Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-10-11 / 41. szám
\ 1 Tüntetés a köztársaság egységéért... ...és akik Szlovákia önállóságát követelik BAUER EDIT ... :, . • ‘ 1m Tűnődés a keresztúton „Szomjúhozzuk az emberséget. Ennek je- j lenléte vagy hiánya adja és hozza életünkbe a jót és rosszat. “ Fábry Zoltán, 1968 A polgár érzi, a politikus tudja lA - az ország sorsa kritikus helyzetbe került. A „hogyan tovább? “ az a kérdés, amelyre politikusok, közvélemény-kutatók egész 1 hada keresi a választ, ki ebben, ki | abban látva az egyedül üdvözítő, a kizárólagos megoldást. A kisebbségi politikus felelőssége e kritikus időben meghatványozódik. Akaratán kívül tölti be a „mérleg nyelve“-ként emlegetett hálátlan feladatot. Sem javára, sem rovására nem írható ez a helyzet. Egyszerűen a politikai színtér fölaprózódásának, ellentmondásosságának következménye ez az állapot. Mennyire tudja követni saját elveit, s mennyire válik „politikai sakkfigurává“ a politikai sakktáblán? Mennyire kecsegteti önmagát a helyzet képlékenységéből adódó túlzott illúziókkal, a valóságtól messze kerülő víziókkal, melyek alapján talán olyan ütközetbe vinné a kisebbséget, amelynek az nem győztese, csak áldozata lehet? Meddig tudja övéi érdekeit képviselni, és egyáltalán, milyen érdekeit? Hisz a hosszú és rövid távú célok is nemritkán ütköznek, más és más a különböző embercsoportok érdeke. S melyiket kell elsősorban képviselnie? A választás lehetősége sem elsősorban rajta múlik. Nem ritka az a helyzet, amikor a választási szabadság úgy szűkül le, hogy az optimális, jó megoldást a többség valamilyen oknál fogva — demokratikusan - elutasítja, s marad a kisebbik rossz választásának a lehetősége, mellyel esetleg nagyobb tragédiát háríthat ; el. Megannyi lelkiismereti konfliktus, mely az adott, kisebbségi, a „leszavazható“ helyzetből következik. Ma csak sóvárgó tekintettel szemlélhetjük azokat az országokat, melyeket csak néha ráz meg az 7-8 százalékos munkanélküliség, vagy a gazdasági megtorpanás veszélye, | ahol az átlagbér sokszorosa a miénk- : nek, ahol a polgár a félelemmel, mint lélektipró jelenséggel csak a külön e célra kitalált horrorfilmekben talál- i kozik... Pedig még ott is csak a megszépítő messzeség teszi jelen tékte-. lenné a társadalmi bajokat. A miénket most a föl-föllángoló, ellenségképet kereső nacionalizmus, az idegengyűlölet, a másság elviselésének képtelensége tépi-marja. Az ország lázas állapotban van. Mindennapi kérdésünk: szövetségi állam vagy önálló Szlovákia? Az ország jogfolytonossága forog kockán. Ha megszűnik Csehszlovákia, többé nem vonatkoznak az utódállamokra iz államközi szerződések. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem fogják foggal-körömmel védeni azt, ami a nemzetközi paktumok alapján az övék, vagy amit sajátjuknak tartanak. A helsinki folyamat összes dokumentuma, mely a kisebbségek helyzetének jogi garanciáit tartalmazza, a térségben gyakorlatilag érvényét vesztené. Ugyancsak hatálytalanná válna az összes szövetségi törvény, az elmúlt év végén elfogadott, emberi jogokat tartalmazó alkotmánylevéllel együtt. Még jósolni is nehéz, milyen helyzetbe kerülne az állampolgár a keleti és nyugati kultúra, a politikai érdekképviseletek ütközési pontján egy olyan országban, melynek gazdasági potenciálja, ipara, infrastruktúrája révén végtelenül sérülékeny. A gazdasági lepusztulás pedig szükségszerűen a szociális, politikai konf-1| Hktusok kiéleződését hozná m. gával. Hogyan lehet és kell továbblépni akkor és ott, amikor és ahol a meglévő állapot tovább tarthatatlan, belső ellentmondásokkal terhes? Hisz minden nemzetnek elvitathatatlan joga az önrendelkezés. Ez azonban a modem Európában a kisebbségek rovására nem valósítható meg hosz- szú távon. A demokráciában minden közösségnek joga, hogy saját dolgai- ról maga rendelkezzék, amennyiben cselekvése nem sérti a törvényt. i A kisebbségek miért lennének ez alól kivételek? tv Az integrálódó Európában ma még a nemzetek egymással ölre is mennek. Mások, kik önállóságukat éppen elnyerték, az új szabadságot saját kisebbségeik elnyomására használják fel. Ennek tudata ott kísért gondolataink, cselekvéseink mélyén. A kisebbség szerepe: mégis újra hallatni a VOX HUMÁN ÁT. A jogállamot védeni, az alkotmányos utat követni, úgy, hogy az az állampolgár boldogulásához, a kisebbségi helyzet jogi garanciáihoz, a kisebbségek emancipációjához vezessen. Ezért a kisebbségi politikus kötelessége az előrenézés, a jövőépítés, nem a múlttal való el- és leszámolás. , Ami mellett elkötelezte magát: több jogot biztosítani minden állampolgárnak, egy olyan országban, ahol j a rendet valóban a jog és nem pedig ; a félelem igazgatja. KÉPEK A POZSONYI TEREKEN LEZAJLOTT POLITIKAI TÜNTETÉSEKRŐL CSTK-fel vételek TALÁLKOZÁSAIM A HALÁLLAL S. Forgon Szilvia beszélgetése SZENCRŐL AMERIKÁBA A HÉT KAPU Kohn Erzsébettel Fülöp Imre riportja a pszichotronikáról Tichy Kálmán novellája a 4. oldalon az 5. oldalon a 7. oldalon
