Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-20 / 298. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMENYEK 1991. DECEMBER 20. KÖZEL-KELETI BÉKETÁRGYALÁSOK Minden eredmény nélkül zárult az arab-izraeli tárgyalások második, washingtoni fordulója. A jordán-palesztin közös delegáció és az izraeli fél mégcsak tárgyalóasztalhoz sem ült, az amerikai külügyminisztérium folyosóján folytatódtak majd két héten át a meddő viták a procedurális kérdésekről. Míg Madridban Izrael hajlandó volt külön tárgyalni a közös delegáció palesztin részével, ezúttal ezt a leghatározottabban elutasította. Sikertelenek voltak a libanoni-izraeli tárgyalások és lépésnyi előrehaladás sem történt az izraeli—szíriai megbeszéléseken. Szíria követelte a Golan fennsík feltétel nélküli visszaadását, Izrael pedig ragaszkodott ahhoz, hogy előbb meg kell kötni a békeszerződést. Hanan Asravi, a palesztin küldöttség szóvivője szerint az eredménytelenség oka az volt, hogy Izrael megpróbált feltételeket diktálni és nem tekintette partner- . nek a palesztinokat. Elutasította a palesztinok valamennyi felajánlott engedményét is. Asravi asszony felszólította az Egyesült Államokat, akadályozza meg Izraelt ennek a magatartásnak a folytatásában. Közölte továbbá, hogy a palesztin küldöttség január 7-re visszatér Washingtonba és megpróbálja felújtani a megbeszéléseket. A szíriai delegáció vezetője szerint a kudarcot az okozta, hogy Izrael mindenképpen igyekezett kitérni a valódi problémák megvitatása elől. Ennek ellenére január 13-án felújítják a megbeszéléseket. A libanoni küldöttség január 8-án ül ismét tárgyalóasztalhoz az izraeliekkel. Roland Dumas francia külügyminiszter szerdán Ammanba érkezett, hogy a közel-keleti békefolyamatról tárgyaljon. Már megbeszéléseket folytatott Husszein jordán királlyal, s találkozik Zaid bin Sakir miniszterelnökkel is. Az eredeti terv szerint ma Szíriába kellett volna látogatnia, de a francia külügyminisztérium közölte, hogy ezt az utat elhalasztják. ...CSAK BÚJJATOK RAJTA Az ősz elején Franciaországban tiltakozási hullám vonult le a közép-keleteurópai mezőgazdasági termények behozatala ellen, mondván, a volt szocialista közép-európai államokból behozott olcsó áru lehetetlenné teszi a franciaországi földművesek helyzetét. Közben idehaza is tiltakoznak a földművesek és élelmiszertermelők, szinte ugyanígy érvelve, követelve a behozott mezőgazdasági és élelmiszeripari terményekre és cikkekre kirótt vámok szigorítását. így az sem csoda, hogy a hőn óhajtott közöspiaci tagságunk elérhetővé válása sem tölt el mindenkit osztatlan örömmel. Márpedig a hét kezdetén aláírt szerződéssel kézzelfoghatóbb közelségbe kerültünk a Közös Piachoz és a Közösségek többi - főleg gazdasági jellegű - társulásához. A szerződés értelmében ugyanis a Közösségek 12 tagállama és a „visegrádi hármak" közti együttműködésében már hamarosan nem kell számolni számos olyan bürokratikus akadállyal, amely eddig - minden, a „hármakat" üdvözítő nyugati szólam ellenére - nehezíti termékeink bejutását a nyugati piacra. Bár külkereskedelmünk év eleji liberalizálása, a korona árfolyamának reálissá tétele elvben lendített exportunkon, a még meglévő vámakadályok ellenére is, a gyakorlatban mindez elsősorban arra volt jó és arra jó, hogy alaposabban megmérettessünk... Azt hiszem, nem kellett különösebb éleslátás ahhoz, hogy előre megjósoljuk megmérettetésünk siralmas eredményét. Tudtuk, más elvárások voltak termékeinkkel szemben a volt szocialista tábor országaiban, mint a nyugati országokban, ahol a legfőbb szempont valóban a minőség. A volt KGSTországokkal szinte „örök időkre" kötött szerződések alapján működtünk együtt, a versenykörnyezetnek úgyszólván a minimális jelenléte nélkül. Az ilyen körülmények pedig egyetlen gyártót sem ösztönöznek műszaki fejlesztésre, a világszínvonal gyors követésére. Ezért is nehéz átállásunk, no meg főképp azért, mert a meddő politikai csatározások jócskán nehezítik a világ fejlett piacaira való orientálódásunkat. Nehezen születnek meg a reform következetes végrehajtása szempontjából létfontosságú törvények, a jelenlegi szövetségi gyűlésbeli és szlovák nemzeti tanácsi képviselői felállásban olykor még a legsimábbnak tűnő javaslatot sem szavazzák meg, csak azért, hogy gátolják a törvényhozást. És mi ilyen körülmények között kaptunk lehetőséget arra, hogy fokozatosan megvessük lábunkat a Nyugaton, hogy belekóstolhassunk a valódi versenykörnyezet könyörtelen magatartási szabályaiba. Ha minden jól megy, egy éven belül a Közösségek valamennyi tagállamának parlamentje ratifikálja a szerződést, és akkor megnyílik az „aranykapu" a hármak termékei előtt, a szerződésben pontosan részletezett játékszabályok szerint. A játékszabályok lényege a termékeinkre eddig érvényes szigorú vámszabályok fokozatos, nagyvonalú feloldása, és ha ennek ellenére sem lesznek jobb eredményeink a nyugati piacokon, akkor már igazán csak magunkra mutogathatunk. És főleg azokra a minden ésszerű érvet mellőző politikusainkra, akik nem akarják észrevenni, a tőke nincs tekintettel a nemzeti trikolórokra, a tőke terjeszkedni akar, de lábát csak ott veti meg, ahol szilárd talajra talál... Ezért is kaptak hangsúlyozott helyet a szerződésben a politikai elvárások. PÁKOZDI GERTRÚD GORBACSOV ALÁÍRTA LEMONDÁSI NYILATKOZATÁT? Mihail Gorbacsov szovjet államfő szerdán aláírta lemondási nyilatkozatát, ám a dátum helyét egyelőre üresen hagyta - közölte tegnap a moszkvai rádió és a Nyezaviszimaja Gazeta című napilap. E források szerint várhatóan a hétvégi Alma Ata-i csúcs után hétfőn, vagy még a Független Államok Közösségéről folyó tanácskozás közben fog dönteni az időpontról. Gorbacsov sajtószolgálata azonban cáfolta a lemondásról szóló dokumentum megszületését. Tény viszont, hogy Gorbacsov szerdán közölte, lemond elnöki tisztségéről, amint biztosított lesz a Szovjetunió funkcióinak zökkenőmentes átadása. Hangsúlyozta azonban, folytatja politikai tevékenységét. Az új államközösség számára szeretne nagyobb külföldi támogatást szerezni. Gorbacsov beismerte, ő azt szerette volna, ha egységes szövetségi állam születik. Ezzel együtt sikert kívánt az új közösségnek. Szergej Taraszenko, Eduard Sevardnadze külügyminiszter tanácsadója a RIA hírügynökséggel azt közölte: Sevardnadze nem mond le a szövetségi külügyminiszteri tisztségről, csak akkor adja át jogkörét, ha már megjelenik Borisz Jelcin orosz államfő rendelete minisztériuma tevékenységének beszüntetéséről. Sevardnadze azonban ezután sem vonul vissza, a Külpolitikai Társaság elnökeként és a Demokratikus Reformmozgalom társelnökeként folytatja politikai tevékenységét. Taraszenko egyben megerősítette, hogy Sevardnadze nem vesz részt a NATO és a keleteurópai országok külügyminisztereinek mai brüsszeli ülésén. Az uniót a belgiumi nagykövetség munkatársai fogják képviselni. A Köztársasági Tanács, a szövetségi oarlament felsőháza szerda esti ülésén egyhangúlag elfogadott határozatban támogatta a breszti megállapodást az új államközösség létrehozásáról, mivel abban reális garanciákat lát a jelenlegi mély gazdasági és politikai válság leküzdésére. Az ülésre a szövetségi parlament Kremlben lévő épületében került sor, bár az oroszországi parlament elnökségének hétfői döntése értelmében a szövetségi parlament valamennyi épülete az Oroszországi Föderáció fennhatósága alá került. A Köztársasági Tanács ülésén csak a közép-ázsiai és kazahsztáni képviselők vettek részt, mivel Oroszország, Ukrajna és Belorusszia viszszarendelte képviselőit a szövetségi parlamentből. A szövetségi parlament 441 képviselője már aláírta azt a felhívást, amely követeli a Szovjetunió népi küldöttei rendkívüli kongresszusának összehívását, vagyis a 2200 küldött egyötöde támogatja a követelést. Ennyi szükséges a rendkívüli kongresszus összehívásához. A küldöttkongresszusnak a breszti megállapodással kapcsolatban kellene állást foglalnia. Erről tájékoztatták Mihail Gorbacsovot is, ö vetette föl néhány héttel ezelőtt ezt az ötletet, de minden jel szerint már elállt tőle. Törökország szerdán elismerte mindazokat a volt szövetségi köztársaságokat, amelyek már kihirdették függetlenségüket. Finnország elismerte az Oroszországi Föderáció függetlenségét. A helsinki kormány nyilatkozata szerint a jövő hónapban írják alá a finn-orosz alapszerződést. Románia is elismerte az Oroszországi Föderációt, Oroszország viszont Moldova, Örményország és Kazahsztán függetlenségét. Levon Ter Petroszjan örmény államfő telefonon tájékoztatta Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán elnökét arról, hogy Örményország elismeri köztársaságaik függetlenségét. Santa Claus, az angolszászok „jézuskája" Kaliforniába érkezett. Bárki meggyőződhet róla, ha kitekint a South Lake Tahoeban lévő Casino szálloda ablakából. Teiefoto: ČSTK/AP H

a napjainkban arról beszélünk, hogy a Balkánon robbanásveszélyes a helyzet, általában Jugoszláviára gondolunk, arra, a háború eszkalálódhat, átterjedhet Bosznia-Hercegovinára és Macedóniára. Kevésbé figyelünk a másik feszültségforrásra, Albániára, ahol már két hete az erőszak ismét kivonult az utcákra. Most nem annyira politikai, inkább gazdasági okokról van szó, arról, hogy kiéhezett, elgyötört emberek tömegei feltörik az üzleteket, élelmiszerraktárakat, dúlnak, rabolnak. Nem tudni, hogy országos viszonylatban mennyi a halálos áldozatok száma. Itt is, ott is agyonvernek egy rendőrt, lelőnek egy polgári személyt. Az eddigi legtöbb áldozatot követelő katasztrófa az volt, amikor a fosztogatók véletlenül felgyújtottak egy élelmiszerraktárát és harmincnyolc ember bennégett. Miért pont ebben a térségben jelentkeznek hatványozottan a feszültségek? Nem lehet egyetérteni azokkal, akik egy kézlegyintéssel elintézik: sötét Balkán, és kulturális színvonalat, hagyományokat emlegetnek. Persze, ezek a tényezők is közrejátszanak, de a mostani, hihetetlenül mély válság oka a gazdasági elmaradottság mellett abban a különbségben keresendő, amely az itteni politikai folyamatok és a három középeurópai országban lezajlott rendszerváltás között tapasztalható. Ugyanis Albániában, Bulgáriában, Szerbiában az első szabad parlamenti választásokat a régi rendszer hívei, a kommunisták, vagy a magukat gyorsan átkeresztelt volt kommunisták nyerték meg. (Nem hagyható ki a sorból Romániában az Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front sem.) Ez a tény önmagában még nem gerjesztett volna válságot, de az már igen, hogy a hatalom régi-új birtokosai egyedüli politikai céljuknak az átmentést tekintették. Mivel képtelenek voltak csatlakozni az általános európai fejlődési irányzathoz - vagy teljesen elutasították azt BALKÁN -, az eddig kisebbségben lévő ellenzékből rövid idő alatt többség lett, úgyhogy pár hét után a választási eredmények már nem tükrözték az adott ország erőviszonyait. A posztkommunista kormányzatok pedig a hatalomátmentést úgy látták kivitelezhetőnek, ha a korábban hangoztatott ideológiájuk átcsap önmaga ellentétébe: az internacionalizmus helyett a lehető legkeményebb nacionalizmust tűzték zászlajukra. És ha ez párosul a nemhogy nyugat-európai, de középeurópai mércével is elképesztő szegénységgel, pl. Albánia esetében, már nem lehet csodálkozni azon, ami ott történik. Albániában a választások óta már a harmadik kormány megalakítása van folyamatban. Fatos Nano tisztán kommunista kabinetje egy hónappal a kinevezése után máris távozásra kényszerült. Ylli Bufi kabinetjében már a legnagyobb ellenzéki erő, a Demokrata Párt (DP) is részt vett hét miniszterrel. Ez a múlt héten kényszerült lemondásra, mivel a demokrata miniszterek kiléptek a kormányból, azzal vádolva Ftamiz A Ha államfőt és Ylli Bufit, hogy szándékosan robbantották ki a zavargásokat, keltettek pánikot a lakosság körében. Tény, hogy Ylli Butinak volt egy szerencsétlen elszólása a nyilvánosság előtt, azt mondotta, Albánia élelmiszertartalékai csak hat napra elegendőek (szűkösen). Ekkor kezdte a lakosság feltörni a raktárakat. A DP szerint az államfő és a miniszterelnök a régi bolsevista módszerekhez folyamodott: hatalmuk gyengülését érezve szándékosan mélyítették a válságot, hogy aztán „joguk" legyen erővel leverni az ellenállást, vagyis az ellenzéket. Most új ember, egy negyvenéves mérnök, l/Hson Ahmedi alakított párton kívüli értelmiségiekből álló szakértői kormányt. A legfőbb feladata az, hogy viszonylagos nyugalmat, stabilitást teremtsen, amihez szüksége van a parlamenti pártok támogatására. Valószínű, hogy ezt az abszolút többségben lévő szocialistáktól (a volt kommunisták), meg a demokrata pártiaktól is megkapja. Különben nem lehetne megrendezni az idő előtti parlamenti választásokat. És az is nagyon valószínű, a szocialisták, a többségük ellenére, kénytelenek lesznek belemenni az ellenzék azon követelésébe, hogy már február végén vagy március elején az urnákhoz szólítsák a lakosságot. Amely egyelőre kizárólag azzal foglalkozik, hogy hogyan is vészelje át a nehéz téli hónapokat. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN J

ames Baker amerikai külügyminiszter tegnap befejezte tárgyalásait a volt Szovjetunió legfontosabb köztársaságainak képviselőivel és Kijevből Brüsszelbe utazott. Moszkvában, Kirgíziában, Kazahsztánban, Belorussziában és Ukrajnában tárgyalt elsősorban az atomfegyverek biztonságos ellenőrzéséről. Leonyid Kravcsuk ukrán elnök a tárgyalások során segítséget kért az Egyesült Államoktól a köztársaság területén lévő nukleáris arzenál felszámolásához. B

orisz Jelcin orosz államfő kétnapos hivatalos látogatásra tegnap Moszkvából Rómába repült. A látogatás során tárgyalni fog vendéglátójával, Francesco Cossiga államfővel és több más olasz politikussal is. Beszédet mond a szenátusban, fogadja őt II. János Pál pápa és tárgyalni fog az olasz vállalkozói körök képviselőivel is. Elutazása előtt Jelcin azt mondta, az Orosz Föderáció és Olaszország közti közvetlen kapcsolatok felvételéről, az orosz államiság Róma által való elismeréséről és a diplomáciai kapcsolatokról folytat majd tárgyalásokat. A

lekszandr Ruckoj orosz alelnök Teheránban szerdán az Afganisztáni Iszlám Egység párt vezetőivel folytatott kétórás tárgyalásokon megállapodásra jutott arról, hogy 30 afgán mudzsahidet kicserélnek egy orosz hadifogolyért. A tárgyalásokon ezenkívül szó volt arról, hogy leállítják a fegyverek szállítását a kabuli rezsimnek, megvitatták a további fogolycserét és az átmeneti iszlám kormány létrehozásával kapcsolatos kérdéseket. P

aul Keating volt pénzügyminiszter lett tegnap az új ausztrál kormányfő azt követően, hogy az Ausztrál Labourista Párt leváltotta a pártelnöki tisztségről Robe$ Hawke -ot, s így a kormányfői tisztségről is távoznia kellett. Hawke kilenc évig állt a kabinet élén. Még egyetlen munkáspárti miniszterelnök sem volt ilyen hosszú ideig tisztségben, mint a most távozó 62 éves politikus, aki a parlamenti pártfrakcióban tartott szavazáson 56:51 arányban vesztett Keatinggel szemben. K

hieu Samphan és Son Sen, a kambodzsai vörös khmerek vezetői szombaton visszatérnek Phnompenhbe - közölte tegnap a vörös khmerek bangkoki rádióadója. A két politikus már november végén is próbálkozott a hazatéréssel, de akkor a feldühödött lakosság elűzte őket. Phnompenhben szombaton fog ülésezni a Legfelsőbb Nemzeti Tanács. Ezúttal nyilván teljes létszámban Szihanuk herceg elnökletével és első ízben kambodzsai területen. R

amiz Alia albán államfő az új kormány beiktatása alkalmából mondott beszédében kijelentette, a kormánynak mindenekelőtt a lakosság élelmiszer-ellátásáról és a közrend biztosításáról kell gondoskodnia. Ugyanakkor meg kell gyorsítani a politikai reformokat, végrehajtani a földreformot és beindítani a privatizálást. Q_öulban az elnöki szóvivő beOŽ jelentette, Ro Te Vu elnök változásokat hajtott végre a kormányban. Új miniszterek kerültek a védelmi, az építőipari, a sport- és kulturális tárca élére. H

atalmas robbanás rázta meg tegnapra virradó éjszaka Belfast központját. A detonációt 25 kilométeres körzetben hallani lehetett. A 180-230 kilogrammnyi robbanóanyagot egy parkoló gépkocsiban helyezték el a bíróság épületének közelében. A rendőrséget azonban fél órával a robbanás előtt telefonon figyelmeztették, így a környező házakat sikerült evakuálni és senki sem sebesült meg. Az anyagi károk viszont komolyak. A merényletért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget, ám az illegális ír Köztársasági Hadsereg még szerdán közölte, hogy csak Belfastban öt gyújtóbombát telepített. KUDARCCAL VÉGZŐDŐn A WASHINGTONI FORDULÓ