Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-17 / 295. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMENYEK I ÚJ szói 1991. DECEMBER 17. NYILATKOZAT A NEMZETISÉGEKRŐL ÉS ETNIKAI CSOPORTOKRÓL A hét végén tartotta I. kongresszusát a Demokratikus Baloldal Pártja. Itt fogadták el a nemzetiségi és etnikai csoportok helyzetéről szóló nyilatkozatot, amelyet az alábbiakban teljes terjedelemben közlünk. A sikeresen működő, humánus, demokratikus pluralista civil társadalom felépítésének elengedhetetlen előfeltétele, hogy kielégítő megoldást nyerjen a szlovák nemzet, valamint a Szlovák Köztársaság területén élő nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok harmonikus, teljes értékű és egyenjogú együttélése. A nemzetiségi kisebbségekhez tartozó egyének jogai - az általánosan elismert emberi jogok alkotóelemeként - a béke, a társadalmi igazságosság, kiegyensúlyozottság és a demokrácia lényegi tényezője. A DBP az emberi jogokról és az alapvető szabadságjogokról szóló, a CSSZSZK által is aláírt és jóváhagyott nemzetközi szerződésekből indul ki, s úgyszintén a CSSZSZK alkotmányából, a Tt. 1991/23. számú, az alapvető emberi és szabadságjogokat tartalmazó alkotmánylevelet bevezető alkotmánytörvényből is. A fentiekből kiindulva a DBP ezeket az elveket tartja meghatározónak: A nemzetiségi kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek ugyanolyan emberi és szabadságjogokat élveznek, bárminemű diszkriminációtól mentesen és a törvény előtti egyenjogúság alapján, mint a szlovák nemzet tagjai. Joguk van a nemzetiségi kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz tartozás szabad vállalására, miközben döntésük nem jelenthet semminemű előnyt vagy hátrányt a többi állampolgárral szemben. A nemzetiségi kisebbségeknek és etnikai csoportoknak, az őket alkotó személyeknek joguk van arra, hogy - Szabadon kifejezésre juttassák, óvják és gyarapítsák etnikai, kulturális, nyelvi és vallási sajátosságaikat, minden irányban gazdagítsák saját kultúrájukat anélkül, hogy szembe kelljen nézniük az akaratuk ellenére történő asszimilálási kísérletek fenyegetéseivel. - Szabadon használhatják anyanyelvüket a magán- és közéletben. - Saját művelődési, kulturális és vallási intézményekkel, szervezetekkel, egyesületekkel rendelkezzenek. - A hitéletet anyanyelvükön gyakorolhassák. - Legkülönbözőbb kapcsolatokat alakítsanak ki és tartsanak fenn egymás között és más államok polgáraival, akikkel összefűzi őket a közös etnikai és nemzetiségi származástudat, a kulturális örökség és a vallási hovatartozás. - Tömegtájékoztatási lehetőségekkel rendelkezzenek, hozzáférhessenek az információkhoz, és élhessenek azok anyanyelvi cseréjével, s részt vehessenek a különböző nem kormányszintű nemzetközi szervezetek munkájában. A DBP síkra száll a kétnyelvűség érvényesítéséért azokban a régiókban, ahol a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok jelenléte számottevő, s ennek főként a hivatalos érintkezésben, a helységnevek használatában és a hivatali és intézményi elnevezésekben kell kifejezésre jutnia. Ugyanakkor a DBP azt a meggyőződést _yailja

r hogy az állampolgárok, főként a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjainak a társadalom egész szerkezetére kiterjedő egyenjogú érvényesülése szempontjából a szlovák nyelv ismerete alapfeltétel. A DBP tiszteletben tartja az anyanyelvi művelődés jogát, és támogatja a kultúra és a művelődés területén jelentkező önkormányzati törekvéseket. A DBP kiáll a nemzetiségi kisebbségeknek és etnikai csoportoknak az államigazgatásban és a pluralista társadalom testületei, valamint intézményei tevékenységében való megfelelő részvétele mellett. A CSSZSZK és az SZK alkotmányának elfogadásával kapcsolatban a DBP támogatja a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok helyzetét újraszabályozó rendelkezéseket a nemzetközi dokumentumokkal, valamint az alapvető emberi és szabadságjogok alkotmánylevelével összhangban. A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok jogainak érvényesítése nem történhet a vegyes lakosságú területeken élő szlovákok emberi és polgári jogainak rovására, s nem vezethet a köztársaság területi épségének megbontásához. Nemzeti, származási és vallási különbségre való tekintet nélkül támogatja a DBP a Szlovákia területén élő valamennyi állampolgár közötti megbecsülés, megértés, együttműködés és szolidaritás elmélyítését, és szorgalmazni fogja a problémáknak a jogállamiságon alapuló, párbeszéd útján történő megoldását. * A dokumentum a nemzeti kisebbség helyett következetesen a nemzetiségi kisebbség fogalmat használja, aminek nyilván értelmezési és politikai szerepe is van. ELLENTÉTES VÉLEMÉNYEK HORVÁTORSZÁG ÉS SZLOVÉNIA ELISMERÉSÉRŐL A VILÁGSZERVEZET KIS MEGFIGYELŐI CSOPORTOT KÜLD JUGOSZLÁVIÁBA Az Európai Közösségek külügyminiszterei tegnapi brüsszeli ülésének legfontosabb napirendi pontjai közé a jugoszláviai, valamint a volt Szovjetunióban kialakult helyzet megvitatása tartozott. Hírmagyarázók már a tanácskozás megkezdése előtt egyetértettek abban, hogy a legkeményebb vita Horvátország és Szlovénia elismerése körül várható. Csupán öt nap telt el azóta, hogy a tizenkettek maastrichti csúcsértekezletükön döntöttek a közösség egységes külpolitikájáról, s a 12 külügyminiszternek máris meg kellett próbálkoznia annak a szakadásnak az elhárításával, amely Németország és a másik 11 tagállam között fenyegetett. Mint ismeretes, Bonnban korábban közölték, hogy Németország karácsony előtt, vagyis ezen a héten elismeri Szlovénia és Horvátország függetlenségét. A vitába ismét beavatkozott George Bush amerikai elnök, aki vasárnap leszögezte: nem ért egyet Helmut Kohl német kancellárral az elismerésre vonatkozó döntésével, éspedig azért, mert az Egyesült Államok azt szeretné, ha Jugoszláviában az események békés irányban fejlődnének. A Fehér Ház vezetője megjegyezte: az USA osztja az EK és az ENSZ, valamint kokrétan Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár azon véleményét, hogy ez ügyben semmit sem szabad elsietni. Francois Mitterrand francia elnök Kohl vasárnapi kijelentésére reagálva azt mondotta, az elismerést ahhoz a feltételhez kellene kötni, hogy Horvátország és Szerbia is tartsa tiszteletben az emberi jogokat, a kisebbségi jogokat és a demokratikus alapelveket. Megjegyezte, néhány hónap alatt az EK-nak már képessé kellett volna válnia az olyan válságos helyzetek kezelésére, mint amilyen a jugoszláv polgárháború, beleértve akár a katonai eszközöket is, hiszen „a diplomáciai tárgyalások háborúja" eddig hatástalannak bizonyult. Ezzel kapcsolatban sajnálattal állapította meg, a többi ország elutasította azt a francia-német javaslatot, hogy küldjenek Jugoszláviába európai intervenciós egységeket. Az elutasítók szerint ez a jugoszláv belügyekbe való beavatkozás lett volna. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában szombaton kellett volna megszavazni a legújabb Jugoszláviával kapcsolatos határozatot, de az elhúzódó viták miatt csak vasárnap született döntés. A határozat értelmében a világszervezet kisebb létszámú, mintegy 10 fős megfigyelői csoportot küld Jugoszláviába, és létrehozzák a Jugoszlávia elleni fegyverembargó betartására felügyelő bizottságot. A bonyolult kétnapos tanácskozás után a BT elfogadta az ENSZ főtitkárának új, december 11-i beszámolóját, amely egyebek között leszögezi, hogy Jugoszláviában még mindig nem teremtették meg a békefenntartó erők kiküldéséhez szükséges feltételeket (vagyis: nincs fegyvernyugvás). Az előbb említett kisebb megfigyelői csoportnak és katonai szakértőknek kellene előkészíteniük a talajt a kéksisakosok missziójához. A határozat ezen kívül ismét felszólít minden államot a fegyverembargó szigorú tiszteletben tartására azzal, hogy az ellenőrzésével megbízott testületben minden BT-tagállam helyet kap. A hétvégi súlyos harcok után tegnap reggelre a horvát hadszínterek többségén nyugodtabb lett a helyzet. A zágrábi rádió azt jelentette, hogy csupán Valpov és Karlovac környékén vívtak rövidebb nehéztüzérségi párbajt. A rendelkezésre álló információk szerint Nyugat-Szlavóniában a horvát erők nem folytatták egy hete tartó offenzívájukat, inkább a már elfoglalt állásokat erősítették meg. A hadsereg és a szerb szabadcsapatok által körülzárt Eszéken is nyugodtan telt el az éjszaka. Dubrovnikban, amelynek tengeri blokádját már korábban feloldották, de a szárazföld felől még mindig körül van zárva, vasárnap este koncertet tartottak, amelynek résztvevői így tiltakoztak az egyedülálló kulturális értékek értelmetlen pusztítása ellen. Megfigyelők szerint a viszonylagos nyugalom a frontokon annak tudható be, hogy mindkét fél ki akarja várni, milyen döntés születik az Európai Közösségek brüsszeli ülésén. Egyik fél sem akarja rontani a saját esélyeit, a szerbek abban bíznak, hogy Brüsszelben nem hoznak végleges döntést, a horvátok pedig a német álláspont szilárdságában reménykednek, a bonni diplomaták azon képességében, hogy sikerül meggyőzniük a többi nyugateurópai országot az elismerés szükségességéről. ENERGETIKAI AUPOKMÁNY Hágában tegnap nemzetközi konferenciát nyitottak meg a világ hét iparilag legfejlettebb országának, további európai államoknak és a volt Szovjetunió köztársaságainak részvételével. Az értekezlet célja ösztönözni a kelet-európai országok energetikájának fejlesztését, s ennek érdekében kidolgozni és aláírni az európai energetikai alapokmányt. A FELELŐSSÉGRE VONÁST SZORGALMAZZA Lech Walesa lengyel elnök vasárnap a katowicei Wujek akna lejáratánál egy 30 méter magas betonkeresztet leplezett le annak a 9 bányásznak az emlékére, akiket 1981. december 16-án öltek meg, három nappal az után, hgogy az országban kihirdették a rendkívüli állapotot. Walesa rövid beszédében elmondta, meg kell büntetni azokat, akik felelősek a rendkívüli állapot idején elkövetett bűncselekményekért. Tavasszal újították fel az ügy kivizsgálását és az ügyész vádat emelt a rohamrendőrség 13 volt tagja ellen. Wojciech Jaruzelski, akkori legfelsőbb állami vezető a múlt héten jelentette ki, ez az intézkedés akadályozta meg a polgárháború kirobbanását, esetleg a szovjet csapatok invázióját. Jaruzelski hangsúlyozta, kész részt venni a bírósági tárgyaláson. P

ár éve állam bácsi ajándéka volt az üzletekben december elején megjelenő déligyümölcs. Hoszszú sorokban álltak érte az emberek. Majd beütött a liberalizált külkereskedelem és most már szinte minden utcasarokra jut egy árus. Verseny lett, októberben még 100 forintért árusították a banánt, ma már 70-ért is lehet szépet kapni... Pesten áll a vásár. Aluljáróban, alkalmi utcai bódékban - és a Váci utcában. Utóbbi helyen vehetsz 21 ezer forintos cipőt a Salamander boltban, vagy női kabátkát 28 ezerért az Ostermannál. Es biztos, hogy ehelyütt nem lépnek a sarkadra. Ha márka, dollár kell? Az arabok örömmel kiszolgálnak. A koronát nem ismerik, de 83-85 forintért dollártuKARÁCSONYI VÁSÁR PESTEN lajdonos lehetsz (a fekete árfolyamokat a Népszabadság hétfői száma közli). A csillogás mögött-között azért más is van. Szájharmonikás vár egy-két forintot, a szőrmecsempészek húsos falatra, az Erdélyből Budapestre vonatozó nyugdíjasok a szőtteseik után betevő falatra való üzletben reménykednek. Ha a Váci utcában tele az erszényed, Bécsben érezheted magad... Kép és szöveg: V. PAIZS GÁBOR NÉHÁNY SORBAN N

émetország hivatalosan kérte, adjuk ki Erich Honeckert, de minden jel arra vall, hogy nem teszszük meg ezt a lépést - jelentette ki Enrique Krauss chilei belügyminiszter az El Mercurio című napilapnak adott vasárnapi nyilatkozatában. „Diplomáciai elveinkkel összhangban cselekszünk, nem adhatunk menekültstátust Honeckernek, de biztosítjuk védelmét abban a reményben, hogy minden megoldódik diplomáciai úton", hangsúlyozta Krauss. A továbbiakban elmondta, kormánya kitart amellett, hogy a volt keletnémet rezsim vezetője Chile moszkvai riSgykövetségéről ne Németországba, hanem egy harmadik államba, „valószínűleg Észak-Koreába" távozzon. A KNDK egyébként tegnap hivatalosan felszólította Moszkvát, humanitárius okokból tegye lehetővé Erich Honecker távozását Észak-Koreába. O

xfordban tegnap folytatódott a cseh és szlovák politikusok, történészek, jogászok szemináriuma, amelyen a föderalizmussal kapcsolatos problémákról van szó. A szemináriumot az egyik oxfordi egyetem, a Magdaléna College rendezte és finanszírozza. Vasárnap oxfordi akadémikusok tartottak előadást a központi hatalom létrehozásával kapcsolatos nyugat-európai tapasztalatokról és foglalkoztak a nemzeti kisebbségek, etnikumok problémájával. A szemináriumon részt vesz Petr Pithart cseh és Ján Čarnogurský szlovák miniszterelnök, valamint Dagmar Burešová, a CSNT elnöke és Ján Klepáč, az SZNT alelnöke. D

él-Libanonban, a Szidon elővárosában levő Ain Hilva menekülttáborban vasárnap este három személy vesztette életét és többen megsebesültek az Irán-párti palesztin partizánok és a Jasszer Arafat hívei közötti utcai tűzpárbajban. A megöltek között van Hiszam Srajdi sejk, befolyásos palesztin vezető és Amin Kajid, az El-Fatah parancsnoka. A menekülttábor környékére katonákat vezényeltek. T

egnap az iraki kurdok felkelő csoportjai közleményt hoztak nyilvánosságra. Eszerint olyan parlament megválasztását akarják, amelynek felhatalmazása lesz arra, hogy tárgyalásokat folytasson a bagdadi kormánnyal a kurd autonómiáról. Az 1988-ban alapított Iraki Kurd Front, amely a legfontosabb ellenállási csoportokat tömöríti, közölte, bizottságot hoz létre, melynek feladata lesz, hogy kidolgozza a választások technikai részleteit. A Kurdisztán Demokratikus Pártja által Londonban kiadott közlemény viszont nem tájékoztat arról, hány tagja lesz ennek a szervnek és mikorra írják ki a választásokat. R

ómában vasárnap fejeződött be a Kommunista Megújhodás Pártjának négynapos kongresszusa. Ez az új politikai párt, amely a mostani kongresszuson változtatott nevet, az OKP utódpártjától, a Baloldal Demokratikus Pártjától szakadt le. Eddig nem sikerült megválasztani sem a főtitkárt, sem pedig az elnököt. A kongresszus végül is úgy döntött, hogy a párt vezetőségét január 20-án a politikai bizottság választja meg. L

i Peng kínai kormányfő indiai látogatásának zárónapján közös közleményben fejezte ki aggodalmát az Indiában élő tibetiek Kína-ellenes aktivitása miatt. A közlemény megismétli Peking álláspontját, miszerint Tibet Kína elválaszthatatlan részét képezi. Az indiai fél a dokumentumban biztosította partnerét, nem fogja tolerálni a Kína-ellenes politikai tevékenységet. A határmenti vitás kérdésekben, amelyek több mint 30 éve teherként nehezednek a kétoldalú kapcsolatokra, nem sikerült lényeges előrehaladást elérni. K

olumbiában az elmúlt 24 órában legkevesebb hét személy vesztette életét a fegyveres erők és a felkelő egységek közötti összecsapásokban. Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (FARC) négy rendőrt gyilkoltak meg az ország nyugati részében, a felkelők által ellenőrzött észak-nyugati területeken pedig két katonát gyilkoltak meg. Több katonának nyoma veszett.