Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-07-12 / 28. szám

Vasárnap 1991. július 14. A NAP kel - Kelet-Szlovákla: 04.52 - nyugszik 20.36 Közép-Szlovákia: 04.59- nyugszik 20.43 Nyugat-Szlovákia: 05.05- nyugszik 20.49 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 08.17 - nyugszik 21.57 Közép-Szlovákia: 08.24- nyugszik 22.04 Nyugat-Szlovákia: 08.30- nyugszik 22.10 órakor Névnapjukon szeretettel kő- szöntjük ÖRS - KAMIL valamint Esztella, Herkules, Stella nevű kedves olva­sóinkat • Az Örs régi magyar sze­mélynévből jött létre, amely egy „férfi, hős" jelentésű tő­rök alapszó - s kicsinyítőkép- zós származéka. Gyakori személynév volt az Árpád- korban • 1816-ban szüleien Joseph Arthur GOBINEAU francia író, filozófus és diplomata (t 1882) • 1921-ben született Sir Geoff­rey WILKINSON Nobel-díjas angol kémikus. A VASÁRNAP következő számának tartalmából Ml LESZ VELED SZÖVETKEZET? összeállítás mezőgazdaságunk problémáiról MÁRPEDIG BOSZORKÁNYOK VANNAK... Ordódy Vilmos riportja EMBER, NE MÉRGELŐDJ! Monoszlóy Dezső novellája A LELEMÉNYES LÁBBELIGYÁROS J. Mészáros Károly interjúja Tornáé Bat’ával KÜLÖNÖS TÖRTÉNETEK ÁLLANDÓ ROVATAINK Gyermekvilág Házunk tája Hogy mik vannak? Humor Keresztrejtvény Sport Úszni jó! Borzi László felvétele MILYENEK IS VAGYUNK? (Ad — Elajándékozom a szívemet) Az a tapasztalatom, hogy ha az újságban olyan témát vetünk fel, amely sok embert foglalkoz­tat, élénk az olvasók reakciója, tollat fognak és megírják a véle­ményüket, tárcsáznak és el­mondják gondolataikat. Azt is megfigyeltem, hogy visszhangra leginkább azok az Írások talál­nak, amelyekben az ember bel­sejében, lelkében lejátszódó fo­lyamatokat ecseteljük, amelyek „emberiek“. Mert a szegénysé­get, éhezést, a hideget el lehet viselni (majdcsak elmúlik), de a kiegyensúlyozatlan psziché úgy befészkeli magát énünkbe, akár a szú a fába. A Vasárnap 17. számában az öngyilkosság anatómiáját taglaló írásnak az volt a címe: Nem akarok élni! Arra kerestük a vá­laszt, mi juttatja az embert olyan helyzetbe, amikor a kiutat a ha­lálba menekülésben látja. A cikk­re váratlanul sok levél érkezett, ami azt bizonyította, hogy a fel­vetett téma sokakat foglalkoztat, érdekel, érint. Egy vallomás a többinél is megrázóbb volt. Ennek alapján született a Vasár­nap 24. számában közölt írás: Elajándékozom a szívemet. Mi is volt a lényege? Egy elkeseredett középkorú asszonyka felajánlot­ta donorként szerveit, ha valaki őt és 22 éves fiát, aki szerinte és az orvosok szerint gyógyíthatatlan idegbeteg, megváltja egy halált hozó injekcióval gyötrelmeiktől. Kikértük a szakemberek vélemé­nyét is, akik egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy erre egyelőre nálunk - de a világon sehol - nincs mód. A cikk megjelenése után a postás csak hozta, hozta a le­veleket. Valamennyit türelmetle­nül bontottam fel, főként azután, hogy hamarosan kiderült: ahány levél, annyi hozzáállás. A papír­ra vetett sorok sok örömet sze­reztek, ám más írások bámulat­ba ejtettek, sőt, elszomoritottak. Bár valamennyi levélíró felhatal­mazott arra, hogy névvel és cím­mel közölhetjük mondanivalóját, mégis úgy döntöttem, nem hasz­nálom ki ezt az ajánlatot. Legin­kább azért nem, mert a levelek íróit akarom védeni. Meggyőző­désem, egyesek utólag szé­gyenkeznének, hogy elítélnék őket ismerőseik, a környezetük­ben élő emberek, mások viszont nem tudnának megszabadulni a szintén segítségre szorulóktól. Afelől viszont biztosítom a levél­írókat, hogy levelüket eljuttatjuk a cikkben szereplő asszonyká­hoz. Hogy miért jutottam ilyen elhatározásra? Megdöbbentett, hogy akik keresztényeknek mondták magukat, bosszúvá­gyat tápláltak magukban, hogy a volt rendszer hívei „kényelem­szeretettel“ vádolták a szeren­csétlen anyát, mivel gyermekét az „állam számlájára" intézetbe adta. Szerencsére, valameny- nyiünk szerencséjére, a segíteni készek levelének kupaca bizo­nyult