Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-04-26 / 17. szám

A Brazil Nagydíj mezőnyének az élén Ayrton Senna száguld újabb győzelme felé (ŐSTK - felvétel) A FORMA—1 KÉT MEGÁLLÓ UTÁN Gyógyíthatatlanui gyors a McLaren? r SKY I COMPUTER 1020 WIEN TABORSTRASSE 52 43/222/2690-1719 FAX 268541 TELEX134099 Az élő legendák is öregszenek Papp László elégedett ember Végre megérkezett a Forma-1 világ I körüli cirkusza Európába! Az amerikai I kontinensen rendezett két futam után 1 április 28-án Imolában bonyolitják le f a világbajnokság harmadik felvonását. [ ,,A phoenixi és Sao Paulo-i versenyek- i nek bemelegítő, ismerkedési jellegük I van. Imolában (San Marino) aztán már I nincs tapogatózás, mindenki elegendő [ információt gyűjtött a kocsijáról és el- I lenfeleiröl. mindenki maximális fordulat- I számra kapcsol“ - nyilatkozta Nigel I Mansell, a jelenlegi legjobb brit pilóta. I Valóban, bár még csak a szezon elején I vagyunk, nem egy következtetést le- I vonhatunk a versenyzőkről és verseny- I autóikról. Elevenítsük fel, mi is történt az idei I évadban! Már a szezonkezdet előtti 1 esélylatolgatásokból kiviláglott, hogy - i focinyelven szólva - négy csapat mg I csak igazán labdába, négy istálló lesz I kiélezett harcban az elsőségért, még- í pedig a McLaren, a Ferrari, a Williams 1 és a Benetton. Az első két futam után I a konstruktőrök versenyében tényleg I az imént felsoroltak szerepelnek az, él- E bolyban, a McLaren 24 ponttal vezeti I a mezőnyt, ót követi a patinás Ferrari I tízzel, s a másik kettő hat-hat ponttal I osztozik a 3.-4. helyen. Az előzetes várakozásokra alaposan rácáfolt az él­lovas, hiszen csak a régebbi típusukat „pofozták“ kissé át, és így vetették a küzdelembe, míg legnagyobb vetély- társai, különösen a Ferrari, alaposan ; felújított vagy vadonatúj járgányokat küldtek a ringbe. A legújabb McLaren premierje Európában lesz, s ha arra 1 gondolunk, a régi micsoda teljesít­ményre volt képes, akkor vajon milyen távlatokat nyit a gondos felügyelet mel­lett és nagy titokban készülő „újszülött- í jük“? Ha ugyanolyan „szél könnyű szárnyán szálló" csodamasinát sikerül összehozniuk, mint a mostani, azzal hosszú ideig borsot törhetnek a többiek orra alá. Különösen a tűzpiros Ferrari maranellói főhadiszállásán volna bánat. Az idén eltökéltek, megnyerik a világ- bajnokságot. S mivel ók is tudják: „új műsorhoz új férfi kell“, hát megvették Alain Prostot, a háromszoros világbaj­nokot, hogy végre győzelemre vezesse az ágaskodó lovacskát. Igyekezetük érthető, hiszen utoljára 1979-ben Jody Scheckter szerzett a csapatnak elsősé­get. Ellenben elég volt két futam, s úgy tűnik: nem szomjazzák a sikert, nem megy minden az elképzeléseik szerint. „ Óriási gondokat okoz a gyorsítás, a lassú kanyarokból való kijövetel után. A motor ugyanis alacsony fordulatszá­mon gyenge teljesítményt nyújt. Úgy érzem, most bosszulja meg magát, hogy a téli időszak tesztjeit mindenkitől elzárkózva titokban végeztük, igazi el­lenfél nélkül. így mindig a leggyorsab­bak voltunk, túlságosan elhittük, autónk I a lehető legjobb" magyarázta Prost a bizonyítványát a számára kevésbé jól sikerült idénynyitó versenyek után. Állí­tólag a légkör sem a legkellemesebb, az olasz csapat tájékán. „Az érzelmek, indulatok okozzák a legtöbb problémát nálunk. Például, mikor Jean Alesi a phoenixi futam edzésein a legjobb időt érte el, mindenki örömtáncot járt, biztosak voltak a győzelmében. (Egyébként a versenyt műszaki hiba miatt nem fejezte be.) Jó lenne, ha nem vennék komolyan az álmodozásukat, de hát ilyen a mentalitásuk. Pedig a Forma-1-ben hűvös fejjel és önkriti­kusan kell mérlegelni a dolgokat - je­gyezte meg Prost „professzor." Phoenixban, az Egyesült Államok Nagydíján, az F-1 idei első sereg­szemléjén valami példátlan dolog tör­tént. Az 50. körben Ricardo Patrese az egyik gyors kanyarban megperdült és ottragadt Az öt üldöző Roberto Moreno beleszaladt a Williams-Renault-ba, de mindkettőjük óriási szerencséjére az ijedtségükön kívül semmi baj sem tör­tént. Ez eddig semmi különös, klasszi­kus Forma-1-es karambol. A botrány akkor kedzödött, amikor Patrese kiug­rott autójából és a kocsit a tehetetlen rendezők képtelenek voltak ebből az életveszélyes pozícióból félrehúzni. Egy versenyautó átlagosan 550 kg, te­hát négy-öt markos pályamunkás ki tudta volna tolni a pályáról. Ez nem történt meg, és az is érthetetlen, hogy miért nem volt a kanyar mellett egy olyan daru, amilyet Monte Carloban már több mint tíz éve használnak. A szervezőket terheli a felelősség, hogy hagyták a szétszórt és nagyon veszé­lyes vasalkatrészeket a pályán szerte­szét heverni. A szemet szúró hanyag­sághoz Prost annyit fűzött hozzá: ,,Nem szidom a karbantartókat. Munkájukat önkéntesen, vagy csekély honorárium ellenében végzik, ráadásul egyszer egy évben. Sokkal rosszabb, hogy a mi sportunk nem eléggé profi színvonalú. Nem győzöm hangoztatni a FISA és a FIA illetékeseinek a biztonság fontos­ságát, de lám, még csak itt tartunk. El nem tudom képzelni, hogy egy ilyen gazdag országban, mint az Egyesült Államok, s annak jómódú városában miért nem képesek egy rendes pályát építeni". Ehhez csupán annyit fűznék hozzá, alig 20 ezer néző volt kíváncsi a versenyre, viszont 40 ezren vettek részt aznap a város egyik zenei rendez­vényén. Az USA-ban nem tudott igazán mély gyökeret ereszteni a Forma-1, túlságosan az Indianapolis árnyékában húzódik meg, így az érdektelenség akár ilyen szélsőségekben is megnyilvánul, mint egy egyszerű daru hiánya a futa­mon. Egyébként Phoenix még egy do­log miatt marad emlékezetes: a nagydí­jak történetében először itt adtak tíz pontot a győzelemért, s ezt ki más is nyerhette volna meg, mint Ayrton Senna. A brazil száguldó szupersztár telje­sítményét két héttel később megismé­telte hazai környezetben, 140 ezer tom­boló néző előtt. Végre otthon is próféta lett, hiszen Brazíliában még nem aratott nagydij-gyözelmet. Diadalát értékeseb­bé teszi, hogy az utolsó köröket akado­zó sebváltóval tette meg, de ennek ellenére kézi vezérléssel, görcsbe me­revedett jobb kezével biztosan győzött, s nem hagyott kétséget afelől: újra, immár harmadszor akarja megkaparin­tani a világbajnoki címet. A legjobb úton halad terve felé, hiszen a pontverseny­ben már most elhúzott a többiektől. Míg ő a maximális húsz pontból húszat szerzett meg, a mögötte álló Prost csak kilencet, és a 3.-4. helyen álló Patrese és Piquet hatot. Ezt bizonyára nemcsak kitűnő kocsijának köszönheti, hiszen Berger, a csapattársa eddig öt pontot autózott össze. Találó az egyik istálló menedzserének megállapítása: „Talán kevesebb pénzt kellene költenünk az új motor kifejlesztésére és inkább Sennát kellene megvennünk, hogy világbajno­kok legyünk. “ Mansellt még az ág is húzza, módo­síthatnánk a szólást. Nigel Mansell, ahogy az egy igazi brithez illik, orosz­lánként küzdött mindkét futamon, de az elsőn a 3., az utóbbiról a 2. helyről kényszerült kiállni. Úgy látszik, gépe kevésbé bírja a megpróbáltatásokat, mint ö. Prost eddig halovány teljesít­ményt nyújtott, az elsőségért egyszer sem volt küzdelemben. Alesi, a csapat­társa már megmutatta oroszlánkörmeit, rendkívül gyors versenyző; az eddig szerzett egy pontjából még nem lehet messzemenő következtetéseket levon­ni. Bár néhányan vitatják, helyes döntés volt-e ennyire fiatalon a Ferrarihoz iga­zolnia. „Hibát követett el"-nyilatkozta Jackie Stewart. „Túl korán ment egy csúcscsapathoz, s ez karrierjét megtör­heti. “ Persze az ifjú titán sem maradt adós a válasszal: „Ezt csak azok mondják, akik féltékenyek rám, mert sohasem ülhettek a Ferrari ban. “ Néhány változás történt a Forma-1 új idényében, ezek közül talán a ponto­zás módosítása érinti legközvetleneb­bül a pilótákat. Úgy látszik, bejött a hú­zás. Mint Mansell mondja: „Jó dolog, hogy a győztes még egy ponttal többet kap, mint eddig. Helyesnek tartom az összes futam eredményeinek beszámí­tását, mert így a valóban kiegyensúlyo­zott teljesítményű versenyző végezhet az élen. “ Prost is hasonlóképpen látja: „Aki világbajnok akar lenni, ne csak néhány futamot nyerjen meg, hanem mindig hozza be a kocsiját pontot éró helyen". Most Imolában, majd nemsokára Monzában hazai környezetben elválik, megszoríthatja-e a Ferrari a rendkívül magabiztos McLarent. Ha nem, akkor szinte monotonná válik Ron Dennis istállójának menetelése az újabb győ­zelem felé. De ne szaladjunk az ese­mények elébe, a Forma-1-ben nincs lefutott futam, előre elkönyvelt győze­lem. (só) íme, az újabb bizonyíték, az „élő legendák“ is öregszenek. Papp László háromszoros olimpiai, kétszeres ama­tőr és egyszeres profi Európa-bajnok nemrégen ünnepelte hatvanötödik születésnapját. Erősen őszülő haján kívül nem sok mutatja rajta az idő múlását. Nem is veszi komolyan a kér­dést: milyen érzés 65 évesnek lenni?- Észre sem venném, hogy öregszem, ha nem juttatnák annyian az eszembe - mondja mosolyogva. - Egyik nap koco­gok a hegyen, a másikon mozgok a válo­gatott edzésein. A mozgás úgy tartozik az életemhez, mint a levegő... ★ Még mindig kesztyűzik a ver­senyzőkkel?- Azt már nagyon ritkán. A kesztyűzés nagyon kemény igénybevételt jelent, ed­zőtől is tökéletes fizikai, erőnléti és szelle­mi felkészültséget kíván. Ezt a munkát már elvégzik helyettem a ragyogó segítő­társaim. Elsősorban Szántó Imre, aki nem­csak az edzéseket vezeti, hanem az egyéb munka zömét is leveszi a vállam- ról. És velük dolgozik Szabó Gyuri is... Én már inkább csak iskolázok a fiúkkal. * Amikor utoljára voltam a váloga­tott keret edzésén, együtt „baltázott" a versenyzőkkel, a Szabadság-hegyen. Ma is van favágás?- Ma is vallom, hogy ez az egyik leg­jobb eszköze a fizikai erőnlét megszerzé­sének és megtartásának. Talán arra is emlékszik, milyen kiemelkedő sikerek születtek az években. Mostanában azon­ban vagy fejsze, vagy fa nincs... Nagyon remélem, hogy átépítési modernizálás után végre ismét elfoglalhatjuk a szabad­ság-hegyi edzőtáborunkat, és akkor fej­sze is meg fa is lesz - s talán az is, aki hajlandó dolgozni vele... * Előfordulhat az ellenkezője?- Néha az az érzésem, hogy a fiatalok túlságosan hamar, igazán kiemelkedő tel­jesítmények nélkül megkapnak mindent, aztán nehéz elfogadtatni velük, hogy kö­vetkezetes, nagyon kemény, céltudatos munka nélkül nem léphetnek tovább, nem érhetnek el világszintú eredményt. Én a második olimpiai győzelmem után kap­tam lakást, s az edzőm, Adler Zsiga bácsi ezután sem hagyott szinte pillanatnyi pi­henőt. Sőt, emelte mind a fizikai, mind a technikai edzéseket azzal, hogy min­denki a legjobb ellen készül, őt akarja megverni... Tudtam, hogy igaza van, és hajlandó voltam egyetlen edzésen száz­szor is gyakorolni ugyanazt a mozdulatot vagy mozdulatelemet, amelyet - adottsá­gaimmal, alkatommal számolva - a leg­megfelelőbbnek tartott. Behunyt szemmel is óda tudtam ütni, ahová kellett. Emellett minden reggel futottam, másnaponként fát vágtam... A maiak közül, sajnos, ke­vésnek van türelme a kétségtelenül unal­mas, és mégis sok figyelmet, koncentrá­lást kívánó „biflázáshoz“. Vannak, akik a harmadik ismétlés után azt hiszik, már mindent tudnak. Aztán jönnek a mérkőzé­sek, s az első bekapott ütések után az ijedtség, elbizonytalanodás. ★ Egy amatőrmeccs három menet, közte kétszer egyperces pihenővel. Mit tud ilyenkor segíteni az edző?-Az edző tenyerébe teheti a szívét, adhatja a legjobb tanácsot, meccs közben villámgyorsan jöhet egy-egy ütés, nincs idő gondolkodásra. Ha a versenyző nem elég felkészült technikailag, nincs a véré­ben, az idegeiben a „válasz“, nem tud váltani. ★ Ma nincsenek olimpiai, világ-, vagy Európa-bajnokaink, mégis egyre többen lépnek át tőlünk is a profik táborába. Könnyű szívvel engedi el őket?- Még ha lenne rá jogom, akkor sem állítanék akadályokat egyetlen kifelé áhí­tozó elé sem. Igaz,, csak a harmadik olimpiai győzelmem után, de magam is szerettem volna megtudni, mit érnek a si­kereim a profik között. Aztán, amikor az Európa-bajnoki címet megszereztem, a kihívója lehettem volna a világbajnok­nak, berendeltek a Sporthivatalba, s az akkori vezető kijelentette: nem „etikus“, hogy harminc perc alatt harmincszor any- nyit keressek, mint egy munkás egy hó­nap alatt. Nem érdekelték őt az eredmé­nyeim, s hogy hány keményen átdolgo­zott év van mögöttünk. Elvették az útleve­lemet, s így már soha nem derülhet ki: mi maradt bennem... Persze, még az útlevél visszaadása előtt kinn maradhattam vol­na, az én kötődésem azonban családhoz, baráthoz, hazához sokkal erősebb volt, mint a kifelé vágyódásom. Így is meg tudtam venni addigi keresetemből azt a házat, amelyben azóta is lakunk... A profi világba vágyódóknak tehát legfel­jebb tanácsot adhatok, nekik maguknak kell - sokszor nagyon keserű tapasztala­tok árán - megtanulniuk, mennyire más törvények uralkodnak a profik, mint az amatőrök világában. ★ Ha sok mérkőzése közül a legiz­galmasabbat, legemlékezetesebbet kellene kiválasztania, melyiket mon­daná?-Az 1956-os olimpiát megelőzően Varsóban rettenetesen elvert a lengyel Pietrzykowski - válaszol gondolkodás nélkül. - Nem voltam egészségileg rend­ben, sem az edzőm, sem a keret orvosa nem javasolta az utazást, a sportvezetés döntése ellen azonban nem volt apelláta. Mennem kellett... ★ Hadd kérdezzem, miért éppen er­re a vereségre emlékezett?- Ezután még az is felvetődött egye­sekben: érdemes-e kivinni az olimpiára. Melbourne-ben aztán ismét összekerül­tem a lengyellel, és úgy megvertem, ez nyilván neki is örök emlék marad - mond­ja vidámra váltva. ★ Május elején Európa-bajnokság. Mit vár?- Véleményem szerint három-négy olyan versenyzőnk is van, akik, ha lega­lább a hátralévő időt nagyon keményen átdolgozzák, érmesek lehetnek. Közülük például Kovács Pista a bajnokságon kap­ta meg az elmúlt és az idei év legjobb magyar öklözőjének járó elismerést. Nem véletlenül: nem csak tehetséges, nagyon szorgalmas, céltudatos versenyző is... ★ Befejezésül hadd kérdezzem a magánéletéről.- A feleségemmel az előbb találkozott, jól van, egészséges, a világ legjobb társa, édesanyja, nagymamája... Mert Laci fiamnak, aki egy kötő ktsz-ben dolgo­zik, már két remek fia van, a negyedikes Lacika és az elsős Tamás. Imádok nagypapa lenni... És a búcsúzáskor még felel egy köz­benső kérdésemre is: elégedett ember. Ez pedig a legtöbb, ami széppé, értel­messé tehet egy életet. Bajnai Teréz i/asárnap HÉTVÉGI MAGAZIN Index 48097 Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság ® 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: ® 210/4460 és Miklósi Péter: ® 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László ® 210/4454. Grafikai szerkesztő: Ferenczy Rudolf ® 210/4450. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: y 550-18, sportrovat: ® 506-39, gazdasági ügyek: 9 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 505 29. Adminisztráció: Apollopress Kiadóvállalat 819 02 Bratislava, Martanovicova 25, i 586-07. Fényszedéssel készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5. 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanovicova 25, 17. emelet, ■» 210/3659 és 551-83. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents