Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-12 / 28. szám
E i/ssárnap * r m A „mérges“ Margitnak a héten méltó férfi párja akad. Július 20.- Illés napja szintén hírhedt, záporokat, mennydörgést hozó nap. A napi középhőmérsékletek tájainkon július 15. és 21. között a következőképpen alakulnak: az átlagos 20,8, a legmelegebb 25,0, a leghidegebb 17,0 C-fok. A gyümölcsösben a szüretelés mellett öntöznünk Is kell. A még termésüket érlelő és a már leszüretelt fáknak is egyaránt jólesik egy- egy kanna víz. A gyomok gyorsan fejlődnek. Ezeket távolítsuk el, s ha van hol, komposztáljuk. A vegyszeres védekezést ilyentájt az almafáknál általában a kaliforniai pajzstetű, az almamoly, a lisztharmat és a varasodás ellen kell végezni. Az őszibarackfákat a keleti gyümölcsmoly 3. nemzedékének lárvái támadják. A szilvát, almát, őszibarackot a piros gyümölcsatka is károsítja. Ezeket az apró ízeltlábúakat a levelek fonákján keressük. Kártételüket - szívogatásuk nyomait- sárgásbarna foltok jelzik. A szőlőben fejezzük be a hónaljazást, folytassuk a kötözést, csonkázzunk. A borospincében itt van az ideje, hogy az aljbort a színbortól elválasszuk, és a harmadik fejtést befejezzük. A zöldségeskertben mint mindig, most is sok munka akad. Az idén csapadékhiányra ugyan nem panaszkodhatunk, ha viszont most kevesebb lenne az eső, akkor öntözzünk. Hetente a paprika 35-40, a paradicsom 30-35, a spárgatök 60, a sóska 30 mm vizet kapjon. Az uborka ágyásainak talaját naponta nedvesítsük meg, s hetente adjunk a növénynek 25-30 mm-nyi vizet. A másodvetemények telepítésénél fordítsunk gondot a zöldborsó talajának előkészítésére. Dolgozzunk be m2-ként 60 g kénsavas kálit, 10 g pétisót, 17 g szuperfoszfátot. További teendőink: ritkítanunk kell a másodvetésű céklát, be kell fejezni a bab másodvetését, töltögetnünk kell a póréhagymát és folyamatosan törni kell a fekete gyökér roagszárkezdeményeit. Ne feledkezzünk meg az ágyások talajának porhanyításáról sem. Vethetünk még rövid tenyészidejű répát és petrezselymet. A júliusi nagy melegben fokozott figyelmet igényel a pázsit gondozása is. Reggel vagy este jól öntözzük meg. Igaz, ettől a fű jól nő, mégis ne nyírjuk túl gyakran és rövidre, mert az erős napsütést megsínyli. -rKrémméz készítése Ismeretes, hogy a pörgetés után a kereskedelmi forgalmazási láncnak átadott méz hosszabb-rövidebb idő után kristályosodni kezd, amit a (német) fogyasztók nem kedvelnek. Pedig a krémméz például a skandináv fogyasztók körében közkedvelt. Előnyei:- a krémméz egész éven át azonos minőségű;- a szakszerűen előállított krémmézet eredeti állapotának visszanyerésére nem kell ismételten felmelegíteni;-a krémméz mindig egyenletesen kenhető marad;- a pörgetés után előállított krémméz különleges illatú marad, és olyan, egyes fogyasztók által nem kedvelt mézfajták is - mint pl. a repce-, a napraforgó-, az akácvagy a hársmézek - a feldolgozás során különleges, finom aromá- júakká válnak;-felkenve nem csöpög. Hátránya, hogy előállítása bizonyos felszerelést és némi munkaráfordítást igényel. A krémméz-előállítás technikája Különböző módszerek ismertek. 11 / 1 ft Mezelo Legegyszerűbb, hogy háromszögprofilú fával kevergetik a mézet a kristályosodás kezdetétől. Más módszer szerint a mézet kb. 30 C- fokra melegítik (kannában), és a keverést fúrógépre adaptált keverővei végzik. A lunzi (Ausztria) méhészeti kutatóintézet a következő lépésekből álló eljárást ajánlja:-először elkészítjük az „oltómézet“; ehhez a kristályos mézet 30 C-fokra melegítjük és fúrógépre illesztett keverővei addig keverjük, míg az összes durva kristály össze nem törik;-ezzel az „oltómézzel beoltjuk“ a frissen pörgetett vagy az egyszer már bekristályosodott és óvatos hevítéssel újra elfolyósított mézet; a friss pörgetésű mézzel érdemes addig várni, amíg enyhén mattá, kissé opálossá válik*- ezt követően a beoltott mézet naponta legalább háromszor 10-15 percen át kevergessük;-100 kg folyékony mézhez 1-3 kg oltómézet adjunk;- miután a krémméz kész, haladéktalanul üvegbe kell tölteni. Az utóbbi művelet helyes időpontját igen fontos eltalálni. A krémméznek ilyenkor már homogén állományúnak kell lennie, nem fordulhatnak elő benne kristályos és folyékony részek. Túl sokáig nem szabad várni, mivel később már nem lehet letölteni a kristályossá vált tömeget. Az előkészített krémmózet a letöltés előtt fél nappal már nem szabad ismételten újrakeverni, különben tetszetőségét rontó légbuborékok keletkeznek. A helyiség hőmérséklete a letöltésnél 20 C-fok körüli legyen. A helyes időpontot a következő módon is megállapíthatjuk: ha a mézbe kanállal vonalat húzunk és az csak lassan záródik, a töltés megkezdhető. Más módszer: ha a mézbe merített üveg aljára egy éjszaka után már folyékony mézfrakció nem ülepszik le, a letöltést azonnal meg kell kezdeni. Kizárólag üvegbe töltsünk, mert a tapasztalatok szerint a krémmézzel töltött műanyag edények könnyen törnek! Imkerfreund - Méhészújság (rövidítve) Szemzés a gyümölcsöskertben Macskák emésztési zavarai Az emésztési zavarok nyilvánvaló tünete a hányás. A macskák sokkal könnyebben hánynak, mint más állatok. Sőt sok füvet is kifejezetten azért rágnak, hogy meghánytassa őket. Néha rögtön evés után kihányják az ételt, noha semmi bajuk nincs, legfeljebb túl gyorsan faltak. A hányás akkor jelez bajt, ha többször egymás után levertség és erőlködés kíséretében jelentkezik. Ha azonban az emésztőrendszer valamelyik szakaszában akadás képződik, szintén hányás jelzi a bajt. Minél hosszabb idő telik el az evés és a hányás között, annál lejjebb kell keresni az okát. Ha a hányás nem függ össze az evéssel, akkor fertőző betegségre kell gyanakodni. A hosszú szőrű macskák gyakran azért hánynak, mert túl sok szőr gyűlt össfce a gyomrukban. Ez rendszeres fésülésükkel elkerülhető. Többszöri hányásnál az állat először az ételt hányja ki, majd öklendezik. Habos, áttetsző folyadékot hány, melyben fű, szőrcsomó, emészthetetlen csontdarabkák találhatók. Ez arra utal, hogy enyhe gyomorhurutja van. Ha a hányások között hosz- szabb szünetek vannak, akkor azt krónikus bélhurut, súlyos férgesség, máj- vagy vesebaj okozhatja. Ha ürülékszagú a hányadék, akkor az alsó béltraktus záródott el, s azonnali állatorvosi segítségre van szükség. A sugárban kilövellő hányás esetében az emésztőrendszer felső szakaszát idegen test - pl. szőrlabda - zárta el. Ilyenkor hívjunk állatorvost. Előfordulhat az is, hogy a megrázkódtatást átélt, ideges természetű macska félelmében, féltékenységében vagy egyszerűen csak azért hány, hogy gazdája figyelmét felkeltse. Nagyon sok macska nem hajlandó tejet inni, sőt sok olyan is akad, amelyik hasmenést kap tőle. Ilyen esetben a tejet fele-fele arányban hígítva adjuk elé. Hasmenést okozhat a nyers máj, az étrend változása, a túl zsíros, túl sok étel egyszerre történő fogyasztása, de a környezeti változás, sőt a félelem is kiválthatja. Hasmenéssel jár a fertőző gyomor- és bélgyulladás is. A hasmenés, éppen úgy, mint a hányás, tünet, ezért kiváltó okát kell megtalálnunk és azt kell kezelnünk. A szorulás kialakulásában a túl sok csontos étel, száraz táp fogyasztása, szőrszálak a bélben, kevés vízivás, testmozgás hiánya és az öregkor játszanak szerepet. A szorulásra hajlamos állatnak időnként keverjünk az ételébe egy teáskanál paraffinolajat. A macska című folyóirat nyomán A gyümölcstermő növényeket kétféleképpen szaporíthatjuk. Ivarosán (magvetéssel) és ivartalanul (például, ha a növény valamelyik részét gyökereztetjük, tőosztást végzünk, oltunk vagy szemzünk). A szemzés viszonylag könnyen elsajátítható, gyakran alkalmazott ivartalan szaporítási módszer. Ennél egy meghatározott kis szövetcso-. portot ültetünk át a kiszemelt alanyba. Ezt követően a sejtek gyorsan osztódva minden szempontból az anyanövény tulajdonságaival megegyező növényegyedet hoznak létre. Tudnunk kell, hogy csak szár- mazásilag és rendszertanilag egymáshoz közel álló gyümölcsfajok szövetei forrnak össze. A kajszi például szemezhető vörös és besztercei szilvára, mirobalánra, sőt kökényre is. Az őszibaracknak egyaránt jó alanya az édes és a keserű mandula. Célszerű szemzésre felhasználni a vadalma és a vadkörte- magoncot, valamint a meggyből kikelt magoncokat is. A szemzés nagy előnye, hogy sikertelenség esetén megismételhető. A szemzést július közepétől szeptember közepéig végezzük. Az ilyenkor végzett szemzést alvó- szemzésnek nevezzük, mivel az alanyba ültetett szemek megerednek ugyan, de nem hajtanak ki, alva maradnak a következő tavaszig. A magoncok a művelet előtt némi előkészítést igényelnek. A szemet a gyökérnyakba célszerű berakni, ezért az alanynak ezt a részét kell az esetleges oldalhajtásoktól és levelektől megtisztogatni. Az eredés annál jobb lesz, minél életerősebb az 1. Szemzőhajtás 2. Szempajzs 3. Bemetszés és a szemzés (I. d. rajza) alany. Ha élénk a nedvkeringés az alany héja könnyen felválik és a szem zavar nélkül behelyezhető. A nedvkeringést száraz időben öntözéssel serkentjük. Az idősebb fák koronahajtásait is beszemezhetjük. A szemzéshez szemzőhajtást használunk. Ezt félfás állapotban szedjük. Azt, hogy megfelelő-e a hajtás érettsége, ki kell próbálni - hajlításra kissé roppannia kell és a levelek hónaljában lévő szemeknek már jól kell látszaniuk. A teljes hosszúságú hajtás középső harmadáról kell a szemet venni. Az első és felső fejletlen szemek ugyanis nem alkalmasak erre a célra. A leszedett hajtásról a leveleket úgy vágjuk le, hogy körülbelül 1 cm-es csonkja a hajtáson maradjon. Ha több szemzőhajtást is szedünk, akkor azokat burkolVakondfogó lyukcsapda András Ferenc, kassai olvasónk a vakond kertjében elkövetett kártételére panaszkodik. Megjegyzi, hogy ellenük már több módszert kipróbált, s egyik sem hozott eredményt - így tőlünk vár tanácsot... Sok munkánkba került, míg egy újabb, az általánosan ismertektől eltérő - ezúttal nem vakondriasztó, hanem vakondfogó - módszert találtunk. Ha eddigi igyekezete nem járt eredménnyel, akkor próbálkozzon a mellékelt ábrán látható lyukcsapdával. Ezt cca 5 mm vastagságú. 10-12 mm széles, nem túl merev acélos fémszalagból lehet elkészíteni. Kifeszítése az ábrán látható módon egy kerek fémlapocskával történik. Ügyeljünk rá, hogy a csapda ne legyen „túl kemény“, mert akkor nem fog működni - a vakond nyomásának nem enged. A vakond járatát felülről kútsze- rűen bontsuk meg, s mindkét irányba helyezzünk el benne egy- egy csapdát. Reméljük, hogy akik ezt a módszert kiötlötték, ki is próbálták, s működni fog. "Pr_ Vakondfogó lyukcsapda (I. d. rajza) 1991. VII. 12. juk nedves újságpapírba, a köteget pedig műanyag zacskóba téve védjük a kiszáradástól. Hűtőszekrényben a szemzőhajtások akár egy hétig is károsodás nélkül tárolhatók. A szemzés csak jó éles, tiszta késsel végezve lehet eredményes. Az előkészített alanyon először egy T alakú bemetszést készítünk, majd kétoldalt a héjat felhajtjuk. Ezután a szemzőhajtást bal kézbe fogjuk, úgy, hogy a hajtás csúcsa felénk essen és egyetlen biztos késhúzással kimetszünk egy szempajzsot. A szemet tehát úgy vágjuk le, hogy felette és alatta legalább egy-egy centiméteres héj maradjon, s a szem alatt lévő farész hártya vékonyságú legyen. Nem szabad a vágást részletekben végezni, mert a szem nem ered meg. A szempajzsot úgy toljuk a T alakú nyílásba, hogy maga a szem a T vízszintes szára alá kerüjön. Minél gyorsabban végezzük el a műveletet, annál biztosabb lesz az eredés. A szem behelyezése után kötözőanyaggal simán és szorosan az egész sebfelületet kötözzük be. Kötözőanyagként műanyag zacskóból vágott 1 cm széles szalagot is használhatunk. A kötözés célja az, hogy megakadályozzuk a sebfelület kiszáradását. Arról, hogy a szemzés sikerült-e, 6-8 nap múlva győződhetünk meg. Ha a levélnyél csonkja könnyed nyomásra leválik és a szem már kissé duzzad, a szemzés sikerült. Ha azonban a levélnyél bámul és a szemre rászárad, akkor a szemzés nem volt sikeres. A megeredt szemzés alanya ősszel tovább vastagodik. Hogy a kötés az alanyba ne vágjon be, a megeredt szemzések kötését vágjuk fel. A megeredt alvó- szemzés tavasszal, a nedvkeringés megindulásakor kihajt. \ Miklós Dénes kertészmérnök / >
