: NÖVEKVŐ FESZÜLTSÉG A VÁLSÁGÖVEZETEKBEN A belgrádi tömegtájékoztató eszközök szerint Horvátország és Szlovénia elismerése óta a válságövezetekben egyre növekszik a feszültség. A televízió tegnap reggeli tudósításában azt állította, hogy a horvát erők provokálják ki az összetűzéseket. A tegnapra virradó éjszaka a nyugat-szlavóniai front egész vonalán a horvát tüzérek állítólag több ízben is kezdeményezték az összecsapásokat. Kézifegyverekből az aknavetőkből nyitottak tüzet a Nova Gradiskától nyugatra és a Novskától délre eső szakaszon. Lipik mellett úgyszintén lőtték a jugoszláv hadsereg állásait. A tegnapi adatok szerint a hét végén legkevesebb öt ember vesztette életét. A horvát rádió azt állította, hogy öt horvát halt meg, a Tanjug viszont azt, hogy a hadsereg 5 katonája veszítette életét. A belgrádi televízió arról is hírt adott, hogy a horvátok Lipik és Nova Gradiska térségében erőátcsoportosításokat hajtanak végre. A belgrádi rádió azzal vádolta az Európai Közösségeket, hogy Horvátország és Szlovénia elismerésével Jugoszlávia szétesését segítette elő. Ismét a régi érvet húzta elő: ez a lépés megnövelte a konfliktus kirobbanásának veszélyét Bosznia-Hercegovinában. DÉL-OSZIÉTIA A FÜGGETLENSÉGRE VOKSOLT A Grúziához tartozó Dél-Oszétiában vasárnap népszavazást tartottak, melyben a lakosság döntő többsége a függetlenség, s egyben az orosz föderációhoz való csatlakozás mellett döntött. A voksolás végeredménye csak néhány nap múlva lesz ismeretes. Az eddigi információk szerint a jogosultak több mint 90 százaléka vett részt a szavazáson, és szavazott az a kb. 100 ezer menekült is, aki jelenleg ÉszakOszétiában tartózkodik, valamint az ottani főiskolákon tanuló diákok. A népszavazáson csak a grúzok lakta falvak nem vettek részt. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a tbiliszi hivatalos helyek elutasítóan reagáltak a voksolásra, amelyet a Grúzia területi egysége elleni támadásnak tekintenek. DélOszétia egyébként már 1990-ben kihirdette függetlenségét, reagálásként a grúzok és oszétek közti véres összecsapásokra. Ezek váltakozó hevességgel azóta is folytatódtak, s a terület közigazgatási központja, Chinvali gyakorlatilag továbbra is grúz katonai blokád alatt van. Érdekes módon az orosz kormány sem fogadta túl nagy lelkesedéssel már a népszavazás tényét sem, mivel abban reménykedik, hogy Gamszahurdia megbuktatása után a jelenlegi grúz vezetéssel sikerül javítania a kétoldalú kapcsolatokat. Fenntartásokkal szólt a népszavazásról az észak-oszét parlament elnöke is. Mint mondotta, ez csak újabb konfrontációhoz vezethet a grúzok ós az oszétek között. K

ülönböző kategóriájú rémhírek vannak, a megmosolyogtató abszurdaktól egészen a komoly aggodalmakat keltőkig. Hová sorolja az ember azt, amely tegnapra Moszkva számára katonai puccsot lósolt? Semmi esetre sem a kacagtatóak közé. A legfelsőbb katonai körök is komolyan foglalkoztak vele, mondván: a hadsereg depolitizálására van szükség. De nyilvánvalóan ezt sem veszik komolyan, mert a szovjet utódállamok egymás között kemény hatalmi és presztizsháborút vivnak. És ebben a küzdelemben kulcsszerepe van a négymilliós hadseregnek, amelynek felbomlása. államonként! ,,privatizálása" beláthatatlan következményekkel járhat. Nem tartott sokáig a három szláv állam szövetségeként indult Független Államok Közösségében az összhang Ha a FÁK egyszer szétesik, az biztos nem a későn csatlakozók miatt lesz, maguk a szláv alapítók fogják szétverni. Az egykori uniót összetartó ideológia megszűnt, s nincs helyette semmi, ami arra késztetné az utódokat, hogy ne a saját, hanem a Közösség érdekeit tartsák szem előtt. Közös érdek lehetne a nyomorból való kilábalás, egymás támogatása, csakhogy most az egyik koldus koloncnak érzi a másikat, azt hiszi, egyedül könnyebb lesz. Mindehhez még hozzá kell tenni az oly sokat emlegetett nacionalizmust, és mivel atomhatalmakról van szó, nagyhatalmi ambícióik is közrejátszanak. Talán nem tévedek, ha azt mondom, a FÁK jövője az orosz-ukrán konfliktustól tügg. Az ellentétek nagyságát igazolja, hogy a hadsereg ügyében a FÁK múlt csütörtöki csúcsértekezletén sem tudtak megállapodni, sőt, a pénteki összfegyvernemi tiszti értekezletet többen egy puccs előkészítésének nevezték. Az tény, hogy a katonaság mindinkább önálló erőként lép fel a politika színpadán, és tény az is, hogy a FÁK egyesített erőinek főparancsnoka, Saposnyikov marsall Jelcinnel került- egy táborba. Hiszen mindketten közös haderőt szorgalmaznak, egy minimum kétéves átmeneti időszakra. Kravcsuk ukrán elnök erre azt válaszolta, hogy a közös haderő a volt Szovjetunió híveinek az érdekeit szolgálja. Saposnyikov sem vitatja el elvben Kravcsuk igazát: minden független államnak joga van önálló hadseregre. De ezt Kravcsuk nagyon gyors ütemben akarja végrehajtani, lehetetlen helyzet elé állítva a többieket, akik nem tudják megoldani a katonák szociális problémáit. Kravcsukot az boszszantja, hogy Jelcin tényleg úgy viselkedik, mintha Oroszország volna a Szovjetunió jogainak egyedüli örököse Oroszország került a BT-be és más nemzetközi szervezetekbe, ö marad az utódállamok közül az egyedüli atomhatalom és igy tovább. FÁK-TÓL A HADSEREGET Kettejük nyilatkozatai, elhamarkodott döntései mérgesítették el a flottavitát is. Először Kravcsuk vonta ukrán fennhatóság alá az összes ottani alakulatot, mondván, az a katona, aki nem esküszik lel az ukrán népre, mehet. Az oroszok (vagy 70 ezer tiszt!) és más nemzetiségűek azt kérdezték, miért az ukránokra, miért ne a saját népükre esküdjenek? Kravcsuk másik kitétele az volt, hogy a lekete-tengeri flotta is Ukrajnáé, kivéve a hadászati erőket. Csakhogy abban sem értenek egyet, mi tartozik a hadászati kategóriába. Az ukrán vezető szerint csak az atomfegyverek hordozására alkalmas hajók, amelyek egyébként a flotta elenyésző részét képezik. Saposnyikov és Kaszatonov admirális viszont úgy véli, a nemzetközi erőegyensúly szempontjából az egész flotta stratégiai szerepet tölt be. Mint ismeretes, korábban az amerikaiak földközi-tengeri flottáját ellensúlyozta. Jelcin országjáró körútján, például Uljanovszkban nyíltan kijelentette: megüzente a flotta matrózainak és tisztjeinek, hogy az orosz elnök személyes védelme alatt állnak, Ukrajnára semmilyen esküt ne tegyenek, a fekete-tenger

i flotta orosz volt és az Is marad. Több se kellett az ukrán nemzeti büszkeségnek! Kravcsuk bejelentette: a nyár közepéig eltávolítják az atomfegyvereket a flotta hajóiról is, ezt követően a közös parancsnokság alól ezek az egységek is visszakerülnek az ukrán felügyelet alá. Tényleg nem lehet ésszerű kompromisszumot kötni? Lehetne, de az embernek az a benyomása, hogy míg korábban a Szovjetunió a kapitalizmussal szemben fegyverkezett és igyekezett minél jobb stratégiai pozíciókat kiharcolni, most viszont a szovjet utódállamok egymás ellenében törekednek ugyanerre. A fekete-tengeri flotta 200 éves múltra tekint vissza, 1783-ban alapították, s öt év múlva már döntő győzelmet aratott az orosz-török háborúban. A második világháború idején szintén jelentős szerepe volt, ekkor kapta a flotta az első tengeralattjárót. Mai ereje: 28 tengeralattjáró, 45 nagyobb és 300 kis meg közepes ha|ó, továbbá 150 harci repülőgép, 85 harci helikopter, valamint taktikai atomfegyverek tartoznak kötelékébe. A flottánál 81 ezer tengerész és tengerészgyalogos teljesít szolgálatot. És ami nem elhanyagolható szempont: egyes becslések 80-90 milliárd dollárra becsülik a flotta értékét E

gyrészt ezért folyik tehát a harc Ukrajna és Oroszország között, másrészt pedig: a flotta legfőbb támaszpontja Szevasztopol, továbbá Odessza, s mindkettő Ukrajnához tartozik. A tét a Fekete-tengerre való kijutás. Az ukrán tengerpart pedig jóval nagyobb, mint ami Oroszországnak maradt. Ha igaz az, hogy a konfliktusnak ez utóbbiak a valódi mozgatórugói, abból az a következtetés vonható le, hogy az oroszok és az ukránok nem nagyon hisznek a közös jövőben, a FÁK-at amolyan átmeneti megoldásnak tartják a Szovjetunió és a teljes önállóság elérése között. Csak ez magyarázza a pozícióharcot, aminek egy demokratikusan működő államközösségben nem volna értelme. Mindez talán túlzás is lehetne, ha nem ugyanez folyna gazdasági téren is: Ukrajna a kuponokkal, a rubel gyors leépítésével védőfalat emelt maga köré, Oroszországban pedig az Inflációt gerjeszti. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN T

