Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-07-12 / 28. szám

i/asárnap A SÁMÁNÉNEKTÖL A MODERN REGÉNYIG Üzbégek, türkmének tí * m ’ ,,lgy hát Aliser Nevái hatalmas alakja nem elszigetelt a világiroda­lomban. Az üzbég irodalom megala­pozójának életműve közvetlen ro­konságban van a vele közös eszmé­ket valló nyugati kortársak - a rene­szánsz kor költőinek és gondolkodó­inak - hatalmas eszméivel - fejezi be Neválról és a keleti reneszánsz­ról írott alapvető tanulmányát Viktor Zsirmunszkij (Válogatott tanulmá­nyait tartalmazó „Irodalom, poétika" című kötete, melyben ez s az Alpa- mis-Odüsszeia párhuzamokat nyo­mozó esszé is megtalálható, a Gon­dolat kiadónál jelent meg 1981 -ben.) Nevái egyébként nemcsak költő­ként volt jelentős alakja századának, hanem, mint említettük, tudósként és államférfiként is fontos szerepet töltött be kora társadalmában. Amo­lyan tipikus reneszánszfigura volt, s öt is elérte annyi nevezetes társá­nak a sorsa: későbbi regények és filmek hőse lett. Ilyen regény századunk egyik legjelentősebb üzbég írójának, Aj- beknek Neváiról szóló életrajzi regé­nye, amely jó tíz esztendeje magya­rul is megjelent az Európai Kiadó jeles sorozatában (Századok-Em- berek) „Rózsáskert dalosa" címmel. „Hérát zsibongó piaca, majolika­díszes mecsetek hűvös csarnokai, poros, szikkadt puszták, virágpom­pás kertek árnyas sétányai, dús la­komák, dohos erődök, katonai tábo­rok és szlporkázóan szellemes összejövetelek színterén kísérjük végig Alísir Neváit, a költőt és állam­férfit, Mátyás királyunk és Rettegett Iván kortársát gazdag életútján" - ír­ja Kőhalmi Katalin a regényről. S így folytatja: „Ez a mesés, színes és bonyolult keleti csodavilág, amit Ajbek üzbég író tolla varázsolt elénk, nem kitalált történet elképzelt helyszínen, ha­nem hiteles történelmi leírásokon alapuló, valóban élt személyeket és megtörtént eseményeket megeleve­nítő történelmi regény. A mai euró­pai olvasó számára az teszi regé­nyessé, valószerűtlenné, hogy csak alig, csak hézagokban ismert a tör­ténelmi, társadalmi háttere.“ Az 1905-ben született Ajbek (ere­deti neve Musá Tasmuhammad) egyébként nemcsak Nevái regényes életrajzának írójaként nevezetes. Pályáját szimbolista költőként kezd­te, s társadalmi regénye, Az arany­völgy szele, amely a háború utáni üzbég falu problémáit taglalja, ugyancsak nem mindennapi tehet­ségét bizonyítja. Ajbek életművével tulajdonkép­pen nagyot ugrottunk az időben, a középkor-reneszánsz határvidé­kéről egyenesen a huszadik század­ba, az újkorba léptünk, a szovjet-üz- bég irodalom korszakába. De mi történt a közben eltelt több mint négy évszázadban? Nem sok. Az üzbég irodalom, miként az egész üzbég társadalom is, másodrangú szerepre ítéltetett a török, a perzsa, a cári orosz tengerben. Az egyetlen jelentős tizenkilencedik századi üz­bég író, az 1850-ben született s 1903-ban elhunyt Mukimi, akinek több jelentős verse (Petőfihez ha­sonlóan) népdallá lett - éles rzatírá- val bírálta kora társadalmát. Csak a szovjet korszakban kezd újra éledni az üzbég irodalom. A próza alapjait ugyanaz a Szadrid- dín Ajni rakja le, aki központi szere­pet játszott a szovjet-tadzsik próza kivirágzásában. Az első jelentős szovjet-üzbég költő pedig az 1889 és 1929 között élt Hanza Nyijazi volt. A szovjet-üzbég irodalom legje­lentősebb művelője azonban az 1903-ban született Gafur Guljam volt. Előbb ő is versek és poémák (például a híres Keletről jövök) szer­zőiéként vívott ki nevet magának, szűkebb hazáján túl is visszhangzó sikert azonban prózájával aratott, mindenekelőtt a gyerekkoráról szó­ló, önéletrajzi ihletésű, magyarul is olvasható A gézengúz című kisregé­nyével. Neves alakja még az elmúlt évti­zedek üzbég irodalmának Hamid Allmdzsan (1909-1944) és Zulfija (1915) költők, a sok műfajú Mirmuh- szin (1921), valamint a prózaíró Muhtarés Rasidov. A legújabb üzbég írók közül azon­ban az 1938-ban született Timur Pulatovtett szert világhírnévre. Cse­hül, szlovákul több kötete is megje­lent (legutóbb a Fiúkórus című kisre­génye a Slovensky spisovater Új Szovjet próza sorozatában), magya­rul pedig A bazár törzsvendége ol­vasható a Magvető „Ra-Re“ soro­zatában. Ez utóbbi egy részletével búcsúzunk az üzbég irodalomtól: „Csak az a baj, hogy én a szere­lemben is ugyanolyan vagyok, mint a kereskedelemben, átadom ma­gam a képzeletemnek, a fantázia eleinte teljes szenvedéllyel lök előre, úgyhogy szinte elvesztem az esze­met, de csak addig, amíg teljesen bele nem élem magamat a szere­lembe, és bele nem szokok. Hogy ábrándoztam napközben, hogy vár­tam ezt a találkozást: elég volt kívül­ről ránézni a házára, gondolatban máris belehatoltam, és ott minden tetszett nekem, minden egyes talá­nyos szöglet." „Türkménia a legpusztább terület Közép-Ázsiában. Költészete viszont egyike a legjelentősebbeknek. A türkmén népi hóskölteményekben is fontos szerepet játszik a ló“ - írja e költészet kiváló magyar ismerője és fordítója, Képes Géza. Az első jelentős türkmén költő Indalib, Juszuf és Zulejka, Lejla és Madzsun történetét dolgozta fel ő is, mint oly sok közép-ázsiai költő, pél­dául Nizámi vagy Nevái. A XVI. században élt. Ám a türkmének világirodalmi rangú költője két századdal később élt. A neve: Magtimguli Piragi. 1733- ban született s oly korban élt, amely va türkmén történelemben sem sze­rencsésnek, sem nyugodtnak nem mondható, mégis aranykora volt a türkmén költészetnek. Ej, barátok, életem Eltelt-sírok, kornyadok. Sírok én, mert jó eszem - Romlásomra - elhagyott. Sírok, mert ki elmegy Itt, Vissza sosem érkezik. Gonosz sors rendelkezik, A nép kegye megfogyott. Sírok, mert gonosz szavak Forrása oly sok ajak, Erőszak hódít-arat, Terjed minden ily dolog. Korunkban a rossz müve Ezer nyelven csaphat be; Hol szívünk sok kedvese? - Elmentek, ón zokogok. Ó, egyszerű kortársak, Hódoltok a sátánnak, Testvéreim, világnak Futottak - mit sirattok? Látod a sors játékát: Töri bölcsek derekát, Rögig roppantja nyakát - Véres könnyet hullatok. Magtimguli hív nemest, Gat e föld, függöny e test, Már semmi kínra se rest, Sírok, mert még megvagyok. „Magtimguli megjelenése fordu­lópont a XVIII. századi türkmén Iro­dalmi nyelv fejlődésében - írja ver­seinek magyar kiadásában Baski Imre. - A szó zseniális mestere volt ő, aki sikeresen ötvözte a költői nyelv csiszoltságát a népnyelv ős­erejével. A türkmén irodalmi nyelv formálásában játszott szerepe csak Nevái, Dante, Puskin és Petőfi iro­dalmi szerepéhez hasonlítható.“ Magtimguli verseit magyarul 1983-ban jelentette meg az Európa Kiadó Tandori Dezső fordításában. Jegyezzük még meg, hogy a sokáig elfelejtett költő újraélesztésében óri­ási szerep jutott a mi Vámbéry Ármi­nunknak. A türkmén irodalom, mint köztu­dott, korántsem oly ismert mifelénk, mint például az üzbég vagy a kirgiz. Pedig sok jelentős költője volt a ké­sőbbi korszakokban is. Kaminé (1770-1840) például maró szatírák­ban támadta a hatalmasokat. A 19. század legnagyobb türkmén költője Mollanepesz (1810-1862) pedig gyönyörű elbeszélő költeményében, a Gelmiscsemben arról énekel, ho­gyan győz a szerelem ereje a kon­venciók felett. A huszadik századi türkmén iro­dalom megalapítója az 1894-ben született Berdi Kerbabájev. A döntő lépés című, 1940-ben keletkezett regényében a forradalom és a pol­gárháború türkméniai eseményeit dolgozta fel, A fehér arany országa (1949) a gyapottermesztőkről, a Be- bit-Dag (1949) pedig a kőolajipari dolgozók életéről szól. Híres elbe­szélő költeményei: Amu-Darja (1931), Ajtar (1943). Ismert költők még az 1908-ban született Ata Szálih és Kara Szaitli- jev (1915-1971), a fiatalabb nemze­déket pedig az 1929-ben született Karim Kurbannepesztov képviseli szűkebb pátriája határain túl is. Cselényi László Aforizmák 1991. VII. 12. • Akkor válik az emberből jelentős író, amikor már gyenge műveit is kinyomtatják. Híres pedig akkor lesz, amikor ezeket a rossz műveket dicsérni kezdik. 9 Zseni az, akinek tehetsége van, szívóssága pedig olyan, mint a tehetségteleneké. • Az irodalomkritikusok az emberiség azon többségéhez tartoznak, akik nem olvasnak könyveket. • Értéke csak az öreg könyveknek van. Újakat bárki írhat. Gábriel Laub Megtalálták a mély alvást előidéző anyagot A francia Henri Pieron már több mint 70 évvel ezelőtt megpróbálta megfejteni az alvás titkát. Teljesen kimerült kutyáktól agyvizet vett, és ezt élénk társaik szervezetébe fecskendezte be. Az állatok nyomban mély álomba merültek. Tehát létezik egy alvást előidéző, titokzatos anyag? Az egyesült államokbeli Bostonban már majdnem 20 év óta újra ezzel a problémával foglalkozik a John R. Rappenheimer vezette kutatócsoport. A kutatók nemrég végül a rejtély nyomára jutottak - közli a Medical Tribüné orvosi folyóirat. A tudósok csekély változtatással megismételték Pieron hajdani kísérletét: fáradt kecskéktől agyvizet vettek és ezt élénk macskákba fecskendezték, s a macskák azonnal álomba merültek. Ha viszont a folyadék olyan állatoktól származott, amelyek kialudták magukat - ez a hatás elmaradt. Tehát az alvásfaktor mégiscsak létezik! Most márt csak azonosítani kellett az anyagot. Az agyvízben ez annyira hígított állapotú, hogy onnan nem lehet kivonni; magában az agyban azonban egy nap alatt felgyülemlik belőle néhány milliomod gramm. Ily módon kísérleti nyulak seregéből elegendő „S-faktort“ tudtak szerezni ahhoz, hogy azonosíthassák ezt az anyagot. További nagy előrelépést tettek a bostoniak, amikor az emberi vizeletben is rábukkantak az alvás anyagára: miután ez elvégezte a kötelességét és mély alvást idézett elő, itt választódik ki. A mennyiségi probléma tehát megoldódott. Az analitikusok munkához láttak. Az S-faktor különböző eredetű szubsztancia-csoportokból áll. Ezek egyrészt aminosavak, a glitaminsav és az alanin, amely állati és emberi szervben általában előfordul. Másrészt muraiin- és diaminopimelinsavakat is találtak, amelyeket eddig csupán a baktériumok sejtfalából ismertek. így hát baktériumokra van szükségünk ahhoz, hogy mélyen aludjunk? Az S-faktor kutatása gyarapította az alvásra vonatkozó ismereteinket. Valószínű tehát, hogy a tudósok a manapság sok embert kínzó álmatlanság leküzdése felé nagy lépést tettek. (Die Welt) Élet háromszáz fokos hőségben Két amerikai tudós saját adatai nyomán azt állítja, bi­zonyítékot találtak arra, hogy 250-300 Celsius-fokon még le­hetséges élet. Sőt, fejlődhet is. Dr. John Baross, az Oregoni Egyetem tengertudományi in­tézetének kutatója és dr. Jody Deming, a Chesapeake Bay-i Hopkins Egyetem tanára nem­rég arról számolt be a Natura című brit tudományos folyó­iratban, hogy egy olyan bakté­riumfajtát fedeztek fel, amely 250 C-fokon még szaporodni tud, és 300 C-fokon még élet­képes, de szaporodásra már képtelen. A tudósok ebből a tényből azt a következtetést vonták le, hogy más, magas hőmérsékletük miatt halottnak hitt bolygókon keletkezhet és létezhet még élet. (Volksstimme) jovo családi háza Európa legmodernebb épülete egy mesterséges szigeten épült fel Hollandiában. A legmodernebb csúcstechnológiával készült ház és berendezései a 21. század otthonát idézik elénk. A jövő házában minden a lehető legmodernebb, és a beren­dezések működését természetesen számítógép hangolja össze, s külön erre a célra készített 100 kilométer­nyi kábel alkotja a ház idegrendsze­rét. A kábelek árammal látják el a házat, összekötik a komputereket, valamint az érzékelőket (melyek ké­pesek lesznek a tűzveszély érzéke­lésétől az érkező látogató személy- azonosságának megállapításáig is). A ház tud beszélni és szólni is lehet hozzá. Az épület hidraulikus izomzata felszólításra kitárja a für­dőszoba üvegkupoláját, és ha esik Álmodó egerek Az álmodó egerek élettarta­ma hosszabb. Ezt állapították rheg a Jamanashi Orvosi Főis­kolán dolgozó japán tudósok. Különböző körülmények kö­zött tartott kísérleti állatok kü­lönböző csoportjaival végez­tek kísérleteket. A leghosz- szabb életű csoporthoz tarto­zó egerek hathónapos koruk­ban naponta átlagosan 14 óra és 15 percig tartó alvásuk alatt 107 percig álmodtak. Ezek az egerek 21,3 hónapos kort ér­tek meg. Más egerek, amelyek ugyanannyi alvás alatt csak 78 percig álmodtak, csak 12,7 hó­napig éltek. A kísérletben részt vevő tudósok azonban óva intettek attól, hogy a kuta­tók ebből az emberi alvásra vonatkozó következtetéseket vonjanak le. (Die Wel,> A jövő konyhája az eső, megkérdezi, tényleg ki­nyissa-e?- A konyhái komputerrel elég írás­ban közölni az óhajtott menüt, és követni utasításait. Egy mennyeze­tig érő oszlop - egyidejűleg fűszer­állvány, éléskamra és hűtőszekrény - forogva életre kel, s megfelelő sorrendben és mennyiségben kiadja a hozzávalókat. Az elektronikus konyhafőnök szintetikus hangon fel­olvassa a receptet és utasításokat ad az étel elkészítéséhez, utána pedig közli a bevásárlólistát. Érzéstelenítés fagyasztással Angol orvosok a hűtéstech­nika segítségével szándékoz­nak enyhíteni az erős fájdal­makat. Az angol módszer sze­rint - 60 Ceisius-fokra hűtik le és megfagyasztják az idege­ket. Az ennyire lehűtött idegek állítólag 12-14 hétig nem idéz­nek elő, és nem is közvetíte­nek érezéseket. Az úgyneve­zett krio-analgéziát, az idevá­gó jelentések szerint, 1980 óta több mint 800 mellkasütésnél alkalmazták sikeresen. A keze­lés körülbelül 15 percig tart. A műtét utáni napon a betegek már fel tudnak ülni, enni is képesek és lélegző mozdula­tokat is végeznek. (Die Welt) r A Szovjetunió nem orosz népeinek irodalma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents