Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-18 / 296. szám, szerda

(Folytatás az 1. oldalról) Az EK a jugoszláv köztársaságok számára két további feltételt is sza­bott. Folytatniuk kell az ENSZ azon erőfeszítéseinek támogatását, amelyek a jugoszláv konfliktus békés rendezését célozzák, to­vábbá egyet kell érteniük a Ju­goszláviáról szóló hágai béke­konferencia folytatásával. Ez év december 23-ig Jugoszlá­via köteles jelenteni lord Carring­tonnak, a hágai konferencia elnöké­nek, hogy egyetért az összes felté­tellel. Az EK döntőbizottsága, amely Jugoszlávia jogi ügyeivel foglalko­zik, január 15-e előtt beszámolót készít az említett feltételek teljesíté­séről. Ha ez az értékelés negatív lenne, akkor a tizenkettek - Doug­las Hurd brit külügyminiszter szerint - ismét megvitatják, hogy milyen álláspontra helyezkednek. Mindezek ellenére Genscher né­met külügyminiszter leszögezte, ha az utóbb említett értékelés negatív volna, az sem akadályozná meg Bonnt abban, hogy január 15-i ha­tállyal Németország elismerje Hor­vátország és Szlovénia függetlensé­gét. Magyarázatul hozzáfűzte, az említett bizottság kedvezőtlen állás­foglalása azt jelenthetné, hogy egyes EK-országok elállhatnának az elismeréstől, mások pedig elis­mernék a jugoszláv köztársasá­gokat. John Major brit kormányfő hétfőn telefonbeszélgetést folytatott Geor­ge Bushsal a jugoszláv helyzetről - közölték londoni források a részle­tek ismertetése nélkül. A beszélge­tés további témája a GATT-tárgyalá­sok uruguayi fordulója volt. Ezt meg­előzően Arthur Dunkel, a GATT főigazgatója Genfben közölte, hogy a résztvevőknek legkésőbb szerdáig el kell küldeniük megjegyzéseiket, javaslataikat azzal a megállapodás­sal kapcsolatban, amelynek le kelle­ne zárnia a világkereskedelem prob­lémáiról szóló uruguayi tárgyalási fordulót. A Reuter szerint Major ugyanezekről a témákról Ruud Lub­bers holland kormányfővel is tár­gyalt, szintén telefonon. Zubek János, a magyar határőr­ség szóvivője arról tájékoztatott, hogy október végéig 430 ezer ju­goszláv állampolgárral több lépett magyar területre, mint amennyien a különböző határátkelőhelyeken el­hagyták Magyarország területét. Mi­vel hivatalos becslések szerint Ma­gyarország területén jelenleg mint­egy 50 ezer jugoszláv állampolgár tartózkodik, s közülük csupán 5200 kapta meg a menekült státust, az a nagy kérdés, hogy hová tűnt csak­nem 400 ezer ember. Erős rendőri védelem mellett tért vissza tegnap Kambodzsába a leg­militánsabb ellenzéki frakció, a nép­irtó vörös khmerek vezetőinek egy csoportja. A biztonsági intézkedések ezúttal túlzottnak bizonyultak, mert a phnompenhi lakosságot ez hide­gen hagyta. A hazatértek között van Mak Ben, a Legfelsőbb Nemzeti Tanács (SNC) titkárságának a kép­viselője. Mint ismeretes, Kambo­dzsa új vezető testületében mind a négy politikai frakció képviselteti magát. Mak Ben a phnompenhi re­pülőtéren nem volt hajlandó nyilat­kozni. Kíséretében további hét vörös khmer vezető van, köztük Chan Youran, aki a hetvenes évek máso­dik felében, tehát azokban az évek­ben, amikor a kambodzsaiak száz­ezreit gyilkolták le, Pekingben töl­tötte be a nagyköveti tisztet. Emlé­kezhetünk, jó két héttel ezelőtt a kambodzsai főváros lakossága menekülésre kényszerítette az ak­kor hazatért Khieu Samphant, a polpotisták jelenlegi vezetőjét. A mostani nyugalom a Reuter sze­rint annak tudható be, hogy a lapok nem tájékoztattak előre az újabb khmer vezetők hazatéréséről. 1991. DECEMBER 18. NÉHÁNY SORBAN W ashington hétfőn közölte: az Egye­sült Államok a következő évtized­ben korlátozza az atomfegyverek gyártá­sát. James Watkins energetikai miniszter azt mondta, hogy az említett időszakban a mostani 30 ezerről 15 ezerre csökkentik az atomfegyvergyárakban dolgozó alkal­mazottak számát. Az elbocsátottaknak lehetőséget adnak arra, hogy átképezzék magukat a nukleáris program környezet­védelmi következményeinek felszámolá­sával összefüggő munkákra. B rüsszelben tegnapra virradó éjszaka az Európai Közösségek külügymi­niszterei hivatalos dokumentumot adtak ki, s ebben feladatul adták a tizenkettek politikai bizottságának, hogy dolgozzon ki részletes jelentést az „emberi jogok hely­zetéről Kínában". A dokumentum szerint az EK befagyasztja a Kínával kötött új együttműködési terveket, amíg nem kap jelentést arról, hogy a szóban forgó or­szágban tiszteletben tartják az emberi jogokat. Frans Andriessen, az EK-bizott­ság alelnöke aki az év elején járt Peking­ben, elmondta, hogy Kínában ugyan ja­vult a helyzet az emberi jogok terén, de még mindig aggodalomra és nyugtalan­ságra ad okot. R eid Weingarten volt ügyészt nevez­ték ki hétfőn az amerikai szenátus különleges vizsgálóbírójává. Az lesz a fel­adata, tisztázza, mennyire megalapozott az a vád, hogy Ronald Reagan volt ameri­kai elnök és akkori alelnöke, George Bush az 1980-as választások előtt megállapo­dott Iránnal, nem adja ki a teheráni nagy­követségen fogva tartott amerikai túszo­kat Jimmy Carter elnöksége alatt, s így segít Reagannek és Bushnak bejutni a Fehér Házba. A lgériában tegnapra virradó éjszaka a rendőrség őrizetbe vett 11 funda­mentalistát, akiket azzal gyanúsítanak, hogy több fegyveres támadást hajtottak végre. A razzia során lőfegyvereket, tölté­nyeket és házilag készített bombákat ko­boztak el. Biztonsági források szerint a le­tartóztatottak valószínűleg hívei az Iszlám Megmentési Frontnak, amely a december 26-ra kihirdetett parlamenti választások előtt fokozza aktivitását. O—ófiában tegnapra virradó éjszaka OZ fejeződött be a legnagyobb bol­gár ellenzéki erő, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) kongresszusa, amelyen Zsan Videnovot választották meg Alek­szander Lilov pártelnök helyére. Lilov ne­ve szorosan összefonódott a volt rezsim nomenklatúrájával, s ez kompromittálta a szocialisták próbálkozásait, hogy meg­győzzék a közvéleményt a párt megújho­dásáról. Lilov azonban a stratégiai tanul­mányok pártintézetének élére került, s lé­nyegében a háttérből irányítja majd a BSZP-t. Ez is bizonyítja, hogy Lilovnak még mindig nagy befolyása van a pártta­gokra. Becslések szerint jelenleg mintegy 440 ezér tagja van a BSZP-nek. EGY HÉT A VALUTAPIACON TOVÁBBRA IS GYENGE A DOLLÁR Noha az utóbbi hetekben olykor-olykor meglódult a dollár árfolyama, de mindig vissza is esett. Ezért továbbra is úgy tűnik, hogy az amerikai dollár viszonylag gyenge szerepléssel zárja majd az 1991­es évet. Az amerikai gazdaság még nem lábalt ki végleg a recesszióból, amely az egyike az árfolyam mozgatórugóinak. Másodszor, a hírek arról szólnak, hogy a vezető politikusok az USA-ban gőzerő­vel dolgoznak egy gazdaságélénkítő programcsomag összeállításán. Még a republikánus Bush és a demokrata többségű kongresszus között is egyetér­tés látszik kialakulni e kérdésben. A har­madik központi kérdés a közelmúltban tartott maastrichti találkozó volt, melyen az Európai Közösség pénzügyi és politi­kai uniójáról folyt a megbeszélés, ám az államfők kénytelenek voltak félszemmel arra figyelni, mi történik a Szovjetunióban és Jugoszláviában. Mindezek ismereté­ben az elmúlt héten is amiatt láthattuk a dollár halvány erősödését, mert a spe­kulánsok figyelme ismét a moszkvai ese' mények felé fordult. Egy bizonytalanodó szovjet helyzet pedig már hagyományo­san erősödő dollárt jelent, bár a dollárnak a múlt héten sem sikerült kitörnie az 1,5730-1,5850 USD/DEM árfolyamból. A márka-jen árfolyam számára a 82­es szint, úgy látszik, túl magas, mivel visszaesett 81,3-ra. A font helyzetét valószínűleg megszi­lárdítja az a tény, hogy Major brit minisz­terelnöknek sikerült az angolok számára is kedvező döntést kicsikarnia a többiek­ből. -gr­KÖZELEBB A MAGYAROKHOZ? A szlovákok közelebb állnak a magyarokhoz, mint a csebek­hez - ezzel a címmel ismertette a New York Times amerikai na­pilap két olvasójának levelét. A szerzők a lap egy korábbi, Csehszlovákiával foglalkozó cik­kére reagáltak. Borsody István, az európai történelem bostoni professzora azt állította, Szlová­kia sohasem szakadt el Nyugat­Európától, mert Csehországhoz hasonlóan a Habsburg biroda­lom része volt. A szlovákok és a magyarok viszonya pedig so­hasem volt olyan rossz, ahogyan a legutóbbi nemzedékek Csehszlovákiában és Nyugat­Európában is a politizált történet­írásból tanulták. Az újkori nacio­nalizmus időszaka előtt a szlová­kok és a magyarok évszázado­kon keresztül bókében éltek. A szlovák történelem magyar történelem ís, ós megfordítva, viszont ilyen összefonódás a szlovákok és a csehek között nern volt - írta Borsody István. Luise Hammer, akí a szláv nyelvek professzora az Indiana állambeli Bloomingtonban, pedig arra figyelmeztetett, nem igaz az, hogy 1918 elölt Szlovákiá­ban nem voitak szlovák iskolák. Ezzel kapcsolatban a Štúr-fóle nyelvreformra hivatkozik a múlt század közepén, ugyanakkor elismeri, hogy az 1867-es ki­egyezés, vagyis Ausztria-Ma­gyarország megalakulása után Szlovákiában erős magyar el­nyomás érvényesült. HÍREK - VELEMENYEK fÚJSZÓi AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELISMERI A JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁGOKAT HIRMAGYARAZATUNK Mi jut az első pillanatban az ember eszébe erről a dokumentumról? Először az, hogy Bonn magára maradt, Genschert tizenegy kollégája ha nem is teljes meghátrálásra, de jókora kompromisszumra kényszerítette. Másod­szor az, hogy az Európai Közösségek, amely hónapok óta próbál közvetíteni a békés rendezés érdekében, kudarcot vallott, csupán politikai impotenciáját bizonyította, és most még rátett egy lapáttal. Az általa támasztott feltételek hézagai ugyanis nagyon hamar szakadékká mélyülhetnek. Ezt nem a pesszi­mizmus vagy az elfogultság mondatja, hanem a tapasztalat. Ugyanis az eddigi EK-közvetítés hónapjai alatt - és nem az EK jószándékát vonom kétségbe, de itt a jószándék kevés - lőtték szét falvak tucatjait, Vukovárt, Dubrovnik műemlékeit, és a vukovárihoz hasonló sors vár Eszékre meg még néhány más, stratégiai szempontból fontos horvát városra. Kezdjük mindjárt a legelején. Franciaország javasolta Maastrichtban, hogy a nyugat-európaiak dolgozzák ki az új államok elismerésének általáno­san alkalmazható alapelveit. Párizs feltehetően a szovjet és a jugoszláv utódállamokra gondolt. De más dolog az, ha az egyik helyen (még) béke van, és megint mások a háborús játékszabályok. Ezt, persze, Brüsszelben is érezték, ezért egészítették ki az első öt alapelvet még kettővel, külön Jugoszlávia számára. Többször is alaposan végigrágva az öt feltételt: csupán az világos, mit várnak el - egyébként mind az öt pont nagyon szép és egyet is értek velük - Szlovéniától és Horvátországtól, ha Ljubljana és Zágráb azt akarja, hogy elismerjék a függetlenségüket. De hol maradt Szerbia? Mert itt szerb-horvát háború folyik, s egyetlen pont sem kényszeríti Szerbiát és a jugoszlávnak nevezett hadsereget semmire. Ugyanis Szerbiának esze ágában sem lesz azt sürgetni, hogy önálló, új köztársaságként ismerjék el. A másik négy tagköztársasággal ellentétben Szerbia csatlósával, a legkisebb, gazdasági­lag legjelentéktelenebb és ezért önállóságra képtelen Crna Gorával (Monte­negro) együtt ezért hangsúlyozta mind ez ideig, hogy ők ketten, a Szerbiához tartozó két tartománnyal: a Vajdasággal és Koszovóval együtt, továbbra is Jugoszláviának tartják magukat. Ez lenne az úgynevezett Kis-Jugoszlávia, amelyről mindenki tudja, hogy a nagyszerb vágyálmoknak megfelelően Nagy-Szerbiával egyenlő, tehát egy olyan nemzetállammal, amilyenre sem Európának, sem a Balkánnak nincs szüksége. Belgrád játéka arra megy ki, hogy nemzetközi jogi szempontból megmaradjon a régi Jugoszlávia, amelynek nincs szüksége külön elisme­résre. Ezt a célt szolgálta, hogy Szerbia és Crna Gora mindeddig erőnek erejével fenntartotta a gyakorlatilag már nem létező, nyolcból négytagúvá zsugorodott államelnökséget, s ez a csonka testület igyekezett minél több határozatot, deklarációt kibocsátani, nem a szerb blokk, hanem Jugoszlávia dokumentumaiként. És hiába fog Horvátország kötelezettséget vállalni, hogy tiszteletben tartja a határokat, ha azokat Szerbia nem ismeri el. Ráadásul a hadsereg kapott még egy hónapot arra, hogy nyugodtan foglaljon csak el további horvát területeket és önkényesen módosítsa a most még belső, jugoszláv határokat. Ezért ugyanis egyértelműen Szerbiát és a hadsereget terheli a felelősség, ezt állapította meg a teljesen pártatlan ENSZ-megbízott, Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszter is. Az is nyilvánvaló, azokat a falvakat, városokat, amelyeket majd nem tud megtartani, igyekszik a lehető legtöbb kárt okozva elpusztítani. Ezért tragédia a horvátok szempontjából az az ENSZ-álláspont, hogy mindaddig nem küldenek kéksisakosokat a délszláv köztársaságokba, amíg ott nincs fegyvernyugvás. Mert amíg a hadsereg úgy akarja, addig nem lesz tűzszünet. Persze, a világszervezetet is meg lehet érteni, hiszen senki, egyetlen állam sem akarja kockáztatni az ENSZ-erőkben szolgálatot teljesítő katonáinak életét. Ilyen összefüggésekben tűnik felháborítónak a tegnap hajnali EK-határozat, mert akarva-akaratlan a hadsereg kezére játszik. Persze, az sem jelentette volna a háború azonnali végét, ha a tizenkettek elismerik a horvát függetlenséget, de legalább megteremtették volna a további, keményebb lépések feltételeit. A magam részéről csak Bonnal tudok egyetérteni: az EK langyossága, puhasága nem visszafogja, hanem ösztönzi, nagyobb bevetésre sarkallja a hadsereget és a szerb szabadcsa­patokat. Korábban például Olaszország és Dánia is támogatta a Kohl-kabinetet az elismerés kérdésében, Brüsszelben azonban visszatáncoltak. Mi lehet ennek az oka? Talán jobban hisznek Párizsnak, Washingtonnak, az ENSZ­főtitkárnak, talán tényleg tartanak attól, hogy a szelektív elismerés következ­tében az egész Balkán lángra lobbanhat? És talán - ez megint nem bizonyítható - Bonn orrára is akartak koppintani, félve attól, hogy ha elfogadják a javaslatát, akkor hihetetlenül felerősödik a német befolyás az európai politikában. Emlékezhetünk, a német egyesítéstől, a német hegemó­niától Nyugaton jobban tartottak, mint a mi tájainkon. Ez sok mindent megmagyaráz, csak kár, hogy jelen esetben a horvátok isszák meg a levét. MALINÁK ISTVÁN OROSZORSZÁG HELYET KÖVETEL A BIZTONSÁGI TANÁCSBAN BAKER MAGA AZ ÓVATOSSÁG • JELCIN MÁR LEÍRTA GORBACSOVOT A világ a volt Szovjetunióra, az ott tárgyaló James Baker amerikai külügyminiszterre figyel. És nemcsak arra, hogy miről tárgyal, hanem arra is, hogy milyen sorrendben válogatta meg partnereit, kivel találkozott először, kivel hány percig tanácskozott. S ezekből a diplomáciában nem elhanyagol­ható jelekből próbál következtetni az új washingtoni politikára. Természete­sen a legnagyobb érdeklődés a volt unió első emberével, Borisz Jelcinnel megtartott találkozót kísérte. Az orosz elnök biztosította vendégét arról, hogy a szovjet atomfegyverek egységes ellenőrzés alatt maradnak, s hogy a volt unió négy atomfegyverrel rendelkező köztársasága csatlakozni fog az atomsorompó-szerzödéshez, Oroszország kivételével pedig atomfegyverek­től mentes államokká akarnak válni. Az orosz elnök arról tájékoztatta az újságírókat, hogy Bakerrel átte­kintették Oroszország független ál­lamként való elismerésének a lehe­tőségét és önálló tagságát az ENSZ-ben. Szóba került az is, hogy esetleg Oroszország foglalná el a Szovjetunió helyét a Biztonsági Tanácsban. Az amerikai diplomácia vezetője ugyanezen a sajtóértekez­leten elmondta, az említett problé­mákat megvitatták ugyan, de Wa­shingtonba való visszatérése után tovább fogják tanulmányozni a kér­déseket. Rendkívül sok szempontot kell ugyanis figyelembe venni. Az amerikai külügyminiszter teg­nap este rövid munkalátogatásra a kazah fővárosba, Alma Atába uta­zott, útjának következő állomása pe­dig a belorusz főváros, Minszk lesz. New Yorkban magukat megne­vezni nem kívánó ENSZ-diplomaták Jelcin hétfői követelésére reagálva azt fejtegették, ha Oroszország ven­né át a Biztonsági Tanácsban a Szovjetunió helyét, ahhoz talán módosítani kellene az ENSZ Alap­okmányát is. Ilyesmire pedig még nem volt példa a történelemben, tehát a megoldás során nincs mire támaszkodni, egyelőre az egész ügy homályos. Az Alapokmány ugyanis pontosan megszabja, hogy kik a BT állandó tagjai, a Szovjetunióról, az USA-ról, Nagy-Britanniáról, Francia­országról és Kínáról, vagyis az atomhatalmak exkluzív klubjáról van szó. Újabb részletek láttak napvilágot Gorbacsov és Baker találkozójáról is. Andrej Gracsov, a szovjet állam­fő szóvivője közölte, ezen a találko­zón nem volt szó arról, hogy mi lenne Gorbacsov szerepe az új ál­lamközösségben. Nyilvánvaló, hogy Baker ezt a kérdést az unió és az egyes köztársaságok belügyének tekinti. Sokkal egyértelműbben fogalma­zott viszont Jelcin a La Repubblica olasz napilapnak adott interjújában, mondván, hogy az új közösségben nem lesz hely sem Gorbacsov, sem Eduard Sevardnadze számára. Az orosz elnök méltatta ugyan Gorba­csov érdemeit a peresztrojka elindí­tásában, de hozzátette, 1987 óta több hibát is elkövetett. Jelcin szerint ezek közül legsúlyosabb a gazdasá­gi reform lassúsága. Kijelentette, hogy Gorbacsovnak már nem ad sok időt, az év végéig, legkésőbb január közepéig tarthatja magát. Jelcin a most alakuló Független Államok Közösségét az Európai Kö­zösségekhez hasonlította, mond­ván, hogy a központ szerepe csupán minimális lesz. Minden döntés a kö­zösség tagállamainak vitájában fog megszületni. Az Interfax tájékoztatott arról, hogy az orosz parlament elnökségé­nek hétfőn este elfogadott határoza­ta szerint a szovjet parlament va­gyona az Oroszországi Föderáció hatáskörébe kerül, s az orosz parla­ment tekintendő a központi szovjet parlament jogutódjának. Levon Ter-Petroszjan örmény elnök rendkívüli állapotot és éjszakai kijárási tilalmat rendelt el Délkelet­örményországban, a Megrinszki já­rásban. Ennek előzménye az a hét­fői incidens, amely a Baku és Nahi­csevan közötti vasútvonalon történt. Nahicsevan az Örményországban élő azerbajdzsán enklávé közigaz­gatási központja. Az említett járás­ban feltartóztattak egy vonatot, a 70 utast pedig túszként foglyul ejtették. Ugyanakkor növekszik a feszültség Azerbajdzsán legnagyobb örmé­nyek lakta enklávéjában, Hegyi Ka­rabahban is. A TASZSZ szerint az utóbbi 24 óra leforgása alatt kilenc embert öltek meg, tizenhatot pedig megsebesítettek. A moszkvai rádió szerint az azeri rendőrség roham­osztagosai megtámadták Karabah központját, Sztyepanakertet, és le­rohantak négy örmény falut is. KAMBODZSA DISZKRÉT HAZATÉRÉS

Next

/
Thumbnails
Contents