Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-24 / 21. szám
Szerkeszti: Tallósi Béla Móra Ferenc Mindenféle házakról A pákozdi csata Intek a kis szomszédomnak, a Palkó gyereknek, aki a kertjükben guggol a fűben.- Gyere csak, Palkó! Kérdezni akarok valamit. Palkó csak a feje járásával feleli, hogy nem lehet.- Aztán miért nem lehet? - kérdem, miközben közelebb lépek.-Azért, mert én most villamost játszom a csigabigákkal.-Hát aztán?- A kocsivezetőnek beszélgetni tilos.- Azt se szabad megkérdezni kocsivezető úrtól, szereti-e a mogyorót?-Azt igen - ugrott talpra Palkó, és tartotta elém a markát.- Várjunk csak! - mondom. Előbb számold össze, hány ház van ezen az udvaron! Ahány házat megszámolsz, annyi szem mogyorót kapsz. Palkó elkezdett számolni az öt ujján.- Az első szoba egy, a kisszo- ba kettő, a tiszta szoba három..- Ohó, én nem a szobát mondtam, hanem a házat!-Ház nincs több, csak egy - szomorkodott el Palkó. Az se igaz ám! Nézd meg csak, hány fecskefészek van az eresz alatt!- A négy sarokban négy.- No lásd, ez négy szem mogyoró. A madárnak a fészek a háza. Ott hál éjszaka, oda húzódik a rossz idő elől, ott költi ki a fiókáit. Palkónak fölcsillant a szeme.-Akkor az egérlyuk is ház, meg a békalyuk is?- Az is ház, Palkó! Ahol az állat lakik, az a háza! Tartsd a markodat! Palkó azonban a kalapját tartotta elém.- Tessék ezt telitölteni mogyoróval!- Már miért tölteném? Hát hol van itt az a nagyon sok ház?- Hát ez a sok csigaház sza- naszéjjel? - táncolt örömében Palkó. Az utolsó szemig oda kellett adnom neki a mogyorómat. Palkó azonban gavallérosan kárpótolt. Zsebembe dugott két csigabigát.- Legalább villanyossal megy a bácsi hazáig. 1848. április 11-én a Habsburg Birodalom uralkodója - V. Ferdinánd - szentesítette az utolsó rendi országgyűlés határozatait. Ennek értelmében választott képviselőkből álló parlament váltja fel a rendi országgyűlést. A parlamentnek felelősséggél tartozik a független magyar minisztérium. A király intézkedései is csak akkor érvényesek, ha e minisztérium (Batthyány-kormány) valamelyik tagja aláírásával érvényesíti azokat. Az ország függetlenségének elismerésén kívül a király törvénybe iktatta a jobbágyfelszabadítást, a törvény előtti egyenlőséget is, s ezzel a független Magyarországon adottak voltak a polgárosodás feltételei. Sajnos az „áprilisi törvénykönyv“ nem gondolt a Magyarországon élő nemzetiségekre (szerbek, horvátok, románok, szlovákok), amelyek még külön nemzetiségi jogokat is követeltek. Ezt pedig kihasználták az egymást gyorsan váltó osztrák kormányok. Ezeknek tagjaf között ott voltak még a márciusi forradalom előtti bécsi udvar (helytartótanács, kamara) bukott emberei is, akik szerették volna visszaperelni a magyaroknak tett engedményeket. A délvidéki szerbek Karlócán összejött nemzeti gyűlése májusban a Szerb Vajdaság kikiáltását követelte, és fegyverkezésre szólította fel a népet. A Ba- lázsfalván összegyűlt román tömegek - a szerbekkel majdnem egy időben - a románok nemzeti létének elismeréséért tüntettek. Jelacic horvát bán - aki megtiltotta a horvátországi közigazgatási szerveknek, hogy kapcsolatba lépjen a Batthyány-kormány- nyal - egyre nyíltabban készülődött Budapest ellen. Lipótszent- miklóson a szlovákok is önálló nemzeti gyűlést követeltek. 1848. augusztus 31-én - amikor Jelacic katonái elfoglalták Fiúmét (mai Rijekaj, a király leiratban megvádolta a Bat- thyány-kormányt, hogy megsértette a Pragmatica Sanctiót, a Habsburgok dinasztikus örökösödési rendjét szabályozó törvényeket. A leiratra válaszolva, Kossuth Lajos, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a magyar forradalom vezére 100 tagú küldöttséget indított Bécsbe, hogy tisztázza a helyzetet, de a tárgyalások szeptember 9-én nem vezettek eredményre. Hiába egyezett bele a magyar kormány augusztus 27-én Horvátország teljes elszakadásába (Fiume és a tengerpart kivételével), Jelacic szeptember 11-én átlépte a Drávát, és megindult a magyar főváros ellen. A Batthyány-kormány szeptember 10-én lemondott, a végrehajtó hatalom az országgyűlés által választott Országos Honvédelmi Bizottmány kezébe került, melynek elnöke Kossuth Lajos volt, aki toborzó körútra indult az Alföldre, és felszólította a külföldön szolgáló katonákat: ,,A haza élet-halál veszélyben van. Haza hát, akinek magyar lelke van!" BERAKÓS BETÜREJTVÉNY Ábránkat a mellékelt elemekkel kell kiegészíteni, hogy a, megfejtéshez jussatok. Ha az elemeket a megfelelő helyre rakjátok be, és a vízszintes sorokat folyamatosan ösz- szeolvassátok, egy Kosztolá- nyi-vers egyik gyönyörű sorát kapjátok meg. Nos, hogy hangzik a verssor? A helyzet nagyon feszült volt. Szeptember 26-án Jelacic bevonult Székesfehérvárra, Kossuth pedig sorra váltotta le azokat a parancsnokokat, akik nem álltak ellent a horvát bánnak. 1848. szeptember 29-én a Móga János tábornok által vezetett új nemzeti hadsereg elvállalta a csatát Jelacic 30 ezres seregével, melynek zömét a gra- nicsárok (határőrök) képezték. A Velencei-tó mellett, Pákozd és Sukoró között lezajlott mintegy kétórás csatában a bán vereséget szenvedett. A győzelem nagyrészt az -5. prágai tüzérezred érdeme, de a magyar honvédek és nemzetőrök is becsülettel helytálltak. Buda-Pest megmenekült. Jelacic háromnapos fegyver- szünetet kért és kapott Mógától, majd Bécs felé hátrált. A hadügyminiszter utasítására a bécsi helyőrségek a bán segítségére indultak, s ez október 6-án Bécsben forradalomhoz vezetett. Kovács Tibor A A N Y A K A V A N L A K L B Y A 0 K N R H A L A Szepsi Attila ölgyf Odvas tölgyfa, ezeréves, törzse odvas, lombja széles Rigót, cinkét rejtegető, fülesbaglyot vendégelő Áll a szélben egymagában, holdsütésben, hófúvásban. Zúg az erdőn ezer éve ágasbogas terebélyes. MEGFEJTÉS A május 10-ei számunkban közölt feladatok megfejtése: Olaszország; gótikus stílus. Nyertesek: Czuczor László, Érsekújvár; Simonies Anikó, Naszvad; Jeremiás Dániel, Párkány; Ligárt Zoltán, Szentkirály; Mikos Szilvia, Ekecs. * % Kátyhacsempe Keretbe Névelő Indulatszó Határozói Azonos betűk Verdes Azonos betűk Koreai dinasztia Ilyen madár is van Omszk folyója Archeológus Azonos mássalhangzók Azonos betűk Névelő Levegőgörögül Epilepszia Zadar régebbi neve Bűnügyi regény ££ Istenfélő Szeretetlakoma Vietnami holdújév Szaktárs Ruténium és a jód vegyjele Gramm Leves Borszőlőfajta Fizimiska Francia államférfi^ Nitrogén Kicsinyítő Hidrogén Rádiusz Kötőszó Százharminc éve született RABINDRANATH TAGORE, kiváló újind költő, író, az első nem európai literátor, akit Nobel-dijjal tüntettek ki. Rejtvényünk fő soraiban hét művének címe található. Megfejtésként ezt kell beküldeni szerkesztőségünk címére (Re- dakcia Új Szó, Marta- noviöova 25, 819 15 Bratislava) legkésőbb május 22-ig. A helyes megfejtők közül öten sorsolással könyvjutalomban részesülnek. Készítette: LŐRINCZ LÁSZLÓ A május 10-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „A királyné nyaklánca, Utas és holdvilág, Madelon, az eb, A Pendragon legenda." Könyjutalomban részesülnek: Izsák Tibor, Tornagörgő; Sporny Dezsőné, Imely; Tipary László, Tompa; Mag Pálné, Rimaszombat; Ber- gendi Szabolcs, Oroszka. V 1991. V. 24. lösámap 4
