Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)
1991-12-14 / 293. szám, szombat
1991. DECEMBER 14. HÍREK - VÉLEMENYEK NEGYVEN ÉV ELLENSÉGESKEDES UTAN TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ LÉPÉS A KÉT KOREA ALÁÍRTA A MEGNEMTÁMADÁSI SZERZŐDÉST A KNDK és a Koreai Köztársaság kormányfői tegnap aláírták a megnemtámadási szerződést, s ezzel fontos lépést tettek a negyven évig tartó ellenségeskedés befejezése felé. Az ötoldalas szerződés 25 pontban rendezi a határmenti konfliktusok kérdését és a kölcsönös bizalom megteremtésére összpontosít. A dokumentum feltételezi a két ország politikai és társadalmi berendezésének kölcsönös tiszteletben tartását, katonai téren pedig a két ország megegyezett a fegyveres erők nagyobb összevonásairól és mozgásáról szóló információcserében. Csöng Von Szik dél-koreai és Jon Hjong Muk észak-koreai