Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-07-12 / 28. szám

i/asárnap * * Am ikor a politikai rendszerváltást követően Csehszlovákiá­ban is napirendre került a piacgazdaságra való áttérés szüksé­gessége, egyre több szó esett a magánvállalkozásban rejlő lehetőségekről, az eddigi merev, központi tervgazdálkodás béklyóit feloldó szerepéről. Ma már törvény biztosítja e tevé­kenységkibontakozását, ám nemegyszer hallani keserű ki faka­dási az igazi piacgazdaság legfontosabb eleme, a VEVŐ részéről, hogy egyelőre csupán az ügyeskedők, a nyerészkedők és fusizók egyvelegéről beszélhetünk. Többnyire a gyors meggazdagodás utáni vágy, a butikos magánvállalkozásban való gondolkodás terjedt el. Kevés a termelő, az új áruval jelentkező vagy magasabb szinten nyújtott szolgáltatás. Ezért is szokatlan és merész dolog az, amire a halk szavú, de annál kitartóbb természetű, a kis és nagy akadályokkal egyaránt hatalmas erőbedobással küzdeni tudó Cservenka János hatá­rozta el magát egy évvel ezelőtt. A hidaskürti magyar tanítási nyelvű magánszaktanintézet alapító igazgatóját már sokfelé ismerik hazánkban és külföldön is, ezért a Vállalkozók Fórumának olvasói nevében néhány olyan kérdésre kértünk választ, amit eddig még nem volt alkalma tudatni másokkal. • Mi volt az indítéka merész elhatározásának?- A szakmunkásképzés mostoha sorsa. Ennek megfigyelésére volt elég időm és alkalmam. Már az 1970-es iskolai év kezdetét jelző csengetés a dunaszerdahelyi szaktanintézetben talált. A komá­romi gépipariban, majd a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán folytat­tam tanulmányaimat. Ezt követte a négyéves kitérő a helyi földmű­ves-szövetkezetben. Hamarosan rájöttem azonban, hogy a tanítás áll legközelebb a szívemhez. Éreztem, itt tudok a legtöbbet nyújtani. Visz- szakerültem Dunaszerdahelyre, a szakmunkásképzőbe. Az itt eltöl­tött évek rádöbbentettek ennek a területnek az elhanyagoltságára, mellőzésére. Hatványozottan mu­tatkozott ez meg a magyar nemzeti­ségű tanulók esetében, akiknek sem a választás, sem az anyanyelven való tanulás nem volt biztosítva minden szakterületen. Tehetséges, szorgalmas gyerekek kerültek az élet peremére mondvacsinált nyelvi nehézségek miatt, itt sem találták meg mindig igazi helyüket. Akiket meg valóban érdekelt a szakma, sokszor a nem anyanyelven való tanulásból adódó többletmunka je­lentett felesleges megterhelést. Ter­mészetesen most az általános szak­munkásképzés helyzetét említet­tem, nem a saját iskolánkról beszél­tem. Mindezt látva, megszületett bennem az elhatározás, hogy élve az adott lehetőséggel, teremtek egy szigetet, ahol úgy neveljük a gyere­keket, ahogy a szívem diktálja. Létrehoztam Csehszlovákia első magánszaktanintézetét. Először a leggyakoribb szakma, az asztalos, kőműves, illetve a varrás és fodrász mesterségét elsajátítani kívánó fia­talok jelentkeztek, harminchatan. Ők már, túl az első év nehézségein, a jól végzett munka tudatával meg­érdemelt vakációjukat töltik. • És velük együtt az iskola igazgatója, pedagógusai és szakok­tatói is?- Szó sincs róla. Nekünk, a szü­lőkkel együtt most kezdődött a ne­heze. Elhatároztuk, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel alapos bővítést hajtunk végre. Februárban kezdtük, de a szeptemberi csenge­tésre már az újonnan felépült több osztályos, korszerűen felszerelt is­kolában szeretnénk fogadni a mint­egy tízszeresére bővült diáksereget. Az új elsősök száma közel 350 lesz. • Milyen anyagi és erkölcsi támo­gatással rendelkeznek egy ilyen ha­talmas vállalkozáshoz? — Sok mindenről nem is szeretnék beszélni. A kemény, fáradságot nem ismerő munka a legnagyobb tőke. A szervezéstől az alapok ki­Cservenka Jánost ásásáig, a betonozásig, a keserves anyagbeszerzésig minden belefér ebbe. Miután az eddig nagy segítsé­get nyújtó helyi alapiskola lehetősé­gei kimerültek, nem volt más megol­dás. Sajnos, kezdetben inkább a kö­zöny, a kétkedés, a bizalmatlanko­dás volt osztályrészünk. Csak az eredmények, a sikerek oszlatták el fejünk felől ezeket a felhőket. Leg­kevesebb támogatást az arra legin­kább avatott szervtől, az oktatás­ügytől kaptunk. Gáncsoskodást an­nál többet. Holott tanulóink szülei egyenrangú, dolgos, adófizetői en­nek az országnak. így aztán arra kényszerültünk, hogy hazai és kül­földi alapítványokhoz, szerveze­tekhez, mozgalmakhoz fordultunk és kaptunk is tőlük értékes anyagi, tárgyi, illetve erkölcsi támogatást. Ez utóbbit főleg az Együttélés Politi­kai Mozgalom részéről. • A további feladatokhoz lesz-e elég pénz?- Részben önállóak vagyunk, hiszen minden tanuló havi 500 koronával járul hozzá a kiadások­hoz, azután bizonyos szolgáltatáso­kat is elvégzünk, amiért már pénzt szerzünk. Saját alapítványunk is van, ezért megragadom az alkal­mat, hogy Csallóköz, Mátyusföld, Gömör, Bodrogköz, de az egész ország magánvállalkozóit is meg­kérjem tisztelettel: az adótörvény adta lehetőségekkel élve segítsék iskolánkat, amelyben az igazi vál­lalkozás az új szakmunkásgenerá­ció felnevelése, oktatása. • Vannak-e irigyei, rosszakarói, s ha igen, mit üzen nekik? — Mint mindenkinek, bizonyára nekem is vannak. Csak egyet üze­nek nekik: fogjanak neki, dolgozza­nak ők is becsületes emberséggel legalább annyit, mint mi dolgozunk a családommal, szűkebb rokonsá­gommal, baráti körömmel és nem utolsósorban gyermekeink szülei­vel együtt. Akkor az esetleges iri­gyekből bizonyára támogatók, sors­társak lesznek. Az ország viszont, s benne valamennyien gazdagab­bak leszünk. Ez pedignem kis dolog, még ha magánvállalkozásban tesz- szük is! (gtg) Az elmúlt másfél évben jelen­tősen megnövekedett az igény a saját jogon folytatható külke­reskedelmi tevékenységre. Ezt ma már a jogszabályok lehetővé teszik, annak reményében, hogy a nagy szakkülkereskedelmi vál­lalatokhoz viszonyítva, rugal­masabb ügyintézéssel eredmé­nyesebben bonyolíthatók le a ki- sebb-nagyobb külkereskedelmi ügyletek. Ez év február elsején lépett hatályba a Szövetségi Külkeres­kedelmi Minisztérium 27/1991 sz. rendelete, amelynek értelmé­ben minden csehszlovák sze­mély (jogi és természetes fizikai személy egyaránt), aki regiszt­rálva van a cégek jegyzékében, külön engedély nélkül végezhet külkereskedelmi tevékenységet, elsősorban ezekben az ese­tekben: • kivitel és behozatal, szol­gáltatások nyújtása és foga­dása • áruvásárlás és annak külföl­di értékesítése • közvetítő tevékenység, amelyet csehszlovák sze­mélyek végeznek külföldi személyekkel kapcsolatban • áruszállítás és az ezzel kap­csolatos tevékenységek ffiWE Nem lehet viszont továbbra sem külön engedély nélkül csehszlovák természetes fizikai személyek munkaközvetítését végezni külföldre és viszont, meghatározott áruk kivitelét, il­letve behozatalát - ezeket téte­lesen a 256/1990 sz. jogszabály közli. Elsősorban a stratégiailag fontos nyersanyagok, energia- hordozók és gyártmányok kivi­teléhez szükséges külön enge­dély a Szövetségi Külkereske­delmi Minisztériumtól. A meglévő korlátozások elle­nére a vállalkozók előtt rengeteg új lehetőség nyílt meg. Megszűnt az állami külkereskedelmi válla­latok monopolhelyzete, teret ka­pott minden csehszlovák jogi személy külkereskedelmi tevé­kenység végzésére. A cégek jegyzékében szereplő Kovács István üzletet köthet minden közvetítő nélkül akár a legna­gyobb világcéggel is, ha eladható terméket, vagy szolgáltatást tud nyújtani és rendelkezik a külke­reskedelemhez szükséges szakis­meretekkel. A vámszabályok és a deviza- gazdálkodás előírásai komoly erőpróbát jelenthetnek egy kez­dő számára, a külkereskedelmi tevékenység lebonyolítására vo­natkozó jogszabályok viszont egyaránt érvényesek minden­kire. VIRÁGÁRUSOK SORA AZ ÚJJÁÉPÍTETT PIACTÉREN Méry Gábor felvétele 5 991. VII. 12. Idevonatkozó jogszabályok: 1. A105/1990 sz. törvény az állampol­gárok magánvállalkozásáról 2. A könyvelés vezetésének alapelvei a magánvállalkozásban, V/Z-4900/ 90 sz. pénzügyminisztériumi rende­let, amely 1990. június 1-jén lépett . hatályba A magánvállalkozásról szóló törvény 25. §-a így határozza meg a könyvvezetésre és nyilvántartásra vonatkozó kötelessé­geket: (1) A vállakozó köteles könyvelést vezet­ni, amellyel a bevételeit, kiadásait és a vállalkozói tevékenység eredményeit mutatja fel, továbbá kimutatja vele a tevé­kenységét szolgáló vagyon és a vállalko­zással kapcsolatos kötelezettségeit. (2) A vállalkozó egyszerű vagy kettős könyvelést vezet, összhangban a megha­tározott könyvelési alapelvekkel. Ennyit ír elő a törvény, viszont az ehhez kapcsolódó pénzügyminisztériumi jogsza­bály aprólékosan és mindenre kiterjedően meghatározza az ún. egyszerű és ket­tős könyvelés szabályait, amelyek kötele­ző érvényűek minden vállalkozóra. Ez a jogszabály mintegy 20 oldalt tesz ki, ebből négy oldal terjedelmű az egyszerű könyveléssel foglalkozó rész, a többi a kettős könyvelés alapelveit tartalmazza. A továbbiakban az egyszerű könyvelés alapelveit ismertetjük. Tulajdonképpen mi is rejtőzik e foga­lom mögött, hogy könyvelés? A könyvelés nyilvántartás egy gazda­sági tevékenység folytatásáról, annak be­vételeiről és kiadásairól, illetve minden egyéb olyan tényről, ami a gazdasági eredményt befolyásolja. A könyvelés év­végi összegezése az adóbevallás alapja és az adóalap megállapításának dokumentu­ma. Az a háziasszony, aki a család bevéte­leiről és kiadásairól egy füzetben rendsze­res nyilvántartást vezet, ezeket havonta összegzi, tulajdonképpen egyfajta egysze­rű könyvelést végez. Kinek kell egyszerű könyvelést vezetni? Minden bejegyzett magánvállalkozó­nak, akinek az előző évben az adóalapja nem haladta meg az 540 000 koronát és kevesebb mint 25 alkalmazottja van, vala­mint azoknak, akik nem az évi összbevé­telük után fizetnek meghatározott száza­lékú átalányadót és kiadásaikról nem ve­zetnek nyilvántartást. Ez utóbbiaknak vi­szont az illetékes adóhivatal meghatároz­hatja bevételeiknek és bizonyos kiadásaik nyilvántartásának módját és terjedelmét - ez végül is közel áll az egyszerű könyve­lés alapelveihez. Előbb vagy utóbb min­den komolyabb vállalkozás eljut arra a szintre, hogy az előírásoknak megfelelő könyvelést fog végezni, mégpedig saját érdekében. Miben különbözik tehát az előbb említett „családi könyvelés“ az előírt vállalkozói könyveléstől? Egyrészt abban, hogy külön van vá­lasztva a pénzgazdálkodás nyilvántartása az ún. pénztárkönyvben a vagyoni (tár­gyi vagyon és követelések) nyilvántartás­tól, másrészt a nyilvántartás előírt tartal­mában és teijedelmében. A pénztárkönyv az egyszerű könyvelés alapja. Azokat a gazdasági eseményeket kell benne szerepeltetni, amelyek pénz­mozgással járnak, vagyis a pénztár vagy a bankszámla egyenlegében változást eredményeznek. A pénztárkönyvbe csak akkor lehet bármely tételt (pénzmozgást) bevezetni, ha az már megtörtént, vagyis a pénztári bevétel vagy kiadás megvaló­sult, illetve a bankszámlát kezelő pénzin­tézettől az egyes tételek jóváírásáról vagy terheléséről az értesítés megérkezett. A pénztárkönyvbe a gazdasági eseménye­ket - bevételeket, kiadásokat - folyama­tosan, naponkénti lebontásban legalább havonta kell időrendben bejegyezni. A vagyoni betéttel kapcsolatos nyil­vántartást a következő felbontásban kell vezetni • állóeszközök nyilvántartása • árukészlet-nyilvántartás • munkabérek és díjak nyilvántartása • követelések és tartozások nyilván­tartása • megrendelések nyilvántartása Nem túl bonyolult ez az „egyszerű könyvelés“ azoknak, akik nem végezték el a közgazdasági szakközépiskolát? Remélhetőleg nem, egy kis gyakorlat után ez nem okozhat különösebb problé­mát senkinek sem. Nagyon megkönnyít­heti viszont a könyvelést, ha a vállalkozó beszerzi az erre a célra készült segédesz­közt - a vállalkozó könyvelési könyvét amely tartalmazza az összes nyilvántar­táshoz szükséges nyomtatványt és táblá­zatot, beleértve a pénztárkönyvet is, amit elég rendszeresen, a tevékenységtől füg­gően kitölteni. Egy ilyen könyv legalább egy év vállalkozási tevékenységének nyil­vántartásához elegendő. (Uctovná kniha podnikatefa, ára 135,- Kcs, megrendelhe­tő: §EVT Bratislava, Stefánikova 2, 815 65 Bratislava). A még kezdő és talán épp a könyvelés­sel és egyéb nyilvántartással küszködő vállalkozóknak pedig azt kívánjuk, hogy minél előbb olyan eredményesek legye­nek, hogy szakképzett könyvelőket tudja­nak alkalmazni. TISZTELT VÁLLALKOZÓ! Ha úgy érzi, hogy szüksége van a könyveléshez szükséges előírásra, megrendelheti az alábbi címen a megrendelőlap kitöltésével: „VÁLLALKOZÓK FÓRUMA“ Spitalská 37. P. O. BOX 44 814 99 Bratislava Megrendelem a V/Z-4900/90 sz. „A könyvelés vezetésének alapel­vei...“ rendeletet szlovák magyar szlovák és magyar nyelven (nem kívánt törlendő) Név:............................................................................................................................................... Pontos cím:.................................................... Irányítószám .................................................... al áírás ~v>\ r. r.A\~r.^< >-xr>:>:v ff'tOîBTÏJMIÂ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents