Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-02-22 / 8. szám

15 1991. II. 22. Fiatalok bandái rémisztgetik a francia fővárost A francia bűnügyi rendőrség szerint Párizsban fennáll az a veszély, hogy a peremkerü­letekben kialakul valami Bronxhoz hasonló, a legfiata­labbak bandáinak abszolút uralma, véres összecsapásaik színhelye. A jelenség gyorsan és lát­ványosan fejlődik. A Les Hal­les, a vadonatúj Défense, a XIII. kerület mindennap és minden éjszaka tökéletesen szervezett, nemegyszer kato­nailag rendezett, erőszakos bandák harcának színtere. Vannak metróállomások, amelyeket a nap bizonyos órá­iban ordítozó fiatalok özönle­nek el. Legtöbbször szórópisz­tollyal kidekorálják az állomás falát vagy a szerelvények ol­dalát, de nemritkán előfordul­nak támadások, zaklatások, rablások is. A rendőrkapitányságokra naponta tízesével érkeznek bejelentések elkövetett bűn­cselekményekről. E jelentése­ket ma már csak Scorpion né­ven tartják nyilván, lévén ez a neve a legjobban szervezett és legharciasabb bandának. A Scorpion a fiatalkorú ban­dák történelmi magjának te­kinthető. Napjainkban a Black Dragons és a Requins Junior (fiatal cápák) a két legnagyobb szembenálló csoport. Az előbbiből alakultak olyan ki­sebb csapatok, mint a Kobra, a Hóhérok, az utóbbiból a Cri­minal Action, a Mendhi, az Utolsó Gazemberek. Az egyes bandák tevékeny­ségi területe pontosan körül­határolt, ha egyik betör a má­sik „felségterületére“, az vad leszámolást von maga után, amikor előkerülnek a tőrök, bi­cikliláncok, baseball-ütők. Év eleje óta mintegy 30 súlyos sebesültet követeltek ezek az összecsapások, közülük két 16 éves fiú már meghalt. A peremkerületekben pilla­natnyilag látszólagos csend uralkodik, a szakértők szerint valójában veszélyes háború is folyik. Az első a stratégiai öve­zetekért dúl. A második sokkal veszélyesebb, mert az egy­mással szemben álló Black Dragons és Requins Junior ezúttal egyesült a bőrfejüek el­len. Míg az előbbiek csoportja szinte kizárólag a maghrebi, afrikai vagy távol-keleti szár­mazású bevándorlókból ala­kult, a bőrfejüek valamennyien fehér bőrűek, franciák és a fajgyűlöletet írták lobogó­jukra. Ez a heves etnikai össze­csapás erősen aggasztja a szociológusokat. Egyesek már-már egy párizsi intifada körvonalait látják kirajzolódni. Az összecsapásokra általában a pályaudvarok közelében le­het számítani. A bandák életé­hez ugyanis - mondja egy rend­őrkapitány - kell egy vezető, egy doktrína, de kellene, főként éjszaka is nyitva tartó szórako­zóhelyek, és valamilyen közle­kedési eszköz is szükséges. Ezért kedvelt terület a pálya­udvarok környéke. A Les Halles aluljáróiban, a metróállomások közelében, de a parkokban és a Pompi- dou-központ környékén is leg­alább negyven banda áll fo­lyamatosan szemben egymás­sal. Furcsa társaság ez, keve­redik benne a társadalom pe­remére sodródottak, clochar- dok, kábítószer-fogyasztók tö­mege, extravagáns személyi­ségek sora, akik a „harmadik évezrednek ezt a piacterét“ választották otthonukul. A Cá­pákkal vagy a bórfejúekkel együtt Párizsnak olyan arcula­tát villantják fel a turisták előtt (legszívesebben a Les Halles, a Louvre és az Eiffel-torony környékén tanyáznak), amely nem szerepel a világ egyetlen útikönyvében sem. (Panorama) AMERIKAI LÉPCSŐJÁRÓK A kaliforniai Woodland városá­ban minden hét végén a Gross Court Athletic előtt sor kígyózik, és a várakozók türelmetlenül lesik az órát, hogy a klub fél hatkor ki­nyisson. Ezek az emberek csak azért várnak, hogy lépcsőkön járhassa­nak. Természetesen nem közön­séges lépcsőkről van szó. A klubot olyan készülékekkel, szerkentyűk­kel szerelték fel, amelyek megjárá- sa ugyanolyan fárasztó, lihegtetó, mint a normális lépcsöjárás. Ez pillanatnyilag a leggyorsabban ter­jedő gyakorlat az USA-ban. Becs­lések szerint az új sporthoz már körülbelül négymilliónyian csatla­koztak - fiatal sportolóktól kezdve fürge nagyszülőkig. Számuk 1988- ban 40 százalékkal emelkedett. A lépcsöjárás népszerűségé­hez hozzájárultak az új készülé­kek. Tíz különböző modell létezik. Az egyik: a házi lépcsőjáró, ame­lyet bárki beszerelhet magának otthon. Erre a sportolási módszerre 1968-ban figyeltek fel, amikor dr. Kenneth Cooper ilyen gyakor­latot javasolt az izomzat erősítésé­re és a fizikai ellenállóképesség növelésére. 1977-ben az érdeklő­dés fokozódott iránta. Ekkor ugyanis egy tanulmány kimutatta, hogy azoknál a férfiaknál, akik na­ponta lépcsőn jártak meg öt eme­letet, negyedannyi infarktus fordult elő, mint azoknál, akik felvonóval közlekedtek. Legtöbben azonban unalmas­nak tartották a lépcsőmászást. So­kan ugyanis családi házban laktak, a toronyházakban viszont nem szívesen jártak az elhagyatott lép­csőházakban. A Stair Master cég 1983- ban kifejlesztette az első lépcsőjáró készüléket. A modell három fokból állt, amelyek úgy forogtak, mint a kerékár pedálja. 1984- ben a vállalat piacra dobta a 4000 PT típust, Ez már nem forog, hanem fel-le mozog. Számí­tógépe pedig mutatja a „megmá­szott" lépcsők számát. A készülék hívei azt állítják, hogy tíz százalék­kal több kalóriát „fogyaszt“, mint a szobakerékpárok. A sikerre a konkurencia is felfi­gyelt. A Bally cég már szélesebb lépcsőket készített és a számító­gép az „elfogyasztott“ kalóriát is mutatja. Minden műszaki nagyszerűsé­gük ellenére a „gyakorló“ lépcsők semmivel sem jobbak, mint a kö­zönségesek. - Ezekben a készü­lékekben nincs semmi csodálatos- állítja Steve Farrell dallasi kutató.- Az eredmény ugyanolyan, mint­ha közönséges lépcsőfokon járna az ember otthon vagy a hiva­talban. Ráadásul az emeletről emeletre járás „egészségesebb" lehet a pénztárcánknak. (Time) Az osztrákok mindinkább „tartósan tévénéző“ néppé vál­nak, akiknél viszont az olvasás- legalábbis a lefekvés előtti- népszerűsége állandóan csök­ken. Az osztrákok fele hétköz­nap legalább két órát ül a képer­nyő előtt. Az olvasók figyelme­sen elolvassák az újságok poli­tikai tájékoztató cikkét; a köny­vek kiválasztása során a szak­könyveket részesítik előnyben a szórakoztató jellegű irodalom­mal szemben. Ez a linzi IMAS Intézet közelmúltban közzétett közvélemény-kutatási ered­ménye. A felnőttek egynegyede álta­lában naponta legalább három órát tévézik, míg egy évtizeddel ezelőtt a lakosságnak csak a harmadrésze töltött két órát a képernyő előtt. A tévét nem nézők aránya nagyjából azonos maradt: mintegy 4 százalék. TÉVÉ KONTRA KÖNYV Elalvás előtt az osztrákoknak csak 38 százaléka olvas, egy évtizeddel ezelőtt ez a hányad még 43 százalék volt. Az olvas­mányok terén - egyelőre - a re­gény vezet a népszerűségi lis­tán (48 százalék), de viszonylag szorosan követik az újságok és a folyóiratok, amelyeket a meg­kérdezettek 42 százaléka visz magával az ágyba. 27 százalékra nőtt azoknak a száma, akik a szakkönyveket kedvelik; a klasszikus „ágyolvasmá­nyok“, a krimik viszont az utol­só helyre szorultak, és az oszt­rákoknak csupán a 14 százaléka kedveli őket. Az IMAS közvélemény-kuta­tása társadalmi helyzetük sze­rint is tagolja a tévérajongókat. Eszerint a kevésbé műveltek és kisebb jövedelműek több időt fordítanak a tévére, mint a felső réteg tagjai. Az egyes korcso­portok között már nincs különb­(Die Presse) Gyógyító szarvasagancs Kiváló frissítő és erősítő ha­tású a Rantarin és a Pantokrin. Mindkét készítményt fiatal szarvasok bőrrel fedett, még el nem csontosodott agancsából vonják ki. Az új biostimulátor tömeg- gyártásának a szovjetunióbeli Nirilszkben működő tudományos kutatóintézet a vezető szerve­zete. Háziasított szibériai szarvasok- Nemes déli szarvas, pettyes szarvas és marálszarvas agan­csát használjuk ehhez a szer­hez. Kicsik az ilyen csordák, és ez korlátokat szab munkánknak. Ám a Rantarin a háziasított szar­vas bőrrel fedett agancsából is kivonható - mondta Nyikolaj Oszincev, a Rantarin Tudomá­nyos Egyesülés igazgatója. Ami a szelídített csordákat il­leti, a lehetőségek már sokkal jobbak. A Tajmir-félszigeten él a világ legnagyobb populációja. Sok állat található Jakutföldén és más helyeken is. A fiatal szarvasok agancsá­nak lemetszése az állatokra néz­ve semmiféle károsodással nem jár. Az állomány mintegy két százalékának szarvát kell eltá­volítani a jelenlegi alapanyag­mennyiség megteremtéséhez. Nagy az érdeklődés az erősí- töszer iránt. Finn, olasz, japán és amerikai cégek vették fel máris a kapcsolatot a szibériaiakkal. Az USA-beli partner több mint ezer kilogramm nyersanyagot vett át, és 1991-ben a tízszeresére tart igényt. (Novosztyi) Egészség és személyiség Hippokratész óta kutatják a személyiség és a betegség kapcsolatát. Ma sokan úgy vélik: a kettő között van összefüggés. Azt mondják, hogy az örökké gondterhelteknek gyomorfeké­lyük lesz, a túl sokat dolgozók­nak a szívükkel gyűlik meg a ba­juk stb. Dr. Howard S. Friedman és dr. Stephanie Booth-Kewley, a Kalifornia Egyetem kutatói ki­választottak néhány olyan tulaj­donságot, amely hozzájárul a betegségek kialakulásához (düh, összeférhetetlenség, dep­resszió, zárkózottság, félelem) és öt olyan betegséget, amely­nek állítólag pszichoszomatikus összetevői vannak (asztma, izü­leti gyulladás, gyomorfekély, fej­fájás és szívpanaszok). Friedmannak és Kewleynek nem sikerült olyan specifikus vo­násokat találnia, amelyek össze­függenek az ízületi gyulladással vagy az érrendszeri elváltozá­sokkal. Megállapították, hogy egyetlen személy sem betege­dett meg helytelen viselkedés vagy valamilyen érzelem miatt. Bizonyítékokat olyan szemé­lyeknél találtak, akiknek „szüle­tett“ tulajdonságuk a düh, az összeférhetetlenség, a félelem, a zárkózottság. A gyomorfekély kivételével valamennyi betegségben része volt a depressziónak. Nem iga­zolódott be, hogy a gyomorfe­kély kialakulása Összefügg az említett pszichikai állapotokkal. A kutatók a személyiség foga­lomkörébe sorolják a hosszan tartó érzelmi állapotokat, de nem az időnként valamennyiünket érő kellemetlenségeket.- A személyiség funkcionál­hat mint életvitel - állapítják meg a kutatók. - A kiegyensúlyozott­ság hiánya az alapja valamennyi betegségnek. Megjegyzik, hogy a pszichikai zavarok általában befolyásolják az immunrendszert. A specifikus betegségek előfordulása más kockázati tényezőktől függ, pél­dául a dohányzástól, az öröklő­déstől, a betegség lényegétől, és attól is, hogy az egyén mennyire képes legyűrni a stresszt. (Vogue) A tanulás az anyaméhben kezdődik A hároméves kansasi Seth Kinast ismeri a gö­rög ábécét, könnyedén elszámol húszig németül, spanyolul, s természete­sen angolul. Elolvasta már a szobájának polcain sorakozó 1200 könyv java részét. Közülük Az embe­ri test és a Rabbit, a Nyu­szi című a kedvence. Mindezt annak köszönhe­ti, hogy szülei időben fog­ták tanulásra. Édesapja már világrajötte előtt me­sélt neki fennhangon. így aztán, amikor megszüle­tett a kisfiú, egyből fölis­merte - a papa szerint - nemzőjének hangját. Képünkön a tudós kisfiú, Seth Kinast. \ \

Next

/
Thumbnails
Contents