Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-10 / 289. szám, kedd

HIREK-VELEMENYEK IÚJSZÓI 1991. DECEMBER 10. GORBACSOV HÁBORÚS VESZÉLLYEL FENYEGET A szovjet televízió a tegnapra virradó éjszaka sugározta azt az interjút, amelyet Mihail Gorbacsov adott az Ukrán Televíziónak. Ebben még szovjet elnökként figyelmeztetett arra, kész kihasználni minden rendelkezésére álló eszközt a Szovjetunió szétesésének a megakadályozására. Megismételte korábbi aggodalmait, mondván, a szövetségi szerződés elutasítása, amely egyet jelentene a szövetségi struktúrák végleges szétesésével, anarchiát és káoszt teremtene, összeomlana a gazdaság, nemzetiségi konfliktusok, területi viták robbannának ki. Fennáll a veszélye annak, hogy ebbe bekapcsolódnának a fegyveres erők bizonyos csoportjai, s ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy aggodalommal tekint a jugoszláv eseményekre. ,,Ne adja Isten, hogy más útra lépjünk, mint a megújított szövetség útjára, amely mély, demokratikus változásokon megy keresztül. "Hozzátette: rendkívüli személyes felelősséget érez a jelenlegi helyzetért, és kész megakadályozni az olyan hibák elkövetését, amelyekre a jövő nemzedékek fizetnének rá. Jelezte, még mindig ,,nagyon sok ösztönző" áll a rendelkezésére, s nem zárta ki, hogy a köztársasági politikusokra való tekintet nélkül közvetlenül a néphez fordul. Gorbacsov szerint az új szövetségi szerződés, amelyet az Államtanács nemrégiben a köztársasági parlamentek elé terjesztett, nem jelent veszélyt a köztársaságok szuverenitására nézve. Úgy vélte, az unió szintjén kellene megoldani a közös védelemmel, gazdasági térséggel, és külpolitikával kapcsolatos kérdéseket. Ezt az interjút megelőzően sugározta a TF 1 francia televízió azt a beszélgetést, amelyet szintén a szovjet államafővel készítettek. Ebben Gorbacsov azt mondotta, hogy a mostani jugoszláv polgárháború csak egy közönséges tréfa ahhoz képest, ami a Szovjetunió szétesése miatt bekövetkezhet. MÁTÓL: ARAB-IZRAELI BÉKETÁRGYALÁSOK Az izraeli delegáció tagjai, akik vasárnap érkeztek Washingtonba a Közel-Keletről szóló béketárgyalásokra, kijelentették, készek előterjeszteni a javaslatot, amely indítványozza a megszállt területeken élő palesztinok autonóm kormányának a megalakítását. Josef Ben Aharon, az izraeli kormányfő hivatalának vezetője elmondta, országának érdeke az előrelépés, s kész megbeszéléseket folytatni az alapvető kérdésekről, valamint a technikai jellegű problémákról. Washingtonban tegnap közölték, Izrael és az arabok megállapodtak abban, hogy a béketárgyalások második fordulóját ma, közép-európai idő szerint 16 órakor kezdik meg a washingtoni külügyminisztérium épületében. Az izraeli hatóságok vasárnap Ciszjordánia és a Gázai övezet egyes területein kijárási tilalmat rendeltek el. Ezt az intézkedést a palesztin felkelés, az ún. Intifada negyedik évfordulójával összefüggésben tették. A tilalom mintegy félmillió embert érint, a többiek szabadon mozoghatnak, Jeruzsálem kivételével izraeli területre is beléphetnek. Jasszer Arafat lefelsőbb palesztin vezető az évforduló alkalmából arra szólította fel a palesztinokat, hogy fokozzák harcukat a cionisták ellen, s azzal vádolta Moszkvát, hogy a közel-keleti tárgyalásokon Izraelt támogatja. A BRESZTI MEGÁLLAPODÁS Az orosz, az ukrán és a belorusz legfelsőbb vezető vasárnapi breszti megállapodásának előszava egyebek között hangsúlyozza, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nemzetközi jogi szubjektumként is, meg geopolitikai realitásként is megszűnt létezni. A hármak demokratikus jogállamok kiépítésére és egymás között olyan kapcsolatok kialakítására törekednek, amelyek egymás szuverenitásának a tiszteletben tartására, az egyenjogúság elvére és a belügyekbe való be nem avatkozásra épülnek. A breszti dokumentum hangsúlyozza: a barátság és a kölcsönösen előnyös együttműködés elmélyítése megfelel a résztvevő államok és nemzetek létérdekeinek, erősíti a békét és a biztonságot. A közösségről szóló megállapodás nyitott, bármikor csatlakozhatnak hozzá a volt Szovjetunió tagköztársaságai és más államok is, amelyek egyetértenek ennek az okmánynak a céljaival és elveivel. A közösség koordinációs szerveinek központja a belorusz főváros, Minszk lesz. A három szláv állam tiszteletben kívánja tartani a olyan alapvető nemzetközi dokumentumokat, mint az ENSZ Alapokmánya, a helsinki Záróokmány, s kötelezettséget vállalnak arra, hogy megtartják az emberi jogok védelmével, valamint a nemzetek jogaival összefüggő nemzetközi normákat. Oroszország, Ukrajna és Belorusszia állampolgáraik számára - nemzetiségre való tekintet nélkül - biztosítják az azonos jogokat és szabadságjogokat s hozzájárulnak a nemzeti kisebbségek védelméhez, a kisebbségek kulturális, nyelvi és vallási sajátosságainak fejlesztéséhez. A breszti megállapodás további külön dokumentumok megkötését feltételezi a politika, a gazdaság, a kultúra, a művelődés, környezetvédelem, a tudományok stb. terén. Az aláírók megerősítették, kölcsönösen tiszteletben tartják egymás területi egységét, a határok sérthetetlenségét, azzal, hogy a határokat nyitva akarják tartani a lakosság szabad mozgásának biztosítása érdekében. Készek együttműködni a nemzetközi béke és biztonság érdekében, a hadikiadások csökkentésére és a leszerelésre vonatkozó szerződések teljesítéséért. Síkraszállnak az atomfegyverek felszámolásáért és a nemzetközi ellenőrzés melletti teljes leszerelésért. Kölcsönösen tiszteletben tartják egymás azon erőfeszítéseit, amelyekkel el akarják nyerni az atomfegyvermentes övezet és a semleges állam státusát. Oroszország, Ukrajna és Belorusszia megállapodott az egységes katonai-stratégiai térség keretén belül közös hadvezetésben és az atomfegyverek közös ellenőrzésében. össze kívánják hangolni külpolitikai tevékenységüket, együttműködnek a közös gazdasági térség, valamint az európai és eurázsiai piac megteremtésében, a vám- és migrációs politikában, a közlekedési és távközlési rendszerek fejlesztésében, a környezetvédelemben, valamint. a szervezett bűnözés elleni harcban. A breszti értekezlet résztvevői a dokumentumban megkülönböztetett figyelmet szenteltek a csernobili katasztrófának, s egyetértettek abban, hogy a következmények felszámolása érdekében különmegállapodást fognak aláírni. A dokumentum kimondja, hogy a megállapodás aláírásának pillanatától a három szláv állam területén érvénytelennek tekintik harmadik országok - beleértve a volt Szovjetuniót is - törvényeit és normáit. Az egykori Szovjetunió szerveinek tevékenységét beszüntetik. Az új szövetség tagjai egyidejűleg mindenkit biztosítanak arról, hogy garanciát vállalnak mindazon kötelezettségek teljesítéséért, amelyek a volt Szovjetunió által aláírt szerződésekből rájuk hárulnak. Vasárnap, a breszti találkozó végén a hármak nyilatkozatot fogadtak el a gazdaságpolitika koordinálásáról is. Ebben leszögezik: tartózkodnak minden olyan lépéstől, amelyekkel károsíthatnák egymás érdekeit, összehangolt radikális gazdasági reformokat kívánnak végrehajtani, a teljes értékű piaci mechanizmusok kialakítása érdekében. Az egymás közötti elszámolást rubelben fogják végezni. A nyilatkozat nem zárja ki az önálló nemzeti valuták létrehozását, de a mostani dokumentum értelmében olyan különmegáilapodásokhoz kötik, amelyek szavatolják az aláíró felek gazdasági érdekeinek tiszteletben tartását. Oroszország, Ukrajna és Belorusszia megállapodott abban, összehangoltan fognak törekedni a köztársasági költségvetési hiányok csökkentésére, az árak liberalizálására, és a lakosság szociális védelmére. Egy harmadik dokumentumot is aláírtak Bresztben, ebben Oroszország, Ukrajna, és Belorusszia aggodalmának ad hangot a moldáviai helyzet alakulása miatt. Meggyőződésünk, hogy a vitás kérdéseket - beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását is - békés úton kell megoldani, s felszólították a Moldáviában szemben álló feleket, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz. A PROGflESSON állami vállalat Dunaszerdahelyen (Muzeum utca 231/6) azonnal! belépésseľfelve^:: - termelési igazgatóhelyettest - kereskedelmi igazgatóhelyettest - kereskedelmi dolgozót igazgatóiiroda-vezetőt -felsőfokú végzettség, elektronikai szak, többéves gyakorlat; - közgazdasági főiskolai végzettség, többéves gyakorlat, a rié-> met- vagy angolnyelv-tudás előnyt jelent; - főiskolai végzettség, közgazdasági vagy külkereskedelmi szak, külkereskedelmi gyakorlat, angol- vagy németnyelv-tudás; -főiskolai végzettség, többéves szakmai gyakorlat, a németvagy angolnyelv-tudás előny. Érdeklődni személyesen az igazgatói titkárságon lehet " vagy a 270 Öl*03ras telefonszámon, -^fes©! UP-1530 I

gazából nem is vasárnap Bresztben, hanem már szombaton Minszkben eltemették az uniót. Sztanyiszlav Suskevics belorusz parlamenti elnökkel közösen megtartott sajtóértekezletén a hármas csúcstalálkozó feladataira utalva Jelcin kijelentette: „Nagyon komolyan meg kell vitatnunk, milyen Unióba lépünk be, milyen szerződést írunk alá. Olyan álláspontot kell kidolgozni, hogy a mi három szláv államunk semmi esetre se váljon el." Meggyőződésem szerint a volt unió és a tervezett új is ebben a pillanatban kapta meg a kegyelemdöfést. Gorbacsov, az örök optimista persze még mindig reménykedett, gyakorlatilag ugyanebben az időben amerikai üzletemberek előtt azt bizonygatta, a három elnök nagyon fontos dolgokról fog dönteni, olyanokról, amelyek meghatározóak lesznek az államszövetség szempontjából. Ebben nem is tévedett. Csakhogy Bresztben végül nem a volt szovjet közösség megújításáról, hanem végleges felszámolásáról született döntés. így látom még akkor is, ha a hármasszövetség az egykori Szovjetunió területének és lakosságának háromnegyedét egyesíti. Ám - a függetlenné vált három balti államot nem számítva - kirekeszt kilenc köztársaságot. Mert nem szlávok. A breszti egyezség ugyan tartalmaz egy kitételt, mely szerint ez egy nyitott államszövetség, bárki csatlakozhat hozzá - de akar-e ilyen körülmények között? A többiek már eddig is tartottak a nagyorosz tendenciáktól, Jelcin időnként rosszul leplezett nacionalizmusától. Most itt a bizonyíték, hogy nem alaptalanul. Hiszen nyomban, amint elhangzott a „szláv szövetség" elnevezés. Nem értem, milyen példa lebeg Jelcin, Kravcsuk és Suskevics szeme előtt? Csehszlovákiáé vagy Jugoszláviáé? Merthogy ez a két szövetségi szláv állam található csak a térképen. Az más kérdés, hogy meddig. Talán Csehszlovákia sorsát irigyelték meg, ahol hosszú hónapok BORSÓ A BRESZTI FALRA az Oroszországi Föderációt úgy, ahogy van, orosznak, illetve szlávnak minősítette, pedig 147 millió lakosa közül 35 millió nem orosz, hanem több mint száz nemzetiséghez tartozik. Ez Jelcin számára elhanyagolhatónak tűnik, pedig például hogy aggódott a Litvániában élő 350 ezer oroszért! Ám aggódjon - ezt csak helyeselni lehet. Mindaddig, amíg nem feledkezik meg a saját köztársasága területén élő kisebbségek jogairól, megalapozott követeléseiről. De most mintha megfeledkezett volna. Hasonlóan Ukrajna is, amelynek területén nemcsak szlávok élnek. Irtózom minden kizárólagosságtól, legyen faji, világnézeti vagy éppen nemzetiségi. Ezért kaptam fel a fejem óta a „nemzeti" erők kenyér helyett is a szuverenitás fontosságával etetik az embereket! Vagy nem elég tanulságos számukra Jugoszlávia esete a szláv testvériséggel? Mi késztette a frissen megválasztott ukrán államfőt arra, hogy öt nap alatt megfeledkezzen az Oroszországi Föderáció területi igényeiről Ukrajnával szemben? S mi történt a belorusz vezetéssel, amely eddig az új szövetségi szerződés híve volt? Mi lehet az, amivel Jelcin ilyen könnyen partnereket szerzett? Csak nem az erő? Gorbacsov, persze, még mindig próbálkozik. De - attól tartok - ez már csak falra hányt borsó, ami lepereg és maga alá temeti őt. A breszti megállapodásban egy szó nincs a szövetségi államfői tisztségről. Még Breszt előtt, a bevezetőben említett sajtóértekezleten Jelcin azt mondta: „Most nincs idő a területi kérdések tisztázására, most keresni kell az együttműködés lehetőségeit, meg kell határozni a helyzet javításának módját." Ami, szerintem, úgy is érthető, hogy egyszer majd a területi problémák is terítékre kerülnek. Most, persze, az is csak borsó a breszti falra, ha bárki megpróbálja rádöbbenteni a szovjet-szláv hármakat lépésük veszélyeire. Azt hiszem, nem sok szimpátiára számíthatnak az -Egyesült Államok, de Nyugat-Európa részéről sem. Számukra ugyanis sokkal rokonszenvesebb Gorbacsov kétségbeesett törekvése az unió megmentésére, mint Jelcin és társai nemzetállama. Egy dolog miatt mégis bízhatnak abban, hogy a Nyugat tárgyalni fog velük: atomfegyverek vannak a területükön. Csakhogy Ukrajna és Belorusszia atommentes övezetté szeretne válni. Bizonyos feltételek mellett a negyedik érintett köztársaság, Kazahsztán is lemondana a területén lévő nukleáris arzenálról. S akkor valamennyi Oroszországé lesz. Netán Jelcin éppen ezt akarja elérni? Talán ekkor fog eljönni az az idő, amikor majd tárgyalni lehet a területi kérdésekről? GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN N

em kis megdöbbenést okozott a magyar repülőtéri biztonsági szolgálatnak, amikor szombat éjszaka rájöttek, hogy a Chilében feladott és repülőgépen érkezett „egészségügyi" szállítmány nem karitatív célokat szolgál. Az ellenőrzés során ugyanis kiderült, hogy a ládákba nem kötszereket és gyógyszereket, hanem fegyvereket „vattázott" be a feladó. A biztonsági szervek 11 tonnányi, sok millió dollár értékű kézi indítású rakétákat találtak - tájékoztatott tegnap a Népszava című napilap. A rendőri szervek az illegális fegyverszállítással kapcsolatban hét gyanúsítottat vettek őrizetbe, többségük németül beszél. A rakétaszállítmányt Jugoszlávián át kellett volna a „célállomásra" eljuttatni, tájékoztatott a lap. T

egnap közölte a japán Export-import Bank, hogy 200 millió dolláros kölcsönről szóló megállapodást írt alá Csehszlovákiával. A bankot állami eszközökből finanszírozzák, s a kölcsönt annak a támogatásnak a keretében nyújtja hazánknak, amelyre Japán a fejlett ipari államok tavaly júliusi houstoni csúcsértekezletén tett ígéretet. A megállapodást csehszlovák részről Jan Winkelhöfer nagykövet írta alá - tájékoztatott a Kjodó hírügynökség. J

ohannesburg néger elővárosában, Sowetóban 17 személy vesztette életét és további 13 megsebesült a politikailag motivált összecsapásokban, amelyek az Inkatha mozgalom híveinek nagygyűlése után robbantak ki. Erről tegnap tájékoztattak rendőri források. Buthelezi, az Inkatha mozgalom elnöke kb. 20 ezres tömeg előtt azzal fenyegetőzött, hogy bojkottálni fogják a küszöbönálló kerekasztal-tárgyalásokat Dél-Afrika új alkotmányáról és az ország jövőbeli politikai elrendezéséről. L

ondon számára teljesen elfogadhatatlan, hogy Líbiában tartsák meg annak a két líbiai állampolgárnak a bírósági perét, akiket a PanAm légitársaság repülőgépe ellen, a skóciai Lockerbie felett elkövetett merénylettel gyanúsítják. A brit külügyi szóvivő így reagált a vasárnapi líbiai ajánlatra. Mint mondotta, a brit álláspont változatlan, London igazságos és pártatlan bíróságot akar, a pert vagy Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban kellene megtartani. A szóvivő ezzel összefüggésben ismét kérte a háziőrizetben levő két gyanúsított kiadatását. B

ulgáriában a január 12-re kiírt első közvetlen elnökválasztásokra öszszesen 25 páros jelöltette magát az államfői és az alelnöki tisztségre. Szófiai megfigyelők szerint a legnagyobb esélye Zseljo Zselev eddigi elnöknek és Blaga Dimitrova költőnőnek van, ők a kormányzó Demokratikus Erők Szövetségét képviselik. Komoly ellenfeleik Dimitar Popov, volt kormányfő és Hriszto Gencsev, akiket a Bolgár Nemzeti Demokratikus Párt és több más nacionalista színezetű formáció javasolt. A második legnagyobb politikai erő, a Bolgár Szocialista Párt csendes támogatását valószínűleg Velko Valkanov és Rumen Vodenicsarov szerzi meg, akik a nemzetiségi és az etnikai kérdésekre helyezik a hangsúlyt. Hivatalosan csak három nap múlva kezdődik a választási kampány, ám Szófiában már vasárnap nagygyűlést tartott a DESZ. S

an Salvadorban vasárnap több tízezren vettek részt azon a békefelvonuláson, amelyet jobboldali politikai pártok szerveztek. Armando Calderón Sol polgármester, a kormányzó ARENA párt elnöke, aki szintén jelen volt a tüntetésen, kijelentette, a felvonulás is bizonyítja, hogy a lakosság a béke után vágyik. A résztvevők a hadsereget ünnepelték és tiltakoztak a bárminemű külföldi intervenció ellen. I

melda Marcos, a Fülöp-szigetek egykori diktátorának özvegye tegnap először állt bíróság előtt. Több tucat bűntett elkövetésével vádolják, s ezekért összesen 400 év szabadságvesztésre ítélhetik. A tegnapi tárgyaláson az adócsalással kapcsolatos vádakat terjesztették elő, ezeket Imelda sorra visszautasította. Az egykori first lady nem egészen hat évvel ezelőtt, férjével együtt távozott hazájából, a manilai kormány pedig engedélyezte az özvegy visszatérését a Fülöp-szigetekre, hogy bíróság elé állíthassa. M

oldáviában vasárnap Mircea Snegurt választották meg a köztársaság elnökének. Ő volt az egyedüli jelölt, a szavazatoknak a 98,2 százalékát szerezte meg - közölte tegnap a központi választási bizottság elnöke.