Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-05 / 14. szám
vámod kell az autóbuszra, okvetlenül nézz be az állami gazdaság húsboltjába - tanácsolják egyre többen Nagymegyerre látogató ismerőseiknek, s azok már saját tapasztalataik alapján másoknak. Aki hallgat a szóra, nem bánja meg. A tőkehús bő kínálata mellett házi recep- túrák szerint készített és mértékletesen fűszerezett májas- és véreshurka, présAhová érdemes betérni. Szakái Zoltán hentes és a vásárlók (Méry Gábor felvétele) Változások egy állami gazdaságban • Ki lenne részvényes ott, ahol nincs osztalék? • A költségek fél év alatt megtérülnek • Nyolc helyett öten • Az ellenőrzés feleslegessé vált sajt, friss töpörtyű, zsír, paprikás tokaszalonna gazdagítja a húsipari vállalat termékeinek választékát. Árujukat a kereskedelmi vállalatok boltjaihoz viszonyítva olcsóbban kínálják, a tőkehúst pedig megközelítően azonos áron, de lényegesen kevesebb zsiradékkal.- Most vagyok itt másodszor. Különösen a májashurka és a préssajt ízlett a családnak. Már ismerőseimnek is ajánlottam, ha erre járnak, jöjjenek be ide okvetlenül — mondta a nehéz táskával távozó balonyi vásárló. A helyben lakó is elégedett.- Itt mindig friss húst kapok, ráadásul szalonnaréteg nélkül. A város túlsó végén lakom és dolgozom, a húsboltra a kolléganőim hívták fel a figyelmemet. A jobb és olcsóbb áruért messzebbre is érdemes eljönni. Szakái Zoltán hentes, boltvezető közel két évtizede dolgozik a szakmában, de a forgalom őt is meglepte.- Sosem gondoltam, hogy ezen a vidéken ekkora húsbolt havi 350—400 ezer korona forgalmat is lebonyolíthat. Tehát kétségtelen, hogy a gazdaság vezetősége a bolt megnyitásával jó irányba lépett. Részletesebb adatokkal Bohus Károly, a gazdaság igazgatója szolgált.- Boltunkat december közepén nyitottuk meg. Hetente 30-36 sertést, 1-2 vágóérett borját és ugyanennyi hízott sertést vágunk le és dolgozunk fel. Ha valamelyik tőkehúsfajtából, mint legutóbb a darabolt sertéscombból nagyobb mennyiség halmozódik fel, akkor átmenetileg leszállítjuk az árát. Az eddigi számítások szerint a húsboltba fektetett költségeink fél év alatt megtérülnek. Előbb mint gondolták, mivel a jövőben a jelenleginél is több állatot vágnak le. Újabb húsboltot nyitnak, s már jelentkeztek üzemi konyhák, iskolai étkezdék, kifőzdék, sőt magánhúsboltok tulajdonosai is, náluk vásárolnának.- Vágóhidunk kapacitása az újabb igények kielégítését is lehetővé teszi. Érdekünk a bővítés, hiszen, bár olcsóbbak vagyunk a kereskedelmi vállalatoknál, az üzletre mi sem fizetünk rá. A feldolgozott vágóállatok az élősúlyban eladottaknál megközelítően nyolc százalékkal jelentenek nagyobb bevételt. A termékek finalizálásával tehát tiszta nyereségünket növeljük. Ami, tegyük hozzá, minden korábbinál lényegesebb szempont. Mint tudjuk, az „állambácsi“ állami gazdaságoknak nevezett „gyermekeit“ is a sorsukra hagyta. Vagy életképesek lesznek, s támogatás nélkül is létezni tudnak, vagy megszűnnek. Az alakuló piaci feltételekhez igazodva a Nagymegyeri Állami Gazdaság a jövőben részvénytársasági formában akar működni. Ez nyereség nélkül elképzelhetetlen, hiszen aligha lesz valaki részvényes ott, ahol nincs osztalék, sőt még ott sem, ahol befektetett tőkéje ellenében csak a takarékpénztári kamatoknak megfelelő nyereségrészesedést kap. Az átalakulás menetrendje már elkészült, s az igazgató szerint fokozatos privatizációval megvalósítható.- A termőföldet nem számítva a gazdaság vagyonának értéke meghaladja a 400 millió koronát. A nagyprivatizációs törvénnyel összhangban a vagyon egy része ellenében a ledolgozott évek, illetve a kereset alapján dolgozóink és nyugdíjasaink ingyen kapnának részvényeket. Ezekre a munkaviszonyban levőknek kétszeres osztalékot fizetnénk, de az osztalék feléért kötelezően újabb részvényeket vásárolnának. Rajtuk kívül bárki vehetne részvényt, aki csehszlovák állampolgár. így a gazdaság vagyonának évről évre nagyobb hányada kerülne a részvénvesek tulajdonába. Elismerésre méltó, hogy Nagymegye- ren nem maradtak meg az elméletnél, hanem máris hozzálláttak gyakorlati kivitelezéséhez. Erről Sárközy László, az újmajori részleg vezetője beszélt. — Az első lépést a meggyesi telepen egy éve, a másodikat pedig annak sikere után alig három hónappal ezelőtt Izsa- pusztán tettük meg. Mindkét állattartó telepen megszűntek a műszaki dolgozói állások. Az előbbi helyen hat helyett négy, az utóbbin nyolc helyet öt személy végez termelő munkát. A csoportokat annyi felelősség mellett azok egy-egy tagja irányítja. A bérkeret a létszámcsökkentéstől függetlenül mindkét telepen megmaradt, így az érdekelt dolgozók nem tiltakoztak. Amennyivel többet dolgoznak, any- nyival többet is keresnek. Mivel a munkabér teljes egészében a termelési eredmények függvénye - akárcsak odahaza a saját gazdaságban —, az ellenőrzés majdcsaknem feleslegessé vált. A gazdaság vezetőjének helyzete ezzel alapjaiban megváltozott. Munkaidejét szinte teljes egészében a termelés szervezésére és feltételeinek megteremtésére fordíthatja. Harmadik pozitív példa a füssi tehéntelep, ahol hasonló munkaszervezés mellett a korábbi fejési átlagok lényegesen megnövekedtek. Mindebből törvényszerűen következik, hogy a belső privatizálást folytatják. Az igyekvők örömére és a munkakerülők bánatára. Az utóbbiakat ugyanis a kollektívák áttetetik számukra „megfelelőbb“ munkahelyekre. Oda, ahol a megszokott kényelmes munkatempó ideig-óráig még eltűrt dolog. — És ha már nem lesznek ilyen munkahelyek? - kérdeztem az igazgatót. — Addigra, mivel keveset keresnek, a gyöngébb dolgozók elmennek tőlünk- hangzott a határozott válasz. Egri Ferenc / Ahol Václav Havel köztársasági elnök félhivatalos megbeszéléseit rendezi • Egykori törzsvendégei a cseh irodalom, művészet és tudományok nagyjai voltak zt a prágai várvendéglőt sok éve látogatják külföldi turisták százezrei, akik ha a főidényben nem jutnak be, legalább kívülről szeretnék látni. Magam is szívesen kalauzolom oda Magyarországról vagy Szlovákiából érkezett vendégeimet, de már esztendők óta tudom, hogy ha jó előre nem jelzem jöttömet, hiábavaló lenne minden igyekvésem. Érdekes lenne felderíteni, ki mit tud a Vikárkáról, illetve kitől, honnan értesül létezéséről. Kanadába szakadt rokonaim közül az idősebb korosztályhoz tartozók már a 2. világháborút megelőző években ismerték. Ausztráliában élő iskolatársnőm, aki most férjével hazalátogatott, prágai gimnazista lányként figyelt fel rá, midőn cseh eredetiben olvasta el Svatopluk Cech szatirikus regényét, amelynek címe: Novy epocháim vylet pana Broucka tentokrát do patnác- tého století. Magyar könyvtáros barátom s egy írótársam is e mű alapján ismerte meg, hiszen Prücsök úr kalandos kirándulása a XV. századba címmel Tóth Tibor műfordító jóvoltából már 1955-ben megjelenhetett a budapesti Új Magyar Kiadó gondozásában. Hadd tegyem hozzá, hogy a múlt századbeli prágai polgármestert az író a vendéglő feljárati lépcsőjéről egy másik regényében a holdra is felrepítette, ezt a sci-fit azonban még nem jelentették meg magyarul. Jómagam a hetvenes évek vége felé, egy nemrég elhunyt barátommal, Pavel Lisy festőműyésszel sétálgatva • tudtam meg: Ez itt a Vi- kárka. Be is tértünk, jól is laktunk, és még itallal is vétkeztünk cukorbeteg-diétánk ellen mindketten... Szegény már nem élte meg a rendszerváltást és azt sem, hogy e vendéglő fontos politikai tárgyalások színhelye lett. A várnegyedbeli vendéglő neve a rádió és a sajtó jóvoltából most az ország legtávolibb zugába is eljutott, és a világ minden táján érdeklődés támadt iránta. Ez a reklám Václav Have! sajátos országlá- sával függ össze. A köztársasági elnök ugyanis már ismételten a Vi- kárkába hívta meg amolyan félhivatalos, feltételezhetően eszem- iszommal egybekötött megbeszélésre mindazokat, akiktől meggyőződése szerint figyelemre méltó elgondolásokat, hozzászólásokat várhat a szövetségi alkotmány előkészítésével, megszövegezésével kapcsolatban. Nem magánszemélyekről van szó, hanem fontos közéleti emberekről, akik csehországi vagy szlovákiai csoportosulások nézeteit is képviselik. Sokan nemtetszésüknek adtak kifejezést: Az alkotmány komoly dolog, úgymond, a kocsma nem méltó hely arra, hogy ott tárgyaljanak róla. Az elnök a következőképpen indokolja, hogy e megbeszélések színhelyéül a Vikárkát választotta: elsősorban azért, mert kedvére való vendéglő. Azelőtt is ott tartotta összejöveteléit barátaival, munkatársaival. Ezenkívül, midőn köztársasági elnökként bevonult a Várba, az tele volt rejtett lehallgatókészülékekkel s a palota fennkölt, aranyozott környezetében aligha lehetne megteremteni az eredményes alkotómunkához szükséges bizalom és nyíltság légkörét. Frantisek Nepil, a mondott és írott szó utánozhatatlan mestere szerint a Vikárka mindmáig olyasvalamit jelent népének mint a Ríp, a Blaník vagy a Radhost, és legendás híre az idő tájt kelt, amikor még valóban csak egyszerű kocsma volt. Hogy is jött létre a Vikárka? A várbeli Szent Vitus székesegyház vikáriusa (helynöke), kano- nokjai és többi papjai, akika vikari- átus épületét lakták, arra a gondolatra jutottak, hogy nekik sem ártana rendszeresen meleg ételt enni és hozzá inni is valamit. Fel is fogadtak 1566-ban egy házaspárt, hogy a házban kifőzdét létesítsen, s kieszközölték, hogy nemcsak egyházi, hanem világi személyeket is kiszolgálhassanak, hogy kifizetődő legyen... Szárnyra is kapott a vendéglő híre és alig akadt a várnegyednek olyan látogatója, aki be ne nyitott volna az ajtaján. A későbbiek során törzsvendégei lettek a cseh irodalom, művészet és tudományok nagyjai, s közülük nemcsak azok, akik a közelben laktak. A cseh nemzet történelmében voltak olyan korszakok, amikor a politizálás igazabban folyt.a Vikárka és más kocsmák asztalainál, mint az Osztrák-Magyar Monarchia parlamentjeiben. Talán éppen a politizálás volt az oka, hogy Ferdinánd főherceg az ott folyó féktelen dorbézolás ürügyével be akarta záratni ezt a vendéglőt. Pavel Lisy és Frantisek Nepil barátaim közös alkotású könyve, Po Praze chodím... a címe, a Vikárkáról is szól. Elnézem az idevágó hangulatos rajzot és elgondolkodom: Politika, vita, alkotmány - tulajdonképpen miért épp a Vi- kárkában ne?... Szántó György, Praga 1991. IV. 5
