Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-12 / 28. szám
* m PASZTERKÓ LÁSZLÓ A PROFI ÖKÖLVÍVÓK CSALÁDJÁBA LÉPETT SKY COMPUTER 1020 WIEN TABORSTRASSE 52 -S'43/222/2690-1719 FAX 26 85 41 TELEX 134099 Beszélgetés az egykori országos bajnokkal, aki bíróveréssel búcsúzott a hazai szorítótói Tizenöt évvel ezelőtt az Ifjúságiaknál egyik napról a másikra, üstökösként robbant be a korosztály hazai élvonalába. Csakhamar országos bajnoki címet szerzett az ifiknél. A közel kétméter magas szupernehézsúlyú öklözőt pályafutásának első éve után nemcsak Érsekújvárott ismerték, hanem országszerte. Csapatban is országos ifjúsági bajnoki elsőséggel dicsekedhet. A felnőtteknél is súlycsoportja (+91 kg) legjobbja volt az öt évvel ezelőtt lebonyolított mosti ob-n. Annak ellenére, hogy magyar állampolgár, többször szerepelt Csehszlovákia bokszválogatottjában. Mindig akkor hívták, amikor,,égett a ház“, komoly viadalra azonban nem vitték őt. Az utóbbi időben - ki tudja miért?! - feketelistára került a pontozóknál, és sorra szenvedte el a (jogtalan) vereségeket. Aztán betelt a pohár, nem bírta cérnával, s padlóra küldte az egyik elfogult csokornyakkendőst... PASZTERKÓ LÁSZLÓ ma már a profik családjába tartozik. ■ Valóban odasóztál a pontozóbírónak?- Az I. ligában az utolsó hat mécsesemből négyet elveszítettem. Egyszer valóban elhúzták a nótámat, ezt a vereséget aláírom. Ám a többi hármat már nem! Ebből kettőt te is láttál... ■ fgy igaz! jobb voltál, aztán mégis ellenfeled kezét emelték magasba. De térjünk a témára: megverted-e a ringbírót vagy nem?- Igen! ■ Érdekes, hogy nem lett belőle botrány; az újságok sem cikkeztek erről. Pedig a bíróverés nem mindennapi esemény a hazai szo- rítóban...- Az apátszentmihályiak (Jaslov- ské Bohunice) ellen bokszolt a komáromi csapat az I. liga 12. fordulójában. Még a nagyszombati közönség is megtapsolt. Mi haszna, ha vesztettem. Hurbanic igen sportszerű volt, odajött hozzám, és azt mondta: „Laci, jobb voltál!“ Nem, nem a szorítóban ütöttem ki az egyik cinikusan mosolygó pontozót, hanem az öltözőben, ahol csak mi ketten voltunk. Nagy balhét nem akartam. Igaz, három meccstől eltiltottak, de hát ez már nem volt érdekes, ugyanis elhatároztam, Csehszlovákiában már többet nem lépek ringbe! Elég volt az igazságtalanságból ... ■ Hát, ami az igazat illeti: nem a legfényesebbre sikeredett a búcsú.- Tudod, ez, akkor nem érdekelt, a sok-sok disznóság után örültem, hogy kiszálltam a buliból. Ez volt a legfontosabb! ■ Ezek után el tudom képzelni, mi a véleményed a honi ökölvívósportról?- Kerek perec kimondom: nincs jövője az álamatőr csehszlovák boksznak. Szerintem egy korrupt, levitézlett maffia irányítja a Csehszlovák Ökölvívó Szövetséget. Én azt mondom, egytől egyig mindenkit ki kellene rúgni. A fiatal, tenniakaró szakvezetőket is megfertőzik a dilettáns és vaskalapos diktátorok! Szörnyű egy társaság. Ha így megy tovább, akkor komoly veszélybe kerül- (het) a csehszlovákiai boksz. Az illetékeseknek minél előbb cselekedniük kellene. Addig, amíg nem késő. Magyarországon sem volt profi szövetség, ezért kapcsolatba lépett belga barátaival. ■ Tehát: a belga szövetség közreműködésével jött létre az „üzlet“?- Igen. Amikor aláírtuk a hároméves szerződést, Győri kijelentette: ha meggondolom magam, pofon vág! Csakhamar alapos (kétnapos) orvosi vizsgálaton estem át Belgiumban. Nyugodtan kijelenthetem: az I. liga öklözőinek a fele „megbukott“ volna. A fárasztó procedúra után vártam a meghívóra. Közben Újvárban edzettem. ■ KI készítette el a tréningtervet?