íz évvel ezelőtt robbant ki a botrány a volt Szovjetunió és az USA között, amiért a szovjetek a Egyesült Államok új moszkvai nagykövetségének épületében lehallgatókészülékeket telepítettek. Vagyim Bakatyin volt KGB-főnök tegnap a televízióban bejelentette, hogy átadta az amerikaiaknak a „poloskák" telepítési tervét. Ezzel korábban Mihail Gorbacsov és Jelcin orosz elnök is egyetértett. H

oszni Mubarak egyiptomi államfő vasárnap támogatásáról biztosította az új algériai vezetést. Üdvözlő táviratot küldött Mohammed Budiafnak, aki az új kollektív vezetés élén áll, s ebben sokoldalú segítséget ajánlott neki. Mint ismeretes, a Budiaf vezette legfelsőbb nemzeti tanács a múlt héten, Bendzsedid államfő lemondása után vette át a hatalmat Algériában. E lépéssel a hadsereg vezetői az iszlám fundamentalisták hatalomra jutását akadályozták meg. K

ubaban a múlt héten három emigránst ítéltek halálra, akiket állítólag partraszállás után fogtak el, s nagy mennyiségű fegyvert és lőszert találtak náluk. A halálos ítéletek ellen felemelték szavukat a világ ismert személyiségei, köztük Gabriel Garcia Márquez, Nobel-díjas író aki korábban Castro barátja volt. Az államtanács, amelynek élén Castro áll, két halálos Ítéletet megerősített, a harmadikat pedig 30 évi börtönbüntetésre változtatta. H

ozzávetőleg 200 köbméter kőolaj ömlött a földre, de egyelőre nagyobb ökológiai katasztrófa nem fenyeget - erre a megállapításra lutottak a magyar szakemberek. Mint ismeretes, vasárnapra virradó éjszaka a Barátság-2 kőolajvezeték egy része, amely mintegy 50 kmnyire van az ukrán határtól, meghibásodott. A mentési munkálatok folynak, s figyelmet érdemlő tény, hogy 20 év alatt ugyanezen a szakaszon ez volt már a hatodik ilyen csőtörés. A baleseteket a csövek rossz minősége "okozza A szakemberek szerint az egész 70 km-es szakaszon ki kell cserélni a vezetéket. B

erlinben a legfelsőbb bíróság elítélte a volt keletnémet határőrség két tagját, akik 1989-ben lelőttek egy fiatal férfit, aki Nyugatra akart a berlini falon át szökni. A határőrjárat másik két tagját felmentették a vád alól. Az egyik elítélt emberölésért 3 és fél évet kapott, a másik emberölési kísérletért 2 évet. 1961 óta a belnémet határokon több mint 200 embert lőttek le ilyen módon D

ublinban hozták nyilvánosságra az IRA közleményét, amelyben a szervezet közölte, hogy folytatja terrorakcióit azon északír cégek ellen, amelyek a brit hadsereg és a rendőrség számára dolgoznak. Mint ismeretes, e bejelentés előtt 48 órával rendkívül kegyetlen pokolgépes merényletet hajtott végre az IRA, s megölt hét munkást, akik kaszárnyát építettek a brit katonaság számára. Az IRA 1985-ben hirdetett harcot a „kollaboránsok" ellen, és összesen 26 polgári személyt öltek így meg. M

exikóban eddig 17 halálos áldozata van az ítéletidőnek. E dél-amerikai országban régen nem esett annyi hó és régóta nem volt olyan hideg, mint ezekben a napokban. Az emberek ilyen időjárásra nincsenek felkészülve, s a házak tetőszerkezete sem bírja el a nagy hó súlyát. A mexikói kormányszóvivő például arról beszélt, hogy az egyik legjobban sújtott államban, Nuevo Leonban hét évvel ezelőtt láttak utoljára havat. Carlos Salinas de Gortari elnök elrendelte, hogy a hadsereg nyújtson segítséget az érintett területek lakosságának. K

uvait tegnap azt kérte, zárják ki Irakot az Arab Államok Ligájából, mert e szervezet alapelveivel ellentétes tevékenységet folytat. Erről az Al Ahram ellenzéki napilap számolt be, rámutatva, hogy Bagdad szüntelenül segítséget kér az iraki nép számára, s ezzel lényegében megkerüli az ENSZ által elrendelt szankciókat. Ami azt jelenti, hogy a humanitárius segélyek a Baath-párt és Szaddam Husszein túlélését segítik elő.