Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-03-22 / 12. szám

ŰBUJgSEfl g A felhőkarcolók és az ósdi motoros bárkák, a tonkanok egyaránt szimbolizálják a városállamot a modernizálódó városképhez. Itt már nem léteznek az egykor félelmetes és véres faji ellenté­tek, de az öt vallás - buddhista, TIGRISBALZSAM SZINGAPÚRBÓL A hinduizmus híveinek csodálatos temp­lomai is a vallások békés együttélésére emlékeztetik a látogatókat A kínai negyedből már csak néhány.házsor maradt emlékeztetőül a felhőkarcolók ár­nyékában ér a kámfor, ha ésszel és némi munkával balzsammá vará­zsolják!) Öltöny egy nap alatt Ám mindez kevés magyarázat arra, hogyan lett az egykori kis maláj halászfaluból Ázsia egyik irigyelt „kis tigrise". A múlt század elején oda érkezett brit gyarmatügyi tisztviselő, Sir Stamford Raffles kolonizálta, majd 1965-ben önálló, független köztársaság lett Szingapúr. Az angolok által oda telepített kí­naiak utódai képezik ma is a szi­getállam lakosságának 76 szá­zalékát. Lépten-nyomon kínai szót hallani, kínai nyelvű felira­tot látunk, s kínai pagodákat - bár a manhattani felhőkarco­lókra emlékeztető bank- és szál­lodaépületek mellett ma már csaknem műemléknek tűnnek a kínai építészet emlékei. A híres kínai negyedből is alig maradt valami mutatóba a turisták számára. A lakosság nagy része az állami „lakóméh­kasokban" lakik. Az indiaiak templomai, akárcsak a lakosság 15 százalékát képező malájok és a pakisztániai mohamedánok mecsetei is hozzátartoznak Aw Boom kámforos kenőcse Története a múlt század vé­gén kezdődött, amikor a burmai Rangúba menekült kínai kiske­reskedő fia - Aw Boon - apja üzletébe zárva ismerkedett a nö­vényekkel: hogyan lehet hasz­nosítani azok tulajdonságait. Néhány év alatt összeállított egy receptet egy kámforos kenőcs­ről. Azt állította, hogy a balzsam mindenfajta kisebb nyavalya el­hárítására alkalmas: megfázás, reuma, idegesség, fejfájás, köszvény, rovarcsípés ellen is! Az eladással először Szingapúr­ban, majd Kínában és Hong­kongban próbálkozott. A szökel- lö tigrissel díszített tégelyek- hála a reklámnak - futótűzként terjedtek. Aw Boon azután az ártalmatlan tigrisbalzsam mel­lett az ópiummal is kereskedett. Milliomos lett. S mint az egy . milliomoshoz illik, pénzének egy részét emberbaráti célokra fordította, iskolákat működte­tett, Szingapúrban (1931-ben), majd később Hongkongban pe­dig kertet és mesepalotát épí­tett. így készült el egy közel négyhektáros területen Szinga­púrban a tengerre néző déli part lejtőjén a Tiger-Balm Garden- a Tigris-Balzsam Kert. Járt a Tigris-kertben? A kínai mondavilágból vettt fantasztikus, szörnyűséges ala­kok, a kertben látható figurák mind-mind arra emlékeztetik a látogatókat, milyen hátborzon­gató kínzások, szörnyűségek várnak a bűnözőkre! De ne rész­letezzük a gyötrelmeket, hiszen csábító bájaikat mutogató najá­dok is láthatók itt, nemcsak tü­zet s epét okádó óriásfejű ször­nyek. És Amithaba, a nagy és pókhasú Buddha is, aki a legen­da szerint az egész világmin­denséget a pocakjában hor­dozta. Hogy miért meséltem ennyit a szingapúri Tigris-Balzsam Kertről? Mert amikor a 2,7 millió lakosú távol-keleti városállam­ban arról kezdtem faggatni be­szélgetőpartnereimet, hogyan lett Szingapúr Ázsia (és a világ) egyik legdinamikusabban fejlő­dő és gazdagodó „kis tigrise", többen is megkérdezték: jár- tam-e a Tigris-Balzsam Kertben? Persze, hogy jártam, de termé­szetesen mindenki más tanulsá­gokat von le magának a tigrisbal­zsamról, avagy a róla elnevezett misztikus kertben látottakról. Egy kereskedő például arra emlékeztetett, hogy Szingapúr­ban hatvanszor kevesebb az ezer lakosra jutó bűneset, mint New Yorkban. (Talán a Tigris­kert misztikumától félnek?) Egy bankár avval büszkélke­dett, hogy a 2,7 milliós Szinga­púr több telefon-, telex- és tele­faxhívást bonyolít le, mint a 700 millió lakosú India! („Gondoljon arra, hogy Mister Aw Boon ugyan gyermekkorában még go­lyós számolóval sem rendelke­zett, de már a 20-es években nagy gondot fordított a telekom­munikációra.“) A kikötőben azzal büszkél­kedtek, hogy Szingapúr a világ második legnagyobb forgalmú kikötővárosa - Rotterdam után, és hogy főleg tudást, munkát és szolgáltatást exportálnak. (Ó, már Aw Boon is felismerte, mit taoista, muzulmán, hindu, ke­resztény - is békésen megfér egymás mellett. Erre is büszkék, ezt is a siker egyik tényezőjének tartják.- - Itt mindenki húzza a szeke­ret, az élet mindenkit erre kényszerít, a pénzért nagyon meg kell dolgozni! - Ezt egy textilüzlet tulajdonosa mondta, a Market Streeten lévő kis üzle­tében. Itt ma is egy nap alatt készít öltönyt a kínai szabó. A reggel felvett rendelésre este hozza próbálni a zakót a szállo­dába és másnap reggel szállítja a kész ruhát.- Mindenki pontos és szor­galmas! - emelte fel a hangját a kínai szabómester, aki a déle­lőtt rendelt nadrággal délután ötkor csöngetett a szobám aj­taján. Sebes Tibor riportja Nemcsak Ázsiában is­mert az a kicsiny tégely, amely a tigrisbalzsamnak nevezett kenőcsöt tartal­mazza és erős kámforilla­tot áraszt. A Kínából és Vietnamból Európa szá­mos országába is eljutott tigrisbalzsamnak ezerféle hasznot tulajdonítanak: enyhíti a fájdalmakat, amit sokan egy aszpirin­nel remélnek elűzni ma­gukból. Az ártalmatlan balzsamot az Ázsia-szer- te félistenként tisztelt fé­lelmetes bestiáról, a tig­risről nevezték el. A világ második legnagyobb forgalmú kikötője • Öt vallás békés együttélése • Drákói büntetés szemetelésért • Születésszabályozás szingapúri módra • Elitiskolák Szerelmi túrák az Iskolázottaknak És Szingapúr tiszta! Ez jelszó is, akárcsak a „Ne köpködj", „Elég a szemétből!" Az utcán vagy a gondosan ápolt parkok­ban nem érdemes eldobni a sze­metet, mert 500 szingapúri dol­lár a büntetés érte! Vagyis több, mint kétszáz amerikai dollár a szemetelés ára. De a koszos ruházatért is büntetés járhat, hát még a kábítószer-árusításért, vagy a prostitúcióért. Az ameri­kai, japán filmekből kivágják az erotikus jeleneteket - de ugyan­akkor állami pénzen „szerelmi túrákat" szerveznek a fiatalok­nak, hogy házasodjanak, hogy gyermeket szüljenek. No, nem akárkinek! A három évtizedes kor­mányzás után a minap lekö­szönt Lee Kuan Yew miniszter- elnök ugyanis aggódott a né­pesség csökkenése miatt, de nem szerette a szegényeket, az iskolázatlanokat. Ezért nyíltan beavatkozott sok család életé­be. A szegény férfiaknak tízezer dollárt ígért, ha két gyerek után sterilizáltatják magukat - az is­kolázottakat pedig gyermek- nemzésre biztatta. Ennek érde­kében rendeztek az „okos" fejek számára szerelmi túrákat Balira, a Maldiv szigetekre és a szere­lem földrajzának más romanti­kus színhelyeire, a kormány pénzén. Igaz, nem sok sikerrel. A szegénynek sterilizáció? Lee Kuan Yew is rájött arra, hogy Szingapúr „tigrissé válá­sának" kulcsa a töke, a szorga­lom és sok minden más mellett elsősorban a kiművelt emberfők sokasága! Akinek nincs maga­sabb iskolai végzettsége, és két gyermeknél többet akar felne­velni, elveszti a családosok adó- kedvezményét, az asszony har­madszor nem jogosult szülési szabadságra és nem kaphat ál­lami lakást sem. Emiatt Lee-t súlyos bírálatok érték, egyfajta rasszizmussal vádolták öt. Lee azonban ezzel mitsem törődve, már az elemi iskolában igyeke­zett elkülöníteni az alacsonyabb intelligenciájú kisdiákokat, akik nem is juthattak felsőbb oktatá­si intézményekbe. A tehetséges gyerekek számára viszont spe­ciális elit iskolákat létesítettek, egyéni program alapján.- Kérem, erről nem szívesen beszélek - magyarázkodott a Victoria Színház egyik mű­vésznője, akinek a fiát nem sike­rült főiskolára beíratnia... De neki van pénze és elküldte a fiút tanulni Hongkongba.- A siker a besoroláson múlt - folytatta a színésznő. - Már az óvodát úgy kell megválasztani, hogy a kisdiák az első osztálytól bírja a versenyt. A tudás, a versengés, a szor­galom, a munka és a piac meg­hódításának titkolt stratégiája a szingapúri gazdasági csoda alapja. Egy ideig az olcsó mun­kaerő is ide tartozott, de a nyolc­vanas évek elején jelentősen emelték a béreket, hogy a maga­sabb munkabérek megtakarítá­sa érdekében automatizálásra, modern gépek beszerzésére ösztönözzék a vállalkozókat. Ezért adtak adókedvezményeket a vállalkozóknak. S hogy Szin­gapúr még mindig viszonylag olcsó, az a felsorolt tényezők együttes eredménye. Singapore-ban - mármint Szingapúr fővárosában - s a Ju- rong ipari negyedben, vagy az olajfinomítók fertályán autózva- -sétálva ezek a gondolatok job­ban izgatják az európai látoga­tót, mint a kínai bazárok vagy a nagy áruházak kínálata. Hi­szen az ultramodern, már a 21. századnak épült Csangi nemzet­közi repülőtéren még annál is olcsóbban vásárolhatunk vi­deót, s mindenféle elektronikus újdonságot. Azért a tigrisbalzsa­mot ajánlatos megvenni a Tiger- Balm Gardenben. Ott eredeti kapható, s mégiscsak ez az igazi ajándék Szingapúrból. Mégha a hatása el is illan, mint a kámfor...

Next

/
Thumbnails
Contents