Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-13 / 292. szám, péntek

HIREK - VELEMENYEK I ÚJ SZÓ, 1991. DECEMBER 13. HÁNYAN VAGYUNK ÉS HOL ÉLÜNK? Az ez évi népszámlálás adatai szerint Csehszlovákiában 586 884 magyar nemzetiségű lakos él. Az 1980-as népszámláláshoz viszonyítva 1,3 százalékkal, illetve 7718 személlyel nótt számunk. Szlovákiában a magyar nemzetiségű lakosok száma 566 741, az összlakosság 10,8 százalékát képezik. A Cseh Köztársaságban összesen 20 143 magyar nemzetiségű állampolgárt jegyeztek fel, ez az 1980-as népszámláláshoz viszonyítva 2,4 százalékos növekedést jelent. Abszolút számban 467-tel vagyunk többen, mint tíz évvel ezelőtt. Cseh- és Morvaországban így oszlanak meg a magyar nemzetiségű lakosok: Prága 1594 személy, Közép-csehországi kerület: 2593 (járások: Kladno 429, Mélník 347, Mladá Boleslav 303), Észak-csehországi kerület: 4067, (járások: Chomútov 878, Most 552, Teplice 512) Nyugat-csehországi kerület: 3281 (járások: Sokolov 1043, Karlovy Vary 904, Cheb 470) Dél-csehországi kerület: 779 (járások: České Budéjovice 147, Český Krumlov 165, Tábor 118) Kelet-csehországi kerület: 1798 (járások: Hradec Králové 305, Pardubice 267, Náchod 235). Dél-morvaországi kerület: 1471, (járások: Brno 401, Žďár n/Sázavou 141, Bŕeclav 121). Észak-morvaországi kerület: 4560, (járások: Karviná 1872, Ostrava 998, Frýdek Místek 396). Ahogy látjuk a statisztikából, a magyar nemzetiségű lakosok az ipari területeken telepedtek le. Cseh- és Morvaországban az első tíz város sorrendje, ahol a legtöbb magyar nemzetiségű polgártársunk él: 1. Prága 1594 6. Brünn 401 2. Ostrava 998 7. Chomútov 392 3. Karviná 630 8. Most 332 4. Havíŕov 530 9. Sokolov 329 5. Karlovy Vary 424 10. Orlová 296 A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján összeállította GYÖNYÖR JÓZSEF a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének vezetőségi tagja SIKERES HORVÁT ELLENOFFENZÍVA LEMONDOTT A SZERB KORMÁNYFŐ A horvátországi válsággócok közül Nyugat-Szlavóniában folynak a leghevesebb összecsapások, itt a számbelileg erős és jól felszerelt horvát gárdisták folytatják offenzívájukat a hadsereg és a szerb szabadcsapatok állásai ellen. A horvát gárdisták Papuk térségében (Pakractól keletre) elfoglaltak 13 falut, amelyek eddig a szerb szabadcsapatok bázisaként szolgáltak. Ezt a térséget, Nyugat-Szlavónia déli részét a Bosznia területéről támadó katonai alakulatok még a háború elején foglalták el. A horvát ellenoffenzíva lassúbb ugyan, de úgy tűnik, hogy az eredménye tartós jellegű. Az ellenoffenzíva néhány héttel ezelőtt kezdődött Pakrac visszafoglalásával, s folytatódott Lipik elfoglalásával a múlt héten. A horvát ellentámadás iránya déli irányban, Okucani, valamint keletre, Nova Gradiska felé folytatódik. A horvát gárda harckocsikat és rakétavetőket is bevetett, a katonaság pedig ágyúkkal válaszolt - horvát források szerint - a Száva jobb partjáról, tehát már Bosznia-Hercegovina területéről. Az értékelések szerint a háború kitörése óta ez az első olyan horvát offenzíva, amelyet sikerült eredményesen végrehajtani. Független megfigyelők szerint a horvát vezetés ezt a térséget (Pakrac és Okucani között) Zágráb fő védelmi vonalának tekinti, s ezért itt vonta össze a legjobb horvát alakulatokat. Belgrádi értesülések szerint a jugoszláv katonai ügyészség hozzávetőleg ezer katona ellen folytat eljárást, többnyire parancsmegtagadás miatt. Az utóbbi hónapokban pedig mintegy 10 ezer szerb tartalékos nem engedelmeskedett a katonai behívónak. A horvát védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a belgrádi köztársasági kormányzat szerb és cigány családokkal telepíti be a hadsereg által elfoglalt kelet-szlavóniai falvakat, ahonnan a harcok miatt a horvát lakosság elmenekült. Dragutin Zelenovics szerb kormányfő szerdán este benyújtotta lemondását. Ezt a Tanjug közölte nem hivatalos szerb parlamenti forrásokra hivatkozva. A lemondás oka állítólag az, hogy a miniszterelnök nem volt hajlandó átalakítani a kormányát. NATO-KE LET-EURÓ PA UJ AMERIKAI JAVASLAT Brüsszelben tegnap megkezdődött a NATO védelmi tervezőbizottságának kétnapos ülése. A tanácskozáson 14 tagország védelmi miniszterei vesznek részt, mert Franciaország nem tagja a szövetség katonai szervezetének, Izlandnak pedig nincs hadserege. A résztvevők a novemberi római NATO-csúcs határozatainak konkretizálásával, lebontásával foglalkoznak. Ismeretes, Rómában hagyták jóvá az új stratégiai koncepciót, amely a katonai tevékenység rovására a politikai aktivitást ösztönzi. Természetesen megvitatják a maastríchti EK-csúcs dokumentumát is, ezen a tanácskozáson fektették le a közös nyugateurópai védelmi politika alapjait. Az egyik legfontosabb napirendi pont lesz a volt Szovjetunió területén kialakult helyzet, valamint az egykori varsóiszerződésbeli országokkal fenntartott kapcsolatok áttekintése. Richard Cheney amerikai védelmi miniszter a tanácskozás megnyitása alkalmából azt javasolta, hogy a NATO védelmi miniszterei tartsanak rendszeres találkozókat kelet-európai kollégáikkal. A Pentagon főnöke szerint ez hozzásegítené a volt VSZországokat hadseregük átépítéséhez, tekintettel arra, hogy már vége a hidegháborúnak. Cheney szorgalmazta, hogy mielőbb tartsák meg a 25 védelmi miniszter első értekezletét. Lehetséges, hogy a konkrét időpontról már a jövő heti brüsszeli találkozón döntenek az érintett országok külügyminiszterei. I* a Bioflóra Kft. játékkereskedéseiben Nagyraktár: 931 01 Somorja, Školská 2 tel.: 0708 - 40 28 fax; 0709 - 259 96 Lerakatok: Judr. Stanislav Kršiak, Nová Dubnica, tel.: 01841-241 29 Németh György, Veľké Ludnice 426, tel.: 0811-948 56 Jaroslav Klement, Žarnovica, Mierové nám. Kiskereskedéseink: Bősön, Nagymegyeren, Somorján a szolgáltatások házában /n

— ak az biztos, hogy minden bizonytalan. Teljevb sen nyilvánvaló, hogy hol, csak az nem, minek nevezzük: Szovjetuniónak?, uniónak?, független államok közösségének? - ahogyan Bresztben megállapodtak. Egyik sem pontos meghatározás, vagy a realitások miatt, vagy a geopolitikai helyzet miatt, mert az utóbbi például nem fedi azt az egész térséget, amely nemrégiben még egységes világbirodalom volt. És nagyon jó lenne, ha csak az elnevezés miatt volna bizonytalanság, de az van minden téren. Nem tudni, hány állam, illetve államközösség lesz az unió területén, nem lehet megjósolni azt sem, hogy ezek milyen irányba haladnak majd, meg azt sem, hogy meddig fog tartani ez az áldatlan helyzet. Márpedig ez lényeges probléma, hiszen minél tovább húzódik a bizonytalanság, annál markánsabbak a feszültségfokozó tényezők, s ezeket még megsokszorozza az egész unió területének általános gazdasági válsága, a nacionalizmus, a szociális elégedetlenség. Tételezük fel, hogy egy-két hónapon belül körvonalazódnak a politikai erőviszonyok - vagy legalábbis megkezdődik egy letisztulási folyamat. De mindent elsöpörhet, ha elkezd dühöngeni a nyomor: kirobbannak az éhségsztrájkok, lázadások. S hol a garancia arra, hogy az állami, politikai struktúrák hiánya miatt a köztársasági uralkodó csoportok nem a totális diktatúra eszközeihez nyúlnak majd? A zűrzavarban szűkebb csoportok, rétegek megkaparinthatják a nukleáris eszközöket. Lényegében e hosszú bevezető magyarázza, miért indokoltak az atomfegyverek miatti aggodalmak. Figyeljük meg, ezekben a napokban Washingtonban két dolgot hangsúlyoznak. 1. Nem akarnak beavatkozni Gorbacsov és Jeicin hatalmi harcába. 2. Az Egyesült Államokat elsősorban a nukleáris potenciál ellenőrzése érdekli. Ami az elsőt illeti, nem hiszem, hogy az USA azért visszafogott, mert nem kíván beavatkozni. Valójában nem tud beavatkozni, hiszen a Gorbacsov-Jelcin viszonyról, kettejük tárgyalásairól óránként érkeznek egymásnak ellentmondó kiszivárogtatások, értékelések. Valószínűleg igaz, hogy ma már Jelcin az első ember, de az is kiderült, Gorbacsov még mindig tömegeket tud megmozgatni. Pontosabban: újra képes erre, nem úgy, mint a puccs idején, amikor Jelcin egyesítette a tömegeket. Érdekes fejtegetésbe kezdett a La Repubblica olasz napilap: Gorbacsov egyrészt személyes okokból (nem akar vesztesként távozni), másrészt idealizmusból nem mondott még le. Abban hisz, hogy ATOMBIZONYTALANSÁG egyedül ő tudja megállítani a bomlási folyamatot, megakadályozva a teljes káoszt. Az is tény, hogy Gorbacsov és Jelcin nem bízik egymásban. Kettejük összeütközése akár azzal is végződhetne, hogy valamelyikük erőszakhoz folyamodik. Gorbacsov minden magyarázat nélkül leváltott a múlt héten több katonai vezetőt, köztük a vezérkari főnököt, és ez sokakban aggodalmat keltett. Igaz, nehéz elképzelni Gorbacsovot egy katonai puccs élén. Tényleg nehéz, bár Moszkvában is terjednek rémhírek arról, hogy a központ (vagyis a Gorbacsov-csapat) a hadsereggel összefogva rendkívüli állapotot vezethet be az egész unió területén. Ennek nincs nagy valószínűsége. Ugyanakkor tény az, hogy a hadvezetés-Jelcin és a hadvezetés-Gorbacsov találkozók után sem tudni, kinek (kinek) az ujja van az atomgombon. Annak ellenére, hogy Jelcin és Saposnyikov védelmi miniszter is azt hangsúlyozta, a szovjet hadsereg egységes marad, szó sem lehet a felosztásáról és az atomfegyverek is központi ellenőrzés alatt maradnak. Van olyan érzése az embernek, hogy ez csak a világ és elsősorban Washington megnyugtatására szolgál. Mert most kit vagy mit kell érteni központi ellenőrzés alatt? Hogyan marad egységes a több mint hárommilliós hadsereg? Ukrajna például 400-450 ezer fős önálló hadsereget, s önálló haditengerészetet akar kiépíteni. Hasonlóan kíván eljárni minden más önálló köztársaság. Szóval a zűrzavar katonai téren is tökéletes lesz. Igaz, az unió keretében pár héttel ezelőtt kidolgozták a szovjet fegyveres erők átépítésének és csökkentésének tervét. De ki fogja a nagyszabású „karcsúsítást" végrehajtani, ha nincs unió és lesz legalább egy (szláv) államközösség és több önálló állam? De lehet még egy államközösség is, például az iszlám befolyás alatt álló középázsiaiaké, köztük az atomfegyverrel bíró Kazahsztánnal. Nem kizárt, hogy a már meglévő szovjet-amerikai nukleáris leszerelési szerződéseket is újra kell tárgyalni, egyrészt az unió utódállamainak egymás között, másrészt az USA-nak velük külön-külön. A hadászati, tehát a legnagyobb erejű atomrakéták központi ellenőrzése még ugyanúgy kivitelezhető, de az unió területén vagy harmincezer atomtöltet van, a kisebb, a harcászatitaktikai fegyverek pedig az alacsonyabb parancsnokok hatáskörébe tartoznak. És ez az igazi veszélyforrás, mondjuk két köztársaság közötti konfliktus esetén. Ugyanakkor nem csupán az uniót érintő veszélyforrásról van szó, mert nincs garancia arra, hogy a fegyverek nem jutnak el valamely ambiciózus fejlődő országba, csakúgy, mint az eddigi nagyszabású nukleáris programokon dolgozó, állás nélkül maradó szovjet tudósok, szakemberek ezrei. F

urcsa fintora a történelemnek, hogy a legzimankósabb hidegháború idején sem volt olyan nagy a nukleáris fegyverekből fakadó veszély, mint a kelet-nyugati enyhülés, a kommunizmus bukása után. Ezt kell látni, amikor olyan tekintélyes politikusok, mint például Sevardnadze, óvnak a káosztól, az unió teljes gazdasági összeomlásától. Ezért lúdbőrzik az ember háta, amikor a CIA igazgatója úgy véli, hogy már a mostani télen akkora zűrzavar lehet az unióban, amilyenre 1917 óta nem volt példa. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN É

szak- és Dél-Korea képviselői tegnap jóváhagyták a megnemtámadásról és megbékélésről szóló megállapodás szövegtervezetét. Erről a történelmi jelentőségű lépésről egy meg nem nevezett dél-koreai vezető tájékoztatta az újságírókat. Mint mondotta, a két Korea képviselőinek tanácskozásán sikerült áthidalni az utolsó akadályokat és a tervezetet a két ország kormányfője elé terjesztik. További részletekről nem tájékoztatott. F

rancois Mitterrand francia államfő szerdán kijelentette: a maastrichti szerződés lehetőséget ad az Európai Közösségeknek arra, hogy világhatalommá váljon. Televíziós beszédében Mitterrand azt hangsúlyozta, hogy az EK legalább olyan erős lesz a világpiacokon, mint az Egyesült Államok vagy Japán. A francia kabinet és a kormányzó szocialista párt szintén történelmi jelentőségű esemény-^ nek nevezte a gazdasági és pénzügyi unió, valamint a politikai unió létrehozásáról szóló megállapodásokat. Az elnök, a kormányfő, a miniszterek és a pártvezetők egybehangzó véleménye: Maastricht nagy sikert jelent Franciaország és Európa számára. M

agyarországon a múlt hónapban a regisztrált munkanélküliek száma túllépte az ez évre előrejelzett maximumot: több mint 350 ezer állásnélkülit tartanak számon a munkaerő-közvetítő irodákban. Egy hónap alatt újabb 34 ezer ember került az utcára. A munkanélküli segélyben részesülők aránya azonban nem nőtt ilyen ütemben. Októberben 245 ezren kaptak járadékot, a múlt hónapban 27 ezerrel többen. Az eddigi adatok alapján valószínűsíthető, hogy az év végére a munkanélküliségi ráta meghaladja a 8 százalékot - tájékoztatott a Népszabadság. U

gy döntött a svájci kormány, hogy a következő négy évben egymilliárd frankos humanitárius segélyt nyújt a harmadik világ országainak és a kelet-európai államoknak. A svájci parlament két háza egyhangúlag 1,05 milliárd frankot hagyott jóvá erre a célra. így, először fordult elő, hogy a svájci humanitárius segély túllépi az 1 milliárd frankot. Azt egyelőre nem tudni, hogy a megszavazott összegből, mennyit kap Kelet-Európa, (^"^erdán Sanandaj városban az Ofc iráni kurd menekültek megtámadták az ENSZ menekültügyi főbiztosának irodáját Az ÍRNA hírügynökség szerint a támadással tiltakoztak ez ellen, hogy a menekültügyi főbizottság minimális segítséget nyújt az észak-iráni hegyvidékeken tartózkodó kurdoknak. A tüntetők egyben feszólították a Biztonsági Tanácsot, hogy segítse az Irakból elmenekült kurdokat hazatérésükben. J

ósé Manuel Pacas salvadori külügyminiszter, aki szerdán érkezett a hondurasi fővárosba, hogy részt vegyen a közép-amerikai államok ma kezdődő csúcsértekezletén kijelentette: a salvadori kormány hajlandó aláírni, de nem mindenáron a békemegállapodásokat. A miniszter egyben tájékoztatott róla, hogy a kormány és a partizánok közötti tárgyalások vasárnap az ENSZ New York-i székházában folytatódnak, VEGE AZ IZGALOMNAK Tíz nap után, a csütörtökre virradó éjszaka fejeződött be a pikáns Palm Beach-i „sorozat", amely az amerikaiak millióit csábította a tévé képernyői elé. Vége az izgalomnak, a nagy botrányt kavart pernek, s ha netán a nézők sajnálják is, a neves főszereplő-vádlott bizonyára megkönnyebülve vette tudomásul: nincs folytatás. Erről nem egész másfél órás tanácskozás után döntött a West Palm Beach-i esküdtszék. Felmentene ugyanis Williams Kennedy Smith-t, az ismert demokrata párti szenátor unokaöccsét, akit azzal vádolt „zavart lelkű" hölgyismerőse, hogy megerőszakolta ót. A szakértők azt állítják, hogy a valóban furcsán viselkedő felperesnek és a tapasztalatlan ügyésznőnek már eleve nem volt esélye a paragrafusok világában jártas, agyafúrt sztárügyvédekkel és a határozott, szimpatikus, jó megjelenésű vádlottal szemben. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy Edward Kennedy szenátor tanúvallomásával szintén nagymértékben hozzájárult a szoknyavadász unokaöccs felmentéséhez. Hogy mennyire használt vagy ártott saját karrierjének, az majd később derül ki. Lehetséges, hogy épp egy másik „sorozatban", amely majd a választási kampányról és a szenátorokról szól. -ug-