Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-11-15 / 46. szám

A Léva belvárosába vezető út mentén egy fehér épület fa­lán megpillantom: a GM autószerviz feliratot. Netán fióküzemet nyitott a világhírű General Motors? Később megtudom, hogy a GM jelzés két lévai vállalkozó nevének kezdőbetű­je: Gerbár és Mókus, akik Kovostav néven korlátolt felelősségű társasá­got alapítottak, s az autószerviz csak egy csöpp az ő tengerükben. Több mint egymillióért két Hondát is vásá­roltak maguknak, pedig csak nemrég indították el közös vállalkozásukat. Már kétszázötven embert foglalkoz­tatnak. A városközpontban, egy im­pozáns épületben van az irodájuk. A garamszentgyörgyi származású Gerbár András negyvenéves, erőtel­jes férfi, hangja, mozdulatai, beszéd­modora szerint már az első percek­ben felismerem: céltudatos, habozás nélkül erélyesen cselekvő, határo­zott ember. — Igaz, hogy a Kovostav már két­százötven embert foglalkoztat? - kérdezem.- Sokkal többet, mert alvállalko­zók is besegítenek. Például az egyik falubelim, Hámomyik András vil­lanyszerelő cége csak nekünk dolgo­zik — feleli. Szülőfaluját emlegeti.- Garamszentgyörgy a legszebb falu az országban. A Garam partján nőttem fel, szép volt a gyermekko­rom. Amikor csak tehetem, hazame­gyek. A szüleim már nem élnek, de ott van a húgom. Kikapcsolódom, amikor a falumbeliekkel beszélget­hetek, igyekszem jó tanácsokat adni nekik, és „megszépíteni“ az idős nyugdíjasok életét is. Vállalatunknak van autóbusza, nyáron kéthetente a híres fürdővárosokba kirándultat- juk őket. A húgom szervezi a díjta­lan „idegenforgalmat“. Az útirányt a nyugdíjasok választják meg, oda mennek, ahová akarnak. Most, a téli hónapokban is utazgathatnak, ha­vonta egyszer a busz a rendelkezé­sükre áll. Azért teszem, mert ott nőttem fel, s örülök, hogy örömet szerezhetek nekik. Az idén sok pénzt, hatszázezer koronát, szétosz­togattam. A szentgyörgyi futballis­táknak 160 ezret, a lévai csapatnak 200 ezret adtam, de jutott a kerék­pározók, a jégkorongozók és a teni­szezők szakosztályának is... Támogatja az iskolákat is, a szent­györgyi, a harsányi és a második lévai alapiskolának 10-10 ezret ado­mányozott iskolaszerek vásárlására. Felkarolja az ipari tanulók képzését is, mint mondja: szükség van a jó szakemberekre, de erre mostanában keveset gondolnak. A szakiskola igazgatója panaszkodott, akadályok­ba ütközik a fiatalok gyakorlati fog­lalkoztatása. Az új tanévtől ezt is elvállalta, a villany- és autószerelői, a kőműves és a vasmunkás szakmára fogják oktatni a növendékeket. Már most felvett nyolc tanoncot. Ez csak gondot okoz neki, mert az étkezést, a védőeszközöket neki kell biztosí­tania, s olyan szakembereket kell melléjük állítania, akiktől sokat ta­nulhatnak.- Nem vagyok anyagias. Valaki­nek foglalkozni kell velük. Futja a pénzünkből... — mondja Gerbár úr. A polgármesternek megígérte, hogy a környezet javítására valamit A VÁLLALKOZÁST IS MEG LEHET TANULNI • HOGYAN TEREBÉLYESEDIK A VÁLLALAT • KÜLFÖLDI KAPCSOLATOK t JÓ MUNKÁÉRT JÓ FIZETÉST • OTT SEGÍT, AHOL TUD alvállalkozóként nekem dolgozott, mert nem győztem az elvállalt építő- munkát. Láttam, hogy kiváló szak­ember. Felajánlottam: társuljunk! Volt pénze. A társulással még erő­sebbek lettünk! Milán a műszaki ügyeket intézi, én az üzletet bonyo­lítom. És most, amikor havonta már tízmilliós forgalmunk van s hasz­nunk se kicsi, a társam egyszer kifa­kadt: Hol az isten csodájában tanul­tuk mindezt?! Merni kell vállalkozni, két-három kudarc után sem szabad meghátrálni... Csak ámul az ember, amikor Ger­bár András felsorolja, mi mindennel foglalkoznak. Párkányban és Komá­romban rájuk bízták az „orosz lakta­nyák“ komplett felújítását, a nyitrai járásban egy templomot restaurál­nak. Pályázat útján a Kovostavot bízták meg a nagyszombati érseki katedrális fokozatos felújításával. Itt évente húszmillió korona értékű munkára vállalkoztak. Az ipolysági bank műemléképületét is ők hozzák rendbe, kívülről megmarad eredeti formája, de bent teljesen új lesz. A tolmácsi gyárnak épületeket emel­Hogyan lett egy garamszentgyörgyi emberből sikeres vállalkozó juttat. A városi park rendezésének terve 40 ezerbe kerülne. Ha a pol­gármester úr ennyit kér, hát ennyit kap. A most hallott össszegről gondol­kodva felteszem a sokakat érdeklő kérdésr: hogyan lett egy garamszent­györgyi emberből sikeres vállal­kozó? — Azt beszélik rólam, hogy kasz­kadőr vagyok — mondja Gerbár András -, aki a kötélen járva nem látja a kötél végét. Nincs bizonyos, meghatározott tervem, még nem tu­dom, hol az elég. Olyan korban vagyok, amikor csak a munka érde­kel. Fiatalkoromban acélkonstrukci­ókat szerelő munkás, kazánkovács is voltam, a katonaság után sofőrköd- tem, anyagbeszerzéssel is foglalkoz­tam. Egy kicsit irigyeltem falumban Béres Karcsit, a zootechnikust, ő volt a leggazdagabb szentgyörgyi srác. Távúton elvégeztem a mező- gazdasági középiskolát, én is zoo- technikus lettem. Sokat dolgoztam, de fékeztek, nem adtak lehetőséget kibontakozásomra. Elmentem. Egy ideig a zselizi lakásszövetkezetnél dolgoztam, aztán a zsemberi szövet­kezetbe kerültem. Itt már magamra találtam, hagytak dolgozni, vállalko­zói tevékenységünkből nagy haszna volt a szövetkezetnek, engem jól megfizettek, s már akkor, 1988-89- ben magam is maszekoltam, vettem egy teherautót, és a Magas-Tátrában, Csehországban gyümölcsöt árultam. Egyszer alaposan ráfizettem. Egy nagy rakomány alma a ponyva alatt „megfőtt“, s ette boldog-boldogta­lan, egy részét az élettársam befőzte, s a kompótot szétosztogattuk... Ta­valy áprilisban már igazi magánvál­lalkozó lettem. A zsemberi szövet­kezet a hadsereg számára is végzett építőmunkát, ezt kívántam folytatni. Húsz emberrel megalakítottam a Ko­vostav céget. Nem volt nagy alaptő­kém. A zsemberi szövetkezet bese­gített, tőlük vettem az építőanyagot, nem kellett mindjárt fizetnem érte, hagytak erősödni, ötmilliós kölcsönt kértem és kaptam az államtól. Egye­sek ijesztgettek: ilyen nagy adósság­gal csak bukni lehet! - Ellenkezőleg: megerősödni! - válaszoltam. Egy fia­tal építészmérnök, a huszonkilenc éves Milán Mókus, a tudományok kandidátusa is „maszekolt“ nálunk. nek, a mezőgazdaság számára csar­nokokat, szárítókat, a magánvállal­kozóknak raktárakat építenek. Au­gusztus utolsó napján nyitották meg az autószervizüket, ahol Skodákat javítanak. Az autójavító szomszéd­ságában húszmilliós beruházással sa­ját áruházat terveznek, a kétmillió­jukba kerülő motoreszt építését most karácsonyra fejezik be. Újabb kétmilliós befektetéssel autómosó- csarnokot létesítettek. A gépet a své­dektől vásárolták, s a svéd cégtől megkapták a megbízatást: Csehszlo­vákiában ők fogják a svéd vállalatot képviselni. Árusítják és felszerelik az autómosógépeket. A svéd cég­nek Budapesten már van kirendelt­sége, Gerbárék a magyarul tudó fiú­kat odaküldték, hogy betanítsák őket az új szakmára. Az építkezéseken s a „motoros“ munkákon kívül nagyban üzletel­nek, foglalkoztatnak egy a kivitel- ben-behozatalban jártas szakembert is. Mindig ott vannak az üzlethelyi­ségek, épületek árverésén is, s meg­veszik azt, amire éppen szükségük van. Léván már élelmiszerboltjuk, virágüzletük van, bútorüzletet, elő­kelő éttermet s egyszerre három ki­sebb vendéglátót is szándékoznak nyitni, ahol olasz ínyencfalatokat tá­lalnának. Ipolyságon is lesz vendég­lőjük. Zselizen két nagy raktárt vá­sároltak, azt is felújítják, lesz hol elhelyezni a nagyban vásárolt árut. A nagysallói magánpékségbe is be­társultak. A komputerükbe minden adatot betáplálnak, bármikor ellenő­rizhetik gazdasági helyzetüket. De mégis gond a szerteágazó és terebé­lyesedő tevékenység ellenőrzése.- Pillanatok alatt „átprogramo­zom“ magam - mondja Gerbár And­rás. - Például bemegyek az élelmi­szerüzletünkbe és észreveszem, hogy az egyik polcsomál nincs „mozgás“. Mondom a vezetőnek: ott szállítsd le az árakat. Ha veszítek is, de menjen az üzlet! És megy az üzlet! A lelkesen üzle­telő Gerbár egyezséget kötött romá­niai és jugoszláv cégekkel, azt szál­lítja nekik, amire szükségük van, az elektronikán kívül csaknem min­dent, élelmiszert, iparcikkeket, még autókat is. Hetente indítja a megra­kott kamionokat. Jugoszláviából bú­tort kap cserébe, amikor majd meg­szűnik ott a „harci zaj“, lesz édesség, cipő és csizma is! Romániából csak fűrészelt fát kaphat, azt nem is hoz­zák ide, viszik tovább, eladja német és belga cégeknek. És sikerült ma­gyarországi partnert is találnia.- Hússzor is jártam Budapesten - nem tágítottam szándékomtól. Egy évig ész nélkül kerestem azt az ajtót, amelyen benyithatok. És végül meg­találtam. Vasra, hengereltárura, hor­gonyzott lemezre volt szükségük. A vaslemezt megvásárolom Ostra- ván és Kassán, és Pestre szállítom. GM-SÁG elnevezéssel Budapesten korlátolt felelősségű társaságot ala­pítottunk. Az idén 50 millió forint a forgalmunk. Kezdetnek jó, nyere­séggel dolgozunk. Jövőre nagyobb lesz az üzlet, az elszámolás dollár­ban történik majd. Közvetett úton az én vasam elkerült Kuvajtba is. Kairó a horgonyzott lemezem után érdek­lődik. Velük is üzletet akarok köt­ni... Két év múlva talán önállóan is nagyban üzletelhetünk.- Nálunk az emberek jól keres­nek, jóval többet, mint máshol, de azért keményen meg is dolgoznak. Pénzt mindenből lehet csinálni, de a vállalkozók első lépésként kérdez­zék meg maguktól: mit tudnak, mi­hez értenek a legjobban. Csak olyan vállalkozás lehet sikeres, amelyben nem munkát, hanem örömöt lelünk. Az a jó üzlet, amikor mind a két fél elégedett. Az üzletfelet soha sem szabad becsapni. Mindig nyílt kár­tyával játszom. Ha felismerem, hogy a másik fél valamit takargat, azonnal otthagyom, és más üzlettárs után nézek. Egyes vállalkozók abban is spekulálnak, hogyan csalják meg az adóhivatalt. Ez nagy hiba. Csak tisz­tességgel lehet tartósan vállal­kozni... Petrőci Bálint Mi az a hapestika? Prágában a Fiatalok Galériájában az idén másodszor rendeztek meg egy különös kiál­lítást. Méghozzá vakoknak. Igen. kiállítást azoknak, akik nem látnak. Ugyan mit lehet bemutatni azoknak, akik csak tapintással képesek érzékelni a tárgyak alakját, milyen­ségét, akik érzékeny ujjúkkal tapogatják ki a tárgyak formáját. Tereza Hraddková pedagógus a BBC egyik filmjén látott valami hasonlót és addig nem nyugodott, míg ö is meg nem szervezte a kiállítást, ahol nincs kiírva, hogy a kiállítá­si tárgyakhoz nem lehet hozzányúlni, sőt, kézbe kell venni, és végig kell tapogatni. A kiállításnak nagy sikere volt és nem­csak a vakok körében. A rendesen látók fekete kendővel beköthették a szemüket és úgy ismerhették meg, milyenek a kiállított tárgyak, ami jóformán mindenki számára újdonság volt. hiszen ritkán gondolunk rá, hogy akadnak embertársaink, akik csak így képesek valamilyen képet alkotni a tárgyak­ról, világunkról. Hát ez a hapestika. Jó hírek lexikonkedvelőknek Rövidesen megjelenik a budapesti Aka­démia Kiadó gondozásában a világhírű fran­cia Larousse Enciklopédia magyar változa­tának első kötete, amelyet évenként követ­nek a többiek. Ma már minden értelmiségi családban haszonnal forgathatnak egy lexikont. Elő­nyük, hogy annyira nem avulnak el, hogy unokáik is hálásak lesznek érte. De lássuk, mit mond a kiadó igazgatója. Zöld Ferenc az új lexikonról: „A most megjelenő Magyar Larousse Enciklopédia indokoltan kapta a címét: ez valóban magyar lexikon, igaz, francia min­hasznavehetetlenné válnának. Példa erre a Révai Nagy Lexikona, amelyet még ma is sokszor a kezembe fogok és a címszavakból ma is hasznos tájékoztatást kapok. Az sem véletlen, hogy ennek a nagy sikerű magyar lexikonnak sor kerül a hasonmás kiadására. Igaz, hogy a lexikonok nem olcsók, a La­rousse első kötete is 2500 forintba kerül, ami a mai árfolyamok mellett évente havi 100 koronás spórolást igényel. En azonban en­nek ellenére mindenkinek ajánlom. Még tára. A frankhoni tudásgyűjtemény - értel­mező szótár, s egyszersmind lexikon - felé­pítését, szemléletmódját, módszertanát kár lett volna megváltoztatni, címszavainak ará­nyai azonban természetesen jelentősen mó­dosultak. Kimaradt mindaz, ami a francia olvasót is csak periférikusán érinti, de ará­nyosabban - sőt, talán némileg elfogultan - bekerült sok minden, ami a magyar és a térségünkben közösség számára fontos. S arról sem szabad megfeledkezni: hasonló­an gazdag hazai enciklopédiára, lexikonra csak hosszabb idő eltelte után lehet számí­tani:“ A beszerzés módjára nem tudok tanácsot adni, de könnyen meglehet, hogy hazai könyvkereskedőktől még jutányosabban is beszerezhetik az érdeklődök. Egyelőre még csak az előjegyzéseket gyűjtik az első kö­tetre. Ha már a lexikonoknál tartunk, még néhány érdekes hír a magyarországi lexi­konkiadás programjáról: Rövidesen sor kerül a Világirodalmi Lexi­kon utánnyomására. Még decemberben megjelenik a sorozat 12. kötete és az egész széria három éven belül az olvasók kezébe kerül. 1993 első felében kerül a könyvesboltok­ba a Magyar Életrajzi Lexikon 4. kötete. Az Új Magyar Irodalmi Lexikon csak 1994 elejére készül el. Készül egy Színházművészeti és egy Filmlexikon is, de még bizonytalan mikor jelenik meg. Viszont 1993 áprilisára a Föld Napjára kezükbe vehetik az olvasók a Kör­nyezetvédelmi Lexikont. Az Akadémia Kia­dó nagy vállalkozása, a Nagy Lexikon lassan készül és valószínű, hogy csak 1993-ban jelenik meg az első két kötete. Ez azt jelenti, hogy a 18 kötet körülbelül 2000-re készül el. Jövőre viszont napvilágot lát a Zseblexikon sorozat első kötete: a Képes Diáklexikon. (szúcs) 1991. XI. 15. i/asarnap 4 n ap legszebb pillanata, amikor a sikeres vállalkozó odahaza a karjába veheti a két és a fél éves Évikét (Kép a családi albumból)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents