Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-05-24 / 21. szám

ilásérnap Sz erkeszti Pomichal Richard f Háztáji kalendárium Május utolsó, június első napjaiban járunk. Az időjárás - ha a „papírforma“ szerint alakul - már nyárias. A gyümölcsösben javában érik a korai cseresznye és a szamóca. A szüret azonban ne terelje el figyelmünket fáink gondozásáról, a kártevők elleni örökös harcról. Figyeljük meg, hogy az ágak alatt, a törzs körül nem találunk-e rágásmaradékot vagy farontó hernyók ürülékét. A kártevő járatának nyílását a fa gyakran nedvfolyással jelzi. Keressük meg a nyílást, s benzinbe, petróleumba mártott vattával, kóccal tömjük el Ha a járat nem nagyon hosszú, s egyenes, akkor a lárvát keményebb, kiegye­nesített dróttal is elpusztíthatjuk. Az almaféléknél a lisztharmat és a varasodás, továbbá a kártevők ellen kombinálva Novozir MN 80 (0,2-0,3 %-os) + Fundazol 50 WP (0,1 %-os) + MetathionE50(0,2%-os)vagyFademorfEK20(0,125 % -os) + Anthio 25 (0,15 %-os) + Dithane (0,3 %-os), valamint Dimecron 50 (0,1 %-os) + Rubigan 12 EC (0,03-0,04 %-os) szerkeverékkel védekezhetünk. Májusban, június elején lép fel az almamoly első generációja. Ellene a Metathion (0,2 %-os), az Anthio (0,15 %-os), a Decemption 20 EC (0,25 %-os), a Decis 2,5 C (0,003 %-os) oldata nyújt védelmet. A körténél a kártevők és a varasodás megfékezésére a Novozir (0,2-0,3 %-os) + Bi 58 EC (0,1 %-os) oldatának szerkeverékét használjuk. Az inszekticidek közül alkalmazhatjuk az Anthiót (0,15 %- os oldatát), a Zolonét (0,2 %); a varasodás ellen használhatjuk még a Polyram Combit (0,2 %) vagy a Perozint (0,3-0,4 %-os oldatban). A szilvaféléknél továbbra is számolnunk kell a szilvamoly kártételé­vel A cseresznyeszüret után fáinkat a kéregmoly, a kaliforniai pajzstetü, a levéldarázs, a levéltetvek, a levélfoltosság ellen kell pl. Novozir 0,2 és Bi 58 EC 0,1 százalékos oldatának keverékével permetezni. Az ószibarackfákon nagy károkat okozhat a keleti gyümölcsmoly. Ellene és más kártevők ellen hatásos szer a Metation 0,2, az Ultracid 40 WP 0,1, az Anthio 0,15 %-os oldata. Ezek megfelelő szerkombinációkban is alkalmazhatók. A fóliasátrakban kacsoljuk a paradicsomot és eltávolítjuk az érésben lévő bogyókat árnyékoló elöregedett vagy beteg leveleket Megkezdhetjük a másodnövénynek szánt fejes káposzta palántane­velését, palántázzuk a késői vöröskáposztát, a bimbóskelt. Vessük a hosszú tenyészidejű karalábét (2 gramm mag/m2), az őszi fogyasz­tásra szánt karfiolt, a rövid tenyészidejű csemegekukoricát és másod­növényként a gyökérzöldséget. A babot és az uborkát a baktériumos eredetű betegségek ellen kell kezelni. A káposztalepkék hernyóit pl. Gardona 24 EC 0,5, Actellic 0,2 vagy Ambush 0,02 százalékos oldatával irthatjuk A burgonyabogár elleni védekezésre egész sor szer (pl. Decemtion, Sevin, Furádon, Élőerőn 3 Popraá) áll rendelkezésünkre. A szőlőben szélcsendes, napos időben folytassuk a zöldoltást és a hajtásválociatást. Ha az időjárás már megengedi, akkor kibonthatjuk az új ültetésű szőlők védöhalmait. Ne halogassuk tovább a perono- szpóra és a lisztharmat elleni védekezést. A lombhullást előidéző orbánc ellen 0,2 százalékos Dithane M 45-öt, Antracolt vagy Zinebet alkalmazzunk. Szakirodalom alapján A 9 Elegendő nedvesség - gazdag termés Szlovákia déli részein az utóbbi idő­ben jelentős csapadékhiány tapasztalha­tó. Pedig tudjuk, ha a gyümölcsfák víz- háztartásában fennakadás keletkezik, nem számíthatunk gazdag termésre Az egyes gyümölcsfajok vízigénye na­gyon különböző. A csekély vízigénynek közé nálunk csupán a mandulát sorolhat­juk. Mérsékelt vizigényünek tartjuk a kaj­szit és a meggyet. Közepes a vízigénye az őszibaracknak, a cseresznyének, a körtének, a diónak és a piros ribiszké­nek Ezzel szemben az alma, a fekete ribiszke, a málna a nagy igényű gyü­mölcsfajok közé tartozik A fiatal fák - kü­lönösen az ültetés utáni évben - nehezen viselik el a szárazságot. Érthető ez, hi­szen a fácskák kevés felszívó gyökérrel rendelkeznek, lombozatuk viszont gaz­dag, tehát sok vizet igényelnek. A gyü­mölcsfák alanyuk, fajuk és koruk szerint is eltérő vízigényüek. A mélyen gyökerese­dő alanyok (a vadalma, vadkörte) termé­szetesen jobban bírják a hosszan tartó szárazságot, mint azok, amelyeknek a gyökerei a gyorsan kiszáradó felületi talajrétegben helyezkednek el. A tavaszi hatásnövekedés és virágzás idején gyümölcsfáink nagyon meghálálják a vizet. A legtöbb nedvességet mégis a gyümölcs növekedése, érése idején igénylik. Több gyümölcsöt kapunk, ha a virágzás után és az érés alatt is egy- szer-egyszer öntözünk. A tavaszi és a nyári érésű gyümölcsöknél a termés betakarítása után is megöntözhetjük a fá­kat, bokrokat, s így elősegíthetjük a kö­vetkező évi termést befolyásoló termö- rügyképzódést. Augusztus végétől azon­ban már ne öntözzünk, mert ezzel meg­zavarjuk fáink téli időszakra történő felké­szülését Az öntözéskor figyelembe kell ven­nünk azt, hogy hiába öntözünk olyan kertekben, ahol a gyomok ellen nem vé­dekeztünk, ahol nem műtrágyáztunk, ahol a fák egészségi állapotára nem fordítot­tunk kellő figyelmet. Az öntözésnek ott van igazi jelentősége - ott bizonyosodik be egyértelmű hasznossága ahol az egyéb termesztési feltételeket már meg­teremtettük. Elméletileg átlagos minőségű kerti föl­dön, 1. m2 területen 1 cm vastag talajréteg átnedvesítéséhez 1 liter öntözővízre van szükség (Egyébként 1 mm csapadék 1 m2-en 1 liternek felel meg.) Az öntöző­víz szükséges mennyiségének kiszámítá­sánál a hasznos gyökerekkel behálózott talajréteg vastagságából induljunk ki Ha például a hasznos talajréteg 40 cm vas­tag, akkor annak feltöltéséhez - csapa­dék hiányában - négyzetméterenként 40 liter vízre volna szükség. Általánosan követendő szabály, hogy inkább ritkábban és nagyobb vizadagok- kal öntözzünk, mintsem hogy gyakrabban kisebb mennyiséget juttassunk ki A gyü­mölcsfák öntözésére a községi, a városi vízműből származó, a kevésbé szennye­zett patakok, folyók vize is alkalmas. A fákra a levegő hőmérsékleténél hide­gebb víz sem káros, mert kiöntözés köz­ben felmelegszik. A fiatalabb gyümölcsfá­kat kanna segítségével is jól megöntöz­hetjük. Az esöztetó öntözés azonban sok­kal fejlettebb és tökéletesebb vízellátást tesz lehetővé. A szórófejeket a talaj köze­lében is üzemeltethetjük, de jobbak és gazdaságosabbak az állványra szerelt szórófejek, amelyekkel a törpefákat és a gyümölcstermő bokrokat felülről öntöz­hetjük. A legkorszerűbb módszer viszont a csöpögtető öntözés, mely egyben jóval gazdaságosabb is. Miklós Dénes kertészmérnök 1991. V. 24. A fvédelme ■ ­Súlyos betegségek, kevés kártevő A frézia szaporítása során a gu­móval lényegesen több betegség terjed, mint a maggal. Különösen veszélyes közülük a fréziamozaik és a fuzáriumos hervadás. A fréziamozaik súlyos betegség, melyet a virágok jeleznek. A színes fajták sziromlevelei tarkázottak, olykor csíkosak, a fehér fajták virága megzöldül. Az idülten beteg gumók­ból torzult, görbült virágzat fejlődik a sziromlevél alig karéjos, a virágbi­be megnyúlt. A levél az erek mentén megsárgul, majd barnán csíkozott lesz. A különböző fajtákon a tünetek kissé eltérőek, és vannak olyanok is, amelyek tünetmentesen viselik el a betegséget. A fréziamozaik fertő­zési forrása a beteg növény és a gu­mó. Az utóbbin a tünetek nem látha­tók, így nem lehet az ültetéskor kivá­logatni őket. A vírust a levéltetvek terjesztik, ezért a megelőzés egyik lehetősége a levéltetvek elleni folya­matos védekezés. A súlyosan beteg töveket távolítsuk el. A fertőzött állo­mány gumóit 2-3 évenként ajánla­tos lecserélni. A fuzáriumos hervadás (Fusarium oxysporum) gombás fertőzés. A nö­vények a levélcsúcsból kiindulva sárgulnak, bámulnák, majd elher­vadnak. A kiemelt tő gumója a gyö­kérzetnél puha, a gyökerek bámu­lok. A kettévágott gumóban a szállí­tó edénynyalábok is barnára színe- ződnek. A betegséget okozó gomba a talajban él, a monokultúrákban évről évre terjed a gumókkal. A be­tegség gőzöléssel fertőtlenített talaj­ban, illetve a kiemelt ágyas talajban történő termesztéssel megelőzhető. Ahol nincs mód a gőzölésre, ott 3-5 évenként cserélni kell a talajt. A gu­mók a kiültetés előtt Chinoin Funda­zol 50 WP 0,2 százalékos oldatában csávázhatok. A művelet 15-20 per­cig tartson. A puha, bámuló alapú gumókat semmisítsük meg. Telepí­téskor ügyeljünk rá, vegyük tekintet­be, hogy a betegség a gladióluszon és a hagymás íriszeken is előfordul, azok talaját is megfertőzi. A szürkepenész (Botrytis cinerea) a szellőzetlen, a túl nedvesen és melegben nevelt állományokban ter­jed gyorsan. Szürke bevonatot ké­pez a levélen vagy a virágzaton. A beteg növényrészt távolítsuk el és gvakrabban szellőztessünk. A mikoszferellás levélfoltosság (Mycosphaerella macrospora) eny­hébb, de gyakori betegség. A le­veleken fejlődő ovális, majd hosszá­ban megnyúló, sötétbarna szegélyű és fakóbarna közepű foltokról ismer­hető fel. Ha szükséges 7-10 napon­ként, 2-3-szor, Antracol WP 0,25 százalékos oldatával permetezzünk ellene. A hajtatott frézián gyakori jelen­ség a rendellenes növekedés. Ez nem valarrti kórokozó, hanem a gu­mót ért káros hőhatás következmé­nye. A virágok ülve maradnak, késik vagy egyáltalán nem virágzik a nö­vény, továbbá a bimbók csak rész­ben nyílnak ki. A betegség megelőz­hető, ha a jó minőségű gumót egyenletes hőmérsékleten hajtatják. Kertészet és Szőlészet Szobanövények átültetése Május végén, június elején itt van az ideje, hogy az arra rászoruló cserepes dísznövényeinket átültessük. Később, a nyár folyamán ez már csak néhány faj esetében végezhető el, mivel a dísznövények többségének eljön a vege­tációs nyugalmi időszaka, mikor a „háborgatást“ nagyon rosszul tűrik. Az új cserép maximum 1-2 számmal legyen csak nagyobb a réginél, mert ellenkező esetben ezt erősen megszenvedi a növény, sőt el is pusztulhat. Jó, ha a virágcserép aljára ujjnyi vastagon durva szemcséjű folyami homokot terítünk vagy cserépzúzalékot teszünk. Ezzel sokat javítunk a növény talajának vízháztartásán. Az így kialakított drénező rétegre terítsünk megfe­lelő vastagságú friss földet, s csak erre kerüljön - földlabdástól - a növény. Végezetül töltsük fel - szórjuk körbe és közben nyomkodjuk le - és öntözzük jól meg a cserép talaját. I. d. CUKORGYÁRI RÉPASZELET A cukorgyártás visszamaradó része. Vízdús takarmány, száraz­anyag-tartalma csekély, ezért foszforsavas mésszel kell kiegé­szíteni. Többnyire ősszel, friss, nedves állapotban etethetjük. Cél­szerű darával keverve adni. A nedvdús répaszeletet felhasz­nálhatjuk pelyvák, törekek pácolá­sára is. SZÁRÍTOTT RÉPASZELET Megdarálva elég jó abraktakar­mány. Fehérjében és ásványi anyagokban szegény. A száraz szeleteket besavanyíthatjuk. A ta­karmánykeverék 5-10 százalékát alkothatja. Elsősorban a tejelő fel­nőtt hízómarhák és a hízósertések tömegtakarmánya. Etetés előtt be kell áztatni, mert ellenkező eset­ben a gyomorban duzzad meg és gyomormegterhelést okozhat. MELASZ Közel 50 százalék cukrot tartal­mazó szörp. Víztartalma ne legyen 22 százaléknál magasabb. Első­sorban a takarmányok pácolására és silózásnál a cukortartalom nö­velésére használjuk. A melasz sok ásványi sót és szerves savat tar­talmaz. Fehérje nincs benne. Has­hajtó hatása miatt csak kisebb mennyiségben és kellő szoktatás után etethető. Az etetett mennyiség kifejlett marhánál ne haladja meg a 2 kg-ot. Lónak és növendék állatoknak csak 1/2, legfeljebb 1 kg-ot adjunk. Kisebb állatok, juhok, sertések adaga 3/4 kg legyen. A nyúltápok- ban 1/3 százalékban szerépei. SZESZGYÁRI MOSLÉKOK ÉS ÉLESZTŐ Értékük nagyon változó, mert szeszt sokféle anyagból gyárta­nak. Lehet gabonamoslék, répa­moslék, burgonyamoslék, melasz­moslék. A moslék a hízómarhák és fejőstehenek takarmánya. Eteté­sük különös gondosságot igényel, ugyanis romlékonyak, könnyen avasodnak. A moslékkal pácolni is lehet. Mellette szálast is etessünk. A szeszgyári élesztő szárított, jó minőségű fehérjében és B-vita- minban gazdag takarmány. SÖRTÖRKÖLY Csírátalanított mag, a maláta egyes részeit tartalmazza. Nagy a fehérjetartalma, de a fehérjének kicsi a biológiai értéke. Víztartalma 70 százalék. Hízómarhák, növen­dékek és sertések hasznosítják. Elősegíti a tejelést, ezért a tehe­neknek napi 10-15 kg-ot adha­tunk. A nyulak - elsősorban a szoptatós anyák - napi adagja 3-4 dkg lehet. MALÁTACSÍRA Fejőstehenek részére előnyös hatású, jelentős fehérjetartalmú ta­karmány. Jól értékesítik a hízó és növendék állatok is. Ne etessük vemhes és szoptatós anyaállatok­kal, mert étrendi hatása nem meg­felelő. A tehenek napi adagja 2-3 kg lehet. Mészben szegény, ezért mészpótlás szükséges. SÖRÉLESZTŐ Értékes fehérjedús, nagy bioló­giai értékű takarmány. A nélkülöz­hetetlen aminosavakból csaknem valamennyit, valamint a B-vitamin- csoport tagjait tartalmazza. íze kis­sé kesernyés, de az állatok hamar megszokják. Nagy a foszforsavtar- talma is. Elsősorban a baromfiak abraktakarmányában használjuk. A nyulaknak egyedenként 1 dkg-ot lehet adni. BURGONYATÖRKÖLY A burgonyahéj részeit és rostjait tartalmazza. Víztartalmát sajtolás­sal csökkentik. Hizómarhákkal 30, tehenekkel 20, sertésekkel 8 kilo- grammnyi etethető. A szárított tör­köly mésztartalma nagy, ezért ete­téskor foszforkiegészítés szük­séges. SZÁRÍTOTT PARADICSOMTÖRKÖLY Korpa értékű takarmány, értékes melléktermék. Kizárólag barom­fiakkal, abrakba keverve etetjük. Magát a (hulladék) paradicsomot csak szükségtakarmánynak tekint­jük, mely legfeljebb répa értékű. KÁPOSZTAFÉLÉK ÉS KARALÁBÉLEVÉL Erős hashajtók, ezért az állatok­kal csak bizonyos szoktatás után etessük. Velük egy időben adjunk nagy rosttartalmú takarmányokat (szalmát, szénát). Nagy mennyi­ségben ne etessük, mert az ivar­életre hátrányosan ható anyago­kat tartalmazhatnak. Elsősorban a nyúl-, sertés- és baromfinevelés­ben hasznosíthatók. A baromfiak számára vágjuk apróra. Kistermelők Lapja

Next

/
Thumbnails
Contents