Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-12 / 28. szám
Vasárnap 1991. július 14. A NAP kel - Kelet-Szlovákla: 04.52 - nyugszik 20.36 Közép-Szlovákia: 04.59- nyugszik 20.43 Nyugat-Szlovákia: 05.05- nyugszik 20.49 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 08.17 - nyugszik 21.57 Közép-Szlovákia: 08.24- nyugszik 22.04 Nyugat-Szlovákia: 08.30- nyugszik 22.10 órakor Névnapjukon szeretettel kő- szöntjük ÖRS - KAMIL valamint Esztella, Herkules, Stella nevű kedves olvasóinkat • Az Örs régi magyar személynévből jött létre, amely egy „férfi, hős" jelentésű tőrök alapszó - s kicsinyítőkép- zós származéka. Gyakori személynév volt az Árpád- korban • 1816-ban szüleien Joseph Arthur GOBINEAU francia író, filozófus és diplomata (t 1882) • 1921-ben született Sir Geoffrey WILKINSON Nobel-díjas angol kémikus. A VASÁRNAP következő számának tartalmából Ml LESZ VELED SZÖVETKEZET? összeállítás mezőgazdaságunk problémáiról MÁRPEDIG BOSZORKÁNYOK VANNAK... Ordódy Vilmos riportja EMBER, NE MÉRGELŐDJ! Monoszlóy Dezső novellája A LELEMÉNYES LÁBBELIGYÁROS J. Mészáros Károly interjúja Tornáé Bat’ával KÜLÖNÖS TÖRTÉNETEK ÁLLANDÓ ROVATAINK Gyermekvilág Házunk tája Hogy mik vannak? Humor Keresztrejtvény Sport Úszni jó! Borzi László felvétele MILYENEK IS VAGYUNK? (Ad — Elajándékozom a szívemet) Az a tapasztalatom, hogy ha az újságban olyan témát vetünk fel, amely sok embert foglalkoztat, élénk az olvasók reakciója, tollat fognak és megírják a véleményüket, tárcsáznak és elmondják gondolataikat. Azt is megfigyeltem, hogy visszhangra leginkább azok az Írások találnak, amelyekben az ember belsejében, lelkében lejátszódó folyamatokat ecseteljük, amelyek „emberiek“. Mert a szegénységet, éhezést, a hideget el lehet viselni (majdcsak elmúlik), de a kiegyensúlyozatlan psziché úgy befészkeli magát énünkbe, akár a szú a fába. A Vasárnap 17. számában az öngyilkosság anatómiáját taglaló írásnak az volt a címe: Nem akarok élni! Arra kerestük a választ, mi juttatja az embert olyan helyzetbe, amikor a kiutat a halálba menekülésben látja. A cikkre váratlanul sok levél érkezett, ami azt bizonyította, hogy a felvetett téma sokakat foglalkoztat, érdekel, érint. Egy vallomás a többinél is megrázóbb volt. Ennek alapján született a Vasárnap 24. számában közölt írás: Elajándékozom a szívemet. Mi is volt a lényege? Egy elkeseredett középkorú asszonyka felajánlotta donorként szerveit, ha valaki őt és 22 éves fiát, aki szerinte és az orvosok szerint gyógyíthatatlan idegbeteg, megváltja egy halált hozó injekcióval gyötrelmeiktől. Kikértük a szakemberek véleményét is, akik egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy erre egyelőre nálunk - de a világon sehol - nincs mód. A cikk megjelenése után a postás csak hozta, hozta a leveleket. Valamennyit türelmetlenül bontottam fel, főként azután, hogy hamarosan kiderült: ahány levél, annyi hozzáállás. A papírra vetett sorok sok örömet szereztek, ám más írások bámulatba ejtettek, sőt, elszomoritottak. Bár valamennyi levélíró felhatalmazott arra, hogy névvel és címmel közölhetjük mondanivalóját, mégis úgy döntöttem, nem használom ki ezt az ajánlatot. Leginkább azért nem, mert a levelek íróit akarom védeni. Meggyőződésem, egyesek utólag szégyenkeznének, hogy elítélnék őket ismerőseik, a környezetükben élő emberek, mások viszont nem tudnának megszabadulni a szintén segítségre szorulóktól. Afelől viszont biztosítom a levélírókat, hogy levelüket eljuttatjuk a cikkben szereplő asszonykához. Hogy miért jutottam ilyen elhatározásra? Megdöbbentett, hogy akik keresztényeknek mondták magukat, bosszúvágyat tápláltak magukban, hogy a volt rendszer hívei „kényelemszeretettel“ vádolták a szerencsétlen anyát, mivel gyermekét az „állam számlájára" intézetbe adta. Szerencsére, valameny- nyiünk szerencséjére, a segíteni készek levelének kupaca bizonyult nagyobbnak. Példaként hadd idézzek néhány sort a küldeményekből:- Nem tudom az a család hogy áll a vallással, konkrétan Jézus Krisztussal. Nekem az a gyanúm, hogy nem is imádkoznak. A fiú, aki beteg, az ördög megszállottja és ezen csakis a J. K. segíthet, ő kiűzi a démonokat és helyreállítja az életeket. De azért könyörögni kell hittel, bizalommal. Aki ezt elhanyagolja, az csak ilyen büntetést érdemel a Jézus Krisztustól. v“ (A levél ilyen hangnemben folytatódik még négy oldalon)- A kikerülés az elmegyógyintézetből megvalósíthatatlan? - nem hiszem (egy másik levélből idézek). Persze ehhez pénz, lakás, orvos, ápoló kell. Azt javaslom , alapítsunk egy bankszámlát a fiú és édesanyja megsegítésére. Természetesen én is hozzájárulok tetemesebb ösz- szeggel. Ezenkívül bárminemű segítséget szívesen nyújtok. Hajlandó vagyok - németül és angolul - levelezni a világ szakembereivel, csak segítsenek a fiún.- Kérem, adják meg az édesanyának címemet és telefonszámomat (egy harmadik olvasónk válasza), meggyőződésem, hogy tudok a fiún segíteni. Legalábbis megpróbálnám. Hát, ilyenek meg olyanok vagyunk. Bevallom, nekem a segítőkészség a rokonszenvesebb és szívemhez veszem egy negyedik levélírónk tanácsát: Katalin, kérem, ne hagyja azt az asz- szonykát magára. Biztassa, öntsön belé életkedvet. Mert ugye, átokvetéssel, a sorsba való belé- nyugvással, imádkozással, nem sokra megyünk. Köszönöm mindenkinek, aki emberséggel reagált egy másik ember megélt tragédiájára. Köszönöm, hogy ebben a kemény, könyörtelen világban emberek maradtak... Ozorai Katalin JÓ HÍR KELET-SZLOVÁKIAI OLVASÓINKNAK PÉNTEKEN A Vasárnap Június elején kaptuk az első panaszos leveleket és bosz- szús hangú telefonhívásokat Kelet-Sziovákiából, hogy hétvégi mellékletünk, a Vasárnap csak késve: péntek helyett hétfőn (!) jut el Kassára és környékére, illetve a még távolabbi bodrogközi és Ung-vidé- ki tájak olvasóihoz. Őszintén szólva, eleinte csupán a szinte napirenden lévő kisebb-na- gyobb mulasztások egyikének véltük a dolgot, de amikor naponta már tucatszám jöttek a panaszok, akkor az Új Szó 1991. június 24-ei számában kassai szerkesztőnk megszólaltatta a lapterjesztés keletszlovákiai illetékeseit, ők egybehangzóan abban látták a hibát, hogy a június 1-jétől érvényes vasúti menetrend szerint Pozsony és Kassa között nem közlekedik az a szerelvény, amelyik a Vasárnapot eleddig Kelet-Szlovákiába szállította. Már ebben a cikkecskében megállapítottuk, hogy az olvasó, az előfizető - teljes joggal - magyarázkodás helyett lapot akar! Mivel a lapkiadó: az Apol- lopress nem tudott kellő rugalmassággal intézkedni az ügyben, így 1991. június 27-én mi kerestük fel Milán Maczoszek mérnököt, a Postai Hírlapszolgálat lapelosztási részlegének újonnan kinevezett igazgatóját, s arra kértük őt: haladéktalanul intézkedjen, hogy a kelet-szlovákiai olvasóink ne három-négy napos késéssel kapják a Vasárnapot. Örömmel közölhetjük olvasóinkkal, hogy válaszképpen jó hírt kaptunk a hírlapszolgálat igazgatója által megbízott Ján Macik úrtól, aki azt közölte-velünk, hogy a Vasárnapot ezentúl újra csütörtökön, a Pozsonyból 14 óra 05 perckor induló 507- es számú vonattal szállítják Kassára, s így a 28. számtól már újra péntekenként árusítható, kézbesíthető lesz. Kérjük olvasóinkat, a jövőben is tájékoztassák szerkesztőségünket, ha valahol akadozik a lapterjesztés. MÁR KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBAN INDUL a Vasárnap nagy nyári rejtvényversenye A versenyt a budapesti Vasárnapi Hírek szerkesztőségével közösen rendezzük. Értékes díjak! Már most biztosítsa a Vasárnapot a nyári hónapokra! a prognosztikáról Ez a görög-latin eredetű szó igen gyakran szerepel a napi politika szótárában, a lapokban. Kisebb-nagyobb időszakra számításokon, következtetéseken alapuló előrejelzést jelent. Általában társadalmi, gazdasági, kulturális, népesedési, időjárási stb. kérdésekkel foglalkozik. Az időszerű irányzatok, fejlemények tanulmányozása elemzése alapján felvázolja a várható változásokat és azok variációit. A modem társadalomban a rövidtávú és távlati koncepciók kidolgozásában nélkülözhetetlen. Nem könnyű munka a prognosztika, vagyis az előrejelzés, mivel az idő könyörtelenül leleplezi tévedéseit. De nem politikai ambíciókon és vágyakon alapuló jóslat, amely igyekszik befolyásolni a tömegeket és megnyerni őket bizonyos célok érdekében. Demokratikus rendszerekben az előrejelzést pártatlan, objektív munkának tekintik. Sajnos, nálunk a politikusok és híveik még mindig sanda szándékokat keresnek az előrejelzések mögött. Nem ritkaság, hogy egyes lapok elfogultnak, az átalakulás ellenségének tartják azokat a szakembereket, akik ki merik mondani, hogy a kormány gazdasági politikája nem éppen makulátlan, és jó lenne a felfedezett hibákat korrigálni. Az elmúlt hetekben két jelentősebb előrejelzés is napvilágot látott a sajtóban számos gazdasági szakember és politológus kifejtette nézeteit arról, merre tart a csehszlovák gazdaság és milyenek az ország lakosságának kilátásai. Az egyiket a stratégiai tervezés minisztériuma dolgozta ki, a másikat a Csehszlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének igazgatója, Valtr Komárek juttatta el a sajtóhoz. Mindkettőből kiderül, hogy a kormány gazdaságpolitikájának sikerült ugyan fékezni az inflációt és némileg stabilizálni a helyzetet, azonban egyik elemzés sem osztozik Klaus miniszter optimizmusában. A prognózisok megállapítják, hogy az átalakulás terhei továbbra is a lakosságnak kell viselnie és a közeljövőben semmi kilátás a helyzet javulására. Sőt! Kiemelek néhány dolgot a kormánynak készített elemzésből, hogy olvasóink is tudják mi vár ránk: • A világban és a hazánkban is folyó politikai viták továbbra is távol tartják a külföldi tőkét. • Gazdaságunkban a magánszektor még jelentéktelen tényező. • Egyre csökken a hazai piacon a kereslet, amit még fokozni fog az élelmiszerek árának várható 20 százalékos emelése. • A nemzeti jövedelem 15-20 százalékkal csökken. • A negyedik negyedévben a villanyáram ára 90 százalékkal emelkedik. • A munkanélküliség év végéig elérheti az 1 millió 200 ezer főt, vagyis 15 százalékot. Valtr Komárek azért vonult ki a kormányból, mivel nem értett egyet gazdasági programjával. Most két javaslatot is előterjesztett a helyzet javítására: egy figyelmeztetőt és egy pozitívat. Az első szerint, ha így folytatódik a nemzeti tőke elherdálása bagóért, a szakképzett munkaerő szétzilálódik és Csehszlovákia a fejlődő országok színvonalára süllyedhet. Ez a figyelmeztető prognózis az idén hatvanszázalékos inflációt, a reáljövedelem 25—30 százalékos csökkenését és háromnegyed millió munkanélkülit jósol. A pozitív javaslat szerint: • két-három éven belül a reáljövedelmet az 1989-es szintre kellene emelni. • Meg kellene oldani a mezőgazdaság problémáját és támogatni kell azokat a szövetkezeteket, amelyek kiemelkedő teljesítményeket nyújtanak. • Országos iparfejlesztési programot kell kidolgozni. A sok prognózisból csupán kettőnek a lényegét emeltem ki vázlatosan, hogy lássuk, a helyzet nem rózsás. A kormánynak készült felmérés és Komárek elemzése között alig van különbség. Ez arról is tanúskodik, hogy az erősödő demokráciában nyíltan lehet bírálni a -hivatalos gazdasági politikát. A kérdés csupán az, nem talál-e ez süket fülekre. Nagy kár lenne! Sok független közgazdász is azt állítja, hogy bizonyos korrekciókkal el lehet kerülni a nagy társadalmi megrázkódtatásokat és meg lehet őrizni a szociális békét. Ugyanis, amikor már elindul a lavina, igen nehéz azt megállítani és sok áldozatot követelhet. A prognosztikának pedig az is feladata, hogy elejét vegye az ilyesminek. Szűcs Béla 1991. VII. 1