- Győri József. Azzal búcsúzott: ha végigcsinálom, nem lesz baj, nem érhet meglepetés. Hát, mit mondjak? Az első tréninget követően úgy ki voltam, hogy még ülni sem bírtam, járni meg végképp! Másnap minden kezdődött elölről. Szenvedtem, majd megőrültem, de közben azt mondogattam magamban: nincs megállás, ha belegebe- dek, akkor sem adom föl! ■ Mindezt egyedül kínlódtad végig?- Otthon egykori edzőm, Jády Károly segített. Hetente egyszer, pénteken Kaposvárra utaztam, ahol a félnehézsúlyú profival, Erős Lajossal kesztyűztem. Két hét alatt hét kilót fogytam, s türelmetlenül vártam az első hivatásos ellenfelemet. A II. kategóriába soroltak a belgák; június 11 -én computerrel sorsoltak... ■ Kemény szavak, az biztos, s lehet, hogy most az elkeseredettség mondatja ezt veled...- A színtiszta igazat nyilatkoztam. Ez van, miért kellene elhallgatni a hiányosságokat. Elég volt már a hazudozásokból! Évekig becsaptak minket. Színészek voltunk a ring- ben, pár koronával betömték a szánkat, ők még dúskáltak, dúskálnak a javakban... Van egy kirakategyesület, az Ústí nad Labem. Itt mindenük megvan, a többi I. ligás csapat meg haldoklik. Ezt sem meri bevallani senki. Csak egy jó bokszolóval dicsekedhet Csehszlovákia! Miso Franek és a többiek - így lehetne jellemezni röviden a hazai (él)me- zőnyt. ■ Mikor döntötted el, hogy a profi ringben próbálsz szerencsét?- Már két évvel ezelőtt játszottam a gondolattal, ám 1989 nyarán ez merő ábránd volt. Egy évvel később úgy tűnt, megalakul a Cseh Profi Boksz Szövetség. Az előkészületek biztatóak voltak, ám aztán dugába dőlt az egész. Nem támogatta őket senki, inkább fékezték munkájukat. Mindenki attól félt, az élvonal legjobbjai hátat fordítanak az amatőr szorítónak. ■ De te mégis eljutottál Ausztriába?- Már elkönyveltem a visszavonulást, amikor... Bécsből kaptam egy meghívást. Ez lett volna a hivatalos búcsúmeccsem, ha... Ellenfelem az a Biko Botowamangu Ikemonya volt, aki a szöuli olimpián a harmadik helyen végzett. Négy bemutató mérkőzést tartottak az osztrák fővárosban (két-két amatőrt és profit), én - természetesen - az amatőrök között szerepeltem... ■ Hány menetes volt az összecsapás?- Öt. Ellenfelem 128 kilogrammos, és kijelentette: az első menet után lefektet! Nem féltem tőle, de a bíráktól sem, mert Nyugaton nem ismerik a komolytalan pontozást. A bundáról nem is beszélve! Nyugodtan bokszoltam, s majdnem meglepetést szereztem. Pontozással ugyan kikaptam, ám megtapsolt a 4000 néző, míg a nagyképű négert kifütyülte... ■ És ezután jött a váratlan ajánlat!- Májusban meglátogatott Győri József, a kaposvári GONG Kft. vezérigazgatója, akit már tizenöt éve ismerek, s azzal állt elő: nem akarok-e profi bokszoló lenni? Azonnal igent mondtam. A múltban már kétszer hívott, de nem mentem, mehettem. Mivel két hónappal ezelőtt még ■ Izgultál?- Nem, mert azt hittem, egy hónap múlva lesz az első meccsem. Pár órával a sorsolás után Győri József telefonált, és azt mondta: vasárnap éjjel szorítóba lépek. Még a lélegzetem is elállt. Máris, ilyen gyorsan? - feleltem. Ő erre azt válaszolta, a profiknál nincs mese! Mindig készenlétben kell lenni. ■ Mit hallottál az ellenfeledről?- Majdnem semmit, csak azt, hogy André de Luick-nak hívják, és hogy Belgium szupernehézsúlyú bajnoka. Szerdán és csütörtökön még otthon edzettem, június 13-án, éjjel indultunk. ■ Mondanál valamit az anyagiakról? Biliárdban is a legjobb volt a válogatott tagjai közül. Egy sikeres bécsi boksztorna után a 67 kilós Lascekkal „mérkőzött“... (Franz Hausner felvétele)- Az utat és az ott-tartózkodást szponzorom, Győri József fedezte. A szerződésünk 40 000 belga frankot (32 000 korona) ért. Győzelem esetén ennyit kellett fizetniük a rendezőknek. Ebből 45 százalékot én vághatok zsebre, a többi a szponzoré. Minden egyes profi meccsem előtt új szerződést írunk alá. ■ Sikerült a bemutatkozásod, hiszen - nem kis meglepetésre - pontozással megnyerted a hatmenetes csatát!- Vasárnap éjjel, június 16-án, fél tizenkettőkor léptem szorítóba. Nyugodtan kezdtem, mert takarékoskodni kellett az erővel. A laza első menet után rákapcsoltam, és a másodikban, valamint a harmadikban alaposan megsoroztam ellenfelemet. A harmadik felvonást követően megrémültem, ugyanis úgy elfáradtam, hogy lépni is alig tudtam. Amikor megszólalt a gong, átment rajtam a levertség. Vigyáztam, nehogy elkapjon a belga fiú; végiglazsáltam a negyedik menetet. Az utolsó két részben megint friss voltam. Az edzettség döntött! Megérte túlórázni. Az egyhangú pontozásos győzelem 'Után rettenetesen boldog voltam. ■ Az I. ligában elszenvedett jogtalan vereségeket követően, azt hiszem, az utóbbi évek legnagyobb bravúrját könyvelhetted el!- így van. Össze sem lehet hasonlítani a két „céget“. A profi világ egészen más, mint az amatőr. A hivatásosoknál üt-vág az ellenfél, amíg bír. De viszont: nincs dulakodás, szabálytalankodás és birkózás. A hazai szorítókban sokan így érnek el sikereket. És még valami. Kifogástalan a bíráskodás a profi ringben. Ezt nem én találtam ki, hanem Erős Lajos állítja, aki már egy éve hivatásos bunyós... ■ Meg lehet élni a profi bokszból?- Ne gondolja valaki, hogy egy csomó valutát vágunk zsebre. Nem a pénz miatt vagyunk profik, hanem azért, mert professzionalista szinten űzzük a sportágat. Ez a megállapítás Győri Józseftől származik. Igaz, keresni is lehet, s nem is keveset... Kegyetlen, de őszinte a hivatásos ökölvívás. Az erkölcsi és anyagi elismerés sem mellékes! ■ Mikor lesz a következő mécsesed?- Június végén, Berlinben léptem volna szorítóba, ám a két találkozó között nem volt 14 napos szünet, így nem öklözhettem. Ha minden igaz, akkor augusztus közepén Olaszországban vagy Franciaországban próbálok szerencsét. Addig sincs megállás, naponta készülök az újabb megmérettetésre. ■ Harminc éves elmúltál. Nem vagy a legfiatalabb...- De öreg sem; a szupernehézsúlyban 40 év körül mennek „nyugdíjba“. ■ Ezek szerint csupán az amatőr, illetve hazai szorítótói búcsúzol?-Az utóbbitól feltétlenül, méghozzá örökre! Amíg élvezem az ökölvívást, addig nem akasztom szögre a kesztyűket. Természetesen a vereség is benne van a pakliban - de a megérdemelt, és nem a kitalált. ■ Ki a példaképed?- Még mindig Papp László! ■ Ha jól tudom, ö is hívott Magyarországra?- Még a hetvenes évek végén. Nem mentem. Ki tudja, hogyan alakul a sorsom, ha akkor igent mondok. ■ Laci, sokak szerint, te vagy a legjobb csehszlovák szupernehézsúlyú öklöző...- Aki más véleményen van, és azt gondolja, megver, lépjen a profi ringbe. Szívesen megmérkőzöm vele. Zsigárdi László HÉTVÉGI MAGAZIN Index 48097 Kiadja a Slovakopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság S 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: @ 210/4460 és Miklósi Péter: « 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László ® 210/4454. Grafikai szerkesztő: Ferenczy Rudolf ® 210/4450. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: ® 550-18, sportrovat: ® 506-39, gazdasági ügyek: ® 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 505 29. Adminisztráció: Slovakopress Kiadóvállalat 819 02 Bratislava, Martanovicova 25, ® 586-07. Készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovicova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Ventúrska 5. ® 335-091. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek: 210/4455. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint - KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Paszterkó László is meglepődött: az 1989-es Ústí Nagydíjon legyőzte a kubaiak junior világbajnokát, Ortegát! (Bállá Sándor felvétele)
