Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-06-28 / 26. szám

i/asärnap * A Vállalkozók Fóruma állandó rovatban kíván teret adni azoknak a vállalkozóknak és magángazdálkodóknak, akik készek velünk és olvasóinkkal megismertetni eddigi tapasz­talataikat, elképzeléseiket, elért sikereiket, esetleg kudarcai­kat, amelyek általánosítható tanulsággal szolgálhatnak másoknak is. Várjuk jelentkezésüket, írásaikat (maximálisan 2 gépelt oldalon) a szerkesztőség címére. Elsőként bemutatjuk Szo- molay Ferenc vegyészmérnö­köt, a Vállalkozók Fórumának egyik alapítóját, írásaink szer­zőjét. • Mivel ismerem az e te­rületen kifejtett sokoldalú te­vékenységét, kissé zavar­ban vagyok, hogyan is mu­tassam be a vállalkozóknak?- Valóban, erre jelenleg több lehetőség is kínálkozik. Bemutatkozhatom úgy is, mint az Együttélés Politikai Mozga­lom gazdaságpolitikai szakta­nácsadója, úgy is mint egy már megalakult és működésbe lé­pett részvénytársaság vezető­je, vagy akár alakulás előtt álló külföldi érdekeltségű rész­vénytársaságok alapító tagja. • Maradjunk talán az első minősítésnél. Ehhez kap­csolódna további kérdésem is. Mennyire jellemző egy- egy politikai párt, illetve mozgalom gazdaságpoliti­kájának megvalósítása a magánvállalkozások támo­gatásában?- Megfigyelhető, hogy a magánvállalkozás minden formájának minél gyorsabb előretörése gazdasági éle­tünkben olyan cél, amivel szin­te minden párt és mozgalom egyetért. Eltérések csupán a gyakorlati megvalósításban vannak. Nem szeretném itt és most ebből a szempontból mi­nősíteni az egyes pártokat és mozgalmakat, inkább csak ar­ra szorítkoznék, hogy mit, mi­ért és hogyan próbáljunk elér­ni. Az Együttélés Politikai Moz­galom gazdaságpolitikai prog­ramja olyan versenyképes pi­acgazdálkodás hatékony elő­segítése, amelynek alapján ér­vényesíthetők a csehszlová­kiai nemzeti kisebbségek gaz­dasági érdekei is. Március utolsó hetében a „Kisebbség a piacgazdálkodásban“ cím­mel Budapesten megtartott nemzetközi konferencia anya­gából emelnék ki három gon­dolatot: 1. A nemzeti kisebbsé­gek gazdasági függetlensége megmaradásuk záloga; 2. A független vállalkozások léte és ezen belül a kisebbségi polgárság megerősödése az oktatási-kulturális intézmény- rendszer autonóm működteté­sének feltétele; 3. Az eddigi nyelvi-kulturális megközelítésekkel szemben a kisebbségi megmaradás alapkérdésévé a gazdaság vált és válik egyre fontosabbá. • Milyen mértékben érin­tik ezek a kérdések a lakos­ság széles rétegeit?- Képviselőink tapasztalatai és a sajátjaim is azt mutatják, hogy polgártársaink átérzik a gazdasági reform fontossá­gát és azt a lehetőséget, ame­lyet a már életbe lépett jogsza­bályok jelentenek. A képviselői napok és egyéb politikai ren­dezvények fő kérdései: a kis- és nagyprivatizáció, a földtör­vény, a magánvállalkozások gyakorlati és helyi megvalósí­tása köré csoportosulnak. Az Új Szóban megjelent „Vállal­ffiWE Szomolay Ferencet kozók figyelmébe“ felhívás visszajelzései is azt mutatják, hogy Pozsonytól Ágcsernyöig megindult egy vállalkozói erje­dés, ami remélhetőleg ered­ményesen terjed. • Ahogy szavaiból kive­hető, kedv, akarat van, vajon a szükséges feltételek és in­formációk is megvannak ehhez?- Kellő ismeretek hiányá­ban a meglevő lehetőségek kihasználatlanul maradnának. Minden kisebbségi érdeket fel­vállaló pártnak, vagy mozga­lomnak nyilvánvaló célja az ilyen jellegű információk, tájé­koztatások, tanácsok terjesz­tése az érdeklődők anyanyel­vén. Ennek többféle módja le­hetséges, jelenleg e magyarul legnagyobb példányszámban megjelenő lap, a Vasárnap vállalta ezt a küldetést, amivel a leghatékonyabban hozzájá­rul a szükséges ismeretek széles körű terjesztéséhez. • A Vállalkozók Fóruma önmagában is egy vállal­kozás?- Remélem, hogy egy igazi vállalkozás kezdete, hiszen az eddig elmondottakból is kiraj­zolódik, hogy mit, hogyan és kinek szeretnénk csinálni. Azért nem vállalkozás a szó szoros értelmében, mert ná­lunk még nem alakult ki az információk piaci értéke. A jó információ szükségességét a legtöbb ember már nálunk is felismerte, pénzt viszont még nem nagyon hajlandó áldozni erre. Működő piacgazdaság­gal rendelkező országokban kitűnően megszervezett és korszerűen felszerelt informá­ciós irodák vannak és eredmé­nyesen vállalkoznak - hosz- szabb távon is ezt szeretnénk elérni. Sok sikert és kitartást kívá­nok! (gtg) A magánvállalkozásról szóló 105/1990 számú törvény 13. § megkülön­bözteti az ún. kisvállalkozásokat a nagyvállalkozásoktól azzal, hogy megha­tározza azokat a határokat, amelyeken felül kötelező a cégbírósági bejegy­zés (zápis do podnikového registra). Ez a határ a több mint 25 alkalmazott és az 540 000 koronát meghaladó évi adóalap. Cégbírósági bejegyzést kérhet azonban az a magánvállalkozó is - ha ezt jónak látja -. aki nem alkalmaz ennyi személyt és az adóalapja is kisebb. Elsősorban akkor kerül erre sor, ha a vállalkozó külkereskedelemmel is szeretne foglalkozni - ennek viszont feltétele a cégek jegyzékében való regisztráció. E bejegyzés után a magán- vállalkozó külkereskedelmi joggal rendelkező cseh-szlovák jogi személlyé válik, s vonatkoznak rá mindazon jogok és természetesen kötelességek is, amelyek' a többi vállalatra, társaságra és cégre. Megváltozik ezzel az adóztatás, betegbiztosítási és egyéb illetékek díjszabása, a könyvelés, lehetővé válik a nagykereskedelmi áron való anyagbeszerzés, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A cégek jegyzékét a kerületi székhelyen levő járásbíróság vezeti, a vállal­kozás helyétől függően tehát a pozsonyi, besztercebányai vagy kassai járásbíróságra kell címeznünk kérvényünket, ha élni szeretnénk ennek előnyeivel. Mellékelten bemutatjuk az ilyen kérvény, illetve javaslat mintáját. láTPh na zápis do podnikového registra Javaslat a cégek jegyzékébe való bejegyzésre SpOsob vzniku : Oprávnenie k podnikatel’skej őinnosti bolo vyda- né rozhodnutla x ennek szérri8 .v dátuma . A vállalkozás pontos elnevezése _ v .. A vállalkozás kezdete - a cégek jegyzékébe való Den vzniku : beírás napja Podnikatel : Néy.és^személ^néyj^állando^lakhelyj^illetve^^ elnevezés és székhely^ ha jogi személyről van szó prédáét podnikania : iíf?3íf.7.ífíí?í?7.. vállakózásunkról szóló döntés okiratáról Itiesto podnikania : . í. . PfÍPf. í.1.1.*. Pp.1!'?.1. .......... IÖ O * . Nyilvántartás 1 3zám a statisztikai hivataltól . Annak a személynek a neve, beosztása és Statut árny orgán : ........................................................................ ^ 1 akhe lyej^ ak 1^ a cécjet^ f og ja^ képv Is ein 1^ ^ Podpisovanie ; . /. ,2.a. .f.1.rT1.u. .b.u.d.e# /............................ Al áírás : / a cég nevében alá fog írni / Dátua r .............................. .................................... po dpis podnikatela a vállalkozó aláírása 1991. VI. 28. Szabad vállalkozás • A mezőgazdaságban is módosították a vállalkozói törvényt • Egyenrangúvá válnak a magántermelők • Jelentős pénzügyi támogatás • Tudni akarja a részleteket? Az egy évvel ezelőtt szabadon megválasztott parlament törvényhozói tevékenységével nem nagyon kényeztette el a mezőgazdasági terme­léshez közvetlen vagy közvetett formában kötődök több milliós táborát. Mintha a képviselők úgy vélekedtek volna, hogy ezt a gazdasági ágazatot kevésbé érintik a piacgazdaságra való áttérés korparancsának szigorú intelmei. A földtörvény körüli, immár végtelennek tűnő huza­vona, majd a május derekán elfogadott jogszabály inkább a tulajdonjogi viszonyok rendezését teszi lehetővé (persze nem teljes és igazságos formában), míg az elmúlt negyven év során kialakult termelői és értékesítési beidegződések feloldását későbbre tolta ki. Elkeseredésre azonban nincs okunk, hiszen törvényhozóink e sok vitát kiváltó és a gyakorlatban nehe­zen alkalmazható földtörvény meg­szavazásának előestéjén, május 17- én módosították a magánvállalko­zásról szóló 1990/105. sz. törvényt, amellyel a mezőgazdaságot fő fog­lalkozásban vállaló állampolgárokat a többi magánvállalkozóval egyen­rangúvá teszik. így például az emlí­tett törvény 12. paragrafusa engedé­lyezi, hogy „a mezőgazdasági ter­mékeket termelő, és ezzel állandó jövedelmi forrásukat biztosító sze­mélyek szabad kereskedelmi szer­ződéseket köthetnek, mentesülnek a forgalmi adó terhétőlstb. “Nagyon fontos továbbá a jogi helyzet rende­zése, amely kimondja, hogy az egyénileg gazdálkodó földművesek a többi magánvállalkozóhoz hason­lóan bejegyeztethetik magukat a lakhelyükhöz illetékes cégbírósá­gon (podnikovy register), ami többek között azt jelenti, hogy állami, szö­vetkezeti és természetesen magán- vállalkozókkal kereskedhetnek, be­leértve a külkereskedelmi tevékeny­séget is. Az ilyen magánvállalkozók­ra természetesen egyaránt vonat­koznak az idevágó adózási kötele­zettségek, a Gazdasági Törvény- könyv vonatkozó előírásai és egyéb kötelezettségek az áruforgalmazást, illetve a vásárlást érintően. A módo­sítás július 1 -töl lép érvénybe. Ez a mezőgazdasággal kapcsola­tos két törvény mintha egy kicsit a természet idei nehézkes kibonta­kozásához hasonlítana: nehezen fa­kadt rügybe. Reméljük, a termés annál bővebb lesz. Vállalkozni, újra kezdeni azonban a mai megromlott gazdasági viszonyok között nagyon• nagy óvatosságra inti a falu embe­rét. Az égbe szökött energiaárak, a rossz és akadozó gépellátás, a bi­zonytalan értékesítési lehetőségek mind-mind ide sorolhatók. A kormány időben felismerte eze­ket a gondokat, ezért a gazdasági reform forgatókönyvébe - ha szűkö­sen is - beiktatott néhány olyan fejezetet, amelyekből ennek az ága­zatnak a pénzügyi támogatását, kezdeti gondjainak megsegítését le­het kiolvasni. Néhány konkrét adattal szeret­nénk szolgálni: A Szlovák Köztársa­ság kormánya az 1990. évi költség- vetésben 8,1 milliárd koronát ha­gyott jóvá a mezőgazdasági terme­lés támogatására, további 2,3 milli­árd koronát pedig a piaci árszabá­lyozás alapjára. Ez összesen 10,4 milliárd összeget tesz ki, vagyis a szlovákiai állami költségvetésnek közel 9 százalékát. És most itt van az említett vállalkozói törvény módo­sításának a jelentősége és nagy lehetősége a magángazdálkodó földművesek számára. Ebből a pénzből ugyanis a megszabott feltételek teljesítése esetén ók is részesülhetnek. Az ilyen támogatásért minden olyan magángazda folyamodhat, aki legalább 2 hektárnyi saját vagy bé­relt mezőgazdasági területen gaz­dálkodik és évi bevétele (kivéve a vi­rágtermesztésből befolyt összeget) eléri az 50 ezer koronát. Ehhez a tevékenységhez természetesen megfelelő gazdasági felszereltségre van szüksége, ezért a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes járási kirendeltségéhez (Regionálny útvar státnej pol nohos- podárskej správy Ministerstva pof­nohospodárstva a vyzivy SR) bead­vánnyal (kérvénnyel) fordulhat. A pénzügyi támogatás nagysága eltérő az állattenyésztés, illetve a növénytermesztés területén. Például egy nagy tejhozamú fejőstehén tar­tására vállalkozó személy évente 5000 korona térítésmentes támoga­tásban részesülhet. A növényter­mesztésben mindenekelőtt az őszi burgonya, a cukorrépa és a gumó- zöldségfajták termesztése élvez je­lentős támogatást. Itt a hektáron­kénti támogatás 2-3 ezer korona. Környezetvédelmi politikánk hat­hatós támogatása érdekében a költ­ségek 50 százalékát térítik meg azon magánvállalkozóknak, akik a trágya­lerakatok felújítását és más környe­zetkímélő létesítmények építé­sét határozzák el. Ugyancsak a költ­ségek 50 százalékát kaphatják tá­mogatás formájában az istállók, ólak és egyéb mezőgazdasági létesítmé­nyek felépítéséhez. Ide sorolható még a gépi felszerelések, eszközök megvásárlására fordított kiadások 30 százalékának megtérítése, to­vábbá a vetőmagok, a tenyészálla­tok, élelmiszer-feldolgozó gépek és felszerelések beszerzésében jelent­kező kiadások részbeni fedezése. A mezőgazdasági magánvállal­kozás sok-sok egyéb újdonságaival kapcsolatos kérdéseivel forduljon a Vállalkozók Fórumához, szívesen segítünk! (gtg)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents