Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-20 / 298. szám, péntek

1991. DECEMBER 20. .ÚJ SZÔi HÍREK - VÉLEMÉNYEK PÁRTOKSAJTÓTÁJÉKOZTATÓI (Folytatás az 1. oldalról) programjával kell bizonyítania létjo­gosultságát. Értesüléseink szerint ez a párt már júliustól vajúdik, öt hónapra volt szüksége ahhoz, hogy a bejegyzéshez szükséges ezer ta­got megszerezze. Ez a tény is nép­szerűségéről tanúskodik. Félre értették vagy félre magyarázták a költségvetést? A költségvetési javaslatot az SZNT szerdai ülésén az ellenzéki pártok - enyhén szólva - nem üdvö­zölték - jelentette ki a Keresztény­demokrata Mozgalom tegnapi po­zsonyi sajtóértekezletén Ján Čar­nogurský elnök. Elmondta, hogy vi­tára került sor a kormány és a ma­gyar parlamenti mozgalmak között a költségvetés kétmilliárdos tételét illetően, amely a szövetségi költség­vetésből a nemzetiségek és etnikai csoportok kultúrájának és oktatás­ügyének támogatását szolgálja. A Szövetségi és a Szlovák Pénz­ügyminisztérium hibát követett el - s erre joggal mutatnak rá a magyar mozgalmak -, amikor az említett tételnél nem jelölte meg pontosan, milyen célokra használható fel. így félreértésekre ad okot, felesleges feszültséget hoz létre. Az összeg valójában nemcsak a nemzetiségek, hanem az egész szlovákiai kultúra és oktatásügy fejlesztését hivatott szolgálni. Ján Čarnogurský az oxfordi esz­mecsere tanulságait elemezve kö­zölte, hogy a brit fél számára vitánk az államjogi elrendezés kérdéséről nem tűnt drámainak, hiszen Nyuga­ton sem ritka az autonómiára való törekvés, csak az nem nemzeti ala­pon, hanem gazdasági megfontolá­sok alapján történik. A cseh fél az oxfordi megbeszélés után vitathatat­lanul jobban megérthette a szlovák álláspontokat, s ennek nyomán tár­gyalásaink racionálisabbá vál­hatnak. A KDM elnöke - kérdésre vála­szolva - kifejtette, hogy a volt Szlo­vákiai Nőszövetség kommunista, monopol helyzetet élvező társadalmi szervezet volt, ezért 'jogos, hogy vagyonát felosszák az újonnan lét­rejött nőmozgalmi szervezetek kö­zött. Helyesnek mondta egy olyan alapítvány létrehozását, amely a va­gyonelosztási a gyakorlatban meg­valósítaná. (mázsár) FEJLESZTÉSTERVEZETET FOGADTAKEL (Folytatás az 1. oldalról) megoldatlansága és a munkanélkü­liség magas foka. A továbbiakban röviden érintette a pozitívumokat: az említett régiók ásványkincsekben, gyógyvizekben és természeti látvá­nyosságokban gazdagok, nagy kul­turális és történelmi hagyományok­kal rendelkeznek. A legfontosabb kormányszintű fejlesztési kezdeményezéseket írás­beli anyagban kapták meg a tanács­kozás résztvevői, akik a négy járási hivatal elöljárójának beszámolója után konstruktív javaslatokat tettek, és konkrét segítségnyújtást is ígér­tek a térségek képviselőinek. Anton Vavro arról biztosította a jelenlevőket, hogy ezt a kormány­szinten kidolgozott fejlesztésterve­zetet irányadó anyagként kezelik majd a jövőben, és az egyes pontok, illetve feladatok teljesítésével kap­csolatos helyzetelemzésre ugyan­csak a helyszínen, az érintettek je­lenlétében valószínűleg a jövő év közepén vagy őszén kerül sor. (polgári) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. december 20-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Deviza Valuta Angol font 52,61 53,40 Francia frank 5,36 5,44 Német márka 18,31 18,59 Olasz líra (1000) 24,27 24,63 Osztrák schilling 2,61 2,64 Svájci frank 20,68 21,01 USA-dollár 28,82 29,23 TRANSZFORMÁL A PARLAMENT (Folytatás az 1. oldalról) róság következő megválasztott bí­rája. A parlament képviselői még teg­nap reggel kézhez kapták néhány politikai tömörülés és társadalmi szervezet véleményezését a transz­formációs törvénnyel kapcsolatban. A Mezőgazdasági Szövetség szerint a kormány gyönge, rossz javaslatot terjesztett elő, és a szövetség egyértelműen megkérdőjelezte a kormány legitimitását a mezőgaz­daság problematikájában. A transz­formációs törvénytervezettel kap­csolatban először a politikai klubok vezetői mondották el véleményüket. A napirend szerint előttük még Dlou­hý miniszter kapott szót. Hangsú­lyozta, hogy tudatában van a tör­vény fontosságának, elfogadta - leg­alábbis nagy általánosságokban a képviselők kifogásait, kivéve há­rom pontot. Az egyik a szövetkeze­tek formáját, a másik a szövetkezeti tagok szavazatainak mértékét, a harmadik pedig a térítés nélküli vagyonátadást érintette. A DSZM klubelnöke ezután elmondotta, hogy nem ért egyet a képviselői csoport módosított javaslatának megtárgya­lásával, így a kormányjavaslatot tartja megfelelőbbnek. Tolar képvi­selő (kommunista párt) közölte, hogy a baloldali képviselők nem fog­ják támogatni a gazdasági bizottsá­gok által benyújtott tervezetet. Batta István (Együttélés) ki­emelte, hogy klubja nem ért egyet a transzformáció egy törvénybe való foglalásával, de a transzformációs törvény karácsony előtti elfogadását támogatja. Egyetértett azzal is, hogy az elvégzett munka és a ledolgozott évek alapján részesedjék a tulajdon­ból, és 50 ezer korona részesedés­sel, valamint minden három ledolgo­zott évvel jusson egy-egy szavazati joghoz a transzformált szövetkezet tagja. E módosító javaslatot Batta István írásban is beterjesztette, sza­vazás dönt majd további sorsáról. Ezután a többi képviselői klub is állást foglalt, majd megkezdődött az általános vita, melynek során az est folyamán 48 módosító javaslat hangzott el, köztük olyanok is, amelyek a törvény alapfilozófi­ájával ellentétesek. A javaslatok nagy része a tulajdonrészesedésről, a szövet­kezetek további létezésének formáiról és a befektetett munka mint tőke elismerésé­ről szóltak. Az ülésvezető a kora esti órákban berekesztette a két kamara együttes munkáját azzal, hogy ma a költ­ségvetési tervezet vitájával folytatódik a Szövetségi Gyűlés munkája, ezután visszatérnek az ún. banktörvényhez, és szavazásra bocsátják a transzformációs törvényt. A kora délutáni óráktól tárgyal a parla­ment terv- és költségvetési bizottsága. Munkája a célegyenesbe ért, hiszen a mai tárgyalás előtt pontosan megfogalmazott véleményezéssel és a módosító javasla­tokhoz való hozzászólásokkal kell beter­jesztenie a költségvetés tervezetét. A bi­zottság ülése lapzártáig nem fejeződött be. Az ülés folyamán megkérdeztem Vla­dimír Dlouhýt, a szövetségi kormány mi­niszterét, milyen lesz a hozzáállása ab­ban az esetben, ha a törvényt nem fogad­ják el. A miniszter azt válaszolta, hogy szerinte a transzformációs törvény elfo­gadásra kerül, nem lát más megoldást. A kormány pozícióit védve viszont nem óhajtott lapunk olvasóinak nyilatkozni, ko­rainak tartva ezt. Eközben a parlament megkapta a mezőgazdászok képviselői­nek nyilatkozatát, amelyben felhívják a fi­gyelmet arra, hogy bármilyen időhúzás veszélyes a mezőgazdaságban. Elfogad­ták viszont a tárca vezetőjének kérését, miszerint január 6-án tárgyalhatnak vele. A szövetségíi parlament munkája ma reggel kilenc órától folytatódik. LOVÁSZ ATTILA MEGVÁLASZOLATLAN KERDESEK A Szövetségi Gyűlés két kamarájának 19. együttes ülése egyik napirendi pontként az 1992-es szövetségi költségvetést tárgyalja meg. A terv- és költségve­tési bizottság tagja Bugár Béla (MKDM) képviselő is. Képviselő úr! Több komoly tárgyalás előzte meg a költségvetés beterjesztését, most pedig naponta tárgyal a bizottság. Milyen problémák lehetnek a napirendi ponttal? -A költségvetés papíron kiegyensú­lyozottnak tűnik,- de ez csak a látszat. Könnyen előfordulhat az is, hogy deficites lesz, hiszen közel 4,5 milliárd korona állami kötvények formájában kerül a költ­ségvetési tételek közé. Ezen kívül napon­ta tárgyaljuk a különböző bizottságok mó­dosító javaslatait, amelyek nagy részénél kiderülhet, hogy a költségvetés módosítá­sának igénye jogos, csak nem tudjuk, honnan merítsünk. így tehát minden vál­tozás csak úgy kerülhet jóváhagyásra, ha az adott tételhez más tétel rovására szer­zünk pénzt. A költségvetés egyik pontja az ún. költségvetési tartalék, mintegy fél­milliárd korona, s amely így, teljes egé­szében is kevésnek tűnik. Sok módosítás viszont éppen úgy kerül elénk, hogy az a tartalék rovására menne. Ebbe pedig nem egyezhetünk bele. A vártnál keve­sebb pénzt kap a védelmi és a belügyi tárca, Dobrovský miniszter úr pl. azzal állt föl, hogy meggondolja: képes-e ellátni feladatait a tárca élén. A belügyminisztéri­um képtelen lesz kiadni a törvénytárat, a FBIS 30 százalékkal kevesebbet kap a tervezettnél... 3,3 milliárd korona ment Szlovákiába úgy, hogy 1,3 a régiók erősítését, 2 milli­árd pedig a nemzetiségi és etnikai kisebb­ségek támogatását szolgálná. Ez a tétel viszont nem jelent meg a szlovák költség­vetésben, így felmerült az elvárás, hogy az iskolaügyi és a kulturális tárca vezetői tételesen sorolják fel, mi lett a pénzelosz­tás sorsa. Csütörtökig csak annyit sikerült megtudni, hogy 1,1 milliárd tételesen sze­repel a költségvetésben és várjuk a to­vábbi szlovákiai híreket. Amennyiben garanciát kapunk arra, hogy legalább ez az egymilliárd valóban a nemzetiségek javát szolgálja, nem fog­juk gátolni a költségvetés megszavazá­sát. Ebben a pénzszűkében viszont nem lenne tisztességes, ha ország-világ előtt hirdetnénk, mennyire adakozóak vagyunk a nemzetiségek irányában, a másik olda­lon pedig a pénz nem érkezne meg ren­deltetési helyére. Aggodalmainkra és kér­déseinkre választ a közeli napokban hoz­zák meg. L. A. KÖTÉLHÚZÁS A KÖLTSÉGVETÉSRŐL (Folytatás az 1. oldalról) Míg a pénzügyminisztérium illeté­kesei és a költségvetés közös bizott­sági előadója, Harna István össze­gezte a vitában a két nap során elhangzott észrevételeket és javas­latokat, addig titkos szavazással sor került az alkotmánybíróság bíróinak választására. A 19. ülésen négy bí­rót megválasztottak, a további né­gyet a mostani ülésen. Az első for­dulóban a kilenc jelölt közül csak Ivan Trimaj kapta meg a szükséges szavazattöbséget, a másodikban pedig Jozef Oláh. A további két bírát - Eduard Bárányt és Bartolo­mej Kuncot - a harmadik menetben választották meg. A bírák kinevezé­se a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik. A déli szünet után összeültek a politi­kai klubok, a nemzetgazdasági és költ­ségvetési bizottság, majd a politikai gré­mium, hogy állást foglaljanak a felveté­sekhez. A költségvetés szavazása előtt három törvénytervezet megvitatására is futotta az időből. A legutóbbi ülésen átdolgozás­ra visszaadott, a főiskolai végzettségű egészségügyi dolgozók kamarájáról szóló törvény tervezetét a képviselők rövid vita után jóváhagyták. Nem szóltak sokan hozzá az SZNT ügyrendi törvénye módo­sításának javaslatához sem. Hét képvise­lő indítványozta, hogy az új ügyrendi törvény kidolgozásáig egészítsék ki az eddigit a képviselői klubok és a politikai grémium (amelyet a klubok elnökei alkot­nak) tevékenységének szabályozásával. Ezt a javaslatot elfogadták a képviselők. Vitát váltott ki viszont az a határozat, amelyben az SZNT alkotmánytörvény el­fogadását javasolja a Szövetségi Gyűlés­nek, ahol szó volt a Szlovákiai Nőszövet­ség vagyonának államosításáról. A fel­szólalók többsége jogosnak tartotta a va­gyon elkobzását, míg Ľubomír Fogaš (DBP) ellenezte az állam beavatkozását ebbe a kérdésbe, mondván, a nőszerve­zetek maguk is meg tudnának egyezni, fölösleges erről alkotmánytörvényt hozni. František Mikloško felvetette, ha álla­mosították a kommunista párt és a SZISZ vagyonát, úgy az lenne az igazságos, ha hasonlóan járnának el a nőszövetség esetében is. Volt olyan képviselő, aki úgy vélekedett, hogy a múlt rendszerben léte­ző többi párt vagyona is az államot illeti meg. A határozati javaslatot végül a kép­viselők megszavazták. Lapzártáig nem született döntés a költ­ségvetésről. (csizmár-gágyor) A SZÉLSŐSÉGEKKEL SZEMBESZÁLLVA A Népszava 1941 -es karácsonyi száma - ötven év távlatából) (Munkatársunktól) - A bármely szél­sőséggé! szembeni összefogásra ma is szükség van, de ez ma sem épülhet beltenyészetre, nem nélkülözheti az egyetemes emberi s konkrétan a Duna völgyi nyitást és karolást" - üzente az idős Balogh Edgár tanúságtevőként ab­ban a levelében, amelyet tegnap, a buda­pesti Politikatörténeti Intézetben tartott emlékülésen olvastak fel. A nemzet, de­mokrácia, szociális haladás címmel rendezett összejövetel meghívottjai kö­zött több egykori résztvevőt személyesen is köszönthetett megnyitóbeszédében Ba­log Sándor, az intézet igazgatója. A visz­szaemlékezések értékes mozzanatokkal gazdagítják az ötven évvel ezelőtti Nép­szava-ankétról élő képet. A szabadság, függetlenség és a baloldaliság jegyében fogant egykori antifasiszta kezdeménye­zés - melynek résztvevői között ott volt Szakasits Árpádtól, Szekfű Gyuláig és Bajcsy-Zsilinszky Endrétől több kommu­nista újságíróig a hazafias elkötelezettség számos képviselője - az elmúlt évtizedek értékeléseiben magán viselte a torz arányeltolódások nyomait. A délelőtti szakmai tanácskozás előadóit (Borsányi György, Vígh Károly, M. Kiss Sándor) hallgatva, kiderült, mennyire szükség van az eseményeket és a résztvevők szerepét árnyalt korképbe illesztő szemlélet érvé­nyesítésére. Délután az emlékülés kötetlen, az idő­szerű tanulságokat kereső élénk eszme­cserével folytatódott, amelyen részt vett többek között Pozsgay Imre, Nyers Re­zső, Bodor Pál. Az összejövetelre gaz­dag politikai színképet tükröző részvétel­lel került sor, a szervezők igyekezetét a nemzeti sorskérdésekben szükséges közmegegyezés előmozdítására irányuló' szándék hatotta át. Vígh Károly, akinek pályája a két hábo­rú közötti Losoncról indult, történészként tartott előadást, de az egykori esemé­nyekről személyes emlékei is vannak. Mit jelent számára mindez öt évtizedes távlat­ból? - kérdezem a tanácskozás során. - Nyugtalanít, hogy napjainkban a tényleges, a mindennemű erőszakkal szembeforduló baloldaliság elmarasztalá­sának a jelei is mutatkoznak. Én büszke vagyok arra, hogy a magyarországi anti­fasizmus ötven évvel ezelőtt életjelt adott magáról. Erősen tartja magát ugyanis az a szemlélet, mely a fasizmusellenséget cáak a fegyveres ellenállással azonosítja, a konkrét körülmények és lehetőségek figyelmen kívül hagyásával. • Vagyis az antifasiszta elszántsá­got a második világháború végkimene­tele alapján ítélik meg. - Igen. Vegyük pl. a korabeli szlovákiai állapotokat. Erre egyébként az előadá­somban is utaltam. A Népszava 1941-es karácsonyi száma szabadságszerető de­mokráciát óhajtó emberek bátor kiállása volt, míg a Tiso-féle Szlovákiában jött a zsidóüldözés. • Az egymásról élő múltkép zavarai nyilván a mai értékfelfogásra is ki­hatnak. - így van. Számomra roppant elkeserí­tő az az egyoldalúság, mely Esterházy János értékelésével kapcsolatban az utóbbi időben Csehszlovákiában mutat­kozik. A múltat a maga összetettségében, de a progresszió minden rezdülésére fo­gékonyan kell birtokba venni. (kiss) A SLOVNAFT ELISSZA A FELVÍZCSATORNÁBA SZÁNT VIZET Az utóbbi napokban különböző sajtóor­gánumok visszatérő témájává vált a Po­zsony alatt elkezdett és a bősi vízlépcső kizárólag csehszlovák területen történő befejezését célzó építkezés. Annak ide­jén lapunkban is hírt adtunk róla, hogy a beruházó vállalat november közepe óta érvényes engedéllyel rendelkezik az ide­iglenes megoldás több mint negyven léte­sítményének felépítésére. A döntés ellen fellebbezett több környékbeli falu, illetve a dunaszerdahelyi járás néhány hivatala, de ez az ügy egyelőre a Szlovák Környe­zetvédelmi Hivatal előtt van. Mivel az egész kérdés jogi szempontból nem egé­szen tisztázott, a hivatal döntése a jövőt tekintve is mindenképpen példaértékű lesz. Ami az építkezést illeti a műszaki szak­emberek korábban már többször is közöl­ték, hogy a ,,C-változattal" kapcsolatos új gátak aljzatának megszilárdítása és az alkalmatlan altalaj kavicsra történő cseré­je csak a téli hónapok alacsony vízállása esetén lehetséges. így minden bizonnyal ezzel függ össze az Eurolánc tagjainak helyszíni tapasztalata, miszerint a Duna mellett folyik a talaj tömörítése. A szlovák parlament tegnapi ülésének szünetében megkerestük Bartakovics Ist­ván képviselőt, a környezetvédelmi bizott­ság tagját, aki nemrég egy képviselői helyzetfelmérés keretében Dunacsuny környékén járt. Elmondta, hogy arrafelé komoly tevékenység folyik. Ez idáig áttöl­tötték a mosoni Duna-ágat és a Dunából beömlő víz számára három csővezetéket fektettek le. Felhívta a figyelmet a termő­réteggel történő felelőtlen bánásmódra és arra, hogy ha ilyen talajmaradványok ke­rülnek az új töltés alá lényegesen csök­kenhet annak teherbírása. A töltésekkel kapcsolatban egyéb hiányosságokat is tapasztalt. A közelmúlt esős időszaka után saját szemével látta a Vajka környékén a felvízcsatorna töltése külső oldalán kia­lakult vízmosásokat. Ezek a jelenségek intenzív esőzések esetén veszélyesek le­hetnek - mondta. A Mosoni-Dunában áramló vízmennyi­séggel kapcsolatban a Pozsony-vidéki Járási Környezetvédelmi Hivatal alkalma­zottjától megtudtuk, hogy jelenleg rendkí­vül alacsony a Duna vízállása és ez természetesen kihatással van az összes oldalág vízhozamára is. Ennek következ­tében nem kezdődhetett meg a felvízcsa­torna régen meghirdetett további feltölté­se sem. A tervek szerint ugyanis a téli hónapok során az ottani vízszintet 6 mé­terrel emelnék (124,5 t.sz.f. magasság­ra). Viszont, ha a jelenlegi helyzetben Körtvélyesnél megkezdik a víz szivattyú­zását, a Slovnaft hűtővíz nélkül marad és ez komoly termeléskieséssel járna. A Kissziget lakói megnyugtatására még annyit közölhetünk, hogy a megemelt út­testü vajkai átjáró a tervezett új vízszint elérése után is járható marad. -tl­SZERBIA TILTAKOZIK Milosevics csak az ENSZ-t tekinti partnernek Élesen bírálták a jugoszláv szövetségi szervek, pontosabban a szövetségi szer­vekből még megmaradt szerb blokk az Európai Közösségek keddi határozatát az egyes jugoszláv köztársaságok függet­lenségének elismeréséről. A csonka ál­lamelnökség szerda esti üléséről tegnap reggel tették közzé a határozatokat. A belgrádi dokumentumok szerint az EK­döntés durva beavatkozás egy szuverén állam belügyeibe, mert kétségbe vonja a független állam nemzetközi jogi statútu­mát, megsérti az ENSZ Biztonsági Taná­csa által elfogadott határozatot a jugo­szláv belpolitikai válság felszámolásáról. Az ülésen, amelyen természetesen csak Szerbia és Crna Gora képviselői vettek részt, úgy döntöttek, felkérik a Biz­tonsági Tanácsot, vitassa meg az Európai Közösségek állásfoglalását. Egyébként a csonka államelnökség mellett a szövet­ségi parlament Jugoszlávia elleni politikai nyomásnak és agressziónak minősítette az EK-határozatot, amely „kizárja Ju­goszlávia fennmaradásának lehetőségét, és az országban élő nemzeteket meg­fosztja attól a joguktól, hogy maguk dönt­senek a jövőjükről." Hasonló szellemben foglalt állást Belgrádban a szövetségi kor­mány is. Szlobodan Milosevics szerb elnök szintén élesen bírálta a tizenkette­ket, amiért január 15-ével bizonyos felté­telek mellett hajlandók elismerni Szlové­niát és Horvátországot. Véleménye sze­rint valamely köztársaság elismerése elő­segíti annak elszakadását, ez pedig a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmá­nya szerint törvénytelen. ,,A jugoszláv válság megoldása lesz az ENSZ egyik legfontosabb feladata" - jelentette ki szerdán Kairóban Butrosz Ghali, a világszervezet újonnan megvá­lasztott főtitkára a Vlagyiszlav Jovano­vics szerb külügyminiszterrel megtartott találkozóján. Butrosz Ghali ígéretet tett arra, hogy miután január elsején elfoglalja új hivatalát, azonnal foglalkozni kíván a jugoszláv kérdéssel. A horvátországi hadszíntereken, főleg Szlavóniában tegnap is folytatódtak a he­ves harcok. A zágrábi rádió szerint a hor­vát gárdisták megöltek 30 katonát és szerb önkéntest, amikor azok Kopacevo mellett megpróbáltak átkelni a Dráván. Horvát források szerint nemcsak vissza­verni sikerült a támadást, de még Kopa­cevot is elfoglalták a gárdisták. Ez a köz­ség Eszéktől keletre fekszik. Magát Eszé­ket tegnap egész éjszaka lőtte a hadse­reg nehéztüzérsége. Ugyanez a forrás közölte, hogy szerdán az éjszakai órák­ban Splitet is bombázták. A hadsereg és a horvát fegyveres erők közötti tárgyalások eddig egy zágrábi szállodában folytak, a jövőben azonban Eszék lesz a megbeszélések színhelye. Erről Imre Agotic ezredes, a horvát ve­zérkar egyik tagja számolt be, hozzáfűz­ve, a tüzszünetról akkor kezdenek párbe­szédet, amikor befejeződnek a tárgyalá­sok a hadseregnek a horvátországi lakta­nyákból történő kivonásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents