Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-11 / 290. szám, szerda

HÍREK-VÉLEMÉNYEK IÚJ SZÓ A 1991. DECEMBER 11 MOSZKVAI KERDOJELEK (Folytatás az 1. oldalról) Vytautas Landsbergis litván parlamenti elnök is üdvözölte a breszti megállapodást, mondván,, hogy az,,kísérlet volt a stabilitás megteremtésére". Kifejezte meggyőződését, hogy az új közösség a Szovjetunió jogutódja lesz. Litvánia az új helyzeten csak nyerhet, főleg, ami a szovjet csapatok Litvániából való kivonását illeti. Arnold Rüütel, az észt parlament elnöke hétfőn a késő esti órákban tárgyalt Borisz Jelcinnel és közölte, hogy Észtország néhány határmódositást kért Oroszországtól. A T ASZSZ szerint ők ketten megegyeztek abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül meghatározzák a szovjet csapatok kivonásának időpontját. Az orosz elnök sajtószolgálata tegnap közölte, hogy Borisz Jelcin ma reggel találkozni akar a katonai körzetek parancsnokaival. E forrás szerint Jelcin lemondta minden tegnapra tervezett találkozóját, s egy Moszkva melletti villában dolgozott. Az orosz államfő holnap fel akar szólalni az Oroszországi Föderáció parlamentjének ülésén. A Fehér Ház szóvivője, Mariin Fitzwater nagyon óvatosan reagált az eseményekre. Emlékeztetett arra, hogy Jelcin vasárnap telefonon beszélt Bush elnökkel, és ígéretet tett arra, hogy garantálják az atomfegyverek biztonságát az egész Szovjetunió területén és Oroszország nagy felelősséggel fogja kezelni a kérdést. A belorusz külügyminiszter is felhívta az amerikai Nemzetbiztonsági Tanácsot, ő azt ígérte meg, hogy az új közösséggel kapcsolatos összes düKumentumot eljuttatják a Fehér Házba. Washington a legfontosabbnak azt tartja, hogy a Szovjetunió jövőjéről maga a lakosság döntsön, a változások alkotmányos úton, békésen menjenek végbe. A TASZSZ tegnap délután jelentette, hogy Georgi Sahnazarov, Gorbacsov egyik legismertebb tanácsadója kijelentette; már nem kell sokáig várni a szovjet államfőnek és csapatának a lemondására. Ugyanilyen értelmű információt közölt az Interfax független hírügynökség is. Gennagyij Burbulisz, az Oroszországi Föderáció államtitkára tegnapi sajtóértekezletén az egyik legérzékenyebb kérdéssel foglalkozott. Megállapította, egyelőre nincs tudomásuk arról, hogy a szovjet fegyveres erők vezetői negatívan reagáltak volna a breszti megállapodásra. Jelcin még vasárnap tájékoztatta a helyzetről Jevgenyij Saposnyikov szövetségi védelmi minisztert. Ennek kapcsán Burbulisz kijelentette, hogy a szovjet fegyveres erők Saposnyikov ellenőrzése alatt állnak, de nem adott választ arra a kérdésre, hogy kinek tartozik felelősséggel Saposnyikov marsall. A NÉPSZAVAZÁSSAL MEGKEZDŐDÖTT A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY Amint tegnap röviden beszámoltunk róla, Romániában hétfőn este közzétették a vasárnapi népszavazás előzetes és nem hivatalos eredményeit. Mint ismeretes a 16 millió választópolgárnak arra az egyetlen kérdésre kellett felelnie, hogy elfogadja-e az új alkotmányi vagy sem. A népszavazáson résztvevők 76,2 százaléka igennel, míg 21,6 százaléka nemmel válaszolt. Az érvénytelen szavazatok 2,2 százalékot tesznek ki. A hivatalos végeredmény a lényegen már nem változtat. A parlament után tehát a lakosság többsége, pontosabban a népszavazáson résztvevők többsége is elfogadta az új alkotmányt, mely az Ion Iliescu elnök általi kihirdetés után lép majd érvénybe. Az alkotmányozó parlament ezzel teljesítette legfontosabb feladatát, s megnyílt az út az új parlamenti és elnökválasztásokhoz, melyekre valószínűleg a tavaszi hónapokban kerül majd sor. Ezt megelőzően, február 9-én, helyhatósági választásokat tartanak Romániában, és a népszavazással gyakorlatilag már kezdetét is vette a többhónapos, rendkívül hevesnek, indulatosnak ígérkező választási kampány. A mostani népszavazás tehát nagyon fontos próba volt. A tapasztalatok elemzése ezért rendkívül időszerű minden politikai párt vagy csoportosulás számára. Az első elemzésre váró adat: most csak 66 százalékos volt a választók részvétele, míg például tavaly a májusi parlamenti és elnökválasztásokon a polgárok 85 százaléka járult az urnákhoz. Ion Iliescu elnök szerint a mostani passzivitás a fokozódó gazdasági és szociális gondok következménye. Az emberek nem a politikával, hanem saját problémáikkal törődnek, nem bíznak a politikában és a politikusokban. Figyelemre méltó volt a fiatalság szinte tüntető távolmaradása. Az sem mellékes, hogy két befolyásos ellenzéki politikai párt - a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Szövetség, valamint néhány kisebb csoportosulás, a népszavazás bojkottálására szólította fel híveit. Az egyik legfőbb ok: már korábban egy más népszavazásnak kellett volna döntenie arról, hogy elnöki rendszer vagy alkotmányos monarchia lesz-e. Nyilvánvaló, hogy a Kormányzó Nemzeti Megmentési Front kihasználta parlamenti pozícióit - és elfogadtatta a köztársasági rendszert, élén az elnökkel. Romániában viszont hagyománya van a monarchiának. A romániai magyarság látványosan és egyöntetűen az új alkotmány ellen szavazott, mely jelenlegi formájában nem biztosítja kellőképpen a nemzeti kisebbségek jogait, egyebek közt az anyanyelv használatát a helyi közéletben, a magyarság által sűrűn lakott területeken. Az is kiderült: nincs igazuk azoknak a román nacionalista politikusoknak, akik szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőségének nézeteit és állásfoglalásait a magyarság nagy többsége nem támogatja, tehát, azok állítólag nem tüközik a magyarság véleményét. A parlamentben az RMDSZ az alkotmány ellen szavazott és tette a magyarság országszerte. KOKES JÁNOS, Bukarest A HÁGAI FORDULÓ UTÁN ESZÉKET TOVÁBB LÖVI A HADSEREG A tegnapi jugoszláviai jelentések szerint a horvátországi válsággócokban a hétvégi súlyos harcokhoz képest nagymértékben csökkent a katonai tevékenység, de Eszéket tovább lövi a hadsereg. Mint ismeretes Dubrovnik tengeri blokádját feloldották, ám az oda érkező hajókat a hadsereg továbbra is átvizsgálja, s a várost a szárazföldről is körülzárják. A politikusok a hétfőn felújított hágai békekonferenciával foglalkoznak, mint ismeretes, a hat köztársaság vezetői találkoztak lord Carringtonnal, a konferencia elnökével. A Szerbiához hű Crna Gora első embere, Momir Bulatovics nagyon pozitívan értékelte ezt a találkozót, azt mondta, hogy a megbeszélések megörvendeztették őt. Kijelentette, minden résztvevő egyetértett abban, hogy a lehető leggyorsabban biztosítani kell a nemzetközi békeerők akciójához szükséges feltételeket. Ezzel szemben tegnap Bosznia-Hercegovina elnöke, Alija Izetbegovic azt mondotta, hogy egyáltalán nem optimista, azt nem tudja, hogy lord Carrington milyen következtetéseket vont le a maga számára, de ő semmilyen változást nem vett észre a találkozó résztvevőinek magatartásában. Kijelentette: mindannyian elmondták véleményüket a hágai konferencia bizottságának a Jugoszláviával kapcsolatos állásfoglalásáról. Ez, mint ismeretes, leszögezi, hogy a JSZSZK már nem létezik. Ezzel a megállapítással Szerbia és Crna Gora nem értett egyet, a másik négy köztársaság viszont igen. Beleértve Kiro Grigorov macedón államfőt is, ő viszont fenntartásokkal fogadta a bizottságnak a Macedónia függetlensége elismeréséhez való hozzáállását. Milan Kucan szlovén elnök pedig arról tájékoztatott: lord vCarrington ügyesen visszautasította Milosevics szerb elnök kifogásait, amikor emlékeztette őt arra, hogy az említett bizottságban Európa legelismertebb jogászai foglalnak helyet, s kinevezésükkel Jugoszlávia képviselői is egyetértettek. * * i* a Bioflóra Kft. iáfékkereskedéseiben Nagyraktár: 931 01 Somorja, Školská 2 tel.: 0708 - 40 28 fax; 0709 - 259 96 Lerakatok: Judr. Stanislav Kršiak, Nová Dubnica, tel.: 01841-241 29 Németh György, Veľké Ludnice 426, tel.: 0811-948 56 Jaroslav Klement, Žarnovica, Mierové nám. Kiskereskedéseink: Bősön, Nagymegyeren, Somorján a szolgáltatások házában V

annak jó és vannak kevésbé jó híreink Jugoszláviából. Jó, hogy a jugoszláv haditengerészet feloldotta Dubrovnik blokádját. Jó, hogy folyik a hadsereg alakulatainak kivonása Horvátországból. Kevésbé jó, hogy a válságövezetekből nem. És kifejezetten rossz: egyes jelentések szerint a hadsereg és a szerb szabadcsapatok minden eddiginél erősebb támadást készítenek elő Eszék ellen. Amit már csak azért sem lehet puszta rémhírként kezelni, mert ehhez a szerb szándékhoz kedveznének a külső körülmények: a Szovjetunió megszűnése, illetve az ottani bizonytalanság, a maastrichti EK-csúcs, olyan világpolitikai jelentőségű események, amelyek egy időre elterelhetik a figyelmet (legalábbis gyengíthetik) Jogoszláviáról, s a hadvezetés ezt kihasználhatja. Vannak más tényezők is, amelyek nem a békés megoldást ösztönzik. Cyrus Vance hiába hosszabbította meg hétfőig jugoszláviai misszióját, nem tudta elérni, hogy a felek betartsák a tüzszünetet. Ami egyben azt jelenti, hogy nem fognak egyhamar ENSZ-erőket küldeni Jugoszláviába, mert ennek feltétele éppen a fegyvernyugvás. Hogy miért? A választ a brit külügyminiszter fogalmazta meg a legegyértelműbben. Douglas Hurd azt mondotta, senki sem akar háborúba keveredni a jugoszláv békéért, minden ország félti katonáinak életét. Ami érthető is. Az érem másik oldala: az idő múlik, a háború pedig egyre több áldozatot szed Horvátországban, falvak, városok, világhírű történelmi emlékek pusztulnak. Azért, mert Kadijevics szövetségi védelmi miniszter bocsánatot kért a Dubrovnik elleni legutóbbi kegyetlen támadásért, sokan azt kezdték taglalni, hogy netán szakadás van a jugoszláv hadvezetésben, az engedékenyebb miniszterrel szemben van egy megegyezésre nem hajlandó, keményvonalas tisztekből álló csoport. Porhintésnek tűnik az egész, mert Kadijevics eddigi nyilatkozatai nem a galamblelkűségét tanúsítják. A bocsánatkérés csak újabb sztori, amelyen elcsámcsoghat a Nyugat, miközben Szerbia céltudatosan és könyörtelenül folytatja a területrabló háborút - így fogja kész tények elé állítani a világot. Bonn a múlt héten bejelentette: a jövő hétfőn elismeri Horvátország és Szlovénia függetlenségét. Az osztrák BÉKE: ELNAPOLVA külügyminiszter is közölte: Ausztria, Belgium, Dánia és Olaszország követi a példát. Valószínű, hogy most Maastrichtben ezért élesen bírálták Kohl kancellárt. Az igazi tragédia az, hogy a tizenkettek megosztottak az elismerést illetően, bár úgy állítják be, hogy nem lényegi, csupán formai kérdésekben vannak vitáik. Párizs szerint nem különutas döntésekre van szükség, hanem egységes közöspiaci lépésre. Hasonló a brit álláspont, s még Washingtonban is megdorgálták Kohlékat, mondván: elhamarkodták a dolgot. De csak az beszélhet így, aki távolról szemléli az eseményeket. Mert tényleg az lenne a jó, ha a közöspiaciak időhúzás nélkül, egységesen döntenének. De ezt hónapok óta halogatják, egyebet sem bizonyítottak, mint tehetetlenségüket, meg még valamit. Azért ódzkodnak a határozott lépéstől, nehogy precedenst nyújtsanak saját megoldatlan nemzetiségi, etnikai, vallási konfliktusaikhoz. Londonnak az északírek, Franciaországnak és Spanyolországnak a baszkok okoznak fejtörést, Belgiumban a flamandok és a vallonok nem szeretik egymást és így tovább. És közbeszól a történelem is, mintha a régi szövetségek, kapcsolatok játszanának nagyobb szerepet a reálpolitikánál. Párizs eddig inkább a szerbek felé húzott, márcsak azért is, mert Bonn egyértelműen Horvátországot pártfogolja - ezért vádaskodhat Szerbia azzal, hogy a németek újjáélesztik fasiszta alapú szövetségüket a horvátokkal. Tehát a kulcskérdés az elismerés. London és Párizs szerint ez önmagában semmit sem oldana meg, sőt: még jobban eszkalálódhat a háború. A jugoszláv hadsereg is azzal fenyegetőzik, hogy teljesen elpusztítják Horvátországot, ha az elismerés bekövetkezik. A másik tábor álláspontja: Horvátország elismerése esetén a jugoszláv hadsereget idegen agresszornak lehetne tekinteni és mód nyílna arra, hogy a horvátok fegyvert kapjanak. Igaz ugyan, hogy az ENSZ fegyverembargóját most is megsértik, de a tilalom jelenleg lehetetlenné teszi Horvátország számára, hogy korszerű és hatékony fegyverekhez jusson, legalább olyanokhoz, amilyenekkel a hadsereg jelenleg is rendelkezik. A horvát erők ezért kiszolgáltatottak, többszörösen hátrányban vannak. Persze, jobb lenne nem szállítani fegyvert, jobb lenne a béke, de aligha lehet bízni a szerb hadsereg nagylelkűségében. És azokat a pozíciókat sem fogja simán feladni, amelyeket az öt hónap alatt kiharcolt. E

zzel eljutottunk a másik neuralgikus ponthoz, ahhoz, hogy ha küldenének, akkor hová telepítsék a békeerőket. Ez ügyben sem tudott Cyrus Vance haladást elérni. Épp ezért nem lehet nagy reményeket fűzni az EK-védnökség alatti hágai Jugoszlávia-konferencia hétfői felújításához. Úgy tűnik, haVnarább megtörténhetnek az elismerés érdekében tett 'egyoldalú (vagy ki tudja hány oldalú) lépések, minthogy hi kéksisakosok kiküldéséről határozzon az ENSZ Biztonsági Tanácsa. wtALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN J

avier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára tegnap az emberi jogok napja alkalmából üzenetet intézett a világ közvéleményéhez. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben ismét nagyarányú változások történtek a világban, a demokratikus mozgalmak földünk különböző részein lehetővé tették az emberek számára, hogy saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását. Ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy a célok és a realitás között még mindig túl nagy a távolság. Az ENSZ egyedül képtelen biztosítani a demokráciát, az emberi jogokat és a fejlődést mindenki számára. Ehhez a harchoz csatlakozniuk kell az egyes országok kormányainak, a kormányon kívüli szervezeteknek, részt kell vennie a küzdelemben az egyénnek is, hangsúlyozta a főtitkár. I

zrael azzal a feltétellel hajlandó távozni Dél-Libanonból, ha garantálva lesz északi határainak biztonsága. Az izraeli rádió szerint ezt tegnap jelentette ki Washingtonban az arab-izraeli tárgyalások második fordulóján résztvevő izraeli küldöttség egyik meg nem nevezett tagja. ^ entpétervárnak sürgős élelmiOZ szersegélyre van szüksége - jelentette ki hétfőn Anatolij Szobcsak, a város polgármestere, aki háromnapos látogatáson tartózkodik Finnországban.Szobcsak találkozott Mauno Koivisto államfővel és több más vezető politikussal, képviselővel. A finn kormány a múlt héten kérte a parlamentet, adjon garanciát a 400 millió márkás élelmiszer- és gyógyszerszállítmány kivitelére a szomszédos Oroszországba és a három balti államba. L

engyelország nem írja alá a kölcsönös kapcsolatokról és az együttműködésről szóló szerződést a Szovjetunióval, közölte hétfőn Grzegorz Dziemidowicz lengyel külügyi szóvivő. Mint mondotta, Moszkvába utazott Jerzy Makarczyk külügyminiszter-helyettes, hogy véglegesítse a szerződést, amelyet Lengyelország az új társadalommal vagy az államszövetséggel köt meg. B

udapesten a jövő évtől drágább lesz a városi tömegközlekedés. Erről a fővárosi önkormányzat döntött rendkívüli plenáris ülésén. A jelenlegi 15, illetve 12 forint helyett 18 forintba kerül majd az autóbusz-, trolibusz- és villamosjegy, a napi jegy ára 150 forint, a havi bérlet 860 forint lesz. igorítani kellene az Irakkal szemOfc beni ENSZ-szankciókat, tekintettel arra, hogy Bagdad kihasználja a kuvaiti területet. Ezt tartalmazza az a határozattervezet, amelyről az Iszlám Konferencia dakari csúcsértekezletén folytatnak tárgyalásokat a résztvevők. A dokumentum bírálja Szaddam rezsimjét, amiért nem hajlandó együttműködni az ENSZ ellenőrző csoportjaival, amiért aláássa az iszlám szolidaritást és továbbra is fogva tartja a kuvaiti állampolgárokat. A csúcstalálkozó napirendjén szerepel a palesztin kérdés, az afganisztáni helyzet alakulása, a szervezet afrikai tagjai külföldi adósságának problémája. EGY HÉT A VALUTAPIACON Míg egy héttel ezelőtt a dollár árfolyamának emelkedéséről számoltunk be rovatunkban, a múlt heti árfolyamalakulás már ennek az ellenkezője volt. Ugyanis míg két héttel ezelőtt 1,63 felett állt a dollár-márka árfolyam, a múlt hét elejére már jelentősen visszaesett. Ennek oka elsősorban az lehetett, hogy a piac figyelme lassan elterelődött a márka megítélését negatívan befolyásoló szovjet helyzetről és ismét előtérbe került az Egyesült Államok gazdaságának helyzete. A piaci elemzők szerint viszont a márka valószínűleg kamatemelés előtt áll. Néhány higgadtabb elemző már a hét közepén figyelmeztetett, hogy napokkal a hétfőn kezdődő maastrichti konferencia előtt egy ilyen döntés valószínűleg igen szerencsétlen lenne. Schlesinger Bundesbank-elnök egy nyilatkozatában a jövő évre kétszázalékos inflációt jelölt meg célként, ami kétségkívül a jelenlegi szigorú jegybanki politika folytatását ígéri a következő időszakra is. A kamatemelési várakozás miatt a márka árfolyama nemcsak a dollárral szemben emelkedett, hanem szinte minden más fő devizával szemben is, ami lassan oda vezethet, hogy a nyugat-európai központi bankok kénytelenek lesznek összehangolt intervencióval válaszolni saját devizáik érdekében. -gr-