Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-25 / 4. szám
úasárnap ► A lombikban fogantatás veszélyei Ha csak a fényképet nézzük, el sem hinnénk, hogy az 1978-ban született, kerek képű angol kislány bekerült a Guinness-féle Rekordok Könyvébe. Pedig bárki meggyőződhet róla, hogy ott szerepel neve és fotója a legek könyvében, hiszen ö volt az első, lombikban fogant bébi. Az eljárást, melynek Louise Brown az életét, édesanyja pedig gyermekét köszönheti, azóta sikerrel alkalmazzák világszerte, s ma már több tízezret számlál a lombikbébik táborának népessége a Földön. Franciaországban még az USA-nál is népszerűbb, sót valósággal divattá lett az orvosi segédlettel történő nemzés eme módja, ami aggodalommal tölti el az orvosokat, szakembereket, hiszen visszaélésre, genetikai manipulációra, a születendő gyermek nemének megválasztására is lehetőséget ad az egyébként az utód szempontjából sem veszélytelen eljárás. Ez utóbbira különösen érdemes felhívni a figyelmet, hiszen az orvosvilág meddőnek nyilvánított asszonyokon kívül mind több türelmetlen, a termékenységet előmozdító más, esetleg hosszadalmas kezeléstől idegenkedő nő folyamodik ehhez a tömegkommunikáció révén csodatevőnek hirdetett megoldáshoz. így aztán Franciaországban ma már öt eset közül négyben indokolatlanul alkalmazzák a nemzés természetes módjától idegen, orvosi segédlettel végrehajtott, kockázatos eljárást, melynek sikere távolról sem biztos. A rendelkezésre álló statisztikák szerint száz kísérletből öt-tíz jár eredménnyel, azaz a lombikban fogant és az anyaméhbe ültetett embrió megtapadásával és egészséges fejlődésével, az érett, egészséges baba megszületésével. Az eredmény különösen idősebb korban, a negyvenen fölötti anyák esetében kétséges, pedig elsősorban az e korosztályba tartozók veszik igénybe. A legnagyobb veszély, hogy ikrek születnek, időnek előtte. Négy terhesség közül egyben biztosan két, három, olykor négy baba születik hét hónapra, gyakran 1000 gramm alatti súllyal. így, bár az eljárás valóban az orvostudomány nagy diadalaként értékelhető, s számos, reményét vesztett, meddőségre kárhoztatott asszonyon segített már, alkalmazása csak orvosilag is tökéletesen indokolt esetben, más megoldás híján tanácsos. (Ország-Világ) tövise Brown, ai első lombikbébi öccsével A polesejtot megtermékenyítő sperma « lombikbon A konyhai füst rákveszély forrása lehet A harmadik világ országaiban használatos nyílt főzőhelyek a füstképződés miatt ugyanolyan veszélyesek, mint a cigaretta- füst, és a nők millióinak egészségét veszélyeztetik. Egy hawaii tudós kutatásai derítettek fényt erre a riasztó körülményre. ,,A légszennyezés szó hallatán az emberek mindig a lakóházon kívül eső tevékenységre és többnyire olyan munkára gondolnak, amelyet férfiak végeznek - mondja Kirk Smith, a honolului Kelet-Nyugati Központ munkatársa -, mi azonban az ellenkezőjéről beszélünk: az otthonunkban dolgozó nőkről.“ A világ valamennyi háztartásának több mint a felében fát, szárított tyuk- trágyát és aratási hulladékot használnak tüzelőként. A fa elégetése során keletkező füst, a cigarettához hasonlóan, feltehetőleg rákkeltő benzo- pirént tartalmaz. Smith szerint egy ilyen főzöhelyen dolgozó nő három óra alatt annyi káros anyagot lélegzik be, mint 20 csomag cigaretta elszívásával A tűzhely füstjében 400-500 különböző vegyszer van, közöttük formaldehid és nitrogéndioxid is. A káros anyagok egy munkahelyen történő, ilyen tömény előfordulása esetén (az Egyesült Államokban) bevonnák az engedélyt. Nepálban például a közelmúltban megállapították, hogy a tüdőbetegség-esetek felét a fózőhelyek füstjével lehet magyarázni, és valószínűleg ez a légúti megbetegedések oka, amelyek az Egészségügyi Világ- szervezet statisztikája szerint a fejlődő országokban vezető helyen állnak a halálokok között. Smith nemrég hat hónapig vizsgálta az indiai Gudzsarat államban, hogy az ottani nők mennyire vannak kitéve a tűzhely füstjének. Kutatásai szerint lehetséges megoldás: a kémény és a hatékonyabban égető tűzhelyek alkalmazása. Csakhogy ezek a „javítások" tetemes költségekkel járnak, míg egy három kőlapból összerakott „tűzhely“ semmibe sem kerül. (Süddeutsche Zeitung) Izzószál nélküli izzó Az egyik japán elektronikai cég egy új villanyégövei állt elő, melyben nincs izzószál. Az új égőnek sokkal hosszabb az élettartama és hatékonyabb, mint a most forgalomban levő izzók. A Matsushita Electric izzószál nélküli égője ultraibolya fényt állít elő oly módon, hogy nagy frekvenciájú mágneses mezőt irányít egy higanygőzzel telt világító egységre. Ennek az égőnek 20-40-szer hosszabb az élettartama, mint a jelenleg használatban levőké - mondja a cég szóvivője. Az új égő körülbelül háromszor olyan hatékony, mint a fémszálas izzók és hatékonyságban körülbelül egyenértékű a fluoreszkáló égőkkel. Az égő és az armatúra ára jelenleg 450-2390 dollár között mozog, s ezért először olyan helyeken fogják használni, ahol nehéz cserélni, például az utcai világításban. A cég azonban azt állitja, hogy a továbbfejlesztés a lakásban való használat lehetőségét is magában rejti. (The Wall Street Journal) *■ Boa a dobozban Amikor a New York-i repülőtéren az egyik vámtisztviselő kinyitotta egy turista ládáját, abból egy jól megtermett boa mászott elő, és a karja köré csavarodott. Ez az eset eléggé tipikus. Az Egyesült Államokba évente több mint 500 millió madarat, halat, különféle emlőst és csúszómászót hoznak be illegálisan. Sok üzletember azonban a csempészést még jövedelmezőbbnek tartja. Az állatvilág ritka példányait különleges rejtekhelyekben, titokban csempészik át a vámon. Évente több száz ember kerül bíróság elé amiatt, mert illegálisan állatokat hozott be az országba. A vámtisztviselők véleménye szerint ez azonban a csempészeknek csupán 5 százaléka. Jövedelmük oroszlánrésze olyan magánszemélyektől ered, akik vadállatokat kívánnak tartani. A ritkaságnak számító mexikói papagájok párját például 1000-2500 dollárért árulják. Az ocelotért (ez a macskafélék osztályába tartozó nagyragadozó a trópusok vidékén él), amely kizárólag csempészek segítségével kerül az országba, nem kevesebb mint 5000 dollárt fizetnek. (Szovjetszkaja Rosszija) Baktériumokkal távolítják el a vízből a nitrátot Egyre több településen nem lehet ivóvízként használni a talajvizet, mert túl sok nitrát van benne. Ezért gyakran kell új, mély kutakat fúrni, hogy tiszta vízhez lehessen jutni. A steinenstadti vízművek nemrég fejezett be egy kísérletet, amelynek során az ivóvizet baktériumokkal nitráttalanitották. A kísérlet során a nitrátot nitrátgázzá alakították át. A dornstetteni Alwin Eppler mérnöki iroda által kifejlesztett eljárás jóval olcsóbbnak látszik, mint a hagyományos módszerek, például a fordított ozmózissal vagy az ioncserélőkkel történő beavatkozás. Most községeknek és vízgazdálkodási társulásoknak mutatják be és javasolják felhasználásra. (Süddeutsche Zeitung) ORSZÁGOS MOZGALOMMÁ FEJLŐDÖTT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN AZ OTTHONI ISKOLÁZTATÁS. TÖBB MINT MÁSFÉL MILLIÓ AMERIKAI DIÁK LAKÁSOKBAN TANUL. Az iskola értelmetlennek tűnik Bo Yoder amerikai kamaszfiú számára, aki az USA Manie államának Portland városában él. „Az ember éppen kezd elmélyedni valamibe, s ekkor megszólal a csengő, és máshová kell átmenni. Ez borzalmas“ - mondta az amerikai fiú. Ezt azonban valójában ó nem is tapasztalhatta meg. A most 15 éves Bo egy rövid idejű iskola előtti képzéstől eltekintve sohasem volt osztályteremben. Miközben hasonló társai az új középiskolai év rejtelmeivel ismerkednek, Bo Yoder otthon ül, és a rádióhullámok misztikumát fedezi fel. Bo szenvedélyes rádióamatőr, percenként 13 szó Morse jeleit tudja leírni, és az a célja, hogy megszerezze a negyedik kategóriájú rádióamatőr-engedélyt. A fiú már megtanította magát a faesztergagép kezelésére, és újra olvassa Mark Twain műveit. Bo azt tervezi, hogy egyetemre fog járni. A 11 éves Solon Sadoway sohasem járt iskolába, és a legkevésbé sem kíváncsi rá. Ez a fiú az autókért rajong, és idejének nagy részét azzal tölti, hogy otthon az autós magazinokat tanulmányozza. Solon tavaly megtanította magát olvasni („tulajdonképpen nem is emlékszem rá, hogy miként történt" - tűnődik el). Elsajátította a számtani alapismereteket is azzal, hogy szülei boltjában a pénztárgépet kezelte. Az otthoni iskoláztatás - amelyet az az elképzelés motivált. hogy az iskolai osztályteremnek nem szabad beszennyeznie a tanulást - különcségből országos mozgalommá vált az Egyesült Államokban. Több mint 500 ezer amerikai gyereket tanítanak otthon, s ez egy évtized alatt tízszeIskolapad odahaza rés növekedést jelent. A mozgalom tagjainak száma pedig tovább emelkedik. Egyedül Maine államban az idén 1500 szülő nyújtott be kérvényt a hatóságokhoz, hogy engedélyezzék a gyerekük otthoni tanítását, 1981 -ben csupán 4 ilyen kérvény érkezett. A hivatásos pedagógusokat el- sápasztja a mozgalom bővülése és a trend erősödésének mértékében egyre nő az aggodalmuk az ilyen tanítás minőségével kapcsolatban. Bruce Wheeler tanár bosz- szankodik az unokaöccse, Solon Sadoway előmenetelével kapcsolatban. „Ez vaktában való erőfeszítés" - állapította meg a tanár „Senki sem veszi észre, ha a fiú nem tanul meg valamit" - tette hozzá. Donald Bemis, Michigan állambeli közoktatási felügyelő érvelése szerint, „ha a hajvágáshoz iparengedélyre van szükség, akkor a gyermekek gondolkodásának formálásához is engedély kell“. Az otthoni iskoláztatásnak a 80- as években már a létjogosultságért kellett küzdenie, azonban a számadatok puszta növekedésével a harc most azért folyik, hogy milyen mértékű szabályozásra van szükség. Gyakran nagyon kevésre: 32 amerikai állam, New York-tól Kaliforniáig, csupán középiskolai végzettséget követel meg azoktól a szülőktől, akik otthon tanítanak. Más államok, mint például Dél-Karolina, egyetemi diploma meglétét vagy tanári felvételi vizsga letételét írják elő. Az otthoni iskoláztatás tantervi szabályai még rugalmasabbak. A tanulási programokat rendszerint a helyi iskolaszékek hagyják jóvá, amelyeknek a hozzáértése minimális lehet ezen a területen. Egyes esetekben a szülőknek a javasolt oktatás részletes leírását kell benyújtaniuk. A vita az amerikai oktatás velejéig hatol. „Ki rendelkezik a gyermekekkel - a szülök vagy az állam?" - tette fel a kérdést Linda Williams, aki keresztény fundamentalista, négy fia van (4-13 év közötti életkorúak), és a gyermekeit minden reggel két óra hosszat tanítja otthon. „Mi azt mondjuk, hogy a szülők felelősek a gyermekekért" - tette hozzá az asszony, és rámutatott, hogy nála otthon a fürdőszobában nincs kábítószer, és a hallban sincs rugós kés. „Becsapjuk magunkat, ha azt gondoljuk, hogy ugyanolyan iskolába Írathatjuk a gyermekeinket, mint amilyenekbe mi jártunk" - állapította meg Linda Williams. Time *■ 1991. I. 25.
