Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-29 / 48. szám
[ Szerkeszti: Tallosi Béla Élt egyszer egy király. Egyetlen fia volt. Amikor a király megöregedett, elhatározta, hogy megházasitja a fiát. A királyfi azt mondta neki:- Engedd meg, hogy bejárjam az egész birodalmamat, és magam válasszak mátkát magamnak! Elbocsátotta az apja. Válogatott, keresgélt a királyfi, de csak nem talált kedvére való mátkát. Végül egy szegény faluban, a falu végén, a legszegényebb házikóban látott egy világszép leányt és megszerette. Nyomban feleségül is kérte, de a leány azt kérdezte tőle:-Mi a mesterséged?- Nincs mesterségem - felelte a királyfi.-No, az már baj - mondta a leány. - Királyfinak lenni az nem mesterség. Ma király vagy- holnap letaszíthatnak a trónról. Hogy keresed meg akkor a kenyeredet? Eredj, tanulj valami mesterséget, akkor feleségül megyek hozzád, de ha nem tanulsz, ne is mutatkozz többé! Elszomorodott a királyfi, nem tudta, ugyan miféle mesterséget tanulhatna meg a leggyorsabban. Visszament apjához, elmondta neki, mi történt vele. összehívta a király a mesterembereket. Tódultak a palotába az asztalosok, a csizmadiák, a szabók, a kőművesek, a kályhások. A király megkérdezte az asztalostól:- Mennyi idő alatt tanítod meg a királyfit a mesterségedre?-öt év alatt! - felelte az asztalos.- Ó! Azalatt férjhez megy a mátkám, nem vár annyi ideig rám - mondta a királyfi. - Minek akkor nekem a mesterség! Megkérdezték a többit: ki tanítja meg a királyfit hamarabb a maga mesterségére? A csizmadia azt mondta- négy év alatt: a kőműves: három év alatt, a kályhás: két év alatt... Végül előlépett egy ember, és igy szólt:-Én nemezt készítek meg szúrt. Adjátok hozzám a királyfit, egy hét alatt megtanítom a mesterségemre! Elment hozzá a királyfi, és megtanult szúrt készíteni. Aztán felkereste a világszép leányt.- Miért jöttél el megint? - kérdezte a lány.- Hogy feleségül kérjelek.- Tanultál-e mesterséget?- Tanultam bizony. Értek a szűrkészitéshez.- Nos, az is jó mesterség- mondta a lány. - Most már feleségül megyek hozzád. Lakodalmat ültek, és boldogan éltek. Nemsokára meghalt az öreg király. A királyfi foglalta el a trónt. Egy napon felkerekedett, hogy körülnézzen birodalmában: ki, hogy él, ki minek örül, ki mi miatt kesereg. Szegény embernek öltözött, és útnak indult. Ment, mendegélt, elérkezett egy nagy városba. Megéhezett. Bekopogott egy házba, köszöntötte a gazdákat, aztán megkérte őket:- Adjatok ennem, jó emberek! A ház gazdái nyájasan fogadták, nem tagadták meg tőle az ételt. Rablók voltak a gazdák. A pince felé vezették a királyt, és kinyitották előtte az ajtót.- Mi van ebben a pincében?- kérdezte a királv.- Nézd meg magad - mondták a rablók, azzal belökték a pincébe. Körülnézett a király, és látta, hogy még három ember ül a pincében.- Miért ültök itt? - kérdezte a király. - Mit akarnak veletek?- Megölnek bennünket a rablók - felelték a rabok. - Te is erre a sorsra jutsz. Megijedt a király, nem tudta, mit tegyen. A rablók megölték a három foglyot. A királyra került a sor. Azt mondta a király a rablóknak:- Ne öljetek meg! Olyan szűrt csinálok nektek, hogy kétszáz aranypénzt adnak érte. Vigyétek egyenesen a fiatal királynéhoz, az alkudozás nélkül megveszi tőletek. Megörültek a rablók. Vitték a gyapjút a királynak. Az meg ványolta, olyan szépséges mintákkal díszítette, hogy aki nézte, nem tudta a szemét levenni róla. A virágok meg cirádák közé ezeket a szavakat hímezte: ,,Rablók foglya vagyok egy nagy városban, egy ház pincéjében. Ha két napon belül ki nem szabadítanak, megölnek a rablók. “ Fogta az egyik rabló a szűrt, vállára terítette, és vitte a városba. Vitte a királynéhoz, kínálta neki. A királyné megnézte a szúrt. Elolvasta a minták közé rejtett szavakat, aztán odaadta a kelméért a kétszáz aranypénzt, és elbocsátotta a rablót. Azon nyomban sereget gyújtott, és követte a rablót, hogy kiszabadítsa a férjét. Odaértek, körülvették a rablókat, és megölték őket. Aztán lementek a pincébe, kiszabadították a királyt, és feleségéhez vezették.- Látod - mondta a királyné -, ha nem tanultál volna mesterséget, most az sem segített volna, hogy király vagy: megöltek volna a rablók.- Igaz bizony - felelte a király -, már rég nem élnék. A mesterségem szabadított ki a bajból! Rab Zsuzsa fordítása Egy norvég állatbúvár a tudományos megfigyelések egész sorával bizonyította, hogy a csoportosan élő állatok között bizonyos rangsor alakul ki. A tapasztaltabb, okosabb állat vezeti társait. Nincs tisztázva, mi történik a tehéncsordában, amikor néhány nappal a legelőre hajtás után egy állat kiválik a csordából, és állandóan az élen legel. A többiek besorakoznak mögéje. A gulyás kolompot akaszt a nyakába és a vezért soha, egyetlen társa sem igyekszik megelőzni a leaelésben és a hazatérésben. Megfigyelték azt Is, hogy ha egy 20 liter tejet adó tehén olyan csordába kerül, melynek tehenei csak 10 litert adnak naponta, akkor alkalmazkodik társaihoz, és csak annyit Értelmes állatok eszik, amennyi táplálék 10 liter tej előállításához szükséges. Kiderült az is, hogy ha fejéskor a tehén nem hallja rendesen a tej csurranásának jellegzetes hangját, akkor tejének egy részét visszatartja. Ha lágy zenét hall, jobban leadja a tejet, mint pattogó ritmusú zene hallatán. Ezt a tapasztalatot több tehenészetben ki is használják. A ló és a kutya értelmi képességeiről szinte csodák keringenek. Az állatbarátok néha ugyan túloznak, de ahhoz nem fér kétség, hogy e két állatfaj néhány egyede értelmes- ségével szinte elbűvöli az embert. A ló például akkor sem lép az emberre, ha az a lába alá esik. Kedvenc gazdáját - ki nem veri esés után mindig megvárja. Ha azonban verte, elszalad tőle. A jó gazdát még évek múltán is megismeri a hangjáról. A ló és-az elefánt évekig visszaemlékezik a jó bánásmódra és az elszenvedett rosszra is. A lovak gazdájukhoz való ragaszkodását történelmi példákkal is alátámaszthatjuk. Gondoljunk csak Nagy Sándor harci ménjére, amelynek hátára a gazdáján kívül senki sem tudott felülni, vagy Vak Bottyán kedvenc lovára, amely messziről megérezte a labancot, és ezt horkantással jelezte. A lovon kívül különösen a kutya emelkedik ki értelmi képességeivel az állatok közül. Itt van példának az ősi magyar juhászkutya, a puli. Ez a fajta a világ egyik legintelligensebb állata. Megőrzi és ha kell, segítség nélkül hazatereli a nyájat. Egy német kisvárosban a kutya felkeltette a gazdáját, amikor kigyulladt a ház, aztán a nyitott ajtón azonnal a gyerekszobába, kis játszópajtása ágyához futott és ingénél fogva vonszolta ki a gyereket a szabadba. Perty, a híres állatbúvár Irta, hogy Skóciában egy kutyát tyúkok őrzésére idomított be a gazdája. Az állat jó tanítványnak bizonyult, olyannyira, hogy amikor a gazda három tyúkot eladott, a kutya a vevő kocsijából visszalopta a tyúktartó kosarat... A rókát ravasz állatként tartják számon. Kevesen tudják, hogy a bolhás róka elmés módszerei szabadul meg a kellemetlen vérszívóitól. Gallyat vesz a szájába és belemegy a vízbe. Lassan beleül, hogy csak a feje és a gally látszon ki. Vár egy kis ideig, majd a fejét is lehúzza a viz alá, csak az orra hegye és a gally marad a víz felszíne felett. Néhány perc múlva, amikor a víz elől menekülő bolhák rátelepednek a gallyra, a róka elengedi a fadarabot és kiúszik a vízből. Ezt hetente megismétli. Vagy nézzük a kakukkot. Mindig más madarak fészkébe tojik, ez köztudott dolog. A legérdekesebb viszont az, hogy mindig olyan nagyságú és mintájú tojást tojik, amilyet a fészkelő madár! Amikor a fiókák kikelnek, a kakukk visszaszáll a fészkére és kidobálja belőle fiókái „mostohatestvéreit“. Az idegen madárpár pedig gondosan eteti és fel is neveli a kakukkot. Az állatpszichológusok máig sem fejtették meg, miképp tud a kakukk a fészektulajdonos madáréval azonos színű és nagyságú tojásokat toini. Az állatoknak ugyan nincs öntudatuk, de van bizonyos értelmi és érzelmi életük. Ezt igyekszik a tenyésztő, az idomító, egyszóval az ember a saját érdekében továbbfejleszteni és kihasználni. Molnár Ferenc Karácsonyi posta Sok országban szokás, hogy a gyerekek levelet Írnak a Jézuskának, Télapónak, a Mikulásnak, Santa Clausnak. Az „Óperenciás tengeren is túl“, a világ számos helyén várják az üdvözleteket, kívánságokat közlő leveleket - és választ is küldenek a gyerekeknek. Ezekből a „karácsonyi elmekből" válogattunk néhányat. Amelyekről az idén már lekéstetek, jövöre megpróbálhatjátok. SVÁJC „Betlehem" CH-3027 Bern SUISSE NORVÉGIA „Julenissen" OSLO Radhusgaten 19. NORGE SVÉDORSZÁG „Santa Center World" S-79201 MÓRA SVERIGE FINNORSZÁG Joulupukki SF - 99999 KORVANTUN TÚRI SUOMI - FINLAND ÖSTERREICH A Vasárnap karácsonyi számában pedig majd beszámolókat olvashattok arról, hogyan ünnepelnek néhány országban. (S) Devecseri Gábor Kopogtatnak: - Nyitni tessék!- Ki az? - kérdik a kis kecskék.- Rajta, nyissátok ki, én a megbízható, jó hiéna. Nyílt tengeren jár a gálya, épp felette száll a gólya, szárny a karja, csór a szája, csőre hegyén csüng a pólya. Mért tanulnak a kis vércsék? Azért, hogy a leckét értsék. Tanítójuk egy hasas, pápaszemes, lomha sas. AUSZTRIA Weihnachtsmann A-4411 CHRISTKINDL BEHÁLÓZVA A hálóval négyzetekre bontott rajzon két olyan mező található, amelynek rajzolata teljesen azonos. Melyik ez a két mező? DUGÓ-GOND Vajon melyik dugót kell bedugni a konnektorba ahhoz, hogy a számítógép áramot kapjon? MEGFEJTÉS--------------------------------A november 15-eí számunkban közölt feladatok megfejtése: az a-val jelölt út; orrszarvú (mert nem háziállat). Nyertesek: Gogh Zoltán, Hidaskürt; Gecse Szibilla, Királyhelmec; Lusánszky Angelika, Nagykapos; Kovács Kati, Somorja; Tóth Katalin, Zalaba. % 14 1991. XI. 29 Vasárnap
