Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-12 / 28. szám
Csanádi Imre Szerkeszti: Tallosi Béla A két kövér barát Élt két kövér barát. Csak a hasuk vöt a mindenik, azért éltek-haltak. Vettek egy kocsit, hogy avval mennek kéregetnyi, hogy többet ehessenek: Húzta a két kövér barát a kocsit. Kéregettek, hogy Isten nevibe adjo- nak. A sok falusi meg hordta nekik a szalonnát, tepertőt, kolbászt. Annyi mindent összehordtak, hogy megtelt a kocsijok. Húzta a két barát a teli kocsit, a veríték csak úgy csurgóit róluk. Majd egy nagy erdő szélibe egy nagy fa alatt megálltak, hogy húsölnek. Letelepedtek az árnyékba pihennyi. Mondja az egyik:- Hallod-e, én má nem bírom tovább húznyi ezt a kocsit. De nézd má, ott szánt egy paraszt két szamárval! De jó vóna nekönk az egyik!- Jó, jó, de hogy?- Hallod-e, majd én ellopom.- Hát ha meg mered tennyi, tedd meg! Mégiscsak jobb vóna, ha az húzná, nem mink. A paraszt éppen akkor kifogott, ebédelnyi kezdett. Aztán a kalapot a szemire húzta, szundított egyet. Az idő alatt kifogta a jobbik szamarat a barát, elvezette az erdő szélibe. Ö maga visszament, a hámot a nyakába vette, oszt odaállott a másik szamár mellé. A paraszt nemsokára felkelt, oszt csak meresztgette a szemit:- Dicsértessék a Jézus Krisztus! Maga hogy kerül ide, tisztelendő atya?- Édes földi barátom, most telt le a varázslatom. El vótam varázsolva szamárnak, és most telt le a varázslat.- Jaj, kegyelem, irgalom, tisztelendő atyám, de nagyon sokat ódalba vertem!- Nem tesz semmit, barátom.- Jaj, má ne tessék haragudnyi!- Dehogy haragszok, barátom. Avval elment a pap nagy húzódzkodva kerülőúton a cimborájáho. Jaj, vöt öröm, kacagás, hogy a hasuk csak úgy rángatódzott. Van má szamár, nem kell nekik húznyi a kocsit. Ahogy a parokjára értek, mégis úgy gondolták, hogy eladják a szamarat, mer a parokján nem tarthatják, se istálló, semmi.- Hallod-e - mondja az egyik barát hajtsad te a vásárra, mer én loptam. Behajtod, eladod, azt is megesszük. Hajtsd be! Éppen hétfői nap vót, nagyvásár. Hajtotta a barát a szamarat. De a szegény ember is ott járt ám, hogy párt vegyen a hitványabb szamárho, hogy jobban tudjon kettővel boldogulnyi. Ahogy bóklászott a forgatagba, megismerte, meglátta a szamarat, amelyik az övé vót. Odasúgta a fülibe:- Hallja-e, tisztelendő úr, én bíz má magát soha meg nem veszem. A huszár és a szolgáló A nagyságos asszonyná szolgált egy jány. Azt mondja neki egyszer a nagyságos asszony:- Itt van ez a sok lejesfazék, vidd el abba a nagy tiszta szép patakba, jó suhold ki, mosd ki!- Jó van, igen. Megy a szolgáló a kél nagy kosár teji cserépfazékval. Amint a patakho ér, látja, hogy valami mászik kifelé a vízbő. Rák vót, de még ó olyat élétyibe nem látott. Nézi, odahajol, de el is húzógyik tőle, mer fél. Arra gyón a huszár lóháton. Odaszól neki a jány:- Vitéz uram, nézze má, hogy mi az Isten csudája ez el- Rák, húgom, rák!- Ó, ne tegyen bolonddá, jól látom én, hogy mász!- Ugyan, rák, én mondom!- Nem vagyok se vak, se bolond, jól látom, hogy mász!- Én se vagyok vak, se bolond, jól látom, hogy rák. Ű, a jány nagyon megmérgesedett. Ahány tejesfazék vót nála, mind egy nagy köhö verte, diribdarabra törte.- Az Isten engem ennyi darabra hagyijjon, ha az nem mász! Leugrik a huszár a lováró, elvágja a lova nyakát.- Hogy a hóhér így pusztíjjon el, ha ez nem rák! No, a szolgáló nagy dühösen ment vissza a kastélyba, a huszár is elgyalogolt a lova nékű. Kérdezi a nagyságos asszony a szolgálót:- Hol vannak a fazekak?- Jaj, hát csak nem hagyom magam egy katonának. Jól láttam a patakparton, hogy yalami mász, ó meg vitatkozott velem, azt mondta, hogy rák. Annyira, hogy mérgembe egy nagy kőhö vertem a fazekakot.- Ekkora kárt tennyi a semmiségér, hójjaj! Elfogta a pulykaméreg a nagyságos asszonyt is. Beugrik a szobába, kicsapja a szekrényajtót, összekapja az ünneplő ruháját. Éppen kenyeret akartak sütnyi, a kemencébe égett a nagy tűz. Belesújtotta oda mind.- Hogy az Isten engem így égessen el, ha mind a kelten nem vagytok bolondok!- Az égett szagra megy be a nagyságos úr.- Mi van itt? Elmondja a nagyságos asszony, hogy járt a szolgáló a rákval meg a mászva!.- Oszt mérgemben besújtottam a ruháimot mind a kemencébe, hogy az Isten úgy égessen el, ha ezek mind a kelten nem bolondok! Hű, megmérgeskedett a nagyságos úr. Felkapta a petróleumos pruc- kát, végigöntözte a szép házát, meggyújtotta. Kiabálta, hogy:- Az Isten így égessen el engem, ha mind a hárman bolondok nem vagytok! A meséket Az ikertündérek című könyvből vettük, amely zagyvarónai népmeséket ad közre, s amelyet a budapesti Akadémia Kiadó jelentetett meg. Cipómagyarázó Szőkül a búza, feje földre húzza. Le, le, learatjuk, kévébe kapjuk, kepe-sorba rakjuk, szekéren behordjuk, asztagba tornyoljuk. Cséplőgép kivereti, gőzmalom megörleti. Porzik a liszt, mint a hó, abból sül a friss cipó. Gondolkodom, tehát... EGY KIS GEOMETRIA A legkisebbek is könnyen megoldhatják ezt a feladatot, hiszen csak meg kell számolni, hány négyszög és hány háromszög van az ábrán. Nos, hány? MICSODA KEVEREDÉS! Jól összekeverték ezeket a tömlőket. Keresheted, hogy a tűzoltó melyik csapról oltja a tüzet. Ha nem is elsőre, azért biztos megtalálod! MEGFEJTÉS A június 28-ai számunkban közölt feladatok megfejtése: 22 tégla; Róma. Nyertesek: Janovics Gábor, Marcelháza; Hegedűs Katalin, Tardoskedd; Batoch Róbert, Garamkövesd; Fazekas Veronika, Párkány; Kelemen Tünde, Plnc. A sportágak történetéből Labdarúgás (II. rész) A nemzetközi kapcsolatokat részben az országos válogatottak, részben pedig a legjobb egyesületi csapatok nemzetközi találkozói jelentették. A sportág népszerűségének köszönhetően már az 1900-as olimpia műsorán is szerepelt a futball, de csak meghívott együttesek játszottak hazai csapatokkal. Ugyanígy volt 1904-ben St. Louisban. Ezeknek még nem volt valódi tornajellegük, sokan mégis rendes labdarúgó-olimpiának számítják. Az első hivatalos olimpiai focitornát 1908-ban Londonban rendezték, s ezt Anglia nyerte. Azóta a futball minden nyári ötkarikás játékok műsorán szerepelt, az 1932-es olimpia kivételével. Csehszlovákia 1980-ban Moszkvában aranyérmes lett. A magyar válogatott három elsőséggel dicsekedhet (1952, 1964 és 1968). Az 1924-es és az 1928-as olimpián aratott győzelme után Uruguay labdarúgó-válogatottját tekintették nem hivatalos világbajnoknak. Ezeket az olimpiai futballtornákat azonban nem lehet teljes értékű vb-knek tekinteni, mivel azokon az európai nemzeteknek csak kis része vett részt. A húszas években éppen azokban az európai országokban, amelyekben a legnépszerűbb voltba foci, már nem az olimpiai amatőr szellem elvei szerint futballoztak. Egyes államokban bevezették a nyílt profizmust, vagyis a hivatásos labdarúgást; emiatt azután az olimpiai labdarúgótornák színvonala és sportértéke jelentősen csökkent! Az 1928-as olimpiáról például olyan elismert válogatottak maradtak távol, mint Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország és Spanyolország együttese. Mivel az olimpiai labdarúgótornák már nem jelentették a valóban legjobb országos válogatottak nagy seregszemléjét, az 1928-as FIFA-kong- resszuson elhatározták: 1930-ban kiírják az első hivatalos labdarúgó-világbajnokságot. A döntés szerint a FIFA négyévenként megrendezi a vb-t, de tekintettel lesz arra, hogy azok időben ne essenek egybe az ötkarikás játékokkal. Az 1930-as vb megrendezési jogát a FIFA - a dél-amerikai futball különös megbecsüléseként - Uruguay- nak juttatta. Az igen költséges hajóút miatt Európát csupán négy válogatott képviselte, Belgium, Franciaország, Jugoszlávia és Románia. A házigazdák nyerték az első vb-t, miután a fináléban 4:2-re verték Argentínát. A következő, 1934-es világbajnokságon szenzációsan szerepelt a csehszlovák válogatott: bejutott a döntőbe, ahol - hosszabbítás után - 2:1 -re kikapott a házigazda Olaszországtól. Négy évvel később Franciaországban a magyarok remekeltek, a döntőben szenvedtek csak vereséget (4:2), mégpedig a címvédő olaszoktól. Még egyszer felvillant a magyar (arany) csapat: 1954-ben a svájci vb-n emlékezetes teljesítményt nyújtott. A döntőben már 2:0-ra vezetett, ám mégis a németek nyakába akasztották az aranyérmet (3:2). Csehszlovák bravúr az 1962-es chilei világbajnokságon: csak a döntőben tudták megállítani az együttest; a brazilok 3:1 -es győzelmüknek köszönhették újabb vb- elsőségüket. Húsz évvel később már 24 ország vett részt Spanyolországban, a 12. világbajnokságon, melyet Olaszország nyert. A tavalyi vb-n az NSZK válogatottja lett a győztes. A II. világháborút követően a labdarúgás népszerűsége világszerte hatalmas mértékben megnövekedett. Új, csodálatos stadionok épültek Dél- Amerika és Európa néhány nagyvárosában, később pedig Ázsiában és Afrikában is, bizonyságként arra, hogy ezeken a földrészeken is tért hódított a futball. A vb mellett Európában rendkívül kedveltté váltak az Eb küzdelmei (most folynak a selejtezők), valamint az egyesületek nemzetközi tétmérkőzései: a BEK, a KEK és az UEFA Kupa. Az ötvenes, hatvanas évek világbajnokságai és nemzetközi találkozói is egész sereg labdarúgócsillaggal gazdagították a sportág életét. Lehetetlen felsorolni akárcsak a legjobbakat is, de az tény: a legjobbak kedvéért nemegyszer százezrek mentek ki a stadionokba, és milliók ültek le a tévé képernyője elé. (zsi) Luboá Kubík már évek óta a csehszlovák labdarúgó-válogatott egyik erőssége (Ludovit Horny felvétele) ♦ 14 1991. VII. 12. I
