Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-21 / 299. szám, szombat

ÚJ&zó— CSURRAN-CSEPPEN A NEMZETISÉGEKNEK A szövetségi szervek 2 milliárd koronát utaltak át a szövetségi pénzalapból a szlovákiaiba a nemzeti kisebbségek támogatása címén. Viszont ez a tétel a szlovákiai költségvetésben már másként, úgy mint a kulturális és az oktatásügyi tárca központi dotációja jelenik meg. Az alábbi összeállításban ezzel kapcsolatos, olvasóinkat is érdeklő kérdé­seket tettünk fel a magyar képviselőknek. HIREK-VELEMÉNYEK • Az FMK ZÁSZLÓS GÁBOR sze­mélyében közvetlenül is részt vesz a szlovák kormány munkájában. A költségvetéstervezetet a parlamenti vita előtt látnia kellett a kormánynak is. ön, miniszterelnök-helyettesként mi­kor szerzett tudomást a 2 milliárd koro­náról? - A költségvetést előkészítő brünni ta­nácskozásokig a cseh és a szlovák kor­mány lényegében tisztázta, hogy milyen tételeket kér a szövetségi pénzalapból. Néhány nappal a tanácskozás után kapta csak meg a szlovák pénzügyi kormányzat az általános pénztári jelentést, amelyből kitudódott, hogy a cseh kormány által követelt tételekre már lényegében meg­van a fedezet. így „gazdagodott" a szlo­vák költségvetés az említett 2 milliárddal. A pénzről egyébként csak hétfőn reggel szereztem tudomást. • Tehát a szlovák kormány kérte ezt a pénzt, és mire? - Költségvetés-előkészítési tanácsko­zásokon a kormány érvként hozta fel, hogy többletkiadásokra van szükség a nemzeti kisebbségek számára. • Ez némileg ellentétben van a Ján Čarnogurský kormányfő által mondot­takkal, miszerint a szlovák fél azt az összeget másra kapta... - Meghatározott célra felhasználandó pénzről volt szó. A szlovák kormány azonban nem mutatott hajlandóságot ar­ra, hogy ezt a tételt úgy hozza át a szlo­vák költségvetésbe, ahogyan az a szövet­ségiben megjelen. A magyar képviselők azonban mindvégig kitartottak a pontos meghatározás mellett. • HARNA ISTVÁN volt a terviét közös előadója. Közgazdászként mi­ként értékeli a költségvetést? - Felszólalásomban is elmondtam: a költségvetés, s főleg a bevételi része törékeny, gazdasági kibontakozásra épül. Az átmeneti időszakban a kockázat nagy. Rengeteg függ majd a világgazdaság ala­kulásától. A sikert semmilyen politikai gar­nitúra nem tudná garantálni. • És kisebbségi politikusként elé­gedett? - Legalább valamit sikerült elérnünk. A kétmilliárd koronát ugyanis eredetileg nem a nemzeti kisebbségeknek szánták. • Mennyiben osztja azt a véle­ményt: a szlovák költségvetés össze­állításakor kiderült, hogy kétmilliárd hiányzik ahhoz, hogy a bevételek össz­hangban legyenek a kiadásokkal. A szövetségi kormány a csehek ellen­kezésétől tartva - akiknek kezd elegük lenni a „ki, kire fizet rá" vitából - a nemzeti kisebbségek címszó alatt utalták át a pénzt Szlovákiának. - Pontosan erre utaltam vitafelszólalá­somban is. • A. NAGY LÁSZLÓ, az SZNT alel­nöke azt mondta lapunk munkatársá­nak, keserű a szájíze. Miért? - örülök, hogy sikerült a nemzetisé­gekre előirányzott összeget megduplázni, s megteremtettük a feltételét a pénzügyi szabályozó módszer kialakításának. Azonban becsapottnak érzem magam a módszer miatt, ahogy a szlovák pénz­ügyi kormányzat a szövetségi költségve­tésből a kétmilliárd koronát a szlovák költségvetésbe át akarta ,,menteni". G. A. JUGOSZLAVIA KRAJINA KÖZTÁRSASÁGGÁ NYILVÁNÍTOTTA MAGÁT LEMONDOTT A SZÖVETSÉGI KORMÁNYFŐ WOLEKOVÁ A DUNASZERDAHELYI JÁRÁSBAN Horvátország két szerb területének ön­jelölt kormányai tegnap kihirdették az úgynevezett Krajina Szerb Köztársasá­got. Ez az „államalakulat" eredetileg csu­pán a Krajinai Autonóm Tartományt kí­vánta kihirdetni, de végül is csatlakozott hozzá Szlavónia, Baranya és a Nyugat­Szerémség szerbek lakta vidéke is. Az új köztársaság vezetői azt mondották, hogy megteremtették a geográfiai szempontból különálló új államalakulatot, amely Hor­vátország területének mintegy egyötödét foglalja magában. Emlékeztetni kell arra, a horvátországi szerb területek azt köve­tően nyilvánították ki állami függetlensé­güket, hogy az Európai Közösségek meg­határozta az új európai államok - tehát Szlovénia és Horvátország - diplomáciai elismerésének kritériumait. Ezek egyike pedig a nemzeti kisebbségek jogainak a tiszteletben tartása. A német kormány csütörtök esti ülésén Szlovénia és Horvátország függetlensé­gének elismerésével foglalkozott. A kabi­net tárgyalásainak eredményeiről Dieter Vogel bonni kormányszóvivő tájékoztatta az újságírókat. Érdemes megjegyezni, hogy a szóvivő szavait a? onyes hír­ügynökségek különbözőképpen értel­mezték. A DPA hírügynökség véleménye az, hogy Bonn el fogja ismerni Szlovéniát és Horvátországot még karácsony előtt úgy, ahogyan Kohl kancellár ígérte. Ez a hír­ügynökség a tájékoztató után azt írta, Németország felajánlotta az elismerést mindazon jugoszláv köztársaságoknak, amelyek erre igényt tartanak és decem­ber 23-ig teljesítik az Európai Közösségek által meghatározott feltételeket. A Reuter brit és az AP amerikai hírügynökség ezzel szemben arról tudósított, hogy a német kormány csak a jövő hónapban fogja elismerni Szlovénia és Horvátország füg­getlenségét. Ez, vagyis a január 15-i dá­tum az EK-határozattal van összhangban. Az UPI hírügynökség viszont azt írta, a német kormány csütörtökön úgy dön­tött, hogy december 25-én ismeri el Szlo­vénia és Horvátország függetlenségét. Ante Markovics jugoszláv szövetségi kormányfő csütörtökön benyújtotta le­mondását. Erről tegnap a Borba című napilap tájékoztatott a Tanjugtól kapott információkra hivatkozva. Az ok: Belgrád­ban heves vitákat váltott ki az, hogy az elkövetkező évben ki finanszírozza a ju­goszláv hadsereget. A Borba cikkírója szerint a kormányfő „elvi okokból és szó­ban ajánlotta fel lemondását". Izland tegnap elismerte Szlovénia és Horvátország függetlenségét és készen áll arra, hogy e két országgal felvegye a diplomáciai kapcsolatokat, közölték teg­nap reykjavíki források. Izland Ljubljanától és Zágrábtól biztosítékokat kapott arra, hogy mindkét köztársaságban tisztelet­ben fogják tartani a demokráciát és a ki­sebbségek jogait. Itt kell emlékeztetni rá: a világon elsőként Izland ismerte el a há­rom balti állam függetlenségét is. EZ MÁR EGY MÁSIK EURÓPA 1991. DECEMBER 21. MEGSZAVAZTÁK A KÖLTSÉGVETÉST (Folytatás az 1. oldalról) rövidítik a létesítendő roma színház, illetve a tankötelezettségre felkészí­tő osztályok javára. A képviselők 73 igen, 5 nem és 33 tartózkodás elle­nében megszavazták Dobos Lász­ló (Együttélés) javaslatát is. Ennek értelmében a nemzetiségi sajtó, könyvkiadás, színházak és egyesü­letek az eredetileg előirányzottnál lényegesen többet, 140 millió koro­nát kapnak 1992-ben. A Szlovák Rádió nemzetiségi adása a terve­zettnél 1,5 millióval, a Szlovák Tele­vízió nemzetiségi adása pedig 10 millió koronával kap többet. A hon­atyák az SZNT határozatában meg­szavazták Harna István indítványát, hogy a kulturális és az oktatásügyi tárca nemzeti kisebbségekre fordí­tott kiadásait külön számlán vezes­sék. Szavazattöbbséggel elfogadták az FMK-képviselők azon javaslatát is, melynek értelmében a szlovák kormánynak a CSSZSZK nemzeti­ségi politikájának alapelveivel össz­hangban ki kell dolgoznia a kisebb­ségek számára előirányzott költség­vetési támogatás felhasználására vonatkozó jogszabályokat. Úgy mint tavaly, a idei utolsó plenáris ülésen is felsorakozott a képviselőkből álló alkalmi kórus, amely karácsonyi énekeket adott elő. Karnagy Hamerlik Rudolf (KDM) volt. (gágyor) ÚJJÁSZÜLETETT AZ OKTATÁSI TANÁCS (Folytatás az 1. oldalról) PUKKAI LÁSZLÓ: - Amit a mai ülésen elhangzottakból kiemelnék, az az, hogy új alapokra helyeztük a tanács munkáját, amit a nevében is jelzünk: Oktatásügyi Tanács, te­hát nem szakmai problémákkal, ha­nem oktatáspolitikai kérdésekkel foglalkozó tanácsadó testületről van szó. Én személy szerint nagyon örü­lök, hogy a találkozóra mindhárom politikai mozgalmunk és minden ifjú­sági szervezetünk elküldte a képvi­selőit, és bízom benne, hogy a jövő­ben eredményesen fogunk együtt­működni, az üléseinkre nem a szó­cséplés és a problémák ismételge­tése lesz jellemző, hanem a problé­mamegoldásra fogunk összpontosí­tani. UDVARDI PÉTER: - A mai ülés szerintem olyan volt, amilyen a jelen pillanatban az oktatásügyünk: kide­rült, hogy nem vagyunk igazán fel­készültek a problémák megoldásá­ra, melyeket véleményem szerint, részekre bontva kellene megoldani. Erről az ülésen is szó esett, és egyrészt azért van szükség erre a tanácsra, hogy azon a területen, amelyhez ért, mindenki hozzátehes­se a maga hozadékát a problémák megoldásához. Másrészt viszont azért, mert vannak olyan kérdések is, melyeket csak közösen tudunk megválaszolni. (kluka) KÖZLEMÉNY Tegnap délután az MKDM központi irodájában Farkas Pál alelnök fogadta Marta Hrabovská asszonyt, a Jóakaratú Emberek Társaságának elnöknőjét. A tár­saság humánus céljainak támogatására az MKDM vezetősége 50 ezer korona összegre szóló számlát adott át az elnök­asszonynak. Ezt az összeget a leginkább rászoruló emberek megsegítésére és tá­mogatására fogják felhasználni. Az MKDM sajtótájékoztatója VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. december 23-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 52,51 53;30 Francia frank 5,37 5,45 Német márka 18,39 18,67 Olasz líra (1000) 24,29 24,65 Osztrák schilling 2,62 2,65 Svájci frank 20,72 21,04 USA-dollár 28,59 29,01 (Munkatársunktól) - Az SZNT három képviselője - Bauer Edit, Berényi Jó­zsef és Paulický Péter - meghívására tegnap a Dunaszerdahelyi járásba látoga­tott Helena Woleková szlovák munka- és szociális ügyi miniszter. Reggel Fekete Ernő, a járási hivatal vezetőhelyettese fogadta. Szakmai szempontból Helena Woleko­vá számára a járás két szempontból is érdekes. Egyrészt a legutóbbi adatok szerint a munkanélküliek aránya túllépte a 17 százalékot, és így szlovákiai vi­szonylatban a Čadcai járás mögött a má­sodik helyen áll. Elsőként Vontszemü Lívia, a Szociális Biztosítóintézet járási felügyeletének igazgatója számolt be a szociális támogatások alakulásáról. A Dunaszerdahelyi járás másik jellem­zője, hogy itt van a legtöbb (11) szociális gondozóintézet. Ezért ezután Hilda Né­methovának, a járási hivatal szociális vezetőjének kíséretében meglátogatott ezek közül néhányat. Várkonyban Nemes Sándor igazgató vezette körül az értelmi fogyatékos felnőtteket ápoló intézetben. (Folytatás az 1. oldalról) tartalék félmilliárd, ami a szövetség költségvetésének mértékéhez ké­pest majdnem elenyésző, és lehet, hogy hamarébb elfogy, mint gondol­nánk. A pénzügyminiszterek és a Gaz­dasági Tanács megegyezése alap­ján a költségvetés kapcsán változik néhány jogszabály. így a nyugdíja­sok munkavégzése, tehát a nyugdíj és a munkából származó bér együt­tes folyósítása csak bizonyos felté­telek mellett engedhető meg, s az adózás feltételei is módosulnak a 10 ezer koronát meghaladó béreknél; erről is beszámoltunk már. A pénzügyi politika 1992-ben a következő célokat követi: a gazda­sági visszaesés csökkentése, az inf­lációs folyamatok megállítása és a gazdaság transzformációja az ál­lam szerepének egyre nagyobb mértékű csökkentésével. Ezen célok kiűzésekor és a költségvetés egyes tételeinek megállapításakor tekintet­tel voltak a gazdaság jelenlegi hely­zetére, s a költségvetés több politi­kai klub szerint - egyesek kisebb­nagyobb fenntartásaitól eltekintve - kiegyensúlyozottnak tűnik. A költségvetés tervezete számolt azzal is, hogy a lakosság a liberalizált energia­A 121 gondozott kétharmada a járáson kívülről származik. A második megálló a bősi kastélyban működő nyugdijasott­hon volt. A 130 idős embert gondozó intézmény Dohorák Katalin igazgatónő kétéves működése során komoly átalaku­láson ment keresztül. Helyhiány miatt azonban kénytelenek több olyan személyt is megtűrni falaik között, akik más, szigo­rúbb bánásmódú intézménybe tartoz­nának. A legmegrázóbb látvány az értelmi fo­gyatékos gyermekek ekecsi intézete volt. A Varga Zsigmond igazgatóval folytatott beszélgetés során felvetődött, hogy a jö­vőben meg kellene teremteni annak felté­teleit, hogy a gyerekeket szüleik havonta vagy hetente legalább néhány napra ha­zavigyék családi körbe. Végezetül a Du­naszerdahelyi Járási Munkaügyi Hivatal­ban Ján Sihelský igazgató elemezte a já­rásbeli munkanélküliség alakulását. Az itt elhangzottakból azt a tanulságot szűrhet­jük le, hogy a probléma rövid távú kezelé­sében a legnagyobb lehetőséget a köz­munkák és az átképzések nyújtják, -tl­árakat képtelen megfizetni. A lakossági fogyasztás meghatározott maximális árai és a reálárak közti különbség enyhítésére 7 milliárd koronát számol a kormány. A költségvetési tervezet kemény vitájá­ban a parlamenti klubok foglalták össze pártjaik, mozgalmaik'véleményét. A kor­mánypárti képviselők nagy része támo­gatja a törvényjavaslatot. A PDU-NYEE klubja kifogásolta ugyan, hogy nem csök­kent a forgalmi adó mértéke, de a tervezet egészét nem támadta. Az Együttélés klubja nevében Vladislav Niedoba fájlal­ta, hogy a regionális politikára és a nem­zetiségekre szánt 3,3 milliárd egésze Szlovákiába került, és azt javasolta: egy része jusson a cseh országrészekbe, vagy külön tételként jelenjen meg a szö­vetségi költségvetésében. Amennyiben ez nem történik meg, a tervezetet nem tudja támogatni. Magyar Ferenc felhábo­rodva reagált Niedoba képviselő felszóla­lására, mert szerinte egy nem létező klu­bot képviselt. Szerinte a Szövetségi Gyű­lésben MKDM-Együttélés klub működik, és annak véleménye nem azonos Niedo­ba úréval. A költségvetés tervezetét csak Cseh­és Morvaország Kommunista Pártja ve­tette el egyértelműen. A képviselők tapssal fogadták a hírt, hogy az SZNT jóváhagyta a költségvetés. A gyűlés vezetője 44 felszólalás után berekesztette az általános vitát és ezután a gazdasági bizottságok üléseztek. A szövetségi parlament ma folytatja munkáját. LOVÁSZ ATTILA (Folytatás az 1. oldalról) nernek, a NATO főtitkárának erőfe­szítéseiért, amelyeket a szervezet és a Közép-Kelet-Európa közötti kapcsolatrendszer javításáért tett" - mondta végül Dienstbier. Jeszenszky Géza ezt mondta: „Mi a kontinens keleti részén azt a szerepet várjuk a NATO-tól, hogy az európai architektúra többi intéz­ményeivel együtt a „változások őre" legyen, valamint a stabilitásé. Egy­részt térségünk konfliktusainak kikü­szöbölésében, másrészt a demokrá­cia, a biztonság és a reformok tekin­tetében." Az NACC a tanácsülés után kö­zös nyilatkozatot adott ki, amelyben az aláírók egy egységes és szabad Európát jelölték meg megvalósítan­dó célnak és egy olyan új architektú­ra létrehozását, amely a helsinki záróokmány és a párizsi charta alapelvein nyugszik. A dokumentum a nukleáris fegyverek csökkentése mellett foglal állást, remélve, hogy a Szovjetunió területén biztonságos kezekbe kerül az ellenőrzés. Ami a Szovjetuniót illeti, Sevard­nadze külügyminiszter helyett Afa­naszjev brüsszeli nagykövet érkezett lehetősen óvatosan vélekedett: ,,A hogy - már az aláírás után - a közös nyilatkozat szövegének módosítását kellett kérnie, mert otthonról közöl­ték vele, a Szovjetunió megszűnt... Egyébként Jelcin orosz elnök levél­ben üdvözölte az NACC első ülését s ebben így fogalmazott: „Kapcsola­taink jövőjét a NATO-ban látom, Oroszország NATO-tagsága hosszú távú politikai cél". Ez utóbbi szóba került Manfred Wörner tegnap délu­táni sajtóértekezletén is. A főtitkár szerint Jelcin üzenete „nagyon pozi­tív", főleg az ígért biztosítékok miatt. Ami Jugoszláviát illeti, Wörner meg­lehetősen óvatosan vélekedett: „a helyzet igen komoly, de e pillanat­ban konkrét elképzeléseket nem kí­vánok közzétenni." Azt is elmondta ugyanakkor, hogy nyilvánvaló, ha a jugoszláviai válság közvetlenül is átterjed szomszédaira - így Magyar­országra -, a NATO tudja, mit fog lépni... A visegrádi hármak - Csehszlo­vákia, Lengyelország és Magyaror­szág - külügyminiszterei közvetlenül Wörner után tájékoztatták a sajtó képviselőit a nagyteremben. A há­rom politikus véleménye a felmerült témákban - európai intézmények, a Szovjetunió és köztársaságai, nukleáris fegyverellenőrzés - nagy vonalakban megegyezett, a légkörre az „óvatos optimizmus" volt a jel­lemző. A magyar diplomácia vezető­je arra a kérdésre, hogy Magyaror­szág mikor ismeri el Horvátország és Szlovénia függetlenségét, azt vá­laszolta, a dolog folyamatban van, de a fő kérdés ma is az, hogy a béke szempontjából mi az elsődleges fon­tosságú. Tudósítónk kérdésére Jirí Dienst­bier úgy válaszolt, hogy a NATO­tagság felé a következő lépés egy valamiféle kombinált intézmény kia­lakítása lehet, amely az európai poli­tikai és biztonsági szervezetek me­chanizmusait egyaránt magába fog­lalná. A BELSŐ BÉKE MEGÓVÁSÁÉRT BUDAPESTEN TANÁCSKOZOTT A NEMZETI DEMOKRATA SZÖVETSÉG (Munkatársunktól) - Pozsgay Imrét megválasztotta elnöknek, Bíró Zoltánt pedig társelnöknek a tegnap megtartott közgyűlésén az a mozgalom, mely az idén, májusban bontott zászlót. E két névvel fémjelzett szövetség közgyűlése ezúttal az alapszabálytervezettel foglalkozott, ugyanis az NDSZ sajátos szerveződés, közé­leti, szellemi-politikai mozgalom, mely pártként is jelen kíván lenni a politikai színtéren. A szövetséghez csatlakozott az MDF-ből kilépett Beke Kata, aki a választmányba is bekerült. A neves pedagógus-publicistát döntésének indítékáról kérdeztem. - Nézze nekem semmit sem kellett változnom ahhoz, hogy az NDSZ soraiba lépjek. A Magyar Demokrata Fórum saj­nos eltért az eredeti céloktól, s én nem tudok egyetérteni a szélsőségekkel, a ki­rekesztéssel és a gyűlölködéssel. • ön tehát az eredeti célkitűzések­hez ragaszkodva csatlakozott a Nem­zeti Demokrata Szövetséghez. - Igen. Én eredetileg demokrata cent­rum-párt tagja voltam és az vagyok most is. S még valami: én Pozsgay Imrét 12 éve ismerem személyesen s csak a tisz­telet hangján szólhatok róla. • Miként értékelj a szervezeti kérdé­seknek szentelt kivételes figyelmet? - Nagyon színvonalas volt az alapsza­bály-tervezet megvitatása. Amit én lénye­gesnek tartok, s ami nemcsak magyaror­szági ügy, hanem az egyetemes magyar­ság szempontjából is nagyon fontos, az a belső béke megóvása. Az NDSZ soha­sem fogja megkérdőjelezni a demokrati­kus parlament és a parlament által vá­lasztott kormány legitimitását. (kiss) JÖVŐRE IS GARASOSKODNUNK KELL?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents