Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-27 / 301. szám, péntek

1991. DECEMBER 27. KORLATOK KÖZÖTT MARAD A BÉREZÉS (Folytatás az 1. oldalról) zölte, ugyanakkor érdekeiből adódóan és külkapcsolatai lehetőségeihez mérten minden bizonnyal elsősorban európai köztársaságaihoz fűzik majd szorosabb szálak, így valószínűleg Ukrajnához is. Gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a miniszterelnök a bérszabályozásról hozott döntést részletezte. Kabinetje azért értett egyet a szövetségi törvényjavaslattal, mert a kialakult vita után olyan vélemény kerekedett felül, amely az inflációs spirál beindulásának megelőzését tartja fontosnak. Mellette szóló érv volt az is, hogy az idén sem merítettük ki teljesen a törvény adta (a nagyobb elvonások nélküli) béremelés lehetőségeit. Ezzel szemben a szakszervezetek és a munkaadók ellenzik az általános bérszabályozást, s azt állítják, a bérekhez csak az inflációs spirál felpörgetése után keliene hozzányúlni. Végül is a kormány arra voksolt, hogy a 150-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek mentesüljenek a bérszabályozástól, az ennél nagyobb vállalatok bérkerete azonban korlátok között mozogjon, s az ideihez viszonyított növekedése ne léphesse túl az 5 százalékot. (j. mészáros) BOMBAKRÁTER FERIHEGYEN BUDAPEST TRANZITÁLLOMÁS MARAD Mindmáig ismeretlen, magát palesztinnek mondó szervezet terroristái 23-án reggel megkíséreltek felrobbantani egy oroszországi zsidó kivándorlókat szállító autóbuszt a ferihegyi repülőtér közelében. A mázsányi robbanóanyagot rejtő Fiat Tipót a ceglédi vasútvonal és a repülőtéri gyorsforgalmi út közé állították le. A terroristák a sínek túloldalán parkoló fekete Golfjukból figyelték, mikor ér a jól védett, pestszentlőrinci volt szovjet laktanyában berendezett tranzitszállásról a repülőtérre tartó Ikarusz a Tipóhoz, és akkor megnyomták a gombot... A merénylők egy másodperccel elkéstek: a detonáció inkább a buszt kísérő rendőrségi Ladát érte. A rendőrök súlyosan, az autóbuszban hátul ülő négy utas könnyebben megsérült. A pokolgép erejére jellemző, hogy a Tipótól 200 méterre álló családi házak teteje is megrongálódott, tokostul szakadtak ki az ajtók, ablakok. A merénylet után megszigorították a határellenőrzést, a budapesti közlekedési csomópontokon géppisztolyos rendőrök keresik a szemtanúk megfigyelte bérelt Golfot és annak egyik kreolbőrű utasát. Antall József kormányfő még hétfőn egyértelművé tette, Magyarország nem enged a zsarolásnak - azaz Budapest továbbra is az Izraelbe készülő oroszországi zsidók tranzitállomása lesz. David Kraus, Izrael budapesti nagykövete szerint a magyar hatóságok minden tőlük elvárható biztonsági intézkedést megtettek, hogy 1989-től - az ismétlődő fenyegetések ellenére - 160 ezer ember Budapesten keresztül jusson el Moszkvából Tel Avivba. V. PAJZS GÁBOR, Budapest VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVENYBEN: 1991. december 27-től Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol fon? 52,72 53,51 Francia frank 5,42 5,50 Német márka 18,54 18,82 Olasz líra (1000) 24,45 24,81 Osztrák schilling 2,63 2,66 Svájci frank 20,86 21,18 USA-dollár 28,17 18.59 ÚJ SZÓ— A KORMÁNY CSAK AZ ÉLETKÉPES VÁLLALATOKAT TÁMOGATJA HÍREK - VÉLEMÉNYEK A VILÁG GORBACSOVOT MÉLTATJA A szövetségi kormány legutóbbi, hétfői ülésén állást foglalt a Cseh és a Szlovák Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának a bérfejlesztéssel és a foglalkozáspolitikával összefüggő javaslataival kapcsolatban. A reálbércsökkenés következményeinek enyhítése terén a kormány abból indul ki - áll az ülésről kiadott nyilatkozatban -, hogy a jövő évben a létfenntartási költségek növekedésének arányában lehessen emelni az átlagbéreket. A szakszervezetek, mint ismeretes, a reálbércsökkenés megakadályozását, az élelmiszeripari termékek árának központi meghatározását, a magánvállalkozók adóellenőrzésének objektivizálását, a piaci ellátás javítását, az állami lakások lakbérének befagyasztását javasolták. A foglalkoztatással kapcsolatban a kormány azoknak a vállalatoknak fog támogatást nyújtani, amelyek a piacgazdaság feltételei között is életképeseknek bizonyulnak. Hangsúlyt kíván helyezni a munkahivatalok hálózatának kiépítésére, megkezdi az Európai Közösségek által is támogatott kisvállalkozói fejlesztési program megvalósítását, és a jövőben exporttámogató intézkedések sorozatát kívánja meghozni. A kormány részletesen áttanulmányozta a szakszervezetek javaslatait, és arra a megállapításra jutott, hogy ezek jelentős részét már jogszabályok szabályozzák, illetve tárgyát képezik a hamarosan a törvényhozás elé kerülő törvénytervezeteknek. Több kérdés a nemzeti kormányok, illetve a vállalatok hatáskörébe tartozik, de vannak olyan kérdések is, amelyeket nem lehet megvalósítani, mert nincsenek kellőképpen megindokolva és ellentétben állnak a gazdaság transzformálásának alapelveivel. A kormány jóváhagyta az állami energiagazdálkodás alapelveit, valamint azt a kormányrendelet-tervezetet is, amely az éjszakai és az egészségre káros munkát végzők bérét szabályozza. HAVEL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Václav Havel üdvözölte a 11 köztársaság Alma-Atai-i megállapodását. Az elnöki hivatal által kiadott közleményben reményét fejezte ki, hogy ez a lépés a kolonialista birodalom demokratikus, békés úton történő feloszlatásának példája lesz. Václav Havel hétfőn megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját is. Ezen főleg az általa beterjesztett választási törvényjavaslatról beszélt. A köztársasági elnök szerint javaslata jobb a képviselők által beterjesztett indítványnál, mivel kombinálja az arányos választási rendszert a többségivel. A Havel-javaslat szerint az ország kétszáz választási körzetre lenne felosztva. Ezekben minden párt csak egy jelöltet állíthatna. Az első fordulóból azok kerülnének a Szövetségi Gyűlésbe, akik a szavazatok több mint felét megszerezték. A második fordulóból pedig azok, akik a szavazatok legalább 41 százalékát. A szavazatszámlálók ezt követően kimutatnák, hogy melyik párt mennyi szavazatot kapott. A még üres képviselői székeket arányos módon osztanák el a pártok között. VÁLTOZÁSOK A KLUBBAN LEMONDOTT DURAY MIKLÓS • LESZNEK-E NÉPPÁRTOSOK? Mint arról az Új Szó olvasóit már tájékoztattuk, problémák vannak a Szövetségi Gyűlés Együttélés-MKDM parlamenti klubjával. A legutóbbi, majdnem konfliktushoz vezető epizód a 19. együttes ülésen történt, amikor Vladislav Niedoba a klub nevében elmondott felszólalását Magyar Ferenc kemény kritikája követte, mert szerinte Együttélés klub nincs a parlamentben, csak MKDM-Együttélés. Hogyan tekintenek e gondokra a politikai mozgalmak vezetői? BUGÁR BÉLA a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke: - A Niedoba-Magyar konfliktusról nem nyilatkozom, ez a klub belső ügye, én pedig nem vagyok tagja. Ami a probléma egészét illeti, zűrös ügyek, konfliktusok, nézeteltérések minden klubban vannak, hiszen az egyes törvényekre más-más szempontból tekintenek a képviselők, a véleményeket nem lehet uniformizálni. Az Együttélés-MKDM vita akkor kezdődött, amikor a szavazatszámlálás utáni pozsonyi egyezményünket, mely szerint Prágában az MKDM állít klubelnököt, nem tartották be, a képviselők Duray Miklóst választották elnöknek. Ez még rendben lett volna, a határozatot el is fogadtuk, sokkal nagyobb bajok voltak viszont az április 13-i, galántai közgyűlésünket követően. Ezen a közgyűlésen, akkor pontosan megfogalmazott okoknál fogva a több mint száz küldött (nem az elnökség) kizárta az MKDM-ből Szőcs Ferencet, Magyar Ferencet, Novitzky Bélát és Varga Olivért. Felszólítottuk őket arra is, hogy amennyiben nem mondanak le parlamenti mandátumukról, független képviselőkként dolgozzanak tovább a magyarság érdekében. A parlamenti klub nem volt hajlandó elfogadni közgyűlésünk határozatát és a Szövetségi Gyűlés elnöksége éppen ekkor jegyezte be újra az egyes klubokat. Jeleztük Duray Miklósnak, hogy amennyiben a négy kizárt képviselő részt vesz a klub munkájában, Vincze Dániel képviselőtársammal nem tudjuk a klubtagságot vállalni. Arra a kompromisszumra még hajlandóak lettünk volna, hogy egy klubban dolgozzunk, ha négy képviselőtársunk függetlenként lesz tagja, de ez sem történt meg. Hozzátenném, kivizsgálás után a BM is elismerte a közgyűlés határozatát és bírósági úton sem sikerült semmissé nyilvánítani azt. Egyébként a pozsonyi parlamentben az együttműködés kiváló, csak irigyelni tudom őket. - A választók viszont az egészből azt látják, hogy veszekedés, széthúzás van. - Sajnos ez így van, pedig örömmel tennénk végre pontot az ügy végére. A közeljövőben pedig biztos kiderül, hogy az MKDM-ből kizárt négy képviselő esetleg a Néppárt tagjává válik-e, akkor viszont független képviselőként dolgozhatnak csak a klubban. DURAY MIKLÓS, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke: - A legutóbbi félreértés nem konfliktus volt, hanem Niedoba klubtárs elfelejtette megemlíteni az MKDM-et, csupán erről volt szó. A klubbéli problémák kezdettől megvannak, mindjárt az elején néhány képviselő - elsősorban az akkor még mandátumát élvező Rajczy László - megtett mindent annak érdekében, hogy ne engem válasszanak klubelnöknek. Akkor azonban 11:1 arányban a klub így döntött. A klub folyamatosan működik, egy kis intermezzóval: a házszabály módosítása értelmében kora tavasszal újjá kellett alakítani a klubokat. Ekkor Bugár Béla képviselőtársunk, az MKDM elnöke megtiltotta az MKDM képviselőinek, hogy belépjenek, ezt a galántai közgyűlés eredményeitől tette függővé. A galántai közgyűlésen történt meg az, hogy négy képviselőt kizártak az MKDM-ből - annak ellenére, hogy alapszervezeteik továbbra is tagnak tekintették őket. A konfliktusok ekkor kezdődtek igazán; Bugár Béla kijelentette, hogy ha a négy képviselő tagja lesz a klubnak, nem hajlandó belépni, illetve csak akkor, ha függetlenné nyilvánítják magukat. A választási törvény értelmében viszont senkinek sem áll jogában rákényszeríteni a képviselőt, hogy önszántán kívül pártállást változtasson. Ők négyen a 12-es listán kerültek be legitim módon a parlamentbe s legfeljebb azt tagadhatják meg tőlük, hogy a mozgalom nevében lépjenek föl. A problémát megpróbáltuk áthidalni, nem sikerült, s mikor határidőhöz jutottunk, mást nem tehettünk, bejegyeztettük a Coexistencia parlamenti klubot, ezután Írásban kértük föl az MKDM képviselőit, hogy újítsuk meg aklub munkáját, de a négy kizárt képviselőn kívül nem reagáltak. A klub újra az Együttélés-MKDM nevet vette föl, Bugár Béla és Vincze Dániel nem léptek be, mert szerintük jogtalanul használjuk az MKDM nevét. Ez a kritika talán jogos, a négy képviselőn múlik most, hogy önszántukból függetlenné válnak-e vagy sem. Ha nem jön létre konszenzus ez ügyben, a klub nevét nem változtathatjuk meg. LOVÁSZ ATTILA A szerkesztőség ezt a témát lezártnak tekinti. (Folytatás az 1. oldalról) a tegnapra virradó éjszaka beszédet mondott az amerikai televízióban. Üdvözölte az egykori Szovjetunióban végbement változásokat, ugyanakkor nagyra értékelte Mihail Gorbacsov szerepét azokban a változásokban, amelyek az utóbbi években a Szovjetunióban végbementek. Egyébként a Szovjetunió szétesését a kommunista veszély felett aratott győzelemként, a konfrontáció időszakának végeként jellemezte. Köszönetet mondott Gorbacsovnak azért, amit a világbékéért tett, a bátorságáért és képességeiért, amelyek révén a szabadság és a demokrácia felé vezette a szovjet társadalmat. Bejelentette: Washington azonnal független államként ismeri el Oroszországot, és a Szovjetunió jogutódjának tekinti a nemzetközi intézményekben. Elismeréssel szólt arról, hogy az új Független Államok Közössége gondosan kívánja ellenőrizni az atomfegyvereket az átmeneti időszakban. Közölte még, az USA diplomáciai elismerésben részesíti Kazahsztánt, Kirgiziát, Belorussziát, Örményországot, Ukrajnát és Azerbajdzsánt azzal, hogy támogatni fogja ENSZ-tagságukat is. A hat másik köztársaságot is elismeri, de csak akkor veszi fel velük a diplomáciai kapcsolatokat, ha ezekben a fejlődés szintén a demokrácia és piacgazdasáq irányába fog hatni. Bush méltatta Oroszország „merész elnökének", Borisz Jelcinnek a szerepét is, hangsúlyozva, az USA támogatja Jelcinnek a piacgazdaság bevezetését célzó igyekezetét. Washington egyetért azzal is, hogy Oroszország vegye át a Szovjetunió helyét a Biztonsági Tanácsban. Még néhány mondat erejéig maradjunk Gorbacsovnál. Közvetlenül lemondása után exkluzív interjút adott a CNN-nek, s kijelentette, nem kíván félrehúzódni, nem akar elbújni. Ellenkezőleg, a jövőben is szerepet kíván játszani országának politikai életében, s azt sem tartotta kizártnak, hogy egyszer ismét visszatérhet valamilyen vezető tisztségbe. Az elkövetkező hónapokban pihenni akar, majd később aktívan hozzá kíván járulni az egyes köztársaságok együttműködéséhez. Közben hírek tucatjai láttak napvilágot arról, hogy nagy nyugati egyetemek milyen állásokat ajánlottak fel Gorbacsovnak, illetve mennyit kínálnak neki egy-egy előadásért. De mire számíthat otthon az exelnök? Állítólag Jelcin tájékoztatott arról, hogy élete végéig havi 4000 rubeles nyugdíjat kap (turistaárfolyamon 40 dollárt), továbbá 20 testőr áll a rendelkezésére (állítólag 200-at szeretett volna) és két gépkocsi is szolgálja majd a kényelmét. Állami lakásban fog lakni, s igényt tarthat egy villára is, de nem arra, amelyben eddig lakott. A TASZSZ jelentette: a televíziós beszéd után Gorbacsov aláírta azt a különrendeletet, amellyel lemondott a szovjet fegyveres erök főparancsnoki tisztéről is. A szétesett Szovjetunió nukleáris arzenálja feletti ellenőrzést ugyanabban a pillanatban Borisz Jelcin vette át. A szovjet atomgomb átadásának technikai lebonyolításánál jelen volt Jevgenyij Saposnyikov marsall, a volt Szovjetunió védelmi minisztere is. Viszont az RIA orosz és az Interfax független hírügynökség tegnap egybehangzóan azt közölte, hogy Gorbacsov az atomfegyverek feletti ellenőrzést Saposnyikovnak adta át, akit az Alma Ata-i csúcson a fegyveres erök ideiglenes főparancsnokává neveztek ki. E két hírügynökség arról számolt be, hogy eredetileg tényleg Jelcinnek kellett volna átadni az atomgombot, de az orosz elnök nem ment el a kremlbeli találkozóra, s állítólag azt javasolta Gorbacsovnak, hogy másutt üljenek össze. Arról nem érkezett hír, hogy Jelcin miért maradt távol. Hírek tucatjait kopogták tegnap a telexgépek arról, hogy ki mindenki ismerte el eddig Oroszországot. Csak néhány példa: az Európai Közösségek, Olaszország, Nagy-Britannia, Németország. Bonn ugyanakkor Ukrajnát is elismerte, amely kinyilvánította: elfogadja azokat a feltételeket, amelyekhez az Európai Közösségek köti az új államok elismerését. Bonn a kijevi német főkonzulátust a nagykövetség rangjára kívánja emelni. A világ vezető politikusai az elismerés hangján szóltak Gorbacsov szerepéről, többen a huszadik század egyik legkiemelkedőbb személyiségének nevezték. Egyedül Kína vádolja azzal Gorbacsovot, hogy ő a felelős a Szovjetunió széteséséért. Erről a Reuter számolt be az Új Kína hírügynökségre hivatkozva. Václav Havel csehszlovák államfő tegnap táviratot küldött Mihail Gorbacsovnak, s ebben köszönetet mondott neki, amiért a volt Szovjetunióban a demokratizálás politikáját és a peresztrojkát juttatta érvényre. Havel szerint Gorbacsov ezzel Csehszlovákiának és Közép-Európa más országainak is segítséget nyújtott ahhoz, hogy ismét elnyerjék szabadságukat, szuverenitásukat