Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-18 / 296. szám, szerda

GAZDASÁG ÚJ SZÓ, NE A MEGALAZTATAS SZINTJEN POLITIZÁLNI FOGNAK A SZAKSZERVEZETEK A szakszervezetek egyre következetesebben igyekeznek felvállalni a bérből élő dolgozóR érdekeinek védelmét. Bár nem jellemző rájuk a kötelező egység, cselekvési képességüknek már néhányszor jelét adták. Lehet bírálni, elítélni őket - a társadalom fejlődésében viszont számolni kell velük. Kezdeményezőkészségével a KOVO fémipari szakszervezeti szövetség hívta fel magára a figyelmet. Honnan ered ez a cselekvő kedv? - kérdeztük Jozef Krumpolectől, a szövetség szlovákiai tanácsának alelnökétől. - Egyrészt - európai hagyomány. A kovácsok, a bányászok mindig is élen jártak a jobb szociális feltételekért folytatott küzdelemben. Másrészt, különösen Szlovákiában - a fémmegmunkáló vállalatokat érintette a legérzékenyebben a szerkezetváltás. Szlovákiában létesült az elmúlt negyven év alatt a legtöbb fémipari vállalat, amelyek szorosan kapcsolódtak a hadiiparhoz és a keleti piacon értékesítették termékeiket. A keleti tömb gyors összeomlása, a fegyvergyártás leépítése a fémipar dolgozóit viselte meg leginkább. A jól képzett munkaerővel rendelkező vállalatok elvesztették piacaikat, nem tudják értékesíteni termékeiket. Szerkezetváltással próbálkoznak, az viszont nem valósítható meg egyik napról a másikra. A kormány humánus céljait - a hadiipar visszafogását - megértjük. - A megvalósítás módjával azonban nem érthetünk egyet. Hazánk kivonult a fegyverpiacról. Helyét nyomban a számunkra példaképül szolgáló, fejlett demokráciával rendelkező államok foglalták el. A Szovjetunió széteséséről nem tehet a kormány. Kezdettől fogva viszont bölcsebb politikával többet tehetett volna a keleti piac - legalább részbeni - megőrzése érdekében. Határozottságunk abból is ered, hogy a legnagyobb szakszervezeti szövetség vagyunk. Az egész országban másfél millió, Szlovákiában 360 ezer tagot tömörít szervezetünk. A legnépesebb szakszervezet tudata belső töltetet, de nagyobb felelősséget is jelent: helyesen és követkeA Szövetségi Gyűlés a föld- és más mezőgazdasági vagyon tulajdonjogi viszonyainak szabályozásáról szóló 229. Tt. számú földtörvényének és az SZNT-nek a földrendezésekről, a földtulajdon elrendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a földközösségekről szóló 330. Tt. számú törvényének a jogi eljárást szabályozó cikkelyei mellett mintha a határidős kitételekre kevesebb gondunk lenne. így aztán a legtisztább jogügyletünk is jogtalanná válhat, ha azt a határidőn túl akarnánk rendeztetni. így jártak sokan a bíróságon kívüli rehabilitációról szóló (kárpótlási) törvénnyel, mely szerint a törvény hatályba lépésének napjától számítva bizony csak hat hónap állt rendelkezésére igényük érvényesítésére. Éppen ezért érdemesnek és hasznosnak tartom, hogy e két fontos törvényben található határidőkkel foglalkozzunk. Földtörvényünk 8. paragrafusa a tulajdonjog olyan természetes személytől való visszaszármaztatását szabályozza, akinek tulajdonában vagy használatában lévő egykori ingatlanunkat az államtól szerezte jogsértő előnybehelyezés alapján. Ingatlan vagyonunk tulajdonunkba való visszaszármaztatásához és használatba vételéhez jogunk van, azonban indítványunkat 1992. december 31-ig bírósági úton zetesen cselekedni azért, hogy az életszínvonal ne essen a megaláztatás szintje alá, hogy meglegyen tagjaink szociális biztonsága. • Miből fakad a szociális veszélyeztetettség érzése? - Szlovákiában ez a veszély kifejezettebben jelen van, mivel itt a munkanélküliség a csehországi 4 százalékkal szemben 11 százalék. A létfenntartási költségek 60, az árak 70 százalékkal, míg az átlagbérek csupán 12 százalékkal emelkedtek. Ezek az adatok kézzelfoghatóan bizonyítják az életszínvonal jelentős mértékű esését. Emiatt szorgalmazzuk az Általános Egyezmény meghatározó pontjainak betartását. • Helena Woleková szlovák munka- és szociális ügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy az Általános Egyezmény be nem tartásáért nem a kormány, hanem a munkáltatók a felelősek. -Az állam felelősségét hangsúlyozva abból a vitathatatlan tényből indulunk ki, hogy a vállalatok 95 százaléka még mindig az állam hatáskörébe tartozik. így ilyen mértékben kell felelősséget vállalnia az Általános Egyezmény nem teljesítéséért, a bérek szintjéért. Jogosan teszik fel a a kérdést azok a dolgozók, akiknek keresete 2600 korona között mozog: hogyan éljenek meg ebből? • Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter már javaslatot terjesztett a kormány elé a 140 koronás kiegyenlítő pótlék eltörlésére a munkell érvényesítenünk, különbön megszűnik a jogigényünk. Sok, mondhatni fölösleges aggodalmat okoz a földtörvény 9. paragrafusának értelmezése, netán a nem ismerete is. E paragrafus kimondja: az ingatlan kiadásáról 60 napon belül köteles a kötelezett személy (a használó) megállapodást kötni a jogosult személlyel (a tulajdonossal) az ingatlan kiadásáról. Ha ezt a jelenlegi használó nem teszi meg - a földhivatal köteles azonnal a hatásköréből eredő joggal eljárni a kérvényező ügyében. Ha itt is hivatali mulasztás lenne, a tulajdonos azonnal forduljon bírósághoz. A földtörvény egyik legfontosabb határidős fendelkezése a 13., amely meghatározza, hogy a jogosult személy 1992. december 31-ig érvényesítheti jogát az ingatlan kiadására, viszont, ha a vagyonvesztést kimondó büntető határozatokra külön jogszabályok vonatkoznak, a'hátáridő módosul, kitolódik. Ilyen esetekben a határidő a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjától számítódik, ha a döntést a földtörvény hatálybalépése (1991. június 24.) után hozták meg. Van eset, hogy attól a jogosult személytől kérjük részünket, akiknek már hamarább - elsőként - kiadták az ingatlant. E jogigényünk bírósági úton érvényesíthető a határidő (1992. XII. kabíró lakosság esetében. Mi erről az ön véleménye? - Megértem, hogy vannak esetek - jól kereső alkalmazottak, eredményes vállalkozók -, amikor a pótlék indokolatlan, ők nem szorulnak rá. Általános megszüntetése viszont nagyon kemény beavatkozás lenne a családok többségének - amúgy sem rózsás - szociális helyzetébe. • Már szóba kerültek a munkáltatók. Milyen viszony alakult ki köztük és a szakszervezetek között? "- A munkáltatókkal, vagyis az Ipari Szövetséggel jó kapcsolatokat építettünk ki. Problémák persze felmerülnek, mint például most az új kollektív szerződések előkészítésénél. Mindemellett igyekszünk - azt hiszem kölcsönösen - tudatosítani, hogy az ellenzéki szembenállás ellenére is a gazdasági változások hullámain hánykolódva, egy hajón utazunk. Célszerűnek tartjuk, hogy az együttműködés ne csak a felsőbb vezetés, hanem a vállalatok szintjén is meg legyen. A közös problémák csak így orvosolhatók. Mi tiszteletben tartjuk a munkáltatók alapvető törekvéseit: a gazdaságosabb termelés melletti nagyobb haszon elérését. Ez viszont nem lehet öncél, nem történhet az alkalmazottak életszínvonalának, szociális körülményeinek rovására. • Volt idő, amikor a szakszervezetek elhatárolták magukat a politikától. Ma hogy vannak ezzel? - Politikai pártokkal egyelőre konkrét kapcsolataink nincsenek. Eredeti elképzelésünket - a szakszervezetek ne avatkozzanak a politikába - a gyakorlat megmásította. Levontuk a tanulságokat az új Munka Törvénykönyv tervezete és más szakszervezeti kérdések parlamenti megvitatása kapcsán. Megértettük: a honatyák nem viselik szívükön a szakszervezetek érdekeit. Ezért a parlamentbe saját képviselőinket szeretnénk bejuttatni. Ésszerűnek 31.) letelte után 6 hónapon belül, vagyis 1993. VII. 1-ig, illetve a meghosszabbítás (6. § a) pontja szerint. Előfordulhat, hogy a kárpótlás földhivatali vagy bírósági döntéssel történik. Ekkor a határidő a döntés jogerőre emelkedésétől számított 6 hónap. E paragrafus 4. bekezdése a jogos kártérítés kötelezettségének határidejét szabja meg: a felszólítás kézbe vételének napjától számított egy éven belül kell teljesíteni. Ha pedig az eddig ismeretlen tulajdonos érvényesíti jogait, akkor a Földalap folyó év október 1-ig egyéves fölmondási határidővel felmondja a földbérlőknek a szerződést. Élő és a holtleltár kárpótlásával a 20. § 2. bekezdése foglalkozik. A kárpótláshoz való jogot 1992. XII. 31-ig kell érvényesíteni, mint ahogy az a 13. §-ból is kitűnik. A jogi személy térítési kötelezettsége egyéves határidőben van megszabva. Az ellenértékre való jogigény megszűnik, ha nem érvényesítik a fent említett határidőben. Igen fontos határidőt tartalmaz a 20. paragrafus. Kimondja: a földtörvény hatályba lépésének napján megszűnik azon tulajdonosok társított földjeihez való szövetkezeti használati jog, akik nem tagjai a mezőgazdasági szövetkezetnek..." Ugyanez vonatkozik a nem társított, de mégis a mezőgazdasági üzemek gazdasági használatában lévő földterületek használati jogára is, akárcsak az erdőgazdasági termelésre, halastavak - és más ingatlanok használatára. Továbbá, a fenti paragrafus 2. bekezdése még az alábbit is meghatározza: a törvény hatálybalépétartjuk, hogy ezt politikai pártok segítségével tegyük. Vagyis különböző pártok listáján független szakszervezeti jelöltek is indulnának a választásokon. Ők a parlamentben képviselői klubot alkotnának, amely szakszervezeti kérdésekben közvetlenül kifejezné érdekeinket. Ez, persze - egyelőre - elképzelés. Sok függ a pártoktól, hajlandók-e ilyen jellegű egyezségre lépni velünk. • Hogy ítéli meg a jelenlegi válságos belpolitikai helyzetet? - Az ország jövőbeli alakulásának sorsdöntő kérdéseit minél hamarabb meg kell oldani. Senkinek sem jó, hogy a megoldás várat magára. Ez állandó feszültséget és bizonytalanságot szül. Kedvezőtlenül hat a gazdaságra, a külföldi tőke beáramlását is fékezi. Közös államunk - ez tagjaink többségének véleménye Szlovákiában - alulról építkezzen és működőképes legyen. • Az utóbbi hónapokban a szlovákiai magyarságot nem egyszer vádolták nacionalista szításokkal, a többségi nemzet elmagyarosításával. Ön a szakszervezeteken keresztül hogyan észleli ezt? - Nagyon gyakran művi úton idézik elő a problémákat. Ez helytelen. Szakszervezeti szövetségünkben sosem észleltem nemzetiségi súrlódásokat. Nem volt eset, hogy valakit sérelem ért volna azért, mert ő DélSzlovákiában élő szlovák, avagy magyar. Számtalan üzemi bizottságunkban a szlovákok és a magyarok megértésben, problémák nélkül együttműködnek. A szlovákiai magyar olvasónak azt bátorkodom tanácsolni: vegyék észre, kik beszélnek azokról a kérdésekről, amelyek megosztanak, elválasztanak, ilietve kik szólnak arról, ami leginkább foglalkoztat, bánt, bennünket! Sokan szeretnék a meglévő valós problémákról lényegtelen - viszont érzelmeken, nemzetek szembeállításán - alapuló - kérdésekre terelni a figyelmet. Azzal a céllal, hogy éket verjenek közénk. Minket a szociális kérdések, az emberek méltó életkörülményei azért is foglalkoztatnak, mert azok a tolerancia, a megértés, a mások iránti érzékenység előfeltételei. MÁZSÁR LÁSZLÓ sének napjával bérleti jogviszony keletkezett a földtulajdonos és a föld eddigi használója között. Ugyanez a paragrafus mondja ki a bérleti jogviszony felmondási határidejét is. Eszerint a felmondási határidő egy év, s a folyó év októberének első napjáig érvényesíthető. A törvény e általános szabály alóli kivételeket is pontosan szabályozza. Sok vitát, különböző értelmezés magyarázatát váltotta ki a kertbarátok vagy a nyaralók részére kiadott területek használatának a megszüntetése. Pedig a 22. paragrafus 3. bekezdése érthetően meghatároza: ,,... felmondási idő azzal a nappal kezdődik, amikor lejár a terület ideiglenes hasznosításáról szóló szerződés." A fejezet azonban még a használó javára kimondja: a bérlőnek joga van a bérlet további tíz évvel való meghosszabbításához, illetve eladás esetén elővételi joga van. Gyakori érdeklődés tapasztalható a földtörvény utolsó határidős kötelméről is, amit a 26. paragrafus 2. bekezdésében találunk. E bekezdés szerint, ha a tulajdonosnak mezőgazdasági termelés üzemeltetése céljából szüksége van a mezőgazdasági birtokához tartozó lakóépületre, a korábbi lakáshasználati jog megszűnik és a kiürítés után a jogos tulajdonos kapja vissza birtokába. Ennek feltétele azonban, hogy törvény hatálybalépésének napjától számított 3 éven belül a tulajdonos indítványozza kérelmét. BARTAKOVICS ISTVÁN, SZNT-képviselö (MKDM) 1991. DECEMBER 18. LESZ „ZÖLD GÁZOLAJ"? Azt senki sem várta, hogy a honi mezőgazdaság szerkezetváltását célzó agrárprogram gyakorlati megvalósítása zökkenőmentesen zajlik majd, azonban az ágazat fölé tornyosuló problémák felülmúlták az előzetes várakozást. A tulajdonviszonyok tisztázatlansága, a transzformáció körüli huzavona, a beszűkülő hazai és külföldi piac miatt a termékek értékesítési nehézségei válságos helyzetet teremtettek, amelyek megoldására az érdekektől függően különböző válságkezelési programok születtek. Köztudott, hogy az ágazatot szorító gazdasági helyzet feloldására tett javaslatok között fontos szerepet szántak a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj forgalmi adója csökkentésének, amely a köztudatba „zöld gázolaj" néven került be, s kavart nem kis vihart a közelmúltban. Mint ismeretes, a mezőgazdasági érdekszövetségek által javasolt válságkezelési intézkedések között ez a pont is szerepelt, ráadásul a szövetségi kormány megvalósításra váró agrárprogramjában is kiemelt szerepet szántak neki. Annál nagyobb meglepetést keltett, hogy a kormány az ágazat gazdasági helyzetét javító intézkedések között nem hagyta jóvá a gázolaj forgalmi adójának csökkentésére tett javaslatot. Vajon mi késztette a szövetségi kormányt, hogy az ágazatban kétségtelenül kedvezőtlen helyzet orvoslására szolgáló érdemi javaslatot elvesse? Tény, hogy az üzemanyagok árában felhalmozott jelentős tételt képező forgalmi adó csökkentésével valóban komoly bevételi forrásoktól esne el az állami költségvetés. A hivatalos magyarázat szerint a mezőgazdaságnak nyújtott kedvezmény esetén a többi ágazat is előállhatna ugyanilyen követelésekkel, s ezt már nehezebb lenne elviselni. Bár azoknak a nyugati országoknak a példái, amelyekben a mezőgazdasági termelőknek joguk van ehhez a kedvezményhez, bizonyítják, az ágazatnak nyújtott támogatás ebben a formában is célszerű, s számunkra is követendő példa. Az olcsóbb üzemanyagot elsősorban azért biztosítják a termelöknek, mert a mezőgazdaságban köztudottan alacsonyabb a nyereségszint, s nem elhanyagolható szempont az ágazat ökológiai, környezetalakító szerepe sem. Tény, s a mezőgazdászok joggal bizonygatják, a gázolaj árának radikális emelkedése az utóbbi években a mezőgazdasági költségek között meghatározó tényező lett, s így a termékek árának alakulásában is fontos szerepet játszik. Csak az érdekesség kedvéért említjük meg, hogy 1981-től 1989 közepéig két koronába került a gázolaj literje, a 89-es év második felében felszökött 5,50-re, 1990-től viszont már 15 koronát fizetnek érte a fogyasztók. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az országban felhasznált gázolaj egyharmadát ez az ágazat fogyaszta el. A rohamos áremelkedés következtében bevezetett ésszerűsítő intézkedések és a termelés csökkenése miatt az utóbbi időben visszaesett a felhasználás, a szakemberek úgy vélik, a jelenlegi szint egy hektár termőföldre vonatkoztatva kiállja a próbát a nyugati gazdaságokkal is. Azzal a „kis" különbséggel, hogy míg a nyugati termelő az egymárkás gázolaj-ár mellett 1 márkáért értékesíti a tej literjét, addig nálunk 15 koronás gázolajár csak 5 koronás tejárat biztosít. A mezőgazdaságnak nyújtott olcsóbb gázolaj a fejlett piacgazdaságban rendelkező országokban is bevált, s ezért az ágazat gondjainak megoldását célzó intézkedések között nálunk is helye van. Sajnos, a kormány az első fordulóban elvetette a bevezetését, s nincs konkrét elképzelés a jövőt illetően. A termelók viszont tudni szeretnék, mikor és milyen formában kerül(het) bevezetésre, s egyáltalán számíthatnak-e a kedvezményre. Mert a bizonytalanságnál az ágazatban már csak a kilátástalanság a nagyobb, -tszlHA ESETLEG NEM TUDNÁ... IGÉNYLÉSI HATÁRIDŐKRŐL A KÉPVISELŐ TAPASZTALATAI ALAPJÁN FÖLDÜGYBEN