Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-21 / 299. szám, szombat

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1991. DECEMBER 19. GEORGE BUSH SAJTÓÉRTEKEZLETE A BIZONYÍTVÁNY MAGYARÁZATA Az amerikai áruk, szolgáltatások jók, minőségiek és konkurenciaké­pesek - mondotta tegnap George Bush karácsony előtti fehér házi sajtóértekezletén. Az amerikai elnök január elején Japánba, Dél-Koreá­ba, Szingapúrba és Ausztráliába lá­togat, s szavait elsősorban azokhoz az amerikaiakhoz intézte, akiket ag­gaszt az USA gazdasági helyzeté­nek alakulása, valamint az, hogy az elnök túl sokat utazik külföldre. Az elnök kijelentette, ázsiai körútja so­rán elsősorban az amerikai export növelését, a nemzetközi biztonság erősítését fogja szorgalmazni. Hangsúlyozta, a volt Szovjetunió egyes köztársaságainak elismerése csupán idő kérdése. Baker külügy­miniszter unióbeli körútját sikeres­nek nevezte, hozzáfűzve, hogy több, a Szovjetunió szétesésével kapcso­latos dolgot is tisztázni kellett. Az egykori szovjet köztársaságok kö­zötti kapcsolatok az illetékes köztár­saságok belügyének tekinthetők, az USA ebbe a folyamatba nem kíván beavatkozni. Az elnök más, Haitival és Kubával kapcsolatos kérdéseket is kapott. Az elsőt illetően leszögezte: Aristide haiti elnököt demokratikusan válasz­tották meg, ezért vissza kell térnie hazájába. Viszont arról, hogy ki lesz ott a kormányfő, a haitiaknak ma­guknak kell dönteniük. A kubai politi­kának a demokrácia és a vallássza­badság irányába tett változásaival összefüggésben várható a szigetor­szágnak nyújtott amerikai segítség explóziója, hiszen az amerikaiak szeretik ezt a szigetet. WASHINGTON VESZTETT Minden említésre méltó eredmény, de nem minden következmény nélkül zárult az arab-izraeli béketárgyalások második fordulója: Washington veszített presztízséből a világ, főleg az arab világ szemében. Amikor a jordán-paiesztin közös küldöttség, valamint a szíriai és a libanoni delegáció Madridban elfogadta tárgyalási helyszínnek Washingtont, abban bíztak, hogy az Egyesült Államok, amely korábbi ígéretének megfelelően keményen és hatékonyan közvetített a békefolyamat beindítása érdeké­ben, hazai pályán talán még többet fog tenni. Az arabok nem is titkolták: azt várják el Bush elnöktől és munkatársaitól, hogy nyomást gyakoroljanak a hajthatatlan Izraelre. Izraelnek - ez köztudott - kezdettől fogva nem fűlt a foga ezekhez a megbeszélésekhez, egészen pontosan a vele szemben támasztott követelésekhez, hogy területeket adjon cserébe a békességért szomszédaival. A Madrid előtti ellentétek óvatossá tették a Samir-kormányt, de végül mégis beleegyezett a washingtoni fordulóba, bízva abban, az erős amerikai zsidó lobby megteszi a magáét, s a választások közeledtével Bushnak nem lesz mindegy, milyen álláspontot képviselnek leggazdagabb potenciális támogatói. „ Végül az lett a sok taktikázásból, hogy minden másképp sült el, mint ahogy eltervezték. A zsidó lobby, természetesen, kiállt az izraeli tárgyaló küldöttség pozíciója mellett, de nem túl vehemensen. Az amerikai zsidó közösséget mostanság mintha jobban érdekelné a gazdasági helyzet romlása, mint Samirék makacskodása. Bush ennek ellenére sem mert kimondottan nyomást gyakorolni az izraeliekre, pedig az arabok ezt sürgették. A Fehér Ház langyos magatartása vezetett végül is a folyosói toporgáshoz ahelyett, hogy a delegációk komolyan nekiültek volna a munkának. Most, persze, mind az izraeliek, mind az arabok Washingtonra haragszanak. Nem komoly azonban ez a harag, hiszen egyvalamiben megállapodtak a küldöttsé­gek: újra találkoznak. Ez nem semmi - mondtuk Madrid után, s mondhatjuk akár most is, de már kevesebb optimizmussal. Másodszorra ez már kevés. Annál is inkább, mert most még zavarosabbak a pozíciók az újabb forduló időpontját és helyszínét illetően. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy január első felében ismét Washingtonban lesznek a találkozók. Ez jó hír Bush számára abból a szempontból, hogy mégsem tekintik őt rossz házigazdának, de egyben gond is, mert másodszorra már igazán illene valami haladást produkálni, mégpedig lehetőleg az ő hozzájárulásával, hogy kiköszörülhesse a mostani csorbát. Van erre remény? Van, de nem túl sok. A Fehér Háznak nyilvánvalóan okoz bizonyos gondokat az is, hogy már nem számíthat a Szovjetunió akár csak szimbolikus társvédnökségére és minimális segítségére sem, mivel a Szovjetunió már nem létezik. Nehezen lesz valami a január elejére Moszkvába tervezett nyitott külügyminiszteri konferenciából is, amelynek megrendezéséről a visszatérő Sevardnadze állapodott meg jó barátjával, James Bakerrel. Már csak azért sem, mert Jelcin csütörtökön egy rendelettel megszüntette a szövetségi külügyminisztériumot, így Sevardnadze néhány hét után ismét távozni kénytelen a nemzetközi politikából. Pedig a békefolyamat elindításakor még az volt az elképzelés, hogy a cukor és az ostor taktikáját alkalmazzák - a szovjetek az arabokkal, az amerikaiak az izraeliekkel szemben, miközben Washington javítja pozícióit az arab világban, Moszkva viszont rendezi kapcsolatait Izraellel. Az elképzelés jó volt, de megvalósíthatatlanná vált, s erről nem Bush tehet, hanem Jelcin. Maradnak a remények, mint már évtizedek óta mindig, ha a Közel-Keletről van szó. S marad izraeli megszállás alatt a Golan, Dél-Libanon, Ciszjordánia és Gáza is. Attól tartok, még elég sokáig. Pedig milyen szép lett volna, ha a Szentföld kap egy kis békét karácsonyra. GÖRFÖL ZSUZSA MA NYÍLIK A CSÚCSTALALKOZO ALMA-ATABAN HÁNY LESZ A BÁBA ÉS MILYEN A GYERMEK? GORBACSOV AGGÓDIK ÉS ÜZENETEKET ÍR Mihail Gorbacsov szövetségi el­nök csütörtökön óva intett az egysé­ges katonai-stratégiai biztonsági rendszer dezintegrálására irányuló próbálkozásoktól, s arra figyelmez­tetett, hogy az új közösség tagálla­mai reális függetlenségének meg­erősítése szempontjából nincs szük­ség a rendkívül bonyolult rendszer megbontására. Többek között ezt tartalmazza az a levél, amelyet Gor­bacsov a ma Alma-Atában kezdődő csúcstalálkozó résztvevőihez cím­zett. Moszkvában közzétették a do­kumentumot, amely ugyancsak tar­talmazza az elnöknek a breszti meg­állapodással kapcsolatos javaslata­it és észrevételeit. Eduard Sevardnadzenek magá­nak kell eldöntenie, hogy dolgozni kíván-e az Oroszországi Föderáció külügyminisztériumában, mondotta Borisz Kolokolov orosz külügymi­niszter-helyettes. Egyben figyel­meztetett rá, hogy a végső szót ebben a kérdésben Borisz Jelcin orosz elnöknek kell kimondania. Ko­lokolov a továbbiakban szólt a meg­szüntetett szövetségi külügyminisz­térium alkalmazottainak sorsáról. Azt mondotta, hogy az „igazi profik ném maradnak munka nélkül". Rómában tegnap Borisz Jelcin olaszországi látogatása keretében az olasz és az orosz külügyminiszter nyilatkozatot írt alá a kölcsönös kap­csolatokról, megállapodást kötöttek a kulturális együttműködésről és ar­ról, hogy az olasz fél segítséget nyújt az orosz hadiipar konverzió­jához. A Szovjetunió szétesésével összefüggésben az ENSZ-ben fon­tos kérdés került napirendre: a szov­jet utódállamok tagsága a világszer­vezetben és a Biztonsági Tanács­ban. Ezzel a problémával kapcsolat­ban mondták el véleményüket az ENSZ-társaság képviselői. Szerin­tük az ENSZ-nek van joga arra, hogy döntsön a jövőbeni tagság for­májáról. A társaság szerint az lenne a legjobb megoldás, ha Oroszor­szág válna a Szovjetunió állami foly­tonosságának hordozójává, s egy­ben átvenné a volt unió nemzetközi kötelezettségeit és jogait, beleértve a tagságot a Biztonsági Tanácsban. A többi szövetségi köztársaság a vi­lágszervezet tagjaivá válna. Borisz Jelcin elnöki rendeletével csütörtökön megalapították az Orosz Föderáció bel- és biztonsági minisztériumát, közölte a Vesztyi hírmagazin azzal, hogy Viktor Ba­rannyikovot, az eddigi orosz bel­ügyminisztert nevezték ki az új tárca élére. Ukrajna területéről már a jövő évben kivonják az összes atomfegy­vert - közölte a köztársaság védelmi minisztériumának képviselője. Kijevi sajtóértekezletén jelen voltak a nuk­leáris leszerelés problémájával fog­lalkozó szemináriumon résztvevő amerikai, orosz, ukrán szakértők is, valamint a szovjet védelmi miniszté­rium képviselői. Mircea Snegur moldován elnök is részt vesz a holnapi Alma-Ata-i találkozón, tájékoztatott csütörtökön este a TASZSZ hírügynökség jól informált kisinyovi forrásokra hivat­kozva. Moldávia eddig nem fejezte ki szándékát, hogy az új közösség tagja kíván lenni. Gavriil Popov moszkvai polgár­mester csütörtökön megerősítette korábbi döntését, hogy lemond tiszt­ségéről. Hivatalát még az év végéig el akarja hagyni. Döntésének oka: nézeteltérésekre került sor Popov és az orosz kormány, illetve a moszkvai tanács között a radikális gazdasági reformok megvalósításának kérdé­sében. ANTALL JÓZSEF LEVELE A SZÖVETSÉGI KORMÁNYHOZ BŐS ÉPÍTÉSE JOGTALAN A magyar kormány szóvivője tegnap sajtótájékoztatón jelentette be: Antall Jó­zsef miniszterelnök levelet intézett a csehszlovák koimányhoz, amelyben közölte: ha nem szüntetik be a munkála­tokat Bősön, Magyarország levonja ebből a szükséges következtetéseket. A vízmű építését illegálisnak és jogtalannak ne­vezte. Leszögezte, ellenkező esetben a magyar kormány kénytelen lesz meg­szakítani a tárgyalásokat, felmondani az 1977-es megállapodást és megtenni a szükséges ellenintézkedéseket. A Duna elterelését Budapest az 1947-es párizsi szerződés megsértésének fogja tekinteni. Ez a szerződés a Duna fő ágának köze­pén jelöli meg a két ország közti határt. NÉHÁNY SORBAN ^X_ütörtökön este Budapesten is­vb meretlen támadók merényletet kíséreltek meg Törökország magyaror­szági nagykövete ellen. A fővárosi rend­őrség tájékoztatása szerint hat lövést adtak le arra a gépkocsira," amelyben a nagyköveten kívül a sofőr és a nagykö­vetség attaséja ült. A támadás során senki sem sebesült meg. J irí Horákot, a Csehszlovák Szociálde­mokrácia elnökét és Valter Komáre­kot, a párt választási főnökét tegnap Bécsben fogadta Heinz Fischer, az oszt­rák parlament nemzeti tanácsának elnö­ke; a szociáldemokrata párt alelnöke, va­lamint Peter Schieder, a parlament külü­gyi bizottságának elnöke. A találkozón Csehszlovákia politikai és gazdasági helyzetének alakulásáról és a Csehszlo­vák Szociáldemokrácia választási esélye­iről volt szó. T egnapra virradó éjszaka kétnapos heves vita után a brit parlament alsó­háza egyetértett az Európai Közösségek állam- és kormányfőinek maastrichti csúcstalálkozóján született eredmények­kel, valamint a brit delegáció magatartá­sával az értekezleten. A 650 képviselő közül 339-en támogatták a Major-kabine­tet, heten szavaztak a kormány európai politikája ellen, további 15 képviselő, köz­tük Margaret Thatcher tartózkodott. John Major miniszterelnök nagyszerűnek ne­vezte a szavazás eredményét. D él-Afrikában tegnap kezdődtek meg a pretoriai kormány és a néger szer­vezetek képviselői közötti tárgyalások az apartheid megszüntetéséről és a külön­böző fajok jogait tiszteletben tartó új alkot­mány jóváhagyásáról. Bár az apartheid törvényeit már érvénytelenítették, Dél-Af­rikában harmincmillió négernek még min­dig nincs választójoga. A rendkívül fontos tanácskozáson Frederik de Klerk elnökön kívül részt vesznek az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetői, valamint 17 csoport képviselői. Az ANC-vel rivalizáló Inkatha mozgalom nem képviselteti ma­gát a tárgyalásokon. K iTÍZÁLÓ tiszt urak De vajon mire gondoltak amikor a jugoszláv példa i emlegették'? Csak nem arra. r.oQy Európának e utolsó -.:-;m:rjuni«?ü» o<ssagáoan hogyan függetlenítettek magukai politikai vezetőktől vi -vi(sev:$ta labornotok'' (4. oldal) w UJSZO FÜG GETLEN NAPILAP A MASSAG TERHE - Nyomorultak, szerencsétlenek, de azt nem állíthatom, hogy garázdálkodnak. A betörések, lopások ritkák mifelénk. Igaz, tartanak is a falusiaktól A másik oldalon meg, ha el is tűnik olykor egy-egy tyük.vany nóhán; bokor krumpli, a helybelie Hétfő. 1991 november 11. Ara 2,80 korona nem csinálnak belöie ügy XLIV. évfolyam, 264. szám (s. oidai) ?SOLNÍfe|:B£NPEZTEK MEG L I ENVOSMOKSAIAK 3 KOZG'AŕSF y ť AZ ELKESEREDETT IDOK WAGÓGOKAT SZÜLNEK f Canon F/ a NEVITEL -t( tel.: 0709/92 2472 S.N'QSE'i M0D0SULT Ai A •• TA: LAW ÉS2MEJE • A M0ZSA10M ONOKC : TOVABfiSA ••$ ..AN CARr„OGURSKY >•-.: vsunktól) - Nnfly varakozas elftzlľ mcqjiKuHMMIWllOWBIf .zgaiom net vég. imji 3 országos >ozgvOII M I A Malt Ml les uUn lobben eppen a mostan, !.»,.,< <..»/«<,M< »«* MM** kczó nenany nap történéseit. A kereszlenydem; 13. trogy komoly nézetkülönbségek umtkodnak inertftkebó: itelve szak3dés varhato ZytUMGj AZ USA ÉS AZ EK AOÔÓDSK A KELET euaoPAi nacionalizmus ssčatt <MM» net* **<-"< * « w 11 '<ífctm m vtf* **mH 10 <4u*a .U«sss« 11" v * ÜMK­j* <**» murt^m - >" ŕ***<S*i *>JM * iptŔMS***! :*» •ÍIKÄKSWIlIlSl A ' a Men wxm* . - i ÍK*t v A .„ i, (aÉBHMIu" 11 . •*«(. Ji • ."..I UfHÍ' ".VMtm • ~< , e -s- Jwtéfcí. ľ •', <n tukať <•'••« • - <•«*»• mtMMMi ALAN MEG NEM MIVEL JÖNNI SZLOVÁKIÁÉ Prágában együttes ülést *Cm>" Nemzeti Tanacs Eln «*4l*&eh kormány A tanát :;:MA*tsosorDan an tisztáztál léi milyen álláspontra lHédffr a szlovákiai partnerek! wsemecserén. amelyre ma :;9»j>sfcerui sor Castán Eien <MÍ*»?sei, elsősorban a h; *tSít **roéserói tolyt a vita R< W *lemeztek azt a tervez SÜfyc penteken a kei nerr íwícš einókei es alelnökei oc kt A kiszivárgott nirek szeri m os lér.yeges pontban' eltér .es a szlovák tel tavastata WKCONZAU >«» im0mMfmixx hivat mt kn***«6 Ütlva'- log <**»• siőmwm*™*™ MSUÉÍSzovers* inókevel es tóté dté, aotikus den lalaikozik i poiiU..* pánok s azn^p délután a pozsonyi várpí ia 5! Vaclav Havel >.ű.-a.'s*>a Pozscnyoan a vendég 1 Ízrava" • Érdeklődik a csehszlovákiai magyarság és a világ fontos dolgai iránt? Mi színvonalas újságírással, naprakész információkkal igyekszünk kiegészíteni az érdeklődését. • Önnel is előfordul, hogy már reggel, munkába menet sem kap ÚJ SZÓ-t? Azt javasoljuk: legyen az előfizetőnk! így olcsóbb és így biztosan elérkeznek önhöz lapunk hétköznapi számai s hétvégi magazinunk: a VASÁRNAP! • És mert közeleg a karácsony, van még egy tippünk! Talán ajándékkeresési gondjain is segítünk, ha azt ajánljuk: szeretteinek, anyagilag szűkösebb helyzetben élő szüleinek - a túloldalon közölt szelvényen - karácsonyi meglepetésként fizesse elő az LJ J SZÓ-t és a VASÁRNAP-ot! 0 0 0 0 a oromi 1 A breszti hármak - Kravcsuk, Suskevics és Jelcin akiknek Gorbacsov már nem kell

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents