Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-08-23 / 34. szám
ilösárnap 0 Egy legújabb statisztikai kimutatás szerint Csehszlovákiában már 2800 utazási iroda működik, legalábbis ennyit jegyeztek be eddig a cégbíróságokon. Sokan azonban mindmáig nem kezdték el tevékenységüket, mivel nem találtak megfelelő külföldi partnert, illetve fizetőképes jelentkezőt az általuk meghirdetett utakra - rendszerint külföldre. Érdekes jelenségként említi a felmérés, hogy sokan nem jegyeztették be magukat az utazási irodák hazai jegyzékébe sem, nehogy a „konkurencia“ felfedje ki- és hollétüket(l). Mátyusföld „fővárosában", Ga- lántán nem titkolják el tevékenységüket a,,Coexistentia“ részvénytársaság utazási irodájának társtulajdonosai. Az igazgatótanács elnökét, dr. Rózsa Ernőt kértem meg, mutassa be a Vállalkozók Fóruma olvasóinak az iroda tevékenységét. • Kitől származik az ötlet utazási iroda létrehozására?- Mint ismeretes, a galántai járásban szorgos, gondolkodó, tehát vállalkozó emberek élnek. Az ötletet maga az élet adta: egymás megismerése, a jószomszédság ápolása. A kapcsolatteremtés hosszabb távon is előrevetíti Csehszlovákia, a Kárpát-medence és tágabb értelemben egész Európa népei tartós együttműködését, együvé tartozását, a piacgazdálkodás objektíven adott feltételeinek kibontakozását. Az alapítók közé tartozó Berec Margit, Molnár László, Rózsa Piroska, valamint a budapesti Varga László alkotó hozzáállása, közvetlen elképzelése pedig még nemesebb volt: életre kelteni környékünkön a nagy múltra visszatekintő „Hanza“ kereskedelmi vállalat tevékenységét. • A megnevezés nagyon ismerős, sőt egy itteni magyar politikai mozgalom nevét viseli. Mi a kötődés a kettő között?- Félreértés ne essék! A cégbírósági bejegyzés szerint a „Coexistentia“ részvénytársaság nem azonos az Együttélés Politikai Mozgalom latin összefoglaló nevével. A galántai székhelyű részvénytársaság külföldi tőke bevonásával alakult, amely a 103/1990 Tt. sz. törvény terjedelmében gazdasági tevékenységet folytat, különös tekintettel a hazai és külföldi turisztikai tevékenységre, ideértve a turisztikával kapcsolatos valamennyi fő és mellékszolgáltatásokat, idehaza és külföldön egyaránt. Továbbá jogsegélyszolgálatot nyújt a vállalkozóknak, szerződéseket közvetít a vállalkozók és a gazdasági élet résztvevői között. Tehát a „Coexistentia“ a gazdasági lét, az egymásrautaltság, a kölcsönös előnyök, az üzleti vállalkozás és tisztességes haszon talaján áll, míg az Együttélés Politikai Mozgalom a tolerancia, a megértés, és a kisebbségi védelem jogi talaján, - mondhatnám úgy is, hogy ez a tartalmi közösség a kötődés jele: Növekszik a vállalkozó kedv A társadalmi fejlődés egyes irányait vizsgáló különböző tudományos-szociológiai felmérések sokaságából érdekes adatra bukkantunk: a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete egy reprezentatív vizsgálat során olyan megállapításra jutott, hogy Szlovákiában is (eddig ugyanis inkább a cseh országrészre volt ez jellemző) növekszik az egyéni vállalkozó kedv a lakosság körében. Az 1104 megkérdezett 13,22 százaléka az idén, illetve jövőre teljes mértékben egyéni vállalkozásból kíván megélni. A jövendőbeli vállalkozók döntő többsége egyetemi, illetve főiskolai végzettségű, ebből is a többség műszaki értelmiségi. További jellemző példa, hogy a kis- és középnagyságú városokban növekszik a vállalkozó kedv a legerőteljesebben, gyengébb viszont az ilyen irányú érdeklődés a falusi lakosság körében. Ott ugyanis a már korábban gyökeret eresztett háztáji gazdálkodás és kertészkedés kimeríti a lehetőségeket. A megkérdezettek 32 százalékának szülei már 1948 előtt is egyéni vállalkozók voltak, tehát itt egy kis nosztalgia is tapasztalható. A terjedelmes ismertetés vizsgálja e kedvező jelenség társadalmi hátterét is, amelyek között „az egyéni vállalkozás lehetőségeiből adódó előnyöket“, „a független anyagi jólét megteremtésének lehetőségét“, „az igazságos jövedelemelosztás megteremtését“ stb. emeli ki. Biztató jelenségként említi a felmérés, hogy a megkérdezettek döntő többsége a potenciális piacgazdaság megteremtésében látja a saját és az ország jólétének biztonságát. (t) Hogyan változtak (emelkedtek) az életszínvonalunkat alapjában meghatározó kiadásaink 1991 első. félévében december ‘1990 - J O O a „Coexistentia“ Utazási Irodát- ismerkedjünk, kereskedjünk -vállalkozzunk, vádaskodás helyett. • Milyen irányban fejtik ki tevékenységüket, s vajon nem okoz-e gondot a közeli nagy utazási irodák léte?- Tevékenységünk fő iránya a falusi turizmus, ami nálunk még mindig gyermekcipőben jár. Valószínűleg a kisebb jövedelmezőség miatt. Persze igyekszünk megszervezni ki- sebb-nagyobb lélegzetű utakat a közeli országokba, de kimerészkedünk Európa többi országába is. Ami a konkurencia kérdését illeti, mi céltudatosan cselekszünk, s itt érvényes a vállalkozók alaptörvénye: a kockázatvállalás. Mi nyugodtan és magabiztosan tesszük dolgainkat, versenyezni akarunk hazárdjáték nélkül. Meggyőződésünk, hogy talpon maradunk. • Kérhetünk egy út- és árajánlatot a Vállalkozók Fóruma olvasóinak a „Coexistentia“ Utazási Irodától?- Ezt szívesen tesszük, mert van egy-két érdekes ajánlatunk, ahová lehet jelentkezni. Mire ezeket a sorokat olvassák, már lezajlott a pápa magyarországi látogatása alkalmából szervezett esztergomi és budapesti kirándulás. Az érdeklődőket az 1991. augusztus 31. és szeptember 8. közötti mezőgazdasági vásár megtekintésére, illetve a Ried osztrák kisvárosba tervezett utazásra, végül pedig Törökországba invitáljuk, ahova 5-6 napos utakat szervezünk az év végéig. Mindenről részletes felvilágosítást nyűt utazási irodánk Galántán. (gtg) VAN AKI ÍGY KEZDI A felvételből bizonyára nyilvánvaló, hogy bátor az a vállalkozó, aki egy ilyen épülettel „büszkélkedő“ telken kezdi építeni a maga kis birodalmát, ami néhány éven belül mintagazdaság lehet. A tulajdonos nem járult hozzá nevének közléséhez. Annak ellenére, hogy még csak ez az „épület“ van a földterületen, amelyen intenzív mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni, már most is több irigye van, mint rokonszenvezője. Ide kívánkozik viszont bemutatása, név nélkül is. Bátor emberről van szó, aki sok mindentől nem fél, én két dolgot emelnék ki: 1. Nem fél a munkától - naponta fél négykor kel, ellátja állatállományát, utána átmegy a több mint 10 kilométerre lévő birtokára, ahol a viszonyaink mellett nagyban kertészkedik. Délután visszatér állataihoz, és mivel hosszúak a nappalok, még egyszer visszatér kertészetébe. 2. Nem fél a jövő év elején esedékes adózástól - annyit befektetett már vállalkozásába, hogy bármilyen jó termés és ennek értékesítése esetében sem lehet az elkövetkezendő három évben annyi nyeresége, hogy adóköteles lenne. * Én viszont féltem őt, túl sokat kockáztat. Ismeretlen, mélybe rántó örvényekkel teli vízbe ugrott, és a pénzén kívül az egészségét is kockára tette, annyit vállalt magára. Kívánom neki is, és a hozzá hasonló teljes anyagi önállóságra törekvő társainak, hogy minden elképzelésük sikerüljön. Teszem ezt annak ellenére, hogy kívánságom nem fog eljutni hozzájuk - nekik most nincs idejük még újságolvasásra sem. Szomoiay Ferenc A szerző felvétele VÁLLALKOZÓI JÓ TANÁCSOK Kezdőknek: Elégítsd ki a meglévő igényeket! (Ha átgondoltan csinálod, ebből tisztességesen megélhetsz!) Haladóknak: Kelts fel egy igényt, majd elégítsd ki! (Ha ügyesen és merészen csinálod, ebből meggazdagodhatsz!) Nagyobb lendületet a magánszektornak! Az egyéni vállalkozást elősegítő jogszabályok fokozatosan megteremtik a piacgazdaság lendítőkerekének is nevezhető magánszektor kiterjedését a gazdasági élet minden területén. E terület dinamikus fejlődésére vall az a tény, hogy az alig egy évvel azelőtt hatályba lépett vállalkozói törvény már módosításra is szorult, s ilyen sorsra jutott az ún. kisprivatizációs törvény is. Mindez azt bizonyítja, hogy mind a törvényelőkészítők, mind a képviselők nem tudják aprólékosan, minden részletre kiterjedően, pontosan megfogalmazni és paragrafusokba „önteni“ ennek a folyamatnak minden mozzanatát. A kérdés most már csak az, hogy a megfelelő társadalmi és gazdasági légkörben a közel egymillió bejegyzett egyéni vállalkozó Csehszlovákiában milyen arányban járul hozzá a több évtizedes központi tervirányítású gazdaság elavult szerkezetének felújításához, a kereslet és a kínálat megfelelő arányainak kialakításához, más szóval: a piaci feltételek megteremtéséhez. Nem egyszerű és könnyű válaszolni erre. Hiszen maga a gazdasági statisztikai rendszer is ennek a fentről irányított, tupírozott gazdaságpolitikának az eszköze volt. így az onnan öröklött munkamódszerek, statisztikai kimutatások, elemzések már szintén elavultak, szinte megbízhatatlanok. Egy országos felmérés kimutatásaiból olyan adatokat próbálunk kiemelni, amelyek legalább megközelítőleg eligazodást jelenthetnek a jövőbeni fejlődés irányát tekintve. Eszerint az első negyedévben 1800 olyan vállalkozót jegyeztek be Csehszlovákiában, akinek 100 személynél kevesebb alkalmazottja van. Ennél magasabb létszámú vállalkozást az említett időpontban nem jegyeztek be. Ebből viszont minden negyedik eset kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, utána következik a szolgáltatási terület, legkevesebb a termelési rész. Jóval biztatóbb azonban az elemzés további adata. Egy-egy vállalkozás az említett időszakban akkora forgalmat bonyolított le, ami egy személyre átszámítva átlag havi 83 ezer korona forgalmat jelent. Ebből személyenként és havonta 9 ezer korona nyerskereset jut. Sőt, további ágazatokra bontva kitűnik, hogy a szolgáltatásokban ez a havi átlagkereset eléri a 29 000 koronát is. A statisztikai elemzés mélyebb megvilágítása azonban még mindig azt jelzi, hogy a magánszektor előretörése a gazdasági életben nem éri el a kívánt ütemet. Főleg az egyes ágazatok szerkezetét tekintve érvényes ez a megállapítás. Például az ipari termelés összvolume- nében a kisvállalkozás és szövetkezeti részesedés nem éri el az egy százalékot. Ennél jóval kedvezőbb viszont a helyzet a nyomdaiparban, ahol már 4 %-os, az építőiparban pedig 9 %-os a magánszektor részvételi aránya, ebből a szlovákiai részesedés csak 3,6 %. Az idei gazdasági fejlődésünket leginkább sújtó áremelkedések sok tekintetben károsan befolyásolták a magánszektor kívánatos előretörését a gazdasági élet valamennyi ágazatában, sőt sok esetben lassították gyorsabb kibontakozását. Hiszen az aránylag magas infláció következtében állandóan csökken a lakosság fizetőképessége a drágábban előállított termékek, illetve a színvonalasabb szolgáltatások iránt. Arra kell tehát törekedni, hogy fordított arányú fejlődés álljon be: a konkurencia minél előbb törje le a még döntő mértékben jelenlevő, monopol helyzetet élvező állami vállalatok által diktált magas árakat, és növekedjék a kínálat, a nagyobb választék, az olcsóbb, de színvonalas termékek és szolgáltatások. (9*9) 991. Vili. 23.
