Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-02-08 / 6. szám

Finn szauna terve. — 1—3. Lépcső, amelyet az emelvény alá lehet tolni. 4. Emelvény, 5. Forróvíztartó. 6. Kályha. 7. Öltöző. Szauna - meghűlés ellen Amit a finnek és az oroszok már évszázadok óta tudnak, azt most a hannoveri orvostudományi egyetemen Eduard Ernst professzor tudo­mányos értekezésében, amelyet díjaztak egy jelentős orvosi pályázaton, bizonyítja: a népi bölcsességre épülő termohidroterápia véd a meghűlés ellen. Hetvenöt ötven éven aluli egészséges férfit és nőt osztott be három csoportba. Az első csoport hetente legalább háromszor zuhanyozott az ismert Kneipp-féle módszer szerint. A második hetente egyszer-kétszer szaunában „izzadta“ végig az ott előírt eljárásokat, míg a harmadik,az „ellenőrző“ csoport élte az átlagos városlakó életét. Fél év múltán összehasonlították a feljegyzéseket: a legtöbb meghűlést (46 megbetegedést) az „ellenőrző“ csoport tagjai mutatták, akik tehát egyik edzési módszert sem használták. A Kneipp szerint zuhanyozóknál 35 esetben, a szauna hívei között pedig 33 esetben találkoztak kisebb náthával, meghűléssel. — De csak a kitartóakra érvényesek az eredmények. Legalább három­hónapi rendszeres edzésre van szükség - hangoztatja Ernst professzor. Science et Vie A- • -f * 1 * 1 Amerikai liderc szemben. New York városában például 4-6 rendőr vigyázza a város mindegyik, szám szerint 120 középiskoláját. Los Angeles­ben kétszáz egyenruhás őrködik a 240 000 diák fölött. Emellett Detroitban és New Yorkban fém­detektorokkal ellenőrzik az isko­laépületeket, s a diákokat golyó­álló mellénnyel látják el. Ennek köszönhető, hogy e városokban 37 százalékkal csökkent az erő­szakos cselekmények száma. Joggal állítja a helyzet ismereté­ben a Le Point nevű francia heti­lap cikkírója, hogy lidérces, nyo­masztó félelemben élnek az erő­szaknak kiszolgáltatott gyerekek csakúgy, mint szüleik. Ám az egyik amerikai iskola igazgatója szerint a jövő még a jelennél is riasztóbbnak ígérkezik: rövide­sen iskolás korba jutnak a „crack baby“-nek nevezett gyermekek, azon anyák szülöttei, akik ter­hességüket megelőzően meg az alatt is kábítószeren, illetve a cracknek nevezett kokainké- szítményen éltek. Ezek a gyere-1 kék még a maiaknál is erőszako­sabbak, agresszívabbak és nehe­zebben kezelhetők lesznek. Ország-Világ nek az iskolások \ew Yorkban Ilyen golyóálló mellényt visel­Los Angeles egyik elővárosá­nak középiskolai jótevőjükként dédelgetik a különös feladattal megbízott, Tasco nevű rendőrku­tyát. Tasco időről időre végigjár­ja az iskola épületét, hogy végig­szaglászva a tanulók táskáját, ki­derítse, nem lapul-e a füzetek, könyvek között kés, pisztoly vagy más veszedelmes fegyver, így aztán az utóbbi időben vi­szonylagos béke honol az intéz­mény falai között. Los Angeles egy másik közép­iskolájában legutóbb száz szülő kérte az igazgatót: helyezzék át valamelyik másik intézménybe gyermeküket az ott uralkodó tűrhetetlen, a tanúlók testi épsé­gét veszélyeztető állapotok miatt. A két iskola nem kirívó kivé­tel. Az Egyesült Államok többi tanintézetében is riasztóan gya­koriak az erőszakos cselekmé­nyek. New York városában pél­dául tavaly év végén egy hét leforgása alatt nyolc középisko­lást ütöttek le társai. Naponta 1700, évente 3 millió olyan erő­szakos cselekményt követnek el az amerikai iskolákban, melyek a múlttal szemben manapság gyakran végzetes következmé­nyekkel járnak. Másfél évtized­del ezelőtt ugyanis nézeteltérés esetén „egyszerűen“ összevere­kedtek a diákok, ma fegyverrel támadnak egymásnak. így mo­nokli helyett olykor egy sebesült vagy halott az összecsapás kö­vetkezménye. Mert mind több és mind hatásosabb fegyver kerül a fiatalok birtokába otthonról vagy a kábítószerrel kereskedő fiatal bandák révén, amelyek mérhetetlen mennyiségű pénzzel rendelkeznek. A tanintézetek ci­vil ruhás rendőrökkel próbálnak védekezni a kábítószerrel keres­kedők, a nemi erőszakot, a van­dál rombolást elkövetőkkel Félreállított urnák Václav Havel köztársasági el­nök rendeletére 49 kommunista urnáját tüntették el a prágai Vitkov hegyen álló nagy nemzeti mauzó­leumból, köztük van Klement Gottwaldé is. A Vitkov hegyen Prága legna­gyobb magaslatán egyik reggel a fi­gyelmes szemlélő azt vehette ész­re, hogy egy Skoda teherszállítóba négy markos fickó igencsak siető­sen két nehéz márványumát tusz­kol befelé. Nem sokkal később a különleges szállítmány a közpon­ti bizottság épülete előtt parkolt, amely a fordulat óta az átkeresz­telt „politikai foglyok utcájában“ található. Az emberek a rako­mányt a földszintre vitték. Az ur­nákban egyébként Klement Gott- waldnak, Csehszlovákia 1948-ban puccsal hatalomra került első elnö­kének, valamint feleségének földi maradványai voltak. Ahogy az egykori keleti blokk legtöbb orszá­gában, a cseheknek és a szlovákok­nak is csak egy halott kommunista számít jó kommunistának. Gott- wald esetében azonban, aki lega­lább nyolcezer politikai gyilkossá­gért felelős, ez még a halottra sem lehet igaz. Első demokratikus utódjának, Václav Havelnek nem volt különösebben nehéz dolog ki­űzni a vörös kényurat a nemzeti panteonból. A nemzeti emlékmű gondolata 1907-böI származik, vagyis sokkal idősebb, mint a kommunisták rendszere. Először még csak Jan 2izka huszita vezérnek terveztek egy emlékművet, de az első világ­háború után, amikor Csehszlová­kia függetlenné vált, a polgárok már inkább egy nemzeti kegyhely létesítésére gondoltak, mint ami­lyen a lipcsei Népek Csatája Em­lékmű, amely a nemzeti szabadsá­gért folytatott harcot szimbolizál­ta. 1928 novemberében az első csehszlovák köztársaság államfője, Tomás G. Masaryk rakta le ünne­pélyes keretek között az alapkö­vet. Az volt az elképzelés, hogy - maga az államfő ugyanott egy ha­talmas mauzóleumban alussza majd örök álmát, együtt a cseh légió parancsnokaival, akik az első világháborúban a függetlenségért indultak harcba. A patetikus rítu­soktól különben soha nem tartóz­kodó Masaryk azonban úgy dön­tött, hogy őt lánya nyári kastélyá­nak parkjában temessék el. Így aztán a díszszarkofág a Vitkov ma­gaslaton üresen maradt. A német megszállók az emlékhelyet raktár­nak használták, és a hősi csarnok mozaikjaira sem fordítottak semmi gondot. A kommunista hatalomátvételt követően a nemzeti emlékmű új funkciót kapott. A történelmi fo­lyamatosság kedvéért a vörös dra­maturgok ismeretlen katonaként a Dukla hágónál folytatott csata egyik elesett harcosát temették el. Ez volt a szovjet hadsereg első csatája csehszlovák földön. Ezen­kívül így tervezték: a mauzóleum­ban „a munkásosztály jelentős képviselői“ találják meg az örök nyugalmat. Egy évre rá„ .amikor a legjelentősebb, Gottwald elnök hirtelen elhunyt, az ideológusok mást fundáltak ki: ahogy a nagy Lenint moszkvai üvegkoporsójá­ban, ugyanúgy Gottwaldot is te­gyék ki a nép elé, hadd tekinthes­sék meg, amikor csak akarják. A gondolat zátonyra futott. Talán a kirendelt balzsamozók voltak szabotálok avagy dilettánsak, a nedves klíma pusztítást okozott; a hetven szakértő minden igyeke­zete ellenére a holttest szétmállott. A konzerválás tervét tehát el kel­lett vetni. Gottwald testét helyben elégették, és az urnát a hamvakkal együtt 1962 októberében vezető pártfunkcionáriusok csoportjával együtt elhelyezték a mauzóleum­ban. Antonín Novotny pártvezető és államfő, és az akkoriban a köz­vélemény számára még ismeretlen későbbi reformer, Alexander Dub- cek voltak jelen. 49 elvtárs kapott aztán itt végső nyugvóhelyet. Gottwaldon kívül utóda, Antonín Zápotocky és Ludvík Svoboda, a Dubcek-korszak elnöke. Havel elnöki kancelláriájának tisztogatási rendeletére csupán ti­zenkilencen jelentkeztek. A többi 30 halott egy részének egyetlen hátramaradottja sincs már az élők sorában. Gottwald leányai tudat­ták a prágai urakkal: a párt atyju­kat oly sokszor manipulálta anél­kül, hogy megkérdezték volna őket, a leánygyermekeket, úgy­hogy most a pártnak egyedül kell megtalálnia a megoldást. Ez idő­közben meg is történt. A kommu­nista párt vásárolt egy sírhelyet a prágai központi temetőben Ol- sanyban, ahol Gottwaldnak és fele­ségének urnáit teljes csendben he­lyezik majd el. Hogy a nemzeti emlékművel mi lesz, az még ma is bizonytalan. A helyreállítás 130 millió koronába kerülne. Ha meg­marad a hősi emlékmű, ott azok­nak a katonáknak a maradványait helyezik majd el, akik a második világháborúban estek el Csehszlo­vákiáért. Spiegel röplabda6 6- Milyen változásokat hoz a sportban a következő évtized, az ezredforduló? - kérdeztük dr. Aján Tamást, a Magyar Olim­piai Bizottság főtitkárát.- A világ sportja 1960 és 1990 között robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. Ez főleg a televízi­ós közvetítéseknek köszönhető. A különböző, sporttal kapcsolatos reklámok elárasztották a képer­nyőt, bőven jutott a szponzori, hirdetési díjakból az egyes sportá­gaknak és sportolóknak is. Jórészt ennek tulajdonítható, hogy het­venhat sportág képviselői alakítot­tak nemzetközi szövetséget napja­inkig. Azt hiszem, ez a szám tovább fog emelkedni. Jelenleg is tizenöt-húsz sportág művelői vár­ják, hogy nemzetközi szövetségbe tömörülhessenek. így például a „láb-röplabdázók“ is. Ez a játék, amely a lábtenisz és a röplabda sajátos ötvözete, Thaiföldről, Ma­,,Láb­laysiából, Indonéziából indult hó­dító útjára. A rendkívüli ruganyos­ságot, gömbérzéket, akrobatikus mozgáskultúrát s nem utolsósor­ban magas fokú állóképességet kö­vetelő játékot hamar megkedvel­ték Délkelet-Ázsiában, s biztosra veszem, hogy a többi földrészen is népszerűvé válik rövidesen. — Mely sportágak lesznek a leg­kedveltebbek a jövőben? — Legfeljebb tendenciákról be­szélhetek. Valószínűleg azokat a sportágakat űzik majd legtöbben, amelyek elősegítik a fizikai edzett­ség, a jó állóképesség megszerzé­sét, ugyanakkor szórakoztató, örömszerző hatásuk is jelentős. A jelek szerint ebből a körből elsősorban a „legfiatalabb“ vízi sportok - a szörfözés, a hullámlo­vaglás - számíthatnak további elő­retörésre a népszerűségi listán. Ugyanakkor egy másik, inkább tel­jesítménycentrikus sportcsoport iránt is fokozódik az érdeklődés. A legjobb példa erre a triatlon (úszás, kerékpározás, futás) térhó­dítása, amelynek versenyein egyre nagyobb tömegek, egészen fiata­lok és idősek, nők és férfiak teszik próbára teljesítőképességüket. Eh­hez persze nagyon komoly, rend­szeres felkészülés is szükséges. Az a véleményem, hogy ezen a terüle­ten, a felkészülésben, a rendszeres testedzésben következik be a leg­nagyobb változás: kultusza lesz a sportolásnak. Ehhez, jól tudom, anyagi és szellemi gazdagság is szükséges, de én optimista vagyok: hiszem, hogy a szerényebb körül­mények is lehetnek ösztön­zők ... Világ Ifjúsága Innen - onnan Az ember bonyolult szervezete számadatokban kifejezve A SCIENCE DIGEST CÍMŰ AMERIKAI FOLYÓ­IRAT NEMRÉG ÉRDEKES ADATOKAT KÖZÖLT AZ EMBER BONYOLULT SZERVEZETÉRŐL. • Eszerint az ember fején mintegy 125 000 hajszál van. Ebből naponta 45 hull ki, egyeseknek akár 60 is. Egész életünkben mintegy 1,5 millió hajszál cserélő­dik fejbőrünkön. • Egy középkorú ember óránként körülbelül 600 000 bórrészecskét veszít, ennek évi súlya 675 gramm. Hetvenéves korig ez a veszteség eléri a 48 kilogrammot - a testsúlynak a 70 százalékát • Körülbelül négyhónapos élettartama alatt egy eritrocita (vörös vértest) mintegy 1600 kilométert tesz meg. Az emberi agyban tízmilliárd idegsejt van, és emlékezetében 86 millió információs egységet képes tárolni. Az idegimpulzusok maximális sebessé­ge az agyban neurontól neuronig: 400 km/óra. • Az ember élete során 40 tonna élelmiszert fogyaszt el, és mintegy 350 000 köbméter levegőt lélegzik be. Másodpercenként körülbelül 100 000 kémiai reakció folyik le az agyban. Ez az érzékszer­vek által hozzá eljuttatott információknak csak 1 szá­zalékát dolgozza fel, a többit mint fölöslegest elveti. Azután, hogy egy tárgyat megpillantottunk, felisme­réséhez mindössze 0,05 másodperc kell. Az emberi szem érzékenysége olyan nagy, hogy ideális látási viszonyok között éjszaka 80 kilométerről is észre­vesz egy hegy csúcsán meggyújtott gyufát. • A szagokra reagáló receptorok összfelülete az emberben csupán 4,8 négyzetcentiméter, a kutyában 64,5, a cápában több mint 130 négyzetcentméter, a nyúlnak viszont csaknem a teljes testfelületével egyenlő. • Alvás nélkül az ember legföljebb 10 napig, evés nélkül azonban néhány hétig is élhet.

Next

/
Thumbnails
Contents