Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 2. szám, péntek

mÚJSZÓt MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS GYŐZÖTT A JOBB ROSSZ Tegnapra 118 ezer példányban megjelent a Magyar Közlönynek az 1992-es állami költségvetést tartal­mazó száma. Az ellenzéki pártok szerint nyugodtan késhettek volna még vele, mert akkor esetleg a kor­mánypárti képviselők saját ismere­teik és nem kizárólag a frakciós hovatartozásuk alapján szavaztak volna az előbbiek 500 módosító ja­vaslatáról. így viszont a 20 órás folyamatos szavazási procedúra so­rán csak azt a javaslatot fogadta el a parlament, amelyet Kupa Mihály pénzügyminiszter vagy államtitkára támogatott. A törvényt végül 215:120-as sza­vazataránnyal elfogadták, de ezt a kormány szakértői sem értékelték úgy, mintha ezzel optimális költség­vetése lenne erre az esztendőre az országnak. A jövedelmek és kiadá­sok összpontosítottsága nem csök­kent a kívánt mértékben. A tervezett kiadást 1050 milliárd, a bevételt 981 milliárd forintban állapították meg. A csaknem 70 milliárdos költségve­tési hiányból 10 milliárdot kincstárje­gyek kiadásával kívánnak finanszí­rozni. Hétfőtől, január 6-ától újabb ben­zináremelés lesz Magyarországon, miután az üzemanyag literjének fo­gyasztási adóját 6 forinttal fölemel­ték. Május 1-jétól a benzin adóját további négy forint 10 fillérrel fogják emelni. Még az 1991 -es költségvetésben egy tanulóra vetítve nagyobb állami támogatást, fejkvótát állapítottak meg a nemzetiségi óvodai, általános és középiskolai oktatás céljára. A magyar intézményekhez képest ez a többlettámogatás ezen a terüle­ten 1992-ben is megmarad. Kiegé­szítve azzal, hogy a kistelepülése­ken a szeptemberi tanévkezdéstől kincstári pénzből kívánják segíteni új nemzetiségi osztályok indítását az iskolákban. xxx Némi huzavona után január 1 -jé­től 35 százalékkal drágultak Buda­pesten a tömegközlekedés viteldíjai. A villamos- és autóbuszjegyek ára egységesen 18 forint lett. V. PAIZS GÁBOR, Budapest AUSZTRALIA-EGYESÜLT ALLAMOK MINDENKINEK A MAGA FARMEREI FELÉ HAJUK A KEZE Amíg George Bush amerikai el­nök a canberrai parlamentben be­szélt, addig az épület előtt több ezer ausztrál farmer tiltakozott az Egye­sült Államok mezőgazdasági politi­kája ellen. Ez volt ugyanis az auszt­rál-amerikai tárgyalások legvitatot­tabb pontja. Bush azt hangsúlyozta, az USA a jövőben sem mond le saját mezőgazdaságának a dotálásáról. Az ausztrál kormány és főleg a far­merek pedig azt állítják, hogy ennek következtében több milliárd dolláros kárt szenvednek évente. A Fehér Ház ura leszögezte, egy jottányit sem hajlandó engedni a támogatás ügyében, s bár ó személy szerint nem szereti az ilyen gyógymódot, védelmezni fogja az amerikai farme­rek érdekeit. Mindehhez még hozzá­tette, az USA valójában azért támo­gatja a saját farmereit, mert az Euró­pai Közösségek is dotálja saját me­zőgazdasági termelését. Az elnök az ausztrai tarmerek nemzeti szövetségének elnökével, Graham Blighttel is tárgyalt. Blight szerint az elnök kijelentette, odaha­za óriási nyomásnak van kitéve an­nak érdekében, hogy ne szüntesse meg a dotációkat, s azt is elismerte, hogy ezzel Washington megkárosít­ja az ausztrál farmereket. Ez a ma­gatartása mindenesetre ellentétben van mostani ausztráliai és ázsiai körútjának alapvető céljával. Az amerikai gazdaság fellendítése ér­dekében Bush az amerikai export látványos növekedését szeretné elérni az egyes országokban a kü­lönböző vámakadályok felszámolá­sával. Még egy fontos kijelentést tett az amerikai elnök a parlamentben: hangsúlyozta, hogy az Egyesült Ál­lamok megőrzi a szükséges katonai jelenlétet a csendes-óceáni térség­ben annak ellenére, hogy a hideghá­borús időszak már véget ért. A dél-koreai állami rádió a szöuli kormány egyik magas rangú tiszt­ségviselőjére hivatkozva tegnap azt állította, hogy a két Korea legfelsőbb vezetőinek csúcstalálkozójára már ez év márciusában sor kerül. Kim Ir Szen és Ro Te Vu a félszigetet kettéosztó demarkációs vonaltól északra, Keszong városban talál­kozna. Ez mintegy 35 km-nyire van a Korea-közi tárgyalások legismer­tebb helyszínétől, Panmindzsontól. Az említett forrás szerint a csúcsta­lálkozó előkészítése már meg is kezdődött, s arról, hogy megtartják, decemberben Szöulban döntöttek a két miniszterelnök megbeszélései alkalmával. A KBS rádióállomás szerint Szöul azt várja Phenjantól, hogy még a csúcs előtt szerződést ír alá a Nemzetközi Atomenergia Ügynök­séggel, s lehetővé teszi külföldi el­lenőrök belépését a KNDK nukleáris létesítményeibe. A VILÁGSAJTÓBÓL A LE PÁRISIÉN cimü francia na­pilap a Magyarországon és Lengyel­országban végbemenő gazdasági reformokkal összefüggő komoly ne­hézségekkel állítja szembe a piac­gazdaságra való relatíve sikeres át­térést Csehszlovákiában. A lap töb­bek között megállapítja, hogy Cseh­szlovákia a lassú átmenet mellett határozott, s ez kifizedődö döntés volt. Eddig úgy tűnik, hogy az ország gazdasága jól fogadta a liberalizáci­ós intézkedéseket, amelyek ponto­san egy évvel ezelőtt léptek érvény­be. A prágai vezetők legnagyobb sikere az, hogy képesek voltak meg­fékezni az inflációt, hangsúlyozza a lap, s ezzel összefüggésben idézi Karel Dyba és Václav Klaus kijelen­téseit. A Le Párisién azonban figyelmez­tet arra, hogy az árak felszabadítása nem volt fájdalommentes a csehek és a szlovákok számára. Többségük vásárlóképessége 30 százalékkal csökkent, s még mindig növekszik a munkanélküliség. És a legrosz­szabb még hátra van - idézi vége­zetül a lap Václav Havel figyelmez­tetését. 1992. JANUÁR 3. NÉHÁNY SORBAN O—erdától az Európai Közössé­UĹ gek soros elnöke Portugália. Mint ismeretes, a 12 tagállam félé­venként rendszeresen váltja egy­mást ebben a tisztségben. Hollandi­át Portugália váltotta fel, a követke­ző elnök Nagy-Britannia lesz. Portu­gália legfőbb céljául tűzte ki az EK integrálódásának elmélyítését a ma­astrichti csúcstalálkozó határozatai­nak értelmében. Joao de Deus Pin­heira portugál külügyminiszter azon­ban azt hangsúlyozta, hogy fontos kérdésnek tekintik az EK bővítésé­vel kapcsolatos ügyeket is. Wlagyivosztok, a távol-keleti V orosz kikötőváros több mint har­minc év után megnyitotta kapuit a külföldi hajók előtt - közölte az orosz rádió. Elsőként egy vietnami zászló alatt úszó teherhajó használ­ta ki az új lehetőséget, s futott be a Japán-tenger partján fekvő kikötő­be. Az orosz rádió jelentését eddig hivatalos helyről nem erősítették meg. K ínában idén kellene a gyakorlat­ban megvalósítani a lakásrefor­mot, ami azt jelentené, hogy a jövő­ben a piaci elvek alapján gazdálkod­nak majd a lakásokkal. A China Daily című napilap szerint a pekingi kormány úgy döntött, hogy 1992 végéig a fővárosban, Sanghajban és Tiencinben, a tartományok és auto­nóm területek közigazgatási köz­pontjaiban, valamint a kikötőváro­sokban valósítják meg az említett reformot. Azonkívül, hogy a lakáso­kat magántulajdonba adják, a kor­mány számol az adók fokozatos emelésével az eddigi állami és válla­lati lakások esetében. B urkhard Hirsch, a kormányzó liberális párt (FDP) jogi szakér­tője megerősítette a német hatósá­gok szándékát, hogy szabadon en­gedik a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terrorista szervezet korábban bebörtönzött beteg tagjait. Az Ex­press című napilapnak adott nyilatka zatában Hirsch megállapította: erről a témáról Bonnban a legmagasabb szinten folynak a tárgyalások. Ezzel szemben a CDU-CSU parlamenti frakciója ellenzi ezt a lépést, Klaus Kinkéi igazságügy-miniszter (FDP) pedig eddig még nem foglalt állást az ügyben. T egnap 48 órás sztrájkba léptek a francia dokkmunkások. Tavaly októbertől ez már a nyolcadik sztrájkjuk, amellyel a kormány re­formtervezete ellen tiltakoznak. A munkabeszüntetéssel hagyomá­nyos kiváltságaik megőrzéséért har­colnak. Az összes kikötőben kirako­dásra várnak a teherhajók, a szemé­lyi közlekedésnek viszont zavartala­nul kellene működnie. J anuár 1-re 253,57 millió lakosa volt az Egyesült Államoknak, vagyis 4,9 millióval több, mint 1990 elején. A hivatalos statisztika 253 millió 572 ezer 641 amerikait említ, ami a két évvel ezelőtti népszámlá­láshoz viszonyítva 2 százalékkal több. A szakértők előrejelzése sze­rint idén mintegy 2,7 millióval növek­szik az USA lakosságának száma. Abból a feltételezésből indulnak ki, hogy kb. 4 millió gyerek születik, 2,1 millió ember meghal és mintegy 725 ezer külföldi telepedik le az Egyesült Államokban. W ashington tavaly már negyed­szer állította fel a rekordot az egy főre eső gyilkosságok számá­ban. A helyi rendőrség adatai szerint tavaly az Egyesült Államok főváro­sában 487 személyt gyilkoltak meg, néggyel többet, mint 1990-ben. Az idei év is tragikusan kezdődött Wa­shingtonban, a Szilveszter utáni első négy órában négy ember lett bűn­cselekmény áldozata. T valy 10 százalékkal növekedett a brit királyi család „produktivi­tása". Ezt a The Times közölte újévi számában. A napilap szerint a királyi család tagjai tavaly 3270 hivatalos akción vettek részt. Közülük a legak­tívabb Anna hercegnő, Erzsébet ki­rálynő lánya volt, aki az újságírók szerint 604 hivatalos kötelezettséget teljesített, 241-et külföldön. Ót követi a királynő, neki 581 -szer kellett a nyilvánosság elé lépnie. HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÓVATOS OPTIMIZMUS AZ ÚJÉVI MEGÁLLAPODÁS UTÁN (Folytatás az 1. oldalról) a lakosság az 1991-es esztendőre mint rossz álomra tekint, amelyet mielőbb el kell felejteni. Az utóbbi fél évben Jugoszláviában mindkét olda­ton több mint tízezer ember vesztet­te életét, százerzek sebesültek meg, s hozzávetőleg félmillióan menekül­tek el. Az infláció majdnem 300 százalékos volt, az életszínvonal csökkenése átlagosan 17 százalé­kos. A közgazdászok az idei évre a termelés további csökkenését, a lakosság reáljövedelmének a ha­nyatlását jósolják. Egy érdekes adat: Jugoszláviában tavaly a termelés az 1976-os év szintjére esett vissza. És ezek még a legvisszafogottabb jós­latok. Vannak becslések, amelyek szerint az idén az infláció elérheti az 500 százalékot, a legeslegpesszi­mistább prognózisok szerint viszont az 1992-es esztendőben Jugoszlá­viára az ,,argentin tangó" vár, vagy­is az 5000 és 10 000 százalékos infláció közötti ingadozás. HÍRMAGYARÁZATUNK Gondolom, Cyrus Vance nem annyira meggyőződésből, mint inkább hivatalból volt enyhén optimista, hiszen ő tudhatja a legjobban, hogy Tudjman horvát és Milosevics szerb elnök beleegyezése az ENSZ-tervbe még nem jelent azonnali békét. Sőt, inkább rossz tapasztalatai lehetnek a különböző tűzszünetekkel, hiszen még ahányszor úgy látta, hogy van némi előrehaladás, esély a megbékélésre, az valamilyen módon mindannyiszor a harcok eszkalálódásához vezetett. Jugoszláviában nem teltek békésen sem a karácsonyi ünnepek, sem az új év első órái. Azoknak volt tehát igazuk, akik tavaly ősszel, amikor gombamód szaporodtak a tűzszüneti megállapodások, szkeptikusak voltak, nem hittek az 1991-es békében. Nem teljesült a leköszönt ENSZ-főtitkár, Perez de Cuellar titkos álma sem. Nem véletlen a világszervezet emlegetése mindjárt az elején, hiszen az tény, hogy a kudarcot vallott Európai Közösségek helyett mindinkább az ENSZ veszi át a kezdeményezést. A tizenkettek egyébként is mintha kivárnának, legalábbis január 15-ig, amikor el kell(ene) ismerniük az általuk szabott feltételeket teljesítő köztársaságok függetlenségét. Ezt közü­lük egyedül Németország tette már meg, azzal, hogy a hivatalos diplomáciai kapcsolatfelvétel csak 15-én történik meg, függetlenül a többi 11 tagállam döntésétől. Mindez azonban nem változtat a tényen: a hágai békefolyamat csődöt mondott, s egyelőre az is kérdéses, hogy mi lesz január 15-én. Mert nemcsak a szerb blokkal szembenálló négy köztársaság kérte Brüsszeltől az elismerést - egyébként ezektől az Európai Közösségek számított is ilyen kérésre -, hanem az úgynevezett Krajínai Szerb Köztársaság is. Sem Milosevics, sem Tudjman nem tudott válaszolni Vance azon kérdé­sére, miért voltak olyan hevesek a harcok az utóbbi napokban. Talán mindkét fél úgy gondolta, hogy a világ az ünnepekkel és Gorbacsov karácsonyi lemondásával van elfoglalva, nem Jugoszláviára figyel. Ez magyarán azt jelenti, hogy a hadsereg igyekezett tovább erősíteni pozícióít az elfoglalt horvát területeken. És ez az, ami szkeptikussá teszi az embert. Azt tudjuk, hogy az ENSZ 10 ezer kéksisakost küldene Jugoszláviába, ha tiszteletben tartanák a tűzszüne­tet. Talán az is megoldódna, hogy hová telepítsék az ENSZ-katonákat. Kompromisszum kell ez ügyben. Horvátország kezdetben ahhoz ragaszko­dott, hogy az eredeti határok mentén állomásozzanak, Szerbia pedig a jelenlegi frontvonalak mellett kardoskodott. Csak az egyik vagy csak a másik megoldás nem lehetséges. Az első esetben nem választanák szét a harcoló feleket, a másodikban konzerválnák a jelenlegi állapotokat, vagyis Szerbia teruletrabló háborúját teljes siker koronázná. Tehát az ENSZ-csapatok Jugoszláviába küldése csak az első lépés lenne, amely után nagyon kemény alkudozások következnének. A horvát elnök leszögezte: semmiképpen sem hajlandó a határok módosításáról tárgyalni, a hadsereg által megszállt területeket Zágráb a világszervezet segítségével szeretné felszabadítani. Ha ez nem megy, akkor pedig fegyverrel szerzi vissza. Szerbia pedig nem mond le a szerbek lakta horvát területekről, de igényt tart Bosznia ilyen területeire is. Ezt bizonyítja a csonka (szerb) államelnökség terve az úgynevezett harmadik Jugoszlávia megteremtésére. Belgrád elképzelései szerint ehhez a Jugoszláviához Szerbia, Crna Gora, a horvát területen kikiáltott Krajínai Köztársaság és a Boszniában kikiáltott ugyanilyen szerb köztársaság tartozna. Világos, hogy ez a harmadik Jugoszlávia sem lenne más, mint Nagy-Szerbia. Ráadásul Belgrád azt szeretné, ha ez a formáció lenne Jugoszlávia jogutódja is. Tehát Milosevics szeme előtt az orosz példa lebeg, s ő személy szerint valamiféle kis Jelcinnek képzeli magát. A jelcinizmusból Milosevics csak a cinizmust sajátította el. Bármennyire balkáni állapotok uralkodjanak is az Orosz Föderációban, Jelcin orosz receptje nem alkalmazható a Balkánon. MALINÁK ISTVÁN Az utóbbi napokban Karlovac volt a jugoszláv hadsereg támadásainak egyik fő célpontja. Ez a nyugat-horvátországi város lassan Vukovárhoz és Eszékhez válik hasonlóvá. (Telefoto: ČSTK-AP) MÁR MÁRCIUSBAN KOREAI CSÚCSTALÁLKOZÓ LESZ „ VICCES" POLITIKAI BOTRÁNY IGAZ IS LEHETETT VOLNA... Az örmény televízió új, független programjának sikertelen szilvesz­teri vicce valószínűleg a köztársasági parlament elé kerül. Fiatal újságírók egy csoportja elrontotta az örmény politikai vezetés újévi ünnepségeit, amikor a televízióban bejelentette a rendkívüli állapot kihirdetését. A bemondó félbeszakította az ünnepi koncert közvetítését és a Szovjetunióban augusztusban végrehajtott puccskísérletet parodi­zálva bejelentette: Levon-Ter Petroszjan, Örményország elnöke megbetegedett, jogkörét átvette az alelnök, a helyzetet a rendkívüli állapotot felügyelő állami bizottság ellenőrzi. Hozzáfűzte még, hogy betiltottak több örmény napilapot. A tévénézők túlnyomó többsége komolyan vette a viccet, s a kor­mányhivatalokban azonnal megszólaltak a telefonok. A meglepődött állami hivatalonokok zavart és tétovázó válaszai csak megerősítették az általános idegességet. Számos örmény politikus annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy az esetet a parlamentben kell megvitatni, a ,, víccelódöket" pedig meg kell büntetni. Vano Sziragedjan, a kor­mányzó örmény nemzeti mozgalom vezetője kijelentette: szándékos provokációról van szó, a hivatalos és a nem hivatalos ellenzék megpróbálta destabilizálni a köztársaság helyzetét. Ter-Petroszjan eddig nem kommentálta a fiatal újságírók újévi viccét.

Next

/
Thumbnails
Contents