Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-06-21 / 25. szám
Irodalmi hármaskölésben Dr. Jaroslava Pasiaková a pozsonyi Komensky Egyetem magyar tanszékének docense. Rendszeres pedagógiai munkássága mellett, évek óta elmélyül- ten foglalkozik a cseh, szlovák, magyar irodalmi kapcsolatok kutatásával, a három irodalom rokon, párhuzamos, kölcsönös, illetve sajátos, eltérő vonásaival, jelenségeinek, törekvéseinek tüneteivel. Nem kell különösebben hangsúlyoznunk, hogy honi berkeinkben hiánypótló és érdemleges, ugyanakkor egyedülálló küldetést tölt be. Gondolatok Jaroslava Pasiaková irodalmi munkásságáról Jaroslava Pasiakova körültekintő meggyőződéssel szorgalmazza mind a három nép nemzeti irodalmának elmélyültebb megismerését, számontartását, megbecsülését, kulturális és irodalmi kapcsolatának kölcsönös ápolását. Intenzív kutatási-kritikusi tevékenységének eredményei, szlovák nyelvű monografikus munkája Kassák Lajosról (1973), tanulmánykötetei (Folyamatos múlt (1981), Irodalmi hármaskötésben), valamint számos komparatisztikai tanulmánya, cikke, népszerűsítő írása a XIX. és a XX. századi magyar, cseh és szlovák irodalom köréből, meggyőző módon bizonyítják az összehasonlító, komparatív módszer alkalmazása révén felbukkanó és bizonyítható irodalmi, kulturális rokon vonások, kölcsönhatások, tipológiai párhuzamok, motívumvándorlások stb. létezését. Jaroslava Pasiaková különböző alkalmi interjúkban többször elmondta - az Irodalmi hármaskötésben c. munkájában is visszatér ehhez a problémához -, milyen indítékok, hatások, sorsszerű fordulatok révén került a magyar irodalom, illetve kultúra közegébe, hogyan került „cseh létére közeli kapcsolatba a magyar nyelvvel és irodalommal“. Szerencsés hatások érték. Már a prágai Károly Egyetem hallgatójaként olyan nemzetközileg is elismert tanárok égisze alá került, mint cseh részről Ján Muka- íovsky, Vladimír Smilauer, Karel Krejcí, Frantisek Buriánek, s nem utolsósorban Ludvík Svoboda, aki a „nordisztika“ helyett Frantisek Palackyra és Riedl Szendére hivatkozva a magyar nyelv és irodalom tanulmányozása felé fordította a figyelmét. A szárnyait bontogató fiatal hungarista mögött ott álltak a prágai Károly Egyetem magyar tanárai is. Itt elsősorban dr. Rákos Péter egyetemi tanár kivételes szerepét kell megemlítenünk, akit maga Jaroslava Pasiaková egy későbbi, róla írt portrészerű tanulmányában nemcsak „lelkes, önfeláldozó, fáradhatatlan“, hanem „isteni szikrával is megáldott“ pedagógusként aposztrofál, amiből nem nehéz kiérezni a nagy tiszteletet, amely az egykori tanítvány részéről évek múltán is kisugárzik az egykori „Mester“ iránt. Ezek közé- a „magvető“ egyéniségek közé lehet sorolni a prágai egyetem nyelvésztanárait is, Blaskovics Józsefet és Bredár Gyulát. A művelt hungarológus szakmai tájékozódását már ismert magyarországi és hazai egyéniségek, tudósok is támogatták. Ezek közül meg kell említeni Sas Andort, a Komensky Egyetem magyar tanszékének első vezetőjét, Mayer Imre nyelvészprofesszort, Turczel Lajost, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárt és a nagynevű magyarországi irodalmárokat, Krammer Jenő és Barta János professzorokat. De főleg a kelet-európai hungarisz- tika kiváló művelőit: Dobossy László, Sziklay László professzort, s nem utolsósorban Gál Istvánt, Kovács Endrét, Kemény G.Gábort stb. Az említett nevek és egyéniségek, az itt nem említett más kutatókkal együtt, a közép-európai összehasonlító irodalomtudomány közismert szaktudósai közé tartoznak. Volt hát serkentő példa elég, s eredmények is, melyek további kutatásra sarkallták. Jaroslava PaSiaková megkülönböztetett figyelemmel kíséri végig a két irodalom avantgardista törekvéseinek párhuzamait, de ezen belül belevonja vizsgálódási körébe a szlovák, illetve a szlovákiai magyar irodalom számos problémáját is. Különösen szuggesztív módon ragadta meg Kassák Lajos költészete és élete, a magyar avantgárd mozgalmi jelentősége és nemzetközi viszonylatai. Nem véletlen, hogy első, szlovák nyelvű monográfiája éppen Kassák Lajosról szól (1973). Jaroslava Pasiaková monográfiája nem Kassák Lajos munkásságának elemzését tartja elsődleges feladatának, hanem Kassák és a magyar, illetve a nemzetközi avantgárd kapcsolatának történetét. Különösen fontos számunkra a magyar avantgárd, a cseh, illetve a szlovák avantgárd mozgalmakkal való összevetése, a DAV és Kassák kapcsolata, de főleg a magyar, a cseh, illetve a szlovák avantgárd művészetének irodalmi sorsa, főleg [ azoknak az okoknak a kutatása, miért vált ! el a magyar művészeti és politikai avantgárd egymástól, miért nem juthatott közös nevezőre a cseh, illetve a szlovák avantgárd mozgalmakkal ellentétben, ami a magyar művészi avantgárd széthullását is jelentette. A szerző Kassák-monográfiá- ja fontos adalékként szolgálhat ma is a Kassák-kutatásban. Jaroslava Pasiaková másik könyvében, a Folyamatos múlt c. tanulmánykötetében (1981) is visszatér még a magyar avantgárd művészet néhány problémájához. A kötetben hosszabb tanulmányt szentel Kassák Lajosnak, valamint Kassák és Ily- lyés szürrealista korszakának. Rámutat Kassák és Brezina költészetének párhuzamaira. Jirí Wolker és József Attila költészetében sokkal közvetlenebb párhuzamokat vél felfedezni, mint azt az irodalmi köztudat általában elkönyveli. Az Irodalmi hármaskötésben Jaroslava Pasiaková legújabb tanulmánykötete (1990) szervesen kapcsolódik meghatározott tárgyköréhez. Némely vonatkozásban ki is szélesíti témakörét. Mindjárt a bevezető tanulmány a XIX. század nemzetiségi politikáját veszi szemügyre. Jaroslava Pasiaková itt Jókai, Eötvös és Táncsics nézeteit veti össze a cseh liberálisok, Palacky, Rieger és August Brauner, illetve a radikális demokraták nézeteivel (Karel Sabina, Jozef Fric). Értékes szempontokat vet fel Jókai Mór, Józef Ignacy Kraszewski és Ján Kalinciak műveinek tipológiai elemzését bemutató tanulmánya is. Ezeket az elemző tanulmányokat egészíti ki Madách Imre Az ember tragédiájának cseh és szlovák fordításairól írt összefoglaló tanulmánya, amelyben ösz- szeveti az egyes cseh és szlovák műfordítók szövegét (Fr. Brábek, Kamii Bednár Jaroslav Vrchlicky, Ladislav Hradsky, ill. Hviezdoslav, Valentin Beniak és Ctibor Stítnicky) az eredeti szöveggel. A cseh és a magyar irodalom párhuzamos jelenségeinek a vizsgálata is gazdag gondolati anyagot közvetít. Ebben a részben olyan tanulmányok kapnak helyet, mint Capek és a magyarok, rövid portré Josef Capekról, József Attila és Jirí Wolker költészetének összevetése, a cseh avantgárd színház bemutatása, valamint Jirí Koiár és Miroslav Holub költészetét bemutató tanulmány. Két tanulmány a Sarló-mozgalom problémáival foglalkozik. Az egyik a Sarló fejlődésére és jelentőségére derít fényt, a másik a Sarlómozgalom értékelését vázolja fel a korabeli folyóiratokban, a Korunkban, a cseh Tvorbában és más magyar és cseh folyóiratokban. A tanulmánykötet utolsó részében Jaroslava Pasiaková néhány közismert irodalomtudósról fest szuggesztív képet. Frantisek Xaver Saida, Rudolf Chmel, Dobossy László, Gál István, Sziklay László, Turczel Lajos és Rákos Péter tudományos munkássága ragadja meg a figyelmét. A portrészerű tanulmányok mellett felfigyel olyan problémákra is, mint Vladimír Holan költészetének magyar kiadása (a válogatás Tőzsér Árpád munkája) s a műfordítók teljesítményére. Rövid áttekintésben ismerteti a cseh és a szlovák irodalom termését bemutató Madách Könyvkiadó gyümölcsöztető tevékenységét is. Jaroslava Pasiaková eddig elért eredményei értékes gyarapodást jelentenek irodalomtudományunkban és hasznos szerepet töltenek be a kelet-közép-euró- pai népek irodalmi kölcsönösségének ismeretében és az e területen folytatott kutatások elmélyítésében. Garaj Lajos GYERMEKRABLÁS FÉNYES NAPPAL(?) Tiszta ágyat és tiszta asszonyt Álmodik s vígan felkacag, Kicsit több bért, egy tál jó ételt, Foltatlan ruhát, tisztességet S emberibb szavakat. (Ady Endre: Álmodik a nyomor, részlet) A rácsos kiságy üres, gyerekre vár, aki két hónapos - állami gondozott, lehet, hogy mire családba kerül, kinövi az ágyat. A gyerek anyja huszonhat éves, szellemi fogyatékos, gyerekotthonban nőtt fel! Vér szerinti apja negyvenhat éves, fűtő. Törvény szerinti apja negyvenhat éves, sokadik szabadságvesztését tölti. Féltestvére hatéves, állami gondozott. V. F., A VÉR SZERINTI APA- Én nem mondom, ezek királyi körülmények, de elférne a két gyerek - mutatja a lakást, ahol egy szobában békésen megfér két kutya, két papagáj, néhány aranyhal, franciaágy, fotel, könyvesszekrény (alul babakelengyével), babakocsi, rácsos ágy, színes és fekete-fehér televízió, video, bevásárlókocsi; a konyhában két hűtőszekrény, nagy kosár konzerv, a fürdőszobában száradó pelenkák. (Mi kell még?) - Alig, hogy kiengedték élettársamat, a baba anyját a kórházból, megjelent az orvosnő, hogy nincs a gyereknek ágya, nem megfelelőek a körülmények. Hiába mondtam neki, hogy az egyik ismerősöm fél évig babakocsiban altatta gyerekét. Az újszülött kicsi, ő is elfér egy kocsiban... De ha csak ez a probléma, van harminc címem, adtam föl hirdetést, két órán belül összeszerelek egy ágyat. Úgy is volt, este nyolckor elmentem, tízre készen állt az ágy. Közben a gyereket kórházba vitték, onnan egyenesen az intézetbe.- Miért vitték kórházba?- Állítólag, mert piros volt a feneke. Hát melyik gyereknek nem piros a feneke? Az ötnapos gyerek minden pillanatban bekakál.- Szoptatta az anyja?- Hát szoptatta, de az orvosnő a látogatás után azt írta a könyvbe, hogy az anya az ágyban feküdt félmeztelenül. Hogyan feküdjön? Ruhástul? Úgy szoptassa a gyereket, ruhán keresztül? Ilyeneket találgatott ki, és ez nem tetszik nekem. Ő is, szegény, nevelőotthonban nőtt fel, nem akarom, hogy oda kerüljön az én gyerekein is.-Az élettársa nagyobbik kislánya miért van intézetben?- Amikor beadták, akkor mi még nem éltünk együtt, de adoptáltam, hogy mielőbb kihozhassuk, meg a két gyereknek ne legyen kétféle neve. De ezzel is nagy probléma volt. Karácsonyra ideadták két hétre. Nem volt annak semmi baja. Amikor visszavittem, egy kicsit piszkos volt. Nem csoda, négyórás úton olyan kisgyereknek pisilni, kakálni kell, az expresszbusz nem állhat meg minden pillanatban, összepiszkolta magát. Ez jól jött az igazgatónőnek, mindjárt beírta, hogy a gyereket piszkosan, kiéhezve vittük vissza, többet nem adják oda nekünk. A kicsit is úgy vitték el a kór- iházba, hogy nem kellett semmit aláírni, azt mondták, majd lesz bírósági tárgyalás. Hiába hívtam őket, hogy nézzék meg, milyen a helyzet most, nem jönnek. Láttam én már öt-hat gyereket ennél kisebb szobában. - V. F. közben az iratok között keresgél.- Megmutatom, hogyan dolgoznak a hivatalok. Élettársam még mindig más felesége, aki most börtönben van. Az egy „gyors“ házasság volt. Amikor terhes lett tőlem, beadtuk a válópert. Október óta nem választották el őket. Papíron a férj gyermekünk apja, velem sehol sem állnak szóba. Csak bíróság útján tudom a saját gyerekemet megszerezni. Ezért sem volt időm a lakást rendbetenni - örökösen a hivatalokat járom, intézkedem. Élettársamat butának tartják, mert kicsit sokat beszél, kissé fogyatékos, de ez nem lehet probléma. Múltkor a tévében mutattak egy vak nőt, az hogyan nevelheti a gyerekét. L. J., AZ ANYA- Rám azt mondják, mentális vagyok, mert kisegítő iskolába jártam. Arról én nem tehetek, hogy nem tudok tíz mondatot megjegyezni. Amilyennek születtem, olyan vagyok, de gyereket tudok nevelni. Egy férfival élek, hogy jó életem legyen, az ami nem volt meg a szüleimnél. Az én anyám rossz, ezért voltam intézetben. Elvették az első gyerekemet, börtönbe kellett mennem, amikor kijöttem, ezer koronát fizettem a gyerekemre. Nem állhatok munkába, otthon kell lennem, hogy megkapjam a gyereket. Kiért éljek? Egy férfiért? Nem azért születtem. Én otthonban nőttem föl. Ott is azt mondták rám, hogy mentális vagyok. Kinevetnek, mert nem tudom leírni a nevemet. Azt tudom, amit a börtönben megtanultam. Az intézetben nem tanítottak meg semmire. Az intézet a börtönnek nevelt. Tizennyolc éves koromban, amikor kikerültem az intézetből, se lakást, se munkát nem adtak. Most sem adnak munkát, mert cigány vagyok. Lopjak? Nem. Elmegyek a családomhoz, a körhintásokhoz, jól akarok keresni, hogy tudjam fizetni a két intézetet. - L. J. el-elsírja magát, hevesen gesztikulál, hosszan panaszkodna, de élettársa figyelmezteti, elég. Engedelmesen elhallgat. A KURÁTOR — A gyerek veszélyeztetett helyzetben van, az anya nem képes gondoskodni róla. Csak orvos állapíthatja meg, nevelheti-e. A gyerekorvos ajánlotta, vitessük intézetbe, miután egy ágyban találta az anyát a gyerekkel meg a kutyával. Nem jókedvünkből vitetjük a gyerekeket állami gondozásba. Ezekért a kicsi gyerekekért az egészségügy felel, a városi hivatal tulajdonképpen adminisztratíve intézkedik. Amikor a gyermekorvosnő meglátogatta az újszülöttet, az anya egy szál piszkos trikóban feküdt az ágyon hóna alatt a kislány, pisisen, piszkosan, a paplan koszos volt, huzat sem volt rajta; mellettük a kutya, fölöttük a papagájok - rendetlenség, bűz. Az esetet még az asszony első gyermeke révén ismerjük. Karácsony előtt figyelmeztettük őket, szedjék rendbe a lakást, mert nem engedélyezzük a kislány hazahozatalát, és ha megszületik a másik gyerek, őt is állami gondozásba veszik, ha ilyen állapotok uralkodnak. Á kislány megszületése után újból meglátogattuk őket, de nem változott semmi, talán valamivel kisebb volt a rendetlenség, de fertőzésveszély maradt. A nagyobbikat is csak azért engedtük haza, mert megsajnáltuk az asszonyt, hiszen karácsonykor minden család együtt van. Erre jött a jelentés a gyerekotthonból, hogy többé ne egyezzünk bele a hazalátogatásba, mert piszkosan, kiéheztetve, vékonyan öltöztetve vitték vissza, a gyerek nem győzött eleget aludni. Ha a nagyobbikkai így bántak, hogyan bízhatnánk rájuk egy csecsemőt, aki teljesen a szüleire van utalva? Ráadásul az anya nem képes gondoskodni a gyerekről. Erről azonban csak a bíróság által kijelölt pszichiáter mondhat hivatalos véleményt. A gyereknek jobb, ha olyan környezetben van, ahol állandóan gondoskodnak róla. Ha bebizonyosodik, hogy az anya képes gyermekeit nevelni, kikérheti őket az intézetből. Úgy véljük, erre csak az apa képes, ő viszont dolgozik. Ráadásul az apa kérdése sincs megoldva. V. F. míg az asszony nem válik el, és nem kéri az apaság megtagadását, csak tanúként szerepelhet az ügyben. Mi csak az első lépéseket tettük meg a gyerek megmentéséért. A többi a bíróság dolga. Happy end természetesen nincs. A bírósági tárgyalás előtt néhány nappal L. J. elköltözött V. F.-től, abba a lakásba, amelyben korábban férjével élt. És gyerekrablás sem volt - két ember nem volt tisztában a törvényekkel és a gyerek iránti felelősséggel. Utóirat: Kunyhó, olaj-mécs, munka, éhség Gyermek, rongy, szégyen és a többi. (Részlet Ady Endre Az öreg Kúnné c. verséből) Sebők Ágota Prikler László felvétele
