Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-10-11 / 41. szám

Vasárnap 1991. október 13. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 05.54, nyugszik 16.55 Közép-Szlovákia: 06.01, nyugszik 17.02 Nyugat- Szlovákia: 06.07, nyug­szik 17.08 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 11.57, nyugszik 20.03 Közép-Szlovákia: 12.04, nyugszik 20.10 Nyugat- Szlovákia: 12.10, nyug­szik 20.16 órákor Névnapjukon szeretettel köszöntjük KÁLMÁN, EDE - KOLOMAN valamint Edgár, Edvárd, Edvarda, Jákó, Romulusz nevű kedves olvasóinkat • Kálmán - török eredetű régi magyar személynévből ke­letkezett. Jelentése: ma­radék • Ede - az Edward (melynek jelentése: a birtokát megőr­ző), német rövidüléséből önállósult A VASÁRNAP következő számának tartalmából Mi LESZ VELED, S0M0DI? Ozorai Katalin riportja ÚJVÁRY GÉZA VISZONTAGSÁGAI ÉS GYŐZELMEI Petrőci Bálint riportja KISZÁMÍTHATATLAN GÉNEK Péterfi Szonya riportja ZDENÉK PODHÚRSKY ÚTJAI Szabó G. László írása A LOPOTT HATTYÚ Thomas Vint elbeszélése VENDÉGFOGADÁS KARINTIÁBAN Sebes Tibor ausztriai riportja mi a helyzet a gyógyszerpiacon? A gyógyszerek forgalmi adója csökkent ugyan, ám a gyógyszertárakban szabadon vásárolhatók ára nem. Hogyan lehetséges ez? - kérdezi számos olvasónk. A válaszadásra dr. Lubos Tesart az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerosztályának vezetőjét kértük fel.- A múltban a gyógyszerek tényleges ára sokkal (öt-nyolcszor) alacsonyabb volt, mint előállítási költségük. A liberalizáció, az alap­anyagok drágulása, a gyártó, a forgalmazó árrése a gyógyszert is áruvá tette. Hiába csökkent a forgalmi adó, ha emelkedett az energia ára, a bérleti díjak, ha a Medika megtartotta szállítói monopóliumát. Az állami vállalatnak a kb. 20 magánvállalkozó (szállí­tó) nem jelent konkurenciát, s ezért továbbra is kb. 15 százalékos árréssel (plusz a forgal­mi adóval) adja tovább a gyógyszereket. Igaz, október elsejétől a gyermektápszer ér­tékesítésénél már csak 4 százalékos árréssel dolgozhat. _ • Szlovákia-szerte a gyógyszertárakban nem csupán gyógyszereket vásárolhatunk, hanem gyógykozmetikai termékeket, külön­böző külföldi orvosságokat és gyógynövénye­ket is. Sajnos, vannak patikák, ahol pipere- szappant, fogkrémet, hajápoló samponokat és chicco-üvegeket is. A gyógyszertárak ezáltal elveszítik patikajellegüket - kifogásol­ják olvasóink.- Sajnos, joggal. A gyógyszertári dolgozók így vállalkoznak, s mindezt azzal indokolják, hogy megcsappantak bevételeik. Az általá­nos áremelkedések arra késztetik az embere­ket, hogy azt a gyógyszert, amelyet ez idáig szabadon vásároltak meg - a drágulás miatt - már felírassák. Az egészségügyi miniszté­rium ezért rendeletileg leállította a fent emített ,,kereskedelmi tevékenységet“, nehogy emiatt csökkenjen a gyógyszerkészlet. • Ha már a gyógyszerkészletről esett szó, sikerült megszüntetni az időszakos gógyszer- hiányt?- Az ún. vitális gyógyszerek nem hiányoz­hatnak a gyógyszertárakból, és mivel meg­... " ' szű ntek a rendkívüli behozatali tervek, meg lehet rendelni a hazánkban regisztrált (5800) készítmény mindegyikét. Megszűntek a két Németország egyesítése utáni behozatali ne­hézségeink. A volt NDK területén üzemelő gyógyszergyárak számára fontos a mi pia­cunk. Jelenleg a szovjet partner gyógyszer- szállítása akadozik (Alnagon), ezért a Slova- kofarma megkezdte gyártását. Vagyis gyógyszer van, többnyire az anyagiak hiá­nyoznak. • Az egészségügyi reform megvalósításá­nak alapfeltétele a privatizáció és a társada­lombiztosítás módjának megváltoztatása. So­kan félnek, főleg az idősebbek, vajon képe­sek lesznek-e megfizetni nélkülözhetetlen gyógyszereiket ?- A betegbiztosító az alapgyógyszerek költségeit fedezi. De hogy mik kerülnek ebbe a tételbe, azt ma még nem tudja megmondani senki. (Franciaországban például 1300 fajta gyógyszerért nem a betegnek kell fizenie). Ez idáig sajnos, a hazai gyógyszerek ára 40 százalékkal, a külföldieké 180 százalékkal emelkedett, a hazai egészségügyi cikkeké 80 százalékkal, a behozottaké pedig 100 száza­lékkal. A drágulás előtti időszakban (1989- ben) a gyógyszerekre és az egészségügyi cikkek. megvásárlására 3 milliárd 60 millió koronát kértünk, az idén ez az összeg meg­haladja a 7 milliárdot. Ha jobban óvnánk környezetünket, egészségünket, ha többet tennénk a betegség megelőzés terén, ha erősödne egészségtudatunk, csökkenteni le­hetne a hazánkban még mindig magas gyógyszerfogyasztást. Valamennyiünk hasz­nára válna. (péterfi) APRÓHIRDETÉS ■ A FOTOKONTAKT segít Önnek megtalálni ideális élettársát. Egyedül­álló szolgáltatás előnyös áron! Küld­jön címével és bélyeggel ellátott vá­laszborítékot, küldünk kérdőívet. Fo- tokontakt, Box 41, 814 99 Bratisla- va. Ú-2557 ■ 51 éves, özvegy, családtalan férfi házasság céljából jólelkú társat ke­res, aki hozzáköltözne és vállalná a háziasszony szerepét. Házam, autóm van, csak Te hiányzol. Kedve­sem. Jelige: Csak komolyan. Ú-2955 ■ 19/172 szemhibás lány olyan fiút keres, aki nem kalandor és nem szá­mít neki fogyatékossága. Jelige: Egy levél. Ú-2956 ■ 45/170 jó megjelenésű, lakással rendelkező, független nő megismer­kedne magas, megbízható, korrekt férfival 52 éves korig. Jelige: Pozsony és környéke. Ú-2976 ■ 22/180 absztinens fiú szíve párját keresi. Jelige: Boldogság, szere­lem. Ú-2983 ■ 30/178 jó megjelenésű, komoly, káros szenvedélyektől mentes, nőtlen férfi 24-28 éves, csinos, szolid, gya­korlatias lány levelét várja a Csalló­közből, ¡II. Pozsonyból. Fénykép nem feltétel. Jelige: Minden levélre vála­szolok. Ú-2984 ■ 58/165 jó megjelenésű, igényes özvegyasszony 60 év körüli, közép­magas, nem dohányzó, vezetői jogo­sítvánnyal rendelkező, müveit, be­csületes, komoly barátot keres köl­csönös szereteten, megbecsülésen alapuló kapcsolatra. Házam, autóm van. Jelige: Rossz egyedül. Ú-3000 ■ 55/162 özvegyember házasság céljából megismerkedne házias öz­vegyasszonnyal. elvált nővel, akihez hozzáköltözne. Jelige: Kelet-Szlová- kia. Ú-3005 ■ Társam keresem egy jószívű, csendes természetű férfi személyé­ben. 44 éves, csalódott elvált nó várja levelét, akinek hiányzik a kölcsönös szeretet. Jelige: Remény. Ú-3009 ■ 20/165 érettségizett lány társaság hiányában szeretne megismerkedni korban hozzáillő fiatalemberrel. Jel­ige: Megértés. Ú-3010 ■ 42/170 értelmiségi lány intelligens férfi ismeretségét keresi Jelige: Kos. Ú-3011 fOOJát a határrevíziókról Nem tudnám megmondani, -hogy az én életemben határviták miatt vagy azok ürü­gyén hány háborús konfliktus robbant ki a vi­lág csaknem valamennyi földrészén, sót a nagy világégések is ezzel kezdődtek. Aztán következtek a győztesekkel megkötött béke- szerződések, amelyek átrajzolták a határokat és egyetlen tollvonással etnikai népcsoporto­kat csaptak egyik vagy másik országhoz anél­kül, hogy az olyan fennkölten hirdetett, ma­gasztalt népek önrendelkezési joga eszükbe jutott volna a mindenható nagyhatalmaknak. Sajnos, a hatalmi geopolitika volt a döntő és ezen a mai napig jóformán semmi sem válto­zott. Napjainkban újra sokan és sokat emlegetik a határrevíziókat, Trianont és Jaltát. Törté­nelmi tény, hogy amikor a trianoni szerződés alapján megalakultak az ún. utódállamok, számos népcsoportnak, szlovákoknak, szer- beknek, horvátoknak, románoknak igazságot szolgáltatott, mivel nemzetek független orszá­gokká alakultak. A ma már jóvátehetetlen és feleslegesen vitatott tévedés akkor történt, amikor nem népszavazás döntötte el egyes régiók hovatartozását, hanem a nagyhatalmak jóindulata. És tegyük hozzá, Magyarország megbüntetésének vágya. így Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia olyan területeket is megszerzett, amelyek lakosságának többsége magyar volt. És azt hiszem, ez az a pont, amelyben soha nem fognak tudni egyetérteni a közép-európai történészek. Ugyanis, ami Magyarországnak a magyar lakosság egyhar- madának elvesztését jelentette, a monarchia romjain megalakult államoknak a nemzeti önállóság kiteljesedése volt. Tehát a határok igazságos megvonása körül minden évtized­ben fellobbannak a viták, a nacionalista illú­ziók, sőt uszítások. A kommunista rendszerek bukása után úgy tűnt, az Európába integrálódás fokozatosan megszünteti a határrevíziók körüli nosztal­giát. Nem így történt. A Magyarországon szerveződő jelentéktelen irredenta csoportocs- kák, nagyhangú egyének, egy-egy szélsősé­ges újságcikk akkora visszhangot vált ki a szomszédos országokban, mintha napiren­den lenne a hivatalos határrevízió követelmé­nye. A magyar kormány nem győz udvariasan magyarázkodni, mentegetőzni, egyszer a ro­mán, aztán a jugoszláv, majd a szlovák hivata­los sértődések, tiltakozások miatt, amelyek mind a jelenlegi határok megváltoztatására tett utalásokkal vádolnak egyes magyar politi­kusokat. Mindez igen jó muníció a nacionalis­ták fegyvertárában a nemzeti érzések szításá­hoz, amely a pozsonyi tüntetéseken már „ma­gyarok a Duna túlsó partjára“ és ehhez ha­sonló jelszavakban jut kifejezésre. Az elmúlt fél évszázadban szent és sérthe­tetlen tabuvá váltak a kelet-európai határok. Azóta a drótakadályok ugyan eltűntek, de sok „hazafi“ tudatában még kínai falak emelked­nek az egyes szomszéd országok között. Sok­szor úgy tűnik, hogy a közép-európai régió közeledését, együttműködését, integrációját szorgalmazó politikai erőkkel szemben egy erős, szeparatista tendencia harcol, és ez kés­lelteti a közeledést Európához. Egyes szlovák újságocskáknak még az sem tetszik, hogy kirajzolódik a magyar-csehszlovák-lengyel gazdasági együttműködés konkrét lehetősége. Azt pedig, hogy a nyugati sajtó és politikusok Magyarországot tekintik, a reform útján a leg­sikeresebbnek, egyszerűen agyonhallgatják. A politikusoknak nem Trianon felett kell lamentálniuk, nem a határok sérthetetlenségét kell a végtelenségig szajkózniuk, hanem olyan gazdasági, politikai és jószomszédi kapcsola­tot kell kialakítaniuk, amelyek révén a hatá­rok teljesen elvesztik az évtizedek alatt be­lénk oltott és tudatunkban megcsontosodott szerepüket. Új dimenziókban kellene gondol­kozni, amelyek szimbolikussá degradálják az etnikai igazságra soha nem alkalmazható ha­tárokat. Nem határrevíziókra kell spekulálni. Hanem egy olyan Európába kell beépülni, ahol mindenki ott érvényesül, ahol tud. A nemzeti kisebbségek pedig teljes értékű jogokat kapnak. Egy ilyen politikai légkörben elveszti értelmét a nacionalista uszítás és a kölcsönös gyanúsítás. Persze, ehhez az is szükséges, hogy a nagy­hatalmak egy kicsit jobban figyeljenek ré­giónkra és érzékenyebben segítsenek okosan levezetni a felgyülemlő feszültségeket. Szűcs Béla * 2 1991. X. Vasárnap (A CSTK felvétele) Ugyan mikor mehetek már haza?

Next

/
Thumbnails
Contents