Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-10-04 / 40. szám

A VASÁRNAP NAGYMAMÁKNAK ÉS NAGYPAPÁKNAK Hogyan élnek a nyugdíjasok Németországban? A németek várható életkora egyre magasabb. Jelenleg már csaknem minden ötödik ember hatvanéves vagy idősebb és az ezredfordulóra már minden ne­gyedik ebbe a korosztályba fog tartozni. Ennek nem kizárólag a születések folyamatos ritkulá­sa az oka. A gyógyászat fejlődé­sének is szerepe van abban, hogy jónéhány német már csak­nem matuzsálemi korral büsz­kélkedhet; a világ egyetlen más országában sem él viszonylag annyi százéves, mint itt. Két ge­neráció alatt az átlagos életkor több mint tíz évvel nőtt. És a nők átlagos életkora (78,4) hét évvel hosszabb, mint a férfiaké. A társadalomban tehát meg­kezdődött az életkori struktúrák átalakulása, amelyet valószínű­leg sokkal jobban befolyásol a társadalmi rétegek keveredése, mint az elmúlt időszak bármely más gazdasági vagy társadalmi tényezője. Már ma is munkál­kodnak speciális programokon, amelyek feladata, hogy biztosít­sák a nyugodt öregkorhoz nél­külözhetetlen nyugdíjat. Csök­kenő gyerekszám mellett ugyan­is mind kevesebb keresőnek a feladata, hogy előteremtse az egyre népesebb és egyre idősebb korosztálynak a nyugdíj és a gyógyellátás költségeit. így az­1991. X. 4. A KEZÉBEN MINDEN ARANNYÁ VÁLTOZOTT? Tizenhat évvel ezelőtt Lisz- szabonban bankot nyitott az ak­kor 63 éves Maria Branca dós Santos asszony. A betétekért ha­vi 10%-os kamatot fizetett. A bank csakhamar pénzügyi im- périummá vált, tucatnyi ügyvé­det s nem kevesebb testőrt alkal­mazott, akik híven követték ősz hajú főnökasszonyuk minden lé­pését. Már kora reggel sorakoztak a bank ajtaja előtt az ügyfelek, hogy elhelyezhessék a betétjü­ket. Dona Branca egyetlen nap alatt 16 millió márkának megfe­lelő betétet könyvelhetett el. Az egyik lisszaboni újság a főnök­asszonyt a mondabeli Midász ki­rályhoz hasonlította, aki, ha va­lamihez hozzáért, az nyomban arannyá változott. Öt felülvizsgálati szerv vég­zett nála ellenőrzést, de boltjai­ban semmi törvényelleneset nem talált. Egy reggel a rendőrök civil ruhában a pénzüket elhelyezni akaró ügyfelek közé vegyültek. Aztán egy napon az öreg hölgy „ünnepre való tekintettel“ be­zárta a bankját s Rio de Janeiroba rendelt repülőjegyet. 1984 októ­berében letartóztatták. Négy évet és két hónapot töltött vizs­gálati fogságban. Csak ezután volt képes az ügyész a vádeme­lésre. A per során 1276 felperes, 400 tanú és 47 védő lépett a bí­róság elé. Mivel a hölgy a régeb­bi betétek kamatát az újabb be­tétek összegéből folyósította, a 78 éves Dona Brancát a bíróság 10 év börtönbüntetésre ítélte. A kárt a bíróság 200 millió már­kára becsülte. A vizsgálati fogságban az öreg hölgy megtanulta a szőnyegszö­vést, s ezzel múlatta idejét. Most is lesz rá bőven lehetősége. tán előfordulhat, hogy veszélybe kerül e máig érvényes „generá­ciós szerződés“, és ez bizonyta­lanná teszi az egyéni és állami nyugdíjak egész rendszerét. Más országokkal ellentétben egysé­ges állami gondoskodást a Né­met Szövetségi Köztársaságban nem ismernek. A nyugdíjbiztosításnak ha­gyományosan különféle formái vannak, amelyek mindenekelőtt attól függenek, hogy az ember mely szakmában mennyi ideig dolgozott. Bizonyos foglalkozási csoportok, mint például a bányá­szok és a földművesek önálló, az állam által támogatott nyugdíjel­látással rendelkeznek, míg pél­dául az orvosoknak, az ügyvé­deknek vagy az adótanácsadók­nak saját szakmai nyugdíjbizto­sításuk van. Életbiztosítással vagy tőkejövedelemmelmég nö­velhetők a nyugdíjak, ezenkívül a nyugellátmány összege törvé­nyileg igazodik a növekvő meg­élhetési költségekhez. Az öregségi ellátás általános alapelve az, hogy a nyugdíj az aktív korban végzett teljesítmé­nyért jár. Probléma akkor adódik, ha valaki egész életében nem vég­zett kereső munkát, pl. a há­ziasszonyok esetében. Éőleg idő­sebb nőket érint ez: a ma 70-80 évesek nagyon csekély részének volt lehetősége a szakmai kvali­fikációra a háború utáni nehéz években. Sok háborús öz­vegynek kellett megbirkóznia a feladattal, hogy felnevelje ár­ván maradt gyerekét és vala­hogy meg tudjon élni. Kénytele­nek is voltak megelégedni a rosszul fizetett és biztosítással nem járó kisegítő munkákkal. Ma pedig egy nagyon szerény nyugdíjjal kell megbékélniük. De nem a pénzszűke az egyet­len gond. Mert míg néhány nem­zedékkel ezelőtt a család vi­szonylag gond nélkül ellátta a vele egy fedél alatt élő idős embereket, mára már nem képes erre. Persze a nagycsaládok éle­te sosem volt olyan eszményi, mint azt ma sokan gondolják. Még falun is, ahol a fiatalok mellett az öregeknek is megvolt a maguk lakása, súlyos feszültsé­gek támadtak a nemzedékek kö­zött. Ennek ellenére a fiatalok­nak az idősebbek sorsa iránti erkölcsi felelősségét íratlan tör­vényként mindenki elfogadta. Ez sajnos ma már nem így van. A családi kapcsolatok fokozato­san széttöredeznek, a gyerekek gyakran más városba költöznek. A családi házak is kisebbek, több nemzedék nehezen fér el együtt. Ha a szülők már annyira megöregedtek, hogy segítségre szorulnak, akkor a gyermekeik­hez költöznek. Mivel azonban általában a férj és a feleség is dolgozik, az együttélés velük sok súrlódással jár. Ezért a legtöbb idős ember, amíg bírja, a saját lakásában ma­rad. Ilyenkor magán- vagy álla­mi gondozók látják el őket. Gyakran előfordul tehát, hogy életük utolsó szakaszában ide­gen emberek gondoskodására szorulnak. (A Profil nyomán) A jó házasság titka John F. Browning amerikai pszichológus a válások okait és az ezzel összefüggő problémákat vizsgálja. A különböző kérdésekre adott válaszokból megállapította, hogy a hosszú évekig együtt élő házastársak naponta átlagosan 30 percet beszélgetnek egymással. Ennek alapján a pszichológus arra a megállapításra jutott, hogy a családi boldogság titka abban rejlik, amit az ismert közmondás így fejez ki: hallgatni arany. w\11 ii r i ii*ini*-1­Ha egészségi állapotomra vonatkozik a kérdésed, nem valami udvarias tudakozódás... Ebben a korban az ember bizonyos dolgokról nem szívesen beszél. De ha már..., én így definiálnék: mankón járó remetévé fajulok. - Angina pectorisos rohamaim egyre sokasodnak. A szívkórházban főorvos unokaöcsém leg­utóbb betegségemet így determinálta: „Erről a te betegségedről az orvostudomány azt vallja: az angina pectoris sírig tartó hű szerető!“ Mostanság, mivel nyugalomra van szükségem, hát a szépirodalom ajnározása helyett áttértem a történelemtudo­mánnyal foglalkozó témákra. Most éppen Fejtő Ferenc „Rekviem egy hajdanvolt birodalomért“ című könyvén próbálom magam átrágni, amely sok új szempontból világítja meg az Osztrák-Ma­gyar Monarchia katasztrofális feldarabolásának okait. Ady- és Mécs-vers van agyam­ban elraktározva, sőt amire különösen büszke vagyok, hogy Homérosz Odisszeájának 75 évvel ezelőtt memorizált eredeti, tehát görög szövegét még ma is kívülről fel tudom mondani. A komáromi bencés gimnáziumban érettségiztem, majd jogot hallgattam Prágá­ban. Itt kerültem a rádióhoz, s rádiós voltam egészen kényszerű elhallgattatásomig. — Doyenje vagy a hazai ma­gyar sajtónak. Miként ítéled meg a sajtó, az újságírás sze­repét?- Akár a hazai magyar értel­miséget, ugyanis az ránk is jel­lemző. Mellékesnek tartjuk a közös gondokodást, márpe­dig egy kisebbségben élő nép életében ez szerintem nagy lu­xus. Amolyan fura selyemgu- bó-szerűségben élünk. Befelé lélegzünk! Önnönmagunkat degradáljuk csenevész embe­rekké! Pedig tanulhattunk vol­na már múltunk hibáiból, nem­egyszer levonhattuk volna a következtetéseket kisebb­rendűségünkből fakadó ártal­mainkból. Aztán mindezen túl is van 70 éves kisebbségi múl­tunk önelégedettségéből szár­mazó nagyképűségünk, amely jobbszéltől a balig jellemző ránk. Rajongva szorgalmazzuk a nagy össznépi játékot; a „szembeköpősdit“. Ismeijük mindnyájan. Példákat szükség­telen felemlíteni. Mióta mon­dogatjuk: kis és nagy politiku­saink felhagyhatnának végre e lelket romboló népi játékuk­kal! Nincs hét és nap, hogy saj­tónk ne emlegetné a romániai Tőkés püspök úrnak a kisebb­ségi életre, a kisebbségi ember­re vonatkozó intő figyelmezte­téseit, ám amikor intelmei csak ránk vonatkoztathatók, a sú­lyos károkat okozó széthúzás­ra utalva, máris ajtót, kaput csukunk, akkor már nincs visszhang, síri némaság a vá­lasz. Hiányolom a kulturáltabb életet, az összetartó kovászt, a kollegialitást. Ezek nélkül ne­hezen tudunk majd előbbre lépni, hogy őszintén tehessünk valamit egy valóban tisztul- tabb holnapért. NAGY JENŐ publicistát: hogy van?- Az idősebb nemzedék a rádió magyar adásának egykori vezetőjeként ismer. A fiatalabbak lapunk hasábjain ismerhették meg a neved. So­kat megtudhattunk rólad abból a riportból is, amelyet a buda­pesti rádió munkatársa készí­tett veled. Ennek ellenére kér­lek, árulj el többet is magadról!- Nacionálémra vagy, ked­ves barátom, kíváncsi? Hát ar­ra rég kérdeztek rá! — Nos, még az első világháború előtt, március idusának éjjelén szü­lettem. Honvédtiszt apámat rövidesen a frontra vezényel­ték, öcsémmel várandós anyám helyett két szárazdajka is óvott széltől-esőtől: Kohn Izidor ortodox izraelita seni- cai fakereskedő, aki a harctér helyett inkább a „csicskási“ beosztást választotta és Szacs- vay Imre, a nyugdíját Pozsony­ban élvező színész, a budapesti Nemzeti Színház örökös tagja. Izidor kezdetben csak nekem, majd később kettőnknek Goe­the Erlkönigjét danászta, Imre bá Petőfi-versekkel babusga- tot, hogy esténként mihama­rább álomra hajtsuk fejünket. — Szóval korán kezdtem az irodalommal és a versmondás­sal foglalkozni. Máig is legked­vesebb elfoglaltságom az írás, az olvasás és a versmondás. Még ma is száznál több, főleg • Többet tud az ördög azért, mert öreg, mint azért mert Ördög. Spanyol mondás • öregszem, fogy belőlem az, ami felesleges. Keresztes Ágnes A nők tovább élnek Az ENSZ új demográfiai év­könyve szerint Földünk lakossá­gának csupán 6 % idősebb 65 évnél. Nem változott a már évek óta fennálló arány, amely szerint a nők továbbra is 5-6 évvel tovább élnek a férfiaknál. A vi­lág öt országában: Japánban, Svájcban, Franciaországban, Macaóban és Svédországban a nők átlagos életkora eléri a 80 évet vagy meghaladja azt. A fér­fiak átlagos életkora viszont csak két államban: Japánban és Macaóban éri el a 75 évet. Szerkeszti Kulcsár Tibor KÉT VICC Egy hetvenéves férfit nemi erőszak elkövetéséért ítélt el a bíróság. Azt kérdi tőle a ba­rátja:- Miért vallottad be az erő­szak elkövetését? Úgyis tudom, hogy ártatlan vagy!- Igen, igen, de amikor az egész olyan hízelgő volt szá­momra... 0 0 0- Tudod, hogy nevezik azokat az embereket, akik nem esznek húst?- Hát hogyne, vegetáriánu­soknak!- Dehogyis! Nyugdíjasoknak! Méry Gábor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents