Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-24 / 21. szám
ilásérnap Sz erkeszti Pomichal Richard f Háztáji kalendárium Május utolsó, június első napjaiban járunk. Az időjárás - ha a „papírforma“ szerint alakul - már nyárias. A gyümölcsösben javában érik a korai cseresznye és a szamóca. A szüret azonban ne terelje el figyelmünket fáink gondozásáról, a kártevők elleni örökös harcról. Figyeljük meg, hogy az ágak alatt, a törzs körül nem találunk-e rágásmaradékot vagy farontó hernyók ürülékét. A kártevő járatának nyílását a fa gyakran nedvfolyással jelzi. Keressük meg a nyílást, s benzinbe, petróleumba mártott vattával, kóccal tömjük el Ha a járat nem nagyon hosszú, s egyenes, akkor a lárvát keményebb, kiegyenesített dróttal is elpusztíthatjuk. Az almaféléknél a lisztharmat és a varasodás, továbbá a kártevők ellen kombinálva Novozir MN 80 (0,2-0,3 %-os) + Fundazol 50 WP (0,1 %-os) + MetathionE50(0,2%-os)vagyFademorfEK20(0,125 % -os) + Anthio 25 (0,15 %-os) + Dithane (0,3 %-os), valamint Dimecron 50 (0,1 %-os) + Rubigan 12 EC (0,03-0,04 %-os) szerkeverékkel védekezhetünk. Májusban, június elején lép fel az almamoly első generációja. Ellene a Metathion (0,2 %-os), az Anthio (0,15 %-os), a Decemption 20 EC (0,25 %-os), a Decis 2,5 C (0,003 %-os) oldata nyújt védelmet. A körténél a kártevők és a varasodás megfékezésére a Novozir (0,2-0,3 %-os) + Bi 58 EC (0,1 %-os) oldatának szerkeverékét használjuk. Az inszekticidek közül alkalmazhatjuk az Anthiót (0,15 %- os oldatát), a Zolonét (0,2 %); a varasodás ellen használhatjuk még a Polyram Combit (0,2 %) vagy a Perozint (0,3-0,4 %-os oldatban). A szilvaféléknél továbbra is számolnunk kell a szilvamoly kártételével A cseresznyeszüret után fáinkat a kéregmoly, a kaliforniai pajzstetü, a levéldarázs, a levéltetvek, a levélfoltosság ellen kell pl. Novozir 0,2 és Bi 58 EC 0,1 százalékos oldatának keverékével permetezni. Az ószibarackfákon nagy károkat okozhat a keleti gyümölcsmoly. Ellene és más kártevők ellen hatásos szer a Metation 0,2, az Ultracid 40 WP 0,1, az Anthio 0,15 %-os oldata. Ezek megfelelő szerkombinációkban is alkalmazhatók. A fóliasátrakban kacsoljuk a paradicsomot és eltávolítjuk az érésben lévő bogyókat árnyékoló elöregedett vagy beteg leveleket Megkezdhetjük a másodnövénynek szánt fejes káposzta palántanevelését, palántázzuk a késői vöröskáposztát, a bimbóskelt. Vessük a hosszú tenyészidejű karalábét (2 gramm mag/m2), az őszi fogyasztásra szánt karfiolt, a rövid tenyészidejű csemegekukoricát és másodnövényként a gyökérzöldséget. A babot és az uborkát a baktériumos eredetű betegségek ellen kell kezelni. A káposztalepkék hernyóit pl. Gardona 24 EC 0,5, Actellic 0,2 vagy Ambush 0,02 százalékos oldatával irthatjuk A burgonyabogár elleni védekezésre egész sor szer (pl. Decemtion, Sevin, Furádon, Élőerőn 3 Popraá) áll rendelkezésünkre. A szőlőben szélcsendes, napos időben folytassuk a zöldoltást és a hajtásválociatást. Ha az időjárás már megengedi, akkor kibonthatjuk az új ültetésű szőlők védöhalmait. Ne halogassuk tovább a perono- szpóra és a lisztharmat elleni védekezést. A lombhullást előidéző orbánc ellen 0,2 százalékos Dithane M 45-öt, Antracolt vagy Zinebet alkalmazzunk. Szakirodalom alapján A 9 Elegendő nedvesség - gazdag termés Szlovákia déli részein az utóbbi időben jelentős csapadékhiány tapasztalható. Pedig tudjuk, ha a gyümölcsfák víz- háztartásában fennakadás keletkezik, nem számíthatunk gazdag termésre Az egyes gyümölcsfajok vízigénye nagyon különböző. A csekély vízigénynek közé nálunk csupán a mandulát sorolhatjuk. Mérsékelt vizigényünek tartjuk a kajszit és a meggyet. Közepes a vízigénye az őszibaracknak, a cseresznyének, a körtének, a diónak és a piros ribiszkének Ezzel szemben az alma, a fekete ribiszke, a málna a nagy igényű gyümölcsfajok közé tartozik A fiatal fák - különösen az ültetés utáni évben - nehezen viselik el a szárazságot. Érthető ez, hiszen a fácskák kevés felszívó gyökérrel rendelkeznek, lombozatuk viszont gazdag, tehát sok vizet igényelnek. A gyümölcsfák alanyuk, fajuk és koruk szerint is eltérő vízigényüek. A mélyen gyökeresedő alanyok (a vadalma, vadkörte) természetesen jobban bírják a hosszan tartó szárazságot, mint azok, amelyeknek a gyökerei a gyorsan kiszáradó felületi talajrétegben helyezkednek el. A tavaszi hatásnövekedés és virágzás idején gyümölcsfáink nagyon meghálálják a vizet. A legtöbb nedvességet mégis a gyümölcs növekedése, érése idején igénylik. Több gyümölcsöt kapunk, ha a virágzás után és az érés alatt is egy- szer-egyszer öntözünk. A tavaszi és a nyári érésű gyümölcsöknél a termés betakarítása után is megöntözhetjük a fákat, bokrokat, s így elősegíthetjük a következő évi termést befolyásoló termö- rügyképzódést. Augusztus végétől azonban már ne öntözzünk, mert ezzel megzavarjuk fáink téli időszakra történő felkészülését Az öntözéskor figyelembe kell vennünk azt, hogy hiába öntözünk olyan kertekben, ahol a gyomok ellen nem védekeztünk, ahol nem műtrágyáztunk, ahol a fák egészségi állapotára nem fordítottunk kellő figyelmet. Az öntözésnek ott van igazi jelentősége - ott bizonyosodik be egyértelmű hasznossága ahol az egyéb termesztési feltételeket már megteremtettük. Elméletileg átlagos minőségű kerti földön, 1. m2 területen 1 cm vastag talajréteg átnedvesítéséhez 1 liter öntözővízre van szükség (Egyébként 1 mm csapadék 1 m2-en 1 liternek felel meg.) Az öntözővíz szükséges mennyiségének kiszámításánál a hasznos gyökerekkel behálózott talajréteg vastagságából induljunk ki Ha például a hasznos talajréteg 40 cm vastag, akkor annak feltöltéséhez - csapadék hiányában - négyzetméterenként 40 liter vízre volna szükség. Általánosan követendő szabály, hogy inkább ritkábban és nagyobb vizadagok- kal öntözzünk, mintsem hogy gyakrabban kisebb mennyiséget juttassunk ki A gyümölcsfák öntözésére a községi, a városi vízműből származó, a kevésbé szennyezett patakok, folyók vize is alkalmas. A fákra a levegő hőmérsékleténél hidegebb víz sem káros, mert kiöntözés közben felmelegszik. A fiatalabb gyümölcsfákat kanna segítségével is jól megöntözhetjük. Az esöztetó öntözés azonban sokkal fejlettebb és tökéletesebb vízellátást tesz lehetővé. A szórófejeket a talaj közelében is üzemeltethetjük, de jobbak és gazdaságosabbak az állványra szerelt szórófejek, amelyekkel a törpefákat és a gyümölcstermő bokrokat felülről öntözhetjük. A legkorszerűbb módszer viszont a csöpögtető öntözés, mely egyben jóval gazdaságosabb is. Miklós Dénes kertészmérnök 1991. V. 24. A fvédelme ■ Súlyos betegségek, kevés kártevő A frézia szaporítása során a gumóval lényegesen több betegség terjed, mint a maggal. Különösen veszélyes közülük a fréziamozaik és a fuzáriumos hervadás. A fréziamozaik súlyos betegség, melyet a virágok jeleznek. A színes fajták sziromlevelei tarkázottak, olykor csíkosak, a fehér fajták virága megzöldül. Az idülten beteg gumókból torzult, görbült virágzat fejlődik a sziromlevél alig karéjos, a virágbibe megnyúlt. A levél az erek mentén megsárgul, majd barnán csíkozott lesz. A különböző fajtákon a tünetek kissé eltérőek, és vannak olyanok is, amelyek tünetmentesen viselik el a betegséget. A fréziamozaik fertőzési forrása a beteg növény és a gumó. Az utóbbin a tünetek nem láthatók, így nem lehet az ültetéskor kiválogatni őket. A vírust a levéltetvek terjesztik, ezért a megelőzés egyik lehetősége a levéltetvek elleni folyamatos védekezés. A súlyosan beteg töveket távolítsuk el. A fertőzött állomány gumóit 2-3 évenként ajánlatos lecserélni. A fuzáriumos hervadás (Fusarium oxysporum) gombás fertőzés. A növények a levélcsúcsból kiindulva sárgulnak, bámulnák, majd elhervadnak. A kiemelt tő gumója a gyökérzetnél puha, a gyökerek bámulok. A kettévágott gumóban a szállító edénynyalábok is barnára színe- ződnek. A betegséget okozó gomba a talajban él, a monokultúrákban évről évre terjed a gumókkal. A betegség gőzöléssel fertőtlenített talajban, illetve a kiemelt ágyas talajban történő termesztéssel megelőzhető. Ahol nincs mód a gőzölésre, ott 3-5 évenként cserélni kell a talajt. A gumók a kiültetés előtt Chinoin Fundazol 50 WP 0,2 százalékos oldatában csávázhatok. A művelet 15-20 percig tartson. A puha, bámuló alapú gumókat semmisítsük meg. Telepítéskor ügyeljünk rá, vegyük tekintetbe, hogy a betegség a gladióluszon és a hagymás íriszeken is előfordul, azok talaját is megfertőzi. A szürkepenész (Botrytis cinerea) a szellőzetlen, a túl nedvesen és melegben nevelt állományokban terjed gyorsan. Szürke bevonatot képez a levélen vagy a virágzaton. A beteg növényrészt távolítsuk el és gvakrabban szellőztessünk. A mikoszferellás levélfoltosság (Mycosphaerella macrospora) enyhébb, de gyakori betegség. A leveleken fejlődő ovális, majd hosszában megnyúló, sötétbarna szegélyű és fakóbarna közepű foltokról ismerhető fel. Ha szükséges 7-10 naponként, 2-3-szor, Antracol WP 0,25 százalékos oldatával permetezzünk ellene. A hajtatott frézián gyakori jelenség a rendellenes növekedés. Ez nem valarrti kórokozó, hanem a gumót ért káros hőhatás következménye. A virágok ülve maradnak, késik vagy egyáltalán nem virágzik a növény, továbbá a bimbók csak részben nyílnak ki. A betegség megelőzhető, ha a jó minőségű gumót egyenletes hőmérsékleten hajtatják. Kertészet és Szőlészet Szobanövények átültetése Május végén, június elején itt van az ideje, hogy az arra rászoruló cserepes dísznövényeinket átültessük. Később, a nyár folyamán ez már csak néhány faj esetében végezhető el, mivel a dísznövények többségének eljön a vegetációs nyugalmi időszaka, mikor a „háborgatást“ nagyon rosszul tűrik. Az új cserép maximum 1-2 számmal legyen csak nagyobb a réginél, mert ellenkező esetben ezt erősen megszenvedi a növény, sőt el is pusztulhat. Jó, ha a virágcserép aljára ujjnyi vastagon durva szemcséjű folyami homokot terítünk vagy cserépzúzalékot teszünk. Ezzel sokat javítunk a növény talajának vízháztartásán. Az így kialakított drénező rétegre terítsünk megfelelő vastagságú friss földet, s csak erre kerüljön - földlabdástól - a növény. Végezetül töltsük fel - szórjuk körbe és közben nyomkodjuk le - és öntözzük jól meg a cserép talaját. I. d. CUKORGYÁRI RÉPASZELET A cukorgyártás visszamaradó része. Vízdús takarmány, szárazanyag-tartalma csekély, ezért foszforsavas mésszel kell kiegészíteni. Többnyire ősszel, friss, nedves állapotban etethetjük. Célszerű darával keverve adni. A nedvdús répaszeletet felhasználhatjuk pelyvák, törekek pácolására is. SZÁRÍTOTT RÉPASZELET Megdarálva elég jó abraktakarmány. Fehérjében és ásványi anyagokban szegény. A száraz szeleteket besavanyíthatjuk. A takarmánykeverék 5-10 százalékát alkothatja. Elsősorban a tejelő felnőtt hízómarhák és a hízósertések tömegtakarmánya. Etetés előtt be kell áztatni, mert ellenkező esetben a gyomorban duzzad meg és gyomormegterhelést okozhat. MELASZ Közel 50 százalék cukrot tartalmazó szörp. Víztartalma ne legyen 22 százaléknál magasabb. Elsősorban a takarmányok pácolására és silózásnál a cukortartalom növelésére használjuk. A melasz sok ásványi sót és szerves savat tartalmaz. Fehérje nincs benne. Hashajtó hatása miatt csak kisebb mennyiségben és kellő szoktatás után etethető. Az etetett mennyiség kifejlett marhánál ne haladja meg a 2 kg-ot. Lónak és növendék állatoknak csak 1/2, legfeljebb 1 kg-ot adjunk. Kisebb állatok, juhok, sertések adaga 3/4 kg legyen. A nyúltápok- ban 1/3 százalékban szerépei. SZESZGYÁRI MOSLÉKOK ÉS ÉLESZTŐ Értékük nagyon változó, mert szeszt sokféle anyagból gyártanak. Lehet gabonamoslék, répamoslék, burgonyamoslék, melaszmoslék. A moslék a hízómarhák és fejőstehenek takarmánya. Etetésük különös gondosságot igényel, ugyanis romlékonyak, könnyen avasodnak. A moslékkal pácolni is lehet. Mellette szálast is etessünk. A szeszgyári élesztő szárított, jó minőségű fehérjében és B-vita- minban gazdag takarmány. SÖRTÖRKÖLY Csírátalanított mag, a maláta egyes részeit tartalmazza. Nagy a fehérjetartalma, de a fehérjének kicsi a biológiai értéke. Víztartalma 70 százalék. Hízómarhák, növendékek és sertések hasznosítják. Elősegíti a tejelést, ezért a teheneknek napi 10-15 kg-ot adhatunk. A nyulak - elsősorban a szoptatós anyák - napi adagja 3-4 dkg lehet. MALÁTACSÍRA Fejőstehenek részére előnyös hatású, jelentős fehérjetartalmú takarmány. Jól értékesítik a hízó és növendék állatok is. Ne etessük vemhes és szoptatós anyaállatokkal, mert étrendi hatása nem megfelelő. A tehenek napi adagja 2-3 kg lehet. Mészben szegény, ezért mészpótlás szükséges. SÖRÉLESZTŐ Értékes fehérjedús, nagy biológiai értékű takarmány. A nélkülözhetetlen aminosavakból csaknem valamennyit, valamint a B-vitamin- csoport tagjait tartalmazza. íze kissé kesernyés, de az állatok hamar megszokják. Nagy a foszforsavtar- talma is. Elsősorban a baromfiak abraktakarmányában használjuk. A nyulaknak egyedenként 1 dkg-ot lehet adni. BURGONYATÖRKÖLY A burgonyahéj részeit és rostjait tartalmazza. Víztartalmát sajtolással csökkentik. Hizómarhákkal 30, tehenekkel 20, sertésekkel 8 kilo- grammnyi etethető. A szárított törköly mésztartalma nagy, ezért etetéskor foszforkiegészítés szükséges. SZÁRÍTOTT PARADICSOMTÖRKÖLY Korpa értékű takarmány, értékes melléktermék. Kizárólag baromfiakkal, abrakba keverve etetjük. Magát a (hulladék) paradicsomot csak szükségtakarmánynak tekintjük, mely legfeljebb répa értékű. KÁPOSZTAFÉLÉK ÉS KARALÁBÉLEVÉL Erős hashajtók, ezért az állatokkal csak bizonyos szoktatás után etessük. Velük egy időben adjunk nagy rosttartalmú takarmányokat (szalmát, szénát). Nagy mennyiségben ne etessük, mert az ivaréletre hátrányosan ható anyagokat tartalmazhatnak. Elsősorban a nyúl-, sertés- és baromfinevelésben hasznosíthatók. A baromfiak számára vágjuk apróra. Kistermelők Lapja