és függetlenségüket. KARÁCSONY AZ ÓVÓHELYEKEN (Folytatás az 1. oldalról) ként mindkettő az utóbbi napokban kiáltotta ki - egyoldalúan - függetlenségét. Vlagyiszlav Jovanovics szerb külügyminiszter a holland diplomácia vezetőjéhez intézett levelében azt hangsúlyozta, hogy Szerbia nem folyamodik elismeréséért az EK-hoz, mert nem érdeke Jugoszlávia szétverése. Megfigyelők ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy Szerbiának főleg Bosznia-Hercegovina kérése nem tetszik, Belgrád ezt indokolatlannak és törvénytelennek tartja. Hónapok óta beszélünk arról, milyen katasztrofális következményekkel járna az egész Balkánra nézve, ha a háború átterjedne Bosznia-Hercegovinára is. A köztársaság elnöke, Alija Izetbegovic meglepő nyilatkozatot adott a Turkiye török napilapnak.,, Ha a jugoszláv hadsereg támadást indít Bosznia-Hercegovina ellen azzal a céllal, hogy megakadályozza a köztársaság függetlenné válását, akkor a szarajevói kormány segítségül fogja hívni a barátait, például a török hadsereget" - mondotta. Mint ismeretes, Bosznia-Hercegovina népességének csaknem a felét a muzulmánok alkoják, s ezért mondta Izetbegovic: ha a jugoszláv hadsereg megtámadja Szarejevót, akkor szétzúzzák, mert a muzulmán nép minden erejével szembeszáll a támadókkal. Németország hétfőn hivatalosan is elismerte Szlovénia és Horvátország függetlenségét. Erről Ljubljanában és Zágrábban a német főkonzulok hivatalosan tájékoztatták az illetékeseket, akiknek átadták Richard von Weizsäcker német elnök levelét. A diplomáciai kapcsolatokat Bonn viszont csak január 15-től kezdődően veszi fel mindkét köztársasággal, s attól a napól fogva a ljubljanai és a zágrábi főkonzulátusok nagykövetségként fognak működni. A CSECSENEK MEGSEGÍTIK GAMSZAHURDIÁT SÚLYOS HARCOK TBILISZIBEN Jugoszláviához hasonlóan Grúziában is fegyveres harc folyt a karácsonyi ünnepek alatt. Tbilisziben egy héttel ezelőtt robbantak ki az összecsapások a Zviad Gamszahurdia elnökhöz hü erők és az ellenzék oldalára állt nemzeti gárda között. A halálos áldozatok számáról eltérő adatok láttak napvilágot, néhány forrás ötvenről, mások pedig több mint száz halottról beszélnek. Tegnap délután kaptuk a hírt arról, hogy Gamszahurdiának sikerült egy ideiglenes tüzszünetet elérnie. Erről a Reuter számolt be, hozzátéve, hogy a fegyvernyugvásnak kellene lehetővé tenni a sebesültek elszállítását az ellenzéki fegyveresek által körülzárt parlament épületéből. Egyébként maga Gamszahurdia is ebben az épületben tartózkodik. Miután a nemzeti gárda alakulatai több napon át tankokkal és ágyúkkal lőtték a parlament épületét, Gamszahurdia a Reuter tudósítójának telefonon elmondta, hogy az épületben kritikussá vált a helyzet. A védők inkább csak könnyüfegyverzettel vannak ellátva, kevés az élelmiszer, a gyógyszer és a kötszer is. Az elnök felkérte az egészségügyi minisztériumot, kezdjen tárgyalásokat az ellenzéki vezetőkkel arról, hogy engedjék át a barikádokon a mentőautókat. Ugyanakkor még tegnap is azt hangsúlyozta, nem tesz eleget az ellenzék követelésének és nem mond le. Hírügynökségi jelentések szerint a grúz fővárost csaknem teljesen elvágták a külvilágtól. Megszakadtak a nemzetközi távíró- és telefonvonalak, s nem közvetítik a moszkvai rádió és televízió adásait "sem. Tbiliszi repülőterét lezárták. Az egyedüli kapcsolatot a külfölddel csupán egy többcsillagos szállodából lehet fenntartani, ott azonban dollárral kell fizetni minden telefonhívást. Az esti órákban érkezett hírek szerint Gamszahurdia köztársaságon kívüli fegyveres erőket hívott segítségül. Ezt Tengiz Kitovani, a nemzeti gárda parancsnoka közölte. Állítása szerint Csecsenföldröl érkeztek fegyveresek Gamszahurdia megsegítésére, s néhány alakulatuk már behatolt a fővárosba. Gamszahurdia ugyanis néhány héttel ezelőtt támogatta az Oroszországtól elszakadni kívánó csecsenek mozgalmát.