Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-07-12 / 28. szám

EGY CSALÁD ÖT ÉVIG AZ ÓCEÁNON Elindult világ körüli útjára az Equator Az Equator is elindult világ körüli útjára Budapestről. A tízméteres vi­torlás jachtot, amely az ötévesre ter­vezett expedíció vezetőjének, Gál Józsefnek a tervei alapján készült, a jugoszláviai Pulában bocsátották tengerre és a júniusi adriai próbaha­józás után indul Gibraltáron át az Atlanti-óceánra. Gál József neve nem ismeretlen, hiszen Fa Nándorral együtt a Szent Jupáttal a legnehezebb útvonalat vá- .#► lasztva, a viharos Horn-fokon ke­resztül 1985-87-ben körülhajózta ^ a Földet. Fa Nándor azóta a BOC Challenge versenyen saját építésű Álba Régia nevű hajójával ismét kö­rülvitorlázta bolygónkat és tizedik­ként ért Newportba. Gál József most feleségével, Judittal és ötéves kisfiá­val, a Marcinak becézett Józsival ellenkező irányba hajózva, a Pana­ma-csatornán átkelve kerüli meg föl­dünket. Nem rekordok hajtják, ha­nem ismeretterjesztés és újszerű, pá­ratlan kísérletek végzése az Equator expedíció célja. Éppen ezért figyel­nek majd ötéves munkájukra. Az előkészületek több, mint há­rom évvel ezelőtt kezdődtek. Judit már akkor elhatározta, hogy a legkö­zelebbi világ körüli úton férjével tart és kisfiát sem hagyja otthon, amikor Gál József a Szent Jupáttal járta az óceánokat. Három évi munkával- minden vagyonukat pénzzé téve- maguk építették meg az Equatort, amely 8 millió forintba került. Ellát­ták minden kényelmi berendezéssel, hét fekvőhellyel, zuhanyozóval, a legújabb típusú rádió adó-vevővel, műholdas kapcsolattal, korszerű na­vigációs berendezéssel. Már három évvel ezelőtt létrehoz­ták az Equator Sportegyesületet, amely kiépített egy rádióamatőr kí­sérleti távközlési rendszert. Eddig már több, világ körüli úton járt ma­gyar és más nemzetiségű vitorlással tartott rendszeres kapcsolatot. Pél­dául Fa Nándorral és a világtengere­ket mindössze egyszeri kikötéssel a Salammboval bejárt Kopár István­nal. Ez a rádiós klub kíséri majd figyelemmel az Equator útját és munkáját. A Gál család ugyanis természet- védelmi, mikrobiológiai, meteoroló­giai kísérleteket, méréseket végez, s növény- és állattani kísérletekhez gyűjt anyagokat egyetemek és kuta­tóintézetek számára. Fotókat, filme­ket készítenek ismeretterjesztési és oktatási célokra. Itthon diákok és GÁL JÓZSEF, AZ EQUATOR KAPITÁNYA Kékesdy Károly felvétele tanárok részvételével „Equator-kö- rök“ alapítását szorgalmazzák, ame­lyeken megismerkednek az expedí­ció által folyamatosan hazaküldendő fotó- és videofelvételekkel. A „moz­gó laboratóriumként“ működő hajó és a Székesfehérvárott üzemelő rá­dióállomás páratlan távközlési kísér­letsorozatot tesz lehetővé: például a számítógépek közötti kommuniká­ciót műholdakon keresztül. Ehhez a világhírű YAESU japán cég adott egy különleges készüléket az Equa­tor vitorlásnak. Az egyik legizgalmasabbnak ígér­kező kísérletük a „családmodellvizs- gálat“ lesz. A többesztendős óceá­niai utazás során (a jachtba „zár­tan“) kialakítandó életformát vizs­gálják majd önmagukon, különösen családszervezési, oktatási és nevelési szempontból. Marci, aki egyébként már kétéves kora óta ismeri a betű­ket, a hosszú utazás alatt válik isko­lakötelessé - ezért itthonról műhol­don keresztül továbbítandó számító- gépes oktatási program alapján tanít­ják majd őt. Ehhez felhasználhatják az ausztráliai „rádiós iskolák“ ta­pasztalatait is. A családmodell ön­tesztjét pszichológusok és szocioló­gusok értékelik majd. Judit az előkészületek során nem csupán a hajózás alapvető ismereteit igyekezett elsajátítani, hanem egész­ségügyi tapasztalatokat is szerzett: a székesfehérvári kórházban nővér­képzésen vett részt. Őt egyébként különösen a természetgyógyászat érdekli és ehhez a távoli óceániai szigeteken gyűjt majd tapasztalato­kat. Az ő feladata lesz a hajón a ház­tartás vezetése és Marci foglalkozta­tása. (Ez utóbbi azért sem lesz köny- nyű feladat, mert a fiú csak a tészta­féléket szereti, s nem eszik sem zöld­séget, sem gyümölcsöt. Ám remélik, hogy az ízletes trópusi gyümölcsök­kel majd sikerül változtatni egyolda­lú étkezési szokásain...) öt év alatt sok minden történhet, s bizonyára erről az utazásról is érdekes könyv születik majd. Haza­érkezésüket a tervezett budapesti világkiállítás évére programozták. Ha megrendezik az EXPO-t, akkor az Equator expedíció ötven országba viszi el a jelképes meghívólevelet — a budapesti világkiállításra. Sebes Tibor VARSÁNYI JÓZSEF ÉS HAJÓJA, A ZU- ZANA Zoltán Vitko felvételei Útra kelt a Bársonyos Forra­dalom Expedíció • Tizenegy ország huszonhat kikötőjébe látogatnak el • 1992 decem­berében érnek célba — Cseh­szlovákiából eddig még senki sem próbálta meg átevezni az óceánt HotuHBUB A tengeri vitorlázás Csehszlovákiában egzotikus sportnak számít. A golfhoz és a baseballhoz hasonlóan nálunk nem éri el a labdarúgás és a jég­korong népszerűségét. Ennek ellenére mindig lesznek, akik szívesen válalkoz- nak a nagy kalandra. Közéjük tartozik a vágsellyei gimná­zium tanára, Varsányi József is, aki már ismert tengeri medvének számít. A fele­ségéről elnevezett Zuzana vitorlásán több ezer tengeri mérföldet hajózott. Részt vett három expedícióban: 1987-ben a Duna -Földközi-tenger útvonalon, két évvel ké­sőbb a Santorini speleobuvár-fílmes ex­pedícióban, az elmúlt évben pedig az Afrika-Vörös-tenger útvonalon. Ennyi előkészület után következik az igaz próbatétel, az óceánon át, amelyet EGR-nek neveztek el, ami az Expedition of Gentle Revolution angol elnevezésnek a rövidítése, magyarul pedig a Bársonyos Forradalom Expedíciója.- Ez lesz az első Szlovákiából indított expedíció, amelynek első szakaszában emlékeztetni akarjuk a világot arra, hogy visszatérünk a demokratikus népek nagy családjába - magyarázza Varsányi Dodó, Zuzana vitorlása fedélzetén. Az expedícióban két jacht vesz részt: a Zuzana és a Slovakia. Mindkettőn ve­lünk tartanak szlovák, magyar és lengyel újságírók, filmesek és természetesen vi­torlázók. A Zuzanán például ott lesz Cse- mez Ferenc vágsellyei sportbúvár, vala­mint magyar és lengyel vitorlázók.- A lengyelországi Szczecinből kelünk útra. Első úti célunk Genova lesz, Kolum­busz Kristóf szülőhelye. A Slovakia vitor­lásnak ez lesz az első útja. A Zuzana pedig minden idők legismertebb cseh­szlovákiai vitorlása, öt hónap leforgása alatt tizenegy állam huszonhat kikötőjé­ben megpróbáljuk megörökíteni videón, mennyire ismer bennünket a világ. Sze­retnénk Európa és a világ népeit emlé­keztetni arra, hogy Szlovákia nemcsak a folklór és a brindzás haluska hazája. Körülhajózzuk Európát, hogy szimboliku­san összekapcsoljuk Keletet Nyugattal. Céljaink mélyen humanisták, amelyet az a felismerés táplál, hogy a sokéves totali­tarizmus következtében - bár Európa szi­vében élünk - mégis úgy tűnik, mintha nem tartoznánk oda, - magyarázza az expedíció első részének céljait Peter Hlu- cháü, a konzorcium elnöke. Az Expedíció második részében csat­lakozik a Grand Regatta Kolumbus ’92 vitorlásversenyhez. Abból az alkalomból rendezi Spanyolország, Olaszország, Portugália, Puerto Rico, USA és Anglia, hogy 500 éve fedezte fel Kolumbusz Kris­tóf Amerikát. A hajók között ott lesznek Kolumbusz híres hajóinak: a Santa Mariá­nak, Ninának és Pintának a hű másolatai. Ez lesz az első alkalom, hogy csehszlo­vák hajó átvitorlázza az Atlanti-óceánt. Júliustól 1992 decemberéig végigjárják ugyanazt az útvonalat, amelyen Kolum­busz Kristóf haladt. Említettük már, hogy az üvegszálas regattát, a Slovakiát lengyel hajógyárban építették. Azonban a pozsonyi Szabad­ság téren is megkeresztelték. Természe­tesen az egész hajó nem lehetett az avatóünnepségen, ezért csak a harangja és a kormánya képviselte. No és ott volt az expedíción részt vevő egyetlen „nő" is, a vitorlás dísze, Irena selló. Mindenki tudja, hogy olyan költséges utat, mint amilyenre a Bársonyos Forra­dalom Expedíció vállalkozik, pénz nélkül nem lehet megvalósítani. Említsünk meg legalább néhányat azok közül, akik szponzorálták: Vág Vízgazdálkodási Hi­vatal Pöstyénböl, az érsekújvári Elektro- svit, a pozsonyi Vízgazdálkodási Intézet, Budapestről az AKKU PERION és a HU­MÁN TELEX, és sokan mások. A bátor fiúknak jó szelet és szerencsés hazatérést kívánunk. Rudolf Gabriá F lorence Arthaud-t nevezik az újságírók az óceán szerelme­sének. A karcsú, törékeny termetű­nek ható harminchárom éves Floren­ce 14 napot, 10 órát, 8 percet és 28 másodpercet töltött a tengeren. Ez rekorditő a 6650 kilométeres útvo­nalon, amely a bretagne-i Saint-Malo és Gaudelope-sziget (Francia-Antil- lák) Ponnte-á-Pitre kikötője között terül el. 1990. november 4-én kelt útra 18 méter hosszú egyárbocos vitorlásán, 31 férfit hagyott maga mögött és első nőként győzött a transzatlanti regattaversenyen. A gratulálok között ott volt Mitter­rand elnök távirata is. Rövidzárlat következtében már a verseny negyedik napján haszna­vehetetlenné vált rádió- és telexösz- szeköttetése. Teljesen elvesztette kapcsolatát a világgal. Egyetlen mű­ködő elektronikus készüléke az automata kormány volt, amelyet ak­kor kapcsolt be, amikor rendszerint éjfél után négy órára aludni tért. Florence elindult a versenyen annak ellenére, hogy gépkocsikarambol kö­vetkeztében megsérült nyakgerince. A verseny utolsó feladata Guade- loupe szigetének körülhajózása volt, amelyre Florence alaposan felké­szült. Többször is körülrepülte heli­kopteren a tengerpartot, kivallatta a helyi halászokat a tengeri áramla­tokról, a széljárásról. Amikor alko­nyaikor befutott Pointe-á-Pitre kikö­tőjébe, több száz kiránduló csónak­ja, a parton pedig zenekar és tűzijá­ték várta az óceán legyőzőjét. Florence Arthaud már négyszer vett részt a Route du Rhum regatta­versenyen. Először huszonegy éves fejjel, 1978-ban teljesült az álma. Akkor tűnt el nyomtalanul a tenger­ben Alain Colas, a legendás úszó. Florence is kiesett a hajóból a hábor­gó tengerbe, azonban sikerült elkap­nia a kötelét és visszamásznia a csó­nakba. Az utolsó előtti versenyen Florence találkozott egy szellemha­jóval, amelyből versenytársa, Loic Caradec nyomtalanul eltűnt. Florence már kora gyerekkorától vitorlázik. Apja, Jacques Arthaud, a kalandkönyvek ismert kiadója lá­Florence Arthaud Nyolcvan nap alatt szeretné körnlhajózni a Földet nyának nem tiltotta a kockázatos sportot. Azonban a vitorlázást a sa­ját felelősségére és költségeire űzte. Huszonöt éves korában 250 ezer frank adóssága volt, amely har­mincévesen már kétmillióra rúgott. A regattaversenyek közötti időben bohém életet élt Párizsban. Lázadás volt ez a szülői házban és az interná- tusokban leélt gyerekévekért, ahol „tisztességes kislányt“ akartak belő­le nevelni. A tengeri hajózás hagyományo­san férfisport. Amikor Florence-nak úgy tűnt, hogy tervei nem sikerül­nek, rámosolygott a szerencse. Hete­dik helyen végzett az Angliából Új- Angliába rendezett versenyen. 1989-ben pedig újabb sikert köny­velhetett el: New Yorkból 9 nap 21 óra és 42 perc alatt érte el az angliai Lizard-fokot. Két nappal hamarabb, mint az előző verseny férfigyőztese. Az egyszemélyes vitorlások tech­nikai fejlődése csökkentette a hajó­záshoz szükséges fizikai erőt. „A vitorlázás sport, amihez intelligencia kell és a széljáráshoz, időjáráshoz és tengeri áramlatokhoz megfelelő ér­zék“ - jelentette ki Florence. Jean-Yves Chauve orvos, aki nyílttengeri vitorlázó, kijelentette, hogy a regattaversenyhez szükséges tartós pszichikai megterhelést külö­nösen jól bírják a nők. Szerinte a vi­torlázás az egyetlen sport, amely pihenők nélküli tartós koncentrációt igényel. Ma már a hajózáshoz nem acélos izmokra, hanem akaraterőre, kon­centrálóképességre, ügyességre, a készülékek kezelésére, a stresszel szembeni ellenállásra van szükség a hajón. A ma Kolombusza nő is lehetne. Florence Arthaud nem akar új világrészt felfedezni, de szeretné nyolcvan nap alatt körülhajózni a Földet. Ha pedig a jó szelek egy igazi férfit hoznak az útjába, gyere­keket is szeretne. Aztán egy villát a Breszt feletti sziklákon, ahol az Atlanti-óceán a legviharosabb. (Die Weltwoche nyomán) 991. VII. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents