Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-18 / 296. szám, szerda

(Folytatás az 1. oldalról) Az EK a jugoszláv köztársaságok számára két további feltételt is szabott. Folytatniuk kell az ENSZ azon erőfeszítéseinek támogatását, amelyek a jugoszláv konfliktus békés rendezését célozzák, továbbá egyet kell érteniük a Jugoszláviáról szóló hágai békekonferencia folytatásával. Ez év december 23-ig Jugoszlávia köteles jelenteni lord Carringtonnak, a hágai konferencia elnökének, hogy egyetért az összes feltétellel. Az EK döntőbizottsága, amely Jugoszlávia jogi ügyeivel foglalkozik, január 15-e előtt beszámolót készít az említett feltételek teljesítéséről. Ha ez az értékelés negatív lenne, akkor a tizenkettek - Douglas Hurd brit külügyminiszter szerint - ismét megvitatják, hogy milyen álláspontra helyezkednek. Mindezek ellenére Genscher német külügyminiszter leszögezte, ha az utóbb említett értékelés negatív volna, az sem akadályozná meg Bonnt abban, hogy január 15-i hatállyal Németország elismerje Horvátország és Szlovénia függetlenségét. Magyarázatul hozzáfűzte, az említett bizottság kedvezőtlen állásfoglalása azt jelenthetné, hogy egyes EK-országok elállhatnának az elismeréstől, mások pedig elismernék a jugoszláv köztársaságokat. John Major brit kormányfő hétfőn telefonbeszélgetést folytatott George Bushsal a jugoszláv helyzetről - közölték londoni források a részletek ismertetése nélkül. A beszélgetés további témája a GATT-tárgyalások uruguayi fordulója volt. Ezt megelőzően Arthur Dunkel, a GATT főigazgatója Genfben közölte, hogy a résztvevőknek legkésőbb szerdáig el kell küldeniük megjegyzéseiket, javaslataikat azzal a megállapodással kapcsolatban, amelynek le kellene zárnia a világkereskedelem problémáiról szóló uruguayi tárgyalási fordulót. A Reuter szerint Major ugyanezekről a témákról Ruud Lubbers holland kormányfővel is tárgyalt, szintén telefonon. Zubek János, a magyar határőrség szóvivője arról tájékoztatott, hogy október végéig 430 ezer jugoszláv állampolgárral több lépett magyar területre, mint amennyien a különböző határátkelőhelyeken elhagyták Magyarország területét. Mivel hivatalos becslések szerint Magyarország területén jelenleg mintegy 50 ezer jugoszláv állampolgár tartózkodik, s közülük csupán 5200 kapta meg a menekült státust, az a nagy kérdés, hogy hová tűnt csaknem 400 ezer ember. Erős rendőri védelem mellett tért vissza tegnap Kambodzsába a legmilitánsabb ellenzéki frakció, a népirtó vörös khmerek vezetőinek egy csoportja. A biztonsági intézkedések ezúttal túlzottnak bizonyultak, mert a phnompenhi lakosságot ez hidegen hagyta. A hazatértek között van Mak Ben, a Legfelsőbb Nemzeti Tanács (SNC) titkárságának a képviselője. Mint ismeretes, Kambodzsa új vezető testületében mind a négy politikai frakció képviselteti magát. Mak Ben a phnompenhi repülőtéren nem volt hajlandó nyilatkozni. Kíséretében további hét vörös khmer vezető van, köztük Chan Youran, aki a hetvenes évek második felében, tehát azokban az években, amikor a kambodzsaiak százezreit gyilkolták le, Pekingben töltötte be a nagyköveti tisztet. Emlékezhetünk, jó két héttel ezelőtt a kambodzsai főváros lakossága menekülésre kényszerítette az akkor hazatért Khieu Samphant, a polpotisták jelenlegi vezetőjét. A mostani nyugalom a Reuter szerint annak tudható be, hogy a lapok nem tájékoztattak előre az újabb khmer vezetők hazatéréséről. 1991. DECEMBER 18. NÉHÁNY SORBAN W

ashington hétfőn közölte: az Egyesült Államok a következő évtizedben korlátozza az atomfegyverek gyártását. James Watkins energetikai miniszter azt mondta, hogy az említett időszakban a mostani 30 ezerről 15 ezerre csökkentik az atomfegyvergyárakban dolgozó alkalmazottak számát. Az elbocsátottaknak lehetőséget adnak arra, hogy átképezzék magukat a nukleáris program környezetvédelmi következményeinek felszámolásával összefüggő munkákra. B

rüsszelben tegnapra virradó éjszaka az Európai Közösségek külügyminiszterei hivatalos dokumentumot adtak ki, s ebben feladatul adták a tizenkettek politikai bizottságának, hogy dolgozzon ki részletes jelentést az „emberi jogok helyzetéről Kínában". A dokumentum szerint az EK befagyasztja a Kínával kötött új együttműködési terveket, amíg nem kap jelentést arról, hogy a szóban forgó országban tiszteletben tartják az emberi jogokat. Frans Andriessen, az EK-bizottság alelnöke aki az év elején járt Pekingben, elmondta, hogy Kínában ugyan javult a helyzet az emberi jogok terén, de még mindig aggodalomra és nyugtalanságra ad okot. R

eid Weingarten volt ügyészt nevezték ki hétfőn az amerikai szenátus különleges vizsgálóbírójává. Az lesz a feladata, tisztázza, mennyire megalapozott az a vád, hogy Ronald Reagan volt amerikai elnök és akkori alelnöke, George Bush az 1980-as választások előtt megállapodott Iránnal, nem adja ki a teheráni nagykövetségen fogva tartott amerikai túszokat Jimmy Carter elnöksége alatt, s így segít Reagannek és Bushnak bejutni a Fehér Házba. A

lgériában tegnapra virradó éjszaka a rendőrség őrizetbe vett 11 fundamentalistát, akiket azzal gyanúsítanak, hogy több fegyveres támadást hajtottak végre. A razzia során lőfegyvereket, töltényeket és házilag készített bombákat koboztak el. Biztonsági források szerint a letartóztatottak valószínűleg hívei az Iszlám Megmentési Frontnak, amely a december 26-ra kihirdetett parlamenti választások előtt fokozza aktivitását. O—ófiában tegnapra virradó éjszaka OZ fejeződött be a legnagyobb bolgár ellenzéki erő, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) kongresszusa, amelyen Zsan Videnovot választották meg Alekszander Lilov pártelnök helyére. Lilov neve szorosan összefonódott a volt rezsim nomenklatúrájával, s ez kompromittálta a szocialisták próbálkozásait, hogy meggyőzzék a közvéleményt a párt megújhodásáról. Lilov azonban a stratégiai tanulmányok pártintézetének élére került, s lényegében a háttérből irányítja majd a BSZP-t. Ez is bizonyítja, hogy Lilovnak még mindig nagy befolyása van a párttagokra. Becslések szerint jelenleg mintegy 440 ezér tagja van a BSZP-nek. EGY HÉT A VALUTAPIACON TOVÁBBRA IS GYENGE A DOLLÁR Noha az utóbbi hetekben olykor-olykor meglódult a dollár árfolyama, de mindig vissza is esett. Ezért továbbra is úgy tűnik, hogy az amerikai dollár viszonylag gyenge szerepléssel zárja majd az 1991es évet. Az amerikai gazdaság még nem lábalt ki végleg a recesszióból, amely az egyike az árfolyam mozgatórugóinak. Másodszor, a hírek arról szólnak, hogy a vezető politikusok az USA-ban gőzerővel dolgoznak egy gazdaságélénkítő programcsomag összeállításán. Még a republikánus Bush és a demokrata többségű kongresszus között is egyetértés látszik kialakulni e kérdésben. A harmadik központi kérdés a közelmúltban tartott maastrichti találkozó volt, melyen az Európai Közösség pénzügyi és politikai uniójáról folyt a megbeszélés, ám az államfők kénytelenek voltak félszemmel arra figyelni, mi történik a Szovjetunióban és Jugoszláviában. Mindezek ismeretében az elmúlt héten is amiatt láthattuk a dollár halvány erősödését, mert a spekulánsok figyelme ismét a moszkvai ese' mények felé fordult. Egy bizonytalanodó szovjet helyzet pedig már hagyományosan erősödő dollárt jelent, bár a dollárnak a múlt héten sem sikerült kitörnie az 1,5730-1,5850 USD/DEM árfolyamból. A márka-jen árfolyam számára a 82es szint, úgy látszik, túl magas, mivel visszaesett 81,3-ra. A font helyzetét valószínűleg megszilárdítja az a tény, hogy Major brit miniszterelnöknek sikerült az angolok számára is kedvező döntést kicsikarnia a többiekből. -grKÖZELEBB A MAGYAROKHOZ? A szlovákok közelebb állnak a magyarokhoz, mint a csebekhez - ezzel a címmel ismertette a New York Times amerikai napilap két olvasójának levelét. A szerzők a lap egy korábbi, Csehszlovákiával foglalkozó cikkére reagáltak. Borsody István, az európai történelem bostoni professzora azt állította, Szlovákia sohasem szakadt el NyugatEurópától, mert Csehországhoz hasonlóan a Habsburg birodalom része volt. A szlovákok és a magyarok viszonya pedig sohasem volt olyan rossz, ahogyan a legutóbbi nemzedékek Csehszlovákiában és NyugatEurópában is a politizált történetírásból tanulták. Az újkori nacionalizmus időszaka előtt a szlovákok és a magyarok évszázadokon keresztül bókében éltek. A szlovák történelem magyar történelem ís, ós megfordítva, viszont ilyen összefonódás a szlovákok és a csehek között nern volt - írta Borsody István. Luise Hammer, akí a szláv nyelvek professzora az Indiana állambeli Bloomingtonban, pedig arra figyelmeztetett, nem igaz az, hogy 1918 elölt Szlovákiában nem voitak szlovák iskolák. Ezzel kapcsolatban a Štúr-fóle nyelvreformra hivatkozik a múlt század közepén, ugyanakkor elismeri, hogy az 1867-es kiegyezés, vagyis Ausztria-Magyarország megalakulása után Szlovákiában erős magyar elnyomás érvényesült. HÍREK - VELEMENYEK fÚJSZÓi AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELISMERI A JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁGOKAT HIRMAGYARAZATUNK Mi jut az első pillanatban az ember eszébe erről a dokumentumról? Először az, hogy Bonn magára maradt, Genschert tizenegy kollégája ha nem is teljes meghátrálásra, de jókora kompromisszumra kényszerítette. Másodszor az, hogy az Európai Közösségek, amely hónapok óta próbál közvetíteni a békés rendezés érdekében, kudarcot vallott, csupán politikai impotenciáját bizonyította, és most még rátett egy lapáttal. Az általa támasztott feltételek hézagai ugyanis nagyon hamar szakadékká mélyülhetnek. Ezt nem a pesszimizmus vagy az elfogultság mondatja, hanem a tapasztalat. Ugyanis az eddigi EK-közvetítés hónapjai alatt - és nem az EK jószándékát vonom kétségbe, de itt a jószándék kevés - lőtték szét falvak tucatjait, Vukovárt, Dubrovnik műemlékeit, és a vukovárihoz hasonló sors vár Eszékre meg még néhány más, stratégiai szempontból fontos horvát városra. Kezdjük mindjárt a legelején. Franciaország javasolta Maastrichtban, hogy a nyugat-európaiak dolgozzák ki az új államok elismerésének általánosan alkalmazható alapelveit. Párizs feltehetően a szovjet és a jugoszláv utódállamokra gondolt. De más dolog az, ha az egyik helyen (még) béke van, és megint mások a háborús játékszabályok. Ezt, persze, Brüsszelben is érezték, ezért egészítették ki az első öt alapelvet még kettővel, külön Jugoszlávia számára. Többször is alaposan végigrágva az öt feltételt: csupán az világos, mit várnak el - egyébként mind az öt pont nagyon szép és egyet is értek velük - Szlovéniától és Horvátországtól, ha Ljubljana és Zágráb azt akarja, hogy elismerjék a függetlenségüket. De hol maradt Szerbia? Mert itt szerb-horvát háború folyik, s egyetlen pont sem kényszeríti Szerbiát és a jugoszlávnak nevezett hadsereget semmire. Ugyanis Szerbiának esze ágában sem lesz azt sürgetni, hogy önálló, új köztársaságként ismerjék el. A másik négy tagköztársasággal ellentétben Szerbia csatlósával, a legkisebb, gazdaságilag legjelentéktelenebb és ezért önállóságra képtelen Crna Gorával (Montenegro) együtt ezért hangsúlyozta mind ez ideig, hogy ők ketten, a Szerbiához tartozó két tartománnyal: a Vajdasággal és Koszovóval együtt, továbbra is Jugoszláviának tartják magukat. Ez lenne az úgynevezett Kis-Jugoszlávia, amelyről mindenki tudja, hogy a nagyszerb vágyálmoknak megfelelően Nagy-Szerbiával egyenlő, tehát egy olyan nemzetállammal, amilyenre sem Európának, sem a Balkánnak nincs szüksége. Belgrád játéka arra megy ki, hogy nemzetközi jogi szempontból megmaradjon a régi Jugoszlávia, amelynek nincs szüksége külön elismerésre. Ezt a célt szolgálta, hogy Szerbia és Crna Gora mindeddig erőnek erejével fenntartotta a gyakorlatilag már nem létező, nyolcból négytagúvá zsugorodott államelnökséget, s ez a csonka testület igyekezett minél több határozatot, deklarációt kibocsátani, nem a szerb blokk, hanem Jugoszlávia dokumentumaiként. És hiába fog Horvátország kötelezettséget vállalni, hogy tiszteletben tartja a határokat, ha azokat Szerbia nem ismeri el. Ráadásul a hadsereg kapott még egy hónapot arra, hogy nyugodtan foglaljon csak el további horvát területeket és önkényesen módosítsa a most még belső, jugoszláv határokat. Ezért ugyanis egyértelműen Szerbiát és a hadsereget terheli a felelősség, ezt állapította meg a teljesen pártatlan ENSZ-megbízott, Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszter is. Az is nyilvánvaló, azokat a falvakat, városokat, amelyeket majd nem tud megtartani, igyekszik a lehető legtöbb kárt okozva elpusztítani. Ezért tragédia a horvátok szempontjából az az ENSZ-álláspont, hogy mindaddig nem küldenek kéksisakosokat a délszláv köztársaságokba, amíg ott nincs fegyvernyugvás. Mert amíg a hadsereg úgy akarja, addig nem lesz tűzszünet. Persze, a világszervezetet is meg lehet érteni, hiszen senki, egyetlen állam sem akarja kockáztatni az ENSZ-erőkben szolgálatot teljesítő katonáinak életét. Ilyen összefüggésekben tűnik felháborítónak a tegnap hajnali EK-határozat, mert akarva-akaratlan a hadsereg kezére játszik. Persze, az sem jelentette volna a háború azonnali végét, ha a tizenkettek elismerik a horvát függetlenséget, de legalább megteremtették volna a további, keményebb lépések feltételeit. A magam részéről csak Bonnal tudok egyetérteni: az EK langyossága, puhasága nem visszafogja, hanem ösztönzi, nagyobb bevetésre sarkallja a hadsereget és a szerb szabadcsapatokat. Korábban például Olaszország és Dánia is támogatta a Kohl-kabinetet az elismerés kérdésében, Brüsszelben azonban visszatáncoltak. Mi lehet ennek az oka? Talán jobban hisznek Párizsnak, Washingtonnak, az ENSZfőtitkárnak, talán tényleg tartanak attól, hogy a szelektív elismerés következtében az egész Balkán lángra lobbanhat? És talán - ez megint nem bizonyítható - Bonn orrára is akartak koppintani, félve attól, hogy ha elfogadják a javaslatát, akkor hihetetlenül felerősödik a német befolyás az európai politikában. Emlékezhetünk, a német egyesítéstől, a német hegemóniától Nyugaton jobban tartottak, mint a mi tájainkon. Ez sok mindent megmagyaráz, csak kár, hogy jelen esetben a horvátok isszák meg a levét. MALINÁK ISTVÁN OROSZORSZÁG HELYET KÖVETEL A BIZTONSÁGI TANÁCSBAN BAKER MAGA AZ ÓVATOSSÁG • JELCIN MÁR LEÍRTA GORBACSOVOT A világ a volt Szovjetunióra, az ott tárgyaló James Baker amerikai külügyminiszterre figyel. És nemcsak arra, hogy miről tárgyal, hanem arra is, hogy milyen sorrendben válogatta meg partnereit, kivel találkozott először, kivel hány percig tanácskozott. S ezekből a diplomáciában nem elhanyagolható jelekből próbál következtetni az új washingtoni politikára. Természetesen a legnagyobb érdeklődés a volt unió első emberével, Borisz Jelcinnel megtartott találkozót kísérte. Az orosz elnök biztosította vendégét arról, hogy a szovjet atomfegyverek egységes ellenőrzés alatt maradnak, s hogy a volt unió négy atomfegyverrel rendelkező köztársasága csatlakozni fog az atomsorompó-szerzödéshez, Oroszország kivételével pedig atomfegyverektől mentes államokká akarnak válni. Az orosz elnök arról tájékoztatta az újságírókat, hogy Bakerrel áttekintették Oroszország független államként való elismerésének a lehetőségét és önálló tagságát az ENSZ-ben. Szóba került az is, hogy esetleg Oroszország foglalná el a Szovjetunió helyét a Biztonsági Tanácsban. Az amerikai diplomácia vezetője ugyanezen a sajtóértekezleten elmondta, az említett problémákat megvitatták ugyan, de Washingtonba való visszatérése után tovább fogják tanulmányozni a kérdéseket. Rendkívül sok szempontot kell ugyanis figyelembe venni. Az amerikai külügyminiszter tegnap este rövid munkalátogatásra a kazah fővárosba, Alma Atába utazott, útjának következő állomása pedig a belorusz főváros, Minszk lesz. New Yorkban magukat megnevezni nem kívánó ENSZ-diplomaták Jelcin hétfői követelésére reagálva azt fejtegették, ha Oroszország venné át a Biztonsági Tanácsban a Szovjetunió helyét, ahhoz talán módosítani kellene az ENSZ Alapokmányát is. Ilyesmire pedig még nem volt példa a történelemben, tehát a megoldás során nincs mire támaszkodni, egyelőre az egész ügy homályos. Az Alapokmány ugyanis pontosan megszabja, hogy kik a BT állandó tagjai, a Szovjetunióról, az USA-ról, Nagy-Britanniáról, Franciaországról és Kínáról, vagyis az atomhatalmak exkluzív klubjáról van szó. Újabb részletek láttak napvilágot Gorbacsov és Baker találkozójáról is. Andrej Gracsov, a szovjet államfő szóvivője közölte, ezen a találkozón nem volt szó arról, hogy mi lenne Gorbacsov szerepe az új államközösségben. Nyilvánvaló, hogy Baker ezt a kérdést az unió és az egyes köztársaságok belügyének tekinti. Sokkal egyértelműbben fogalmazott viszont Jelcin a La Repubblica olasz napilapnak adott interjújában, mondván, hogy az új közösségben nem lesz hely sem Gorbacsov, sem Eduard Sevardnadze számára. Az orosz elnök méltatta ugyan Gorbacsov érdemeit a peresztrojka elindításában, de hozzátette, 1987 óta több hibát is elkövetett. Jelcin szerint ezek közül legsúlyosabb a gazdasági reform lassúsága. Kijelentette, hogy Gorbacsovnak már nem ad sok időt, az év végéig, legkésőbb január közepéig tarthatja magát. Jelcin a most alakuló Független Államok Közösségét az Európai Közösségekhez hasonlította, mondván, hogy a központ szerepe csupán minimális lesz. Minden döntés a közösség tagállamainak vitájában fog megszületni. Az Interfax tájékoztatott arról, hogy az orosz parlament elnökségének hétfőn este elfogadott határozata szerint a szovjet parlament vagyona az Oroszországi Föderáció hatáskörébe kerül, s az orosz parlament tekintendő a központi szovjet parlament jogutódjának. Levon Ter-Petroszjan örmény elnök rendkívüli állapotot és éjszakai kijárási tilalmat rendelt el Délkeletörményországban, a Megrinszki járásban. Ennek előzménye az a hétfői incidens, amely a Baku és Nahicsevan közötti vasútvonalon történt. Nahicsevan az Örményországban élő azerbajdzsán enklávé közigazgatási központja. Az említett járásban feltartóztattak egy vonatot, a 70 utast pedig túszként foglyul ejtették. Ugyanakkor növekszik a feszültség Azerbajdzsán legnagyobb örmények lakta enklávéjában, Hegyi Karabahban is. A TASZSZ szerint az utóbbi 24 óra leforgása alatt kilenc embert öltek meg, tizenhatot pedig megsebesítettek. A moszkvai rádió szerint az azeri rendőrség rohamosztagosai megtámadták Karabah központját, Sztyepanakertet, és lerohantak négy örmény falut is. KAMBODZSA DISZKRÉT HAZATÉRÉS