Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-26 / 17. szám
Vasárnap 1991. április 28. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 05.26, nyugszik 19.47 Kö- zép-Szlovákia: 05.33, nyugszik 19 54 Nyugat- Szlovákia: 05.39. nyugszik 20.00 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlovákia: 19.51, nyugszik 04.42 Közép-Szlovákia: 19.58, nyugszik 04.49 Nyugat- Szlovákia: 20.04, nyugszik 04.55 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük VALÉRIA - JARMILA nevű kedves olvasóinkat • Testvérvárosok világnapja A VASÁRNAP következő számának tartalmából MILYEN JOGA VAN A SZAKSZERVEZETNEK? Kopasz-Kiedrowska Csilla beszélgetése dr. Roman Kováccsal, a Cseh és Szlovák Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának elnökével (M)ILYENEK VAGYUNK KANADAI SZEMMEL Sebök Ágota riportja VELENCE, A MEGLEPETÉSEK VÁROSA Nagy Jenő írása GYERMEKÁLDÁS - SEGÍTSÉGGEL Péterfi Szonya riportja TŰZMADÁR FEKETÉBEN Szabó G. László beszélgetése Frederick Ayisi táncossal ELTŰNT ISKOLÁK NYOMÁBAN I Levelek Vélemények Összeköt bennünket... Véatelenül örülök, hogy kevéske nyugdíjunk ellenére sem mondtam le az Új Szó előfizetését. Ebben az újságban nagyobb problémákról is úgy tudnak írni, hogy nem uszítanak kormányaink, sem gazdasági helyzetünk ellen. Az igazságot írják, s még az ellenünk vétkezőknek is bocsánatot tanácsolnak! Életünk bizonytalanságaira mindig csöppent egy kis gyógyírt. A szerkesztők politikai józansága ránk is kihat. írásaikból tanulunk és művelődünk. Sok cikket kötelező olvasmányként terjesztetnék. Ki humorosan, ki szigorúan vagy gúnyosan önmagát, minket, napjainkat befogva írja cikkeit. S van, aki kiáll értünk, magyarokért, ha bántódás ér. Szépen, kulturáltan! Ez az újság nem uszít a szlovákság ellen, csak a tények beszélnek a sorok között. Sajnálom azokat, akik lemondták az újság előfizetését. Tudom, hogy a megemelt ára ellenére sem könnyű a fenntartása. Hogyan fogunk tudni egymásról, mi fog bennünket összekötni, magyarokat, ha az Új Szót nem fogjuk olvasni? Czinget Andrásné Érsekújvár Szólnom kell! Olvastam a Vasárnap április 5-i számában megjelent, Kinél reklamáljak? című írást Horváth Beáta dunaszerdahelyi olvasótól, úgy érzem, nem hallgathatom el a véleményemet. A szóban forgó dunaszerdahelyi bútorüzletről és eladóiról teljesen más a véleményem. Egy alkalommal szolgálati útról tértem haza, közben betértem a bútorüzletbe. Életemben először jártam ott és a cikk írójával ellentétben nem üres boltot és „megfelelő vevőre váró“ előadókat találtam. Ismeretlenül, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül nagyon készségesek voltak. Nem volt nálam elég pénz, de a kiválasztott árut másnapig eltették. A meghatározott időpontban el is szállították a lakásomra. Senki se tökéletes, de épp azért kellene alaposabban átgondolnunk, amit leírunk. Az egyoldalú, talán elhamarkodott vélemény ellensúlyozására írtam le saját tapasztalatomat. Zachar Béla, Örsújfalu Az emberi irigység határtalan... A Vasárnap régebbi számában csodálkozva, egyben megdöbbenve olvastam Futó Mária sorait. Eddig is tudtam, hogy sok az emberi irigység. Sokan irigylik mások gépkocsiját, nyaralóját, divatos holmiját. De arra talán még nem volt példa, hogy valaki a nyugdíjasokat irigyelje! Futó Mária ugyanis az áremelések kapcsán azt írja, hogy jól jár, aki nem dolgozik, vagy nyugdíjban van. Sok mindenhez hozzájuthat olcsóbban, mert van ideje felkeresni azokat a helyeket, ahol alacsonyabb áron árusítanak különféle árucikkeket. S felteszi a kérdést, hogy mit tegyen az, aki dolgozik? Esetleg néha kiszalad a városba körülnézni.... Nem folytatom. Szóval kiszalad... Elgondolkodtató! Én ugyan csak a cikk kapcsán érdeklődve tudtam meg, hogy valóban vannak mozgóboltok olcsóbb áruval. Sajnos, a nyugdíjasok nagy része a sok szabadidejét kénytelen orvosi várókban tölteni és' a soksok gyógyszer beszerzése is hosszabb utánajárást igényel. így sokuknak bizony nem jut ideje a futko- sásra. Ezért elmodhatom, hogy nem olyan nagy előny nyugdíjasnak lenni. Boross Ilona, Párkány Pályázati felhívás Felhívás A Magyar Ifjúsági Szövetség pályázatot hirdet az I. PEGAZUSTALÁLKOZÓN való részvételre, amelyet a középiskolás diákköltők és diákírók számára szervez Komáromban 1991. augusztus 15-18. között. A pályázat célja a tehetséggondozás, az értékkiválasztás és a szakmai tanácsadás. Szeretnénk teret biztosítani a személyes találkozásra az egyéni alkotás élményével, kedvet ébreszteni az íráshoz, új ismereteket nyújtani az irodalmi müveket olvasó és értő, alkotó fiataloknak, hogy a megszerzett tudást alkalmazni tudják saját nemzetiségi kultúránk színvonalának emelésében, s egyben alanyaivá válhassanak anyanyelvűnk ápolásának és a társadalmi fejlődésnek. A középiskolás korú fiatalok három kategóriában küldhetnek be pályamüveket: - vers- próza- tanulmány és egyéb műfaj A nvári találkozó költségeit (szállást, étkeztetést) a MISZ részben fedezi, ugyancsak gondoskodik rangos szakmai zsűriről és kultúrműsorról. Részvételi díj: 200,- Kcs. A pályázatok benyújtásának határideje: 1991. június 15. A szakmai zsűri döntéséről 1991. július 31-ig levélben értesítjük a pályázókat. A pályaműveket három (géppel írott!!!) példányban az alábbi címre kell eljuttatni: Magyar Ifjúsági Szövetség „PEGAZUS-TALÁLKOZÓ“ Kertész utca 16. 945 01 KOMÁRNO A Komáromi Jókai Színház tehetségkutatást és felvételt hirdet színészjelöltek számára. Időpont: 1991. május 18., délelőtt 10 órakor a színház épületében. A jelentkezők a következő témakörökből készüljenek: vers- és prózamondás, ének, mozgás, tánc. Ez utóbbira való tekintettel hozzanak magukkal tornaruhát. Jelentkezésüket 1991. május 10-ig a következő címre küldjék: Komáromi Jókai Színház, Dukla utca 1, 945 12 Ko- márno. Kulcsár Tibor írása Bővebb információt a 0819/37-60-as telefonszámon nyújtunk. fOO-dát 1 a fásultságról A rendszerváltás naponta szül újabb és újabb politikai csatározásokat. A parlamentben az új alkotmányról. a kártalanításról, a földtörvényről, a privatizációról folynak a viták (hogy csak a legfontosabb kérdéseket említsem), s közben a gazdasági reform újabb és újabb nehézségek megoldását sürgeti. A napilapok oldalakat írnak az egyes pártok és politikusok állásfoglalásáról, a tévében jól ismert miniszterek magyarázzák, hogy miért nem lehet a béreket, csak az árakat emelni. Az egyszerű polgár pedig már belefásul a magyarázgatásokba, a politikusok vitáiba. A cseh és a szlovák lapok, neves értelmiségiek egyre gyakrabban írnak a lakosság körében eluralkodó közömbösségről, érdektelenségről, fáradtságról. Számosán felvetik a kérdést, ugyan mi lehet az oka annak, hogy a rendszerváltás hónapjainak lelkesedése, a választásokon tapasztalt reménykedés, bizakodás ilyen rövid idő alatt fásultságba torkollik? Ennek több oka van. Az elmúlt betekben a cseh és szlovák viszony nem jutott közelebb a végleges rendezéshez. A politikai pártok olyan kétértelműen fogalmazzák meg Szlovákia szuverenitását, hogy az semmilyen biztosítékokat nem nyújt az egységes állam fennmaradására. A társadalmi, politikai és gazdasági zűrzavar nem csökkent, hanem felerősödött, amelyből az egyszerű honpolgár nem látja az egyértelmű kivezető utat. A szövetségi kormány széles körű diplomáciai aktivitása, a különféle kormányfők gyakori látogatásai mind azt bizonyítják, hogy a piac- gazdaság megteremtésében Európa és a világ az egységes Csehszlovákiát tekinti partnerének. A világsajtóban tucatnyi cikk jelent meg arról, hogy a külföldi tőke nem hajlandó komoly befektetésre, gazdasági együttműködésre ott, ahol nemzetiségi és pártviták bénítják a gazdaság átalakítását, ahol az egyéni ambíciók és csoportérdekek távolítják el egymástól a föderáció keretében maradó, de egymást gyanúsítgató partnereket. Mi lesz a szlovák kormánnyal? Mi lesz a vezető politikai mozgalmakkal? Milyen lesz az új alkotmány? Milyen változásokat hoz a földtörvény? A kártalanításból véglegesen kirekesztik a magyarokat? Hogyan növekszik a munkanélküliek száma? Meddig emelkedhetnek az árak a bérek befagyasztása mellett? De ne soroljuk tovább! A bérből és fizetésből élők általános elvárásai a közeljövőről egészen mások, mint amit a reform számukra hozhat. Talán majd két év múlva - ha minden sikerül, ha az elhatalmasodó fásultság, letargia nem válik a változások kerékkötőjévé, ha a gazdasági nehézségek nem élezik ki annyira a szociális feszültséget, amely megbontja az eddigi békét. Ha a munkát, az értékek termelését mindenki halálos komolyan veszi. Azonban a politikai csatározások, a következő választások sikerét előkészítő pártharcok, személyi ambíciók lehetetlenné teszik a gazdasági reform okos korrekcióit és még a jó elképzelések, realizálható változások is eltorzulhatnak. A csehszlovákiai magyarság politikai képviselői különféle fórumokon hallatják hangjukat, megpróbálják nemzetiségünk érdekeit érvényesíteni. Azonban ebben a bábeli zűrzavarban, egymás túllicitálásában gyakran úgy tűnik, hogy hangjuk pusztába kiáltott szó, amely csak a porosodó parlamenti jegyzőkönyvekbe kerül. Mindenekelőtt az alapvető országos problémákat kell rendezni, ki kell építeni egy demokratikus rendszert, amelyben mi is kinyilváníthatjuk azt a véleményünket, hogy egységes Csehszlovákiát akarunk. Szűcs Béla % * 1991. IV. 26. i/asárrap Mé ry Gábor felvétele Ez már piac?
