Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-08-23 / 34. szám
űasúrnap A csillagászati ősz kezdetére néhány hétig még várnunk kell, de augusztus végén már úgy érezzük, vége van a nyárnak. A régi parasztregula azt tartja, hogy szeptember 1-je - Egyed napja - időjárása alapján következtetni lehet az egész hónap időjárására. Ha 1 -jén jó idő van, akkor az egész szeptember szép napos, ha rossz, akkor esős, hűvös lesz. A hosszú távú meteorológiai mérések alapján augusztus utolsó hetének középhőmésékletei: az átlagos 20, a legmelegebb 27, a leghidegebb 14,3 C-fok. A gyümölcsösökben a vegyszeres védekezés terén az előző héten szükségesekhez hasonlókra kerülhet sor. A kaliforniai pajzstetü és a kéregmolyok ellen a cseresznye-, meggy-, a kajszi-, a mandulafák, a varasodás, a levélfoltosság, monília, lisztharmat, a keleti gyümölcs-, az almamolyok, köszmétearaszolók, levéldarazsak ellen az őszibarackfák, a ribiszke és a köszméte védelme válhat időszerűvé. Elszaporodhatnak a takácsatkák, a málnásokban pusztíthat a vesz- szőszúnyog és a vesszőfoltosság. Tegyük meg az előkészületeket az alvószemzésre. Ne feledkezzünk meg a frissen telepített szamóca öntözéséről. Már érik a besztercei szilva, de csak akkor szüreteljük, mikor tökéletesen beérett, ugyanis korábban valódi íze és illata még nem alakul ki. A szőlőben ügyeljünk, nem terjed-e a szürke- és a fakórothadás. A gondos gazda nem sajnálja a fáradságot, és eltávolítja a megtámadott fürtöket, kicsípi a fertőzött szemeket. A szürkepenész kártételét Euparen 0,25, Ronilan 50 WP 0,1 vagy Sumilex 50 WP 0,1 százalékos oldatával mérsékelhetjük. Irtanunk kell a szőlőmolyok és bagolylepkék hernyóit. Károsításuk folytán gyorsabban terjed a szürke- és a fakórothadás. A 'zöldségeskertben - ellentétben a gyümölcsössel - még most is kell öntözni. Száraz időben a káposztaféléknek, a bimbóskelnek 30-40, a karalábénak 20-30, a áttelelő fejessalátának 10-20, a sóskának 5-10, a gyökérzöldségnek 25-30, a zellernek 35, a céklarépának 20-30 mm-nyi vizet adjunk. Ha azt szeretnénk, hogy a bimbóskel gyorsabban érjen, akkor ne öntözzük. Csapadékhiány esetén a karalábénak és a karfiolnak a szokásos heti vízadag mellett 2-3 naponta 48-mm-nyi frissítő öntözésre is szüksége van. Időszerű a sóska, az áttelelésre szánt spenót vetése. Szedhetjük az őszi karfiol beérő példányait és vöröshagymát is. Szobanövényeink közül az amarilisz, a karácsonyi kaktusz és más hasonló igényű egzotikus növény öntözését mérsékeljük - később teljesen hagyjuk abba - ugyanis ezek ilyentájt már pihenőre készülnek, „visszahúzódnak“, s az amarilisz levele elsárgul, elszárad.-rA szarvasmarha ivarzása Adalékok az atka elleni védekezés kérdéseinek tisztázásához A Varroa jacobsoni Oud. atka az egész világon elterjedt méhkártevó. A méhcsalád fertőzöttsége szempontjából kritikus időszak a június vége, július eleje. Július hónaptól kell számítanunk arra, hogy: 1. a fiasítás a csökken, ezzel égj foka nó; jtórcsal; wr saládokban ózöttség 2. ekkor kezdenek kialakulni a téli méhek, amelyek atka általi károsítása a családra végzetessé válhat. 91. Vili. 23. A méhcsalád __ veszélyeztetett- ^gg sége a kritikus ^ ________ id őszakban az -----------------ad ott méhcsaládban élő atkák számától függ. Ha a fent említett időszakban egy méhcsaládban a kritikusnál kevesebb atka él, a család nem fog károsodni; ha ettől több, akkor a család károsodása nem kerülhető el, esetleg pusztulása várható. A szakirodalom ezt az értéket a június vége - július elejei időszakban 5-10 000 atkában adja meg. Minthogy az atkák 80-90 százalékban a fedett fiasításban helyezkednek el a tenyészidöszak során, s mindössze 10-20 százalékuk tartózkodik a méheken, a családban élő atkák számának megítélése szemrevételezéssel nem lehetséges. Ennek megítéléséhez a legjobb támpontot a napi természetes elhullás értéke adja. Természetes elhullással a családban élő összes atka 1-1,5 százaléka pusztul el naponta. Ezen adat, valamint az atkanépesség havi szaporodási rátájának ismerete elegendő ahhoz, hogy a te- nyészidöszakban bármikor megállapíthassuk, szükség van-e a család sürgős kezelésére vagy sem. Az atkanépesség a tenyészidöszak alatt havonta duplázódik. Az esztendő során a méhcsaládok atka elleni kezelésére több alkalom is kínálkozik, azonban négy időszak kiváltképpen alkalmasnak mondható. 1. A téli időszak - november, december, január - mellett szól, hogy a méhcsaládok ilyenkor fiasítás- mentesek, az atkák kénytelenek a méheken tartózkodni, így az alkalmazott kezelésnek leginkább ki vannak téve, pusztulásuk a legbiztosabb. A nálunk ilyenkor szokásos alacsony hőmérséklet miatt csak szintetikus szer jöhet számításba a kezeléshez. Ellene szól, hogy ez a téli nyugalom időszaka, s a méhész nem szívesen háborgatja méhcsaládjait még akkor sem, ha az ez idő szerinti kezelést nagyon kevés atka éli túl. 2. A kora tavaszi kezelés - mellette szól, hogy a családokban ilyenkor is kevés a fiasítás vagy esetleg még fiasításmen- tesek, így az atkairtás hatékony lehet. Az áttelelt atkák számát érdemes minél kisebbre csökkenteni, ui. minél kevesebb atka kezd tavasszal szaporodni egy méhcsaládban, annál kisebb az esélye annak, hogy a méhcsalád veszélybe kerül az atka mértéken felüli felszaporodása révén. Ellene szól a szermaradványok képződésének veszélye, ezért feltétlenül be kell tartani a várakozási időket. 3. Nyár végi kezelés - mellette szól, hogy ilyenkor van az éttelelő méhek kialakulásának a kezdete. Egy hatékony kezelés minimálisra csökkenti az atkák számát. Ellene szól: nem biztos, hogy a hordás ekkorra már befejeződik, ezért szermaradványok képződésével kell számolni. Kezeléshez számba jöhetnek a hordozók és a hangyasav. 4. Őszi kezelés - ez a hordások befejeződése után történik, ezért a szermaradvány problémáját figyelmen kívül lehet hagyni. Ellene szinte nem szól semmi, bár itt is betartandó a figyelmeztetés, amit a téli kezeléssel kapcsolatban is említhetünk, hogy csak abban az esetben hagyatkozzunk kizárólag erre az időszakra, ha biztosak vagyunk benne, méheink jó egészségi állapotban érték meg az őszt. Szóba jöhető szerek: az ősz elején az Apistan vagy egyéb hordozók, késő ősszel pedig szisztémikus szer, esetleg hangyasav. Méhészújság Az ivarzás, üzekedés, rendszeres és pontos megállapítása általában nem könnyű és egyben a termékenység rendellenességeinek egyik jelentékeny etioló- giai (tüneti) problémája. Az állatok újratermékenyítése - a szakszerű éltetésén és a puerpérium (gyermekágy) lefolyásán kívül - a megfelelő időpontban végzett mielőbbi födözé- sen alapszik. Ez pedig az ¡varzás kellő megállapításának függvénye. Az ivarzások hozzáértő megfigyelése szaporodásbiológiai és gazdasági szempontból sem elhanyagolható. Az ivarzás átlagos időtartama 17 óra, s általában 6-30 óra között ingadozik. A nyári időszakban (áprilistól októberig) hosszabb, míg téten (november-február) rövidebb (13-14 óra) tehet. A többször elletett teheneknél kissé elhúzódik (19,3 óra), míg az üszőknél rövidebb lefolyású (16,1 óra), de tünetei szembetűnőbbek. A hétköznapi gyakorlatot tekintve az ¡varzás külső jelei a legfontosabbak. A megtermékenyítés esélye szempontjából az ¡varzás három szakaszra különíthető el. Ezek megkülönböztetése az optimális időpontban történő födözés szempontjából nagyon fontos. Az ivarzás kezdeti stádiumában a tehén ugrálja társait, de nem állja, ha őt ugrálják. Nyugtalanul járkál, ivarzó társait keresve szaglászik. Minden zajra, jelenségre élénken figyel, gyakran ad hangot. A péraajkak kissé duzzadtak, a szokásosnál nedvesebbek és a kezdődő bővérűség következtében élénk rózsaszínűek. A nyálkakifolyás kis mennyiségű, tiszta és híg. Az ivarzás fő szakaszában a tehén szilárdan áll, ha társai ugrálják, minden zajra élénk füljátékkal figyel. Hátát gyakran lehajlítja és magasabb faroktartással járkál. Társainak ivaszervét szaglássza. A pérából sűrű, nyúlékony és tapadós váladék folyik, illetve nyálkacsap formájában csüng. A váladék mennyisége 1 deciliter vagy ennél több, ezért az ivarnyílás és környéke erősen nedves. A péra duzzadt, nyálkahártyája élénkpiros. A testhőmérséklet kissé emelkedik, csökken az étvágy és rendszerint a tejtermelés is. Gyakori a tejvisszatartás. Az ¡varzás utószakaszában csökken a tehén aktivitása. Az áttetsző, tiszta, de ragadós hüvelyváladék nyúlékonyságát elveszíti. A nyirkos ivarnyílás és farokrépa környéke szennyezett. A főszakasz utáni második napon a tiszta váladékban vércsíkok is megjelenhetnek. Csendes ivarzás esetén csak ez utal arra, hogy az állat ivarzik. Ennek megfigyelése azért fontos, mert a következő ivarzás innen számítva a 19. napon várható. Az ¡varzást a szokásos állatgondozás mellett délidőben 11-13, délután 15-16 óra tájban és az esti órákban - nyáron 20-22, téten 19-21 óra között - kell figyelemmel kísérni H. Gy. A sertések orsóférgessége II. Az orsóférgek kártételének másik része a lárvavándorlás következtében alakul ki. A fertőzést követő 6- 14 napon a tüdőben lévő lárvák a hajszálerekből a légzőhólyagokba hatolnak. Emiatt apró vérzések keletkeznek a tüdőben. Erős fertőzés esetén az állat korától és tartási viszonyaitól függően azonban ez a folyamat különböző súlyosságé klinikai tünetekben (nehezített légzés, köhögés, láz, étvágytalanság) is megnyilvánulhat. Rossz higiéniai és mikrobiológiai állapotú falkában másodlagos baktériumos vagy vírusos fertőzés következtében hurutos- gennyes tüdőgyulladás is kialakulhat. A bélből a nyirokárammal és a vérárammal szervezetbe törő lárvák néhány óra alatt elérik a májat és a máj állományában 4-6 napig vándorolnak. Vándorlásukkal máj- sejtpusztulást és előbb heveny, majd kötőszöveti állomány megszaporodásával járó idült, gócos szövetközi májgyulladást idéznek elő. Újra- fertőződéskor az előző fertőződés hatására kialakult védettség következtében a májban sok lárva elakad, elpusztul. Ezeken a helyeken a máj felületén elmosódott határú, szürkésfehér területek, az ún. „tejfoltok“ jönnek létre. A természet maga is védekezik az orsóférgesség ellen. A malacok orsóférgekkel való fertőződése utáni 7- 10. napon a vérsavóban orsóférgek elleni specifikus ellenanyagok jelennek meg. Az ellenanyagoknak a szervezetben való felszaporodása hatására megkezdődik a férgek spontán kiürülése. Tehát a sertés bélsarában megjelenő, spontánul ürülő orsóférgek a szervezetben kialakuló védettséget jelzik. Ez azonban csak az egészséges, jól táplált sertésekben alakul ki. A tartási és takarmányozási hibák miatt kialakult általános ellenállóképesség-csökkenés kedvez az orsóférgekkel történő fertőződés kialakulásának és fennmaradásának. A sertés védelmét a szervezetben termelődő ellenanyagok nem biztosítják teljes mértékben, megfelelő gyógyszeres kezelésekkel és higiéniai intézkedésekkel teljessé lehet tenni a védekezést. A gyógykezelésre több gyógyszer áll rendelkezésünkre. A gyógyszerek többsége csak a kifejlődött, ivar- érett és petéket termelő orsóférgeket pusztítja el. Vannak azonban már olyan gyógyszerek is, amelyek a petéket még nem ürítő, 4. stádiumé lárvákat is elpusztítják. Régebbi gyógyszerek a Exascar, Neoscar, a nem toxikus Ascarat. Tömeges kezelésre alkalmas szerek a Biverm, Tetramisol granulátum 20 %. A 4. stádiumú lárvákat is elpusztítja a nem toxikus, tömeges kezelésre alkalmas Mebenvet granulátum 10 %. Kistermelők Lapja (folytatjuk) Zöldségfélék tartósítása Vegyes zöldség Tisztítsunk meg, daraboljunk fel és húsdarálón daráljunk te 1 kg sárgarépát, 1 kg petrezselyemgyökeret, 1 kg karalábét, 1 kg hagymát, 1 kg paradicsomot, 1 kg zöldpaprikát, 4 db szép zellert, kevés zellerzöldjét és 1 marék petrezselyemzöldet. Majd mindezt zománcozott tálban 1 kg sóval jól keverjük össze és 24 óráig állni hagyjuk. Után üvegekbe rakjuk és lezárjuk. Bármikor kinyithatjuk és használhatunk belőle anélkül, hogy megromalana. A vegyes zöldség levesek és már étetek ízesítéséhez kitűnő, használatakor azonban többet már ne sózzunk, mert a zöldség önmagában is elegendő sót tartalaz. Lecsó készítése Tisztítsunk meg és vágjunk össze 4,65 kg paprikát, 3,5 kg paradicsomot, 1 kg hagymát, s zománcozott edényben 16 dkg cukorral és 9 dkg sóval keverjük össze. Ha a keverés egyenletes, akkor a paradicsom elegendő levet ereszt. Az így nyert keveréket rakjuk üvegekbe, utána zárjuk te, de előbb az üvegek száját gondosan töröljük meg. Ezt követően konzerváló edényben a forrástól számítva 4 percig gőzöljük. Kápia készítése Kell hozzá 4 kg paprika, 40 dkg cukor, fél csomag Deko vagy Zelko, 4 deci ecet, ugyanennyi olaj (ez ki is maradhat, akkor tartósabb a pép) és 1 kg hagyma. Megfelelő méretű zománcozott edényben addig főzzük a zöldséget, amíg puha nem tesz. Majd az egészet folyamatosan kimixeljük, száraz, előmelegített üvegekbe öntjük, lezárjuk azokat és száraz gőzbe tesszük. A paradicsom befőzése A szép piros és érett paradicsomot nagy fazékba rakjuk és vizet öntünk rá, majd gyors tűznél felfőzzük. Szitával kiszedjük a paradicsomokat, úgy, hogy a teve tecsurogjon. A tiszta, húsos paradicsomot kimixeljük vagy áttörjük szitán. Üvegekbe rakjuk, lezárjuk és konzerváló edényben - mint a befőttet - 20 percig csírátlanítjuk. Tök eitevése télire A később leszakított, meg nem fagyott tök a pincében, letakarva frissen eláll tavaszig. Ha azonban üvegekben akarjuk eltenni, akkor a szokott módon meggyaluljuk, fölmetéljük, fél óráig vízben áztatjuk, jól kicsavarjuk, kaprot keverünk belé. Utána üvegekbe tesszük, sós vízzel felöntjük, lezárjuk és konzerváló edényben a szokott módon 20 percig csírátla- nitjuk. Szabó Mária mérnök Másutt már közkedvelt, nálunk azonban még kevésbé ismert díszcserjék a boroszlánok. Kis termetű lombhullató - de akad közöttük örökzöld faj is - növények, amelyek elsősorban házi- vagy sziklakertekbe ajánlhatók. Japánban bonsai készítésére is használják őket. Színük a fehértől a lilásrózsaszínen át a zöldessárgáig változik. Termésük fekete, sárga vagy vörös bogyó. Magról vagy nyári zölddugványozással szaporítható. Nyugat-Európában egyes fajtáikat merisztémaszaporí- tással tömegesen termelik. ^ Képeinken a fehér virágú Daphne x Burkwoodi és a lila virágú Daphne cneorum Puszta látható.