nagyobbnak. Példaként hadd idézzek néhány sort a kül­deményekből:- Nem tudom az a család hogy áll a vallással, konkrétan Jézus Krisztussal. Nekem az a gyanúm, hogy nem is imádkoz­nak. A fiú, aki beteg, az ördög megszállottja és ezen csakis a J. K. segíthet, ő kiűzi a démonokat és helyreállítja az életeket. De azért könyörögni kell hittel, biza­lommal. Aki ezt elhanyagolja, az csak ilyen büntetést érdemel a Jézus Krisztustól. v“ (A levél ilyen hangnemben folytatódik még négy oldalon)- A kikerülés az elmegyógyin­tézetből megvalósíthatatlan? - nem hiszem (egy másik levél­ből idézek). Persze ehhez pénz, lakás, orvos, ápoló kell. Azt ja­vaslom , alapítsunk egy bank­számlát a fiú és édesanyja meg­segítésére. Természetesen én is hozzájárulok tetemesebb ösz- szeggel. Ezenkívül bárminemű segítséget szívesen nyújtok. Hajlandó vagyok - németül és angolul - levelezni a világ szak­embereivel, csak segítsenek a fiún.- Kérem, adják meg az édes­anyának címemet és telefonszá­momat (egy harmadik olvasónk válasza), meggyőződésem, hogy tudok a fiún segíteni. Leg­alábbis megpróbálnám. Hát, ilyenek meg olyanok va­gyunk. Bevallom, nekem a segí­tőkészség a rokonszenvesebb és szívemhez veszem egy ne­gyedik levélírónk tanácsát: Kata­lin, kérem, ne hagyja azt az asz- szonykát magára. Biztassa, önt­sön belé életkedvet. Mert ugye, átokvetéssel, a sorsba való belé- nyugvással, imádkozással, nem sokra megyünk. Köszönöm mindenkinek, aki emberséggel reagált egy másik ember megélt tragédiájára. Kö­szönöm, hogy ebben a kemény, könyörtelen világban emberek maradtak... Ozorai Katalin JÓ HÍR KELET-SZLOVÁKIAI OLVASÓINKNAK PÉNTEKEN A Vasárnap Június elején kaptuk az első panaszos leveleket és bosz- szús hangú telefonhívásokat Kelet-Sziovákiából, hogy hét­végi mellékletünk, a Vasárnap csak késve: péntek helyett hétfőn (!) jut el Kassára és környékére, illetve a még távo­labbi bodrogközi és Ung-vidé- ki tájak olvasóihoz. Őszintén szólva, eleinte csupán a szinte napirenden lévő kisebb-na- gyobb mulasztások egyikének véltük a dolgot, de amikor na­ponta már tucatszám jöttek a panaszok, akkor az Új Szó 1991. június 24-ei számában kassai szerkesztőnk megszó­laltatta a lapterjesztés kelet­szlovákiai illetékeseit, ők egybehangzóan abban látták a hibát, hogy a június 1-jétől érvényes vasúti menetrend szerint Pozsony és Kassa kö­zött nem közlekedik az a sze­relvény, amelyik a Vasárnapot eleddig Kelet-Szlovákiába szállította. Már ebben a cik­kecskében megállapítottuk, hogy az olvasó, az előfizető - teljes joggal - magyarázko­dás helyett lapot akar! Mivel a lapkiadó: az Apol- lopress nem tudott kellő rugal­massággal intézkedni az ügy­ben, így 1991. június 27-én mi kerestük fel Milán Maczoszek mérnököt, a Postai Hírlapszol­gálat lapelosztási részlegének újonnan kinevezett igazgató­ját, s arra kértük őt: haladékta­lanul intézkedjen, hogy a ke­let-szlovákiai olvasóink ne há­rom-négy napos késéssel kap­ják a Vasárnapot. Örömmel közölhetjük olvasóinkkal, hogy válaszképpen jó hírt kap­tunk a hírlapszolgálat igazga­tója által megbízott Ján Macik úrtól, aki azt közölte-velünk, hogy a Vasárnapot ezentúl új­ra csütörtökön, a Pozsonyból 14 óra 05 perckor induló 507- es számú vonattal szállítják Kassára, s így a 28. számtól már újra péntekenként árusít­ható, kézbesíthető lesz. Kérjük olvasóinkat, a jövő­ben is tájékoztassák szerkesz­tőségünket, ha valahol akado­zik a lapterjesztés. MÁR KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBAN INDUL a Vasárnap nagy nyári rejtvényversenye A versenyt a budapesti Vasárnapi Hírek szerkesztőségével közösen rendezzük. Értékes díjak! Már most biztosítsa a Vasárnapot a nyári hónapokra! a prognosztikáról Ez a görög-latin eredetű szó igen gyakran szerepel a napi politika szótárában, a lapok­ban. Kisebb-nagyobb időszakra számításo­kon, következtetéseken alapuló előrejelzést jelent. Általában társadalmi, gazdasági, kul­turális, népesedési, időjárási stb. kérdések­kel foglalkozik. Az időszerű irányzatok, fejlemények tanulmányozása elemzése alapján felvázolja a várható változásokat és azok variációit. A modem társadalomban a rövidtávú és távlati koncepciók kidolgozá­sában nélkülözhetetlen. Nem könnyű munka a prognosztika, vagy­is az előrejelzés, mivel az idő könyörte­lenül leleplezi tévedéseit. De nem politikai ambíciókon és vágyakon alapuló jóslat, amely igyekszik befolyásolni a tömegeket és megnyerni őket bizonyos célok érdekében. Demokratikus rendszerekben az előrejel­zést pártatlan, objektív munkának tekintik. Sajnos, nálunk a politikusok és híveik még mindig sanda szándékokat keresnek az elő­rejelzések mögött. Nem ritkaság, hogy egyes lapok elfogultnak, az átalakulás ellen­ségének tartják azokat a szakembereket, akik ki merik mondani, hogy a kormány gazdasági politikája nem éppen makulátlan, és jó lenne a felfedezett hibákat korrigálni. Az elmúlt hetekben két jelentősebb előre­jelzés is napvilágot látott a sajtóban számos gazdasági szakember és politológus kifejtet­te nézeteit arról, merre tart a csehszlovák gazdaság és milyenek az ország lakosságá­nak kilátásai. Az egyiket a stratégiai terve­zés minisztériuma dolgozta ki, a másikat a Csehszlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének igazgatója, Valtr Komárek juttatta el a sajtóhoz. Mindkettőből kiderül, hogy a kormány gazdaságpolitikájának sikerült ugyan fékez­ni az inflációt és némileg stabilizálni a helyzetet, azonban egyik elemzés sem osztozik Klaus miniszter optimizmusában. A prognózisok megállapítják, hogy az átalakulás terhei továbbra is a lakosságnak kell viselnie és a közeljövőben semmi kilá­tás a helyzet javulására. Sőt! Kiemelek néhány dolgot a kormánynak készített elemzésből, hogy olvasóink is tud­ják mi vár ránk: • A világban és a hazánkban is folyó politikai viták továbbra is távol tartják a külföldi tőkét. • Gazdaságunkban a magánszektor még jelentéktelen tényező. • Egyre csökken a hazai piacon a keres­let, amit még fokozni fog az élelmiszerek árának várható 20 százalékos emelése. • A nemzeti jövedelem 15-20 százalék­kal csökken. • A negyedik negyedévben a villany­áram ára 90 százalékkal emelkedik. • A munkanélküliség év végéig elérheti az 1 millió 200 ezer főt, vagyis 15 száza­lékot. Valtr Komárek azért vonult ki a kor­mányból, mivel nem értett egyet gazdasági programjával. Most két javaslatot is előter­jesztett a helyzet javítására: egy figyelmez­tetőt és egy pozitívat. Az első szerint, ha így folytatódik a nem­zeti tőke elherdálása bagóért, a szakképzett munkaerő szétzilálódik és Csehszlovákia a fejlődő országok színvonalára süllyedhet. Ez a figyelmeztető prognózis az idén hat­vanszázalékos inflációt, a reáljövedelem 25—30 százalékos csökkenését és háromne­gyed millió munkanélkülit jósol. A pozitív javaslat szerint: • két-három éven belül a reáljövedelmet az 1989-es szintre kellene emelni. • Meg kellene oldani a mezőgazdaság problémáját és támogatni kell azokat a szö­vetkezeteket, amelyek kiemelkedő teljesít­ményeket nyújtanak. • Országos iparfejlesztési programot kell kidolgozni. A sok prognózisból csupán kettőnek a lé­nyegét emeltem ki vázlatosan, hogy lássuk, a helyzet nem rózsás. A kormánynak ké­szült felmérés és Komárek elemzése között alig van különbség. Ez arról is tanúskodik, hogy az erősödő demokráciában nyíltan lehet bírálni a -hivatalos gazdasági politikát. A kérdés csupán az, nem talál-e ez süket fülekre. Nagy kár lenne! Sok független köz­gazdász is azt állítja, hogy bizonyos korrek­ciókkal el lehet kerülni a nagy társadalmi megrázkódtatásokat és meg lehet őrizni a szociális békét. Ugyanis, amikor már elin­dul a lavina, igen nehéz azt megállítani és sok áldozatot követelhet. A prognosztiká­nak pedig az is feladata, hogy elejét vegye az ilyesminek. Szűcs Béla 1991. VII. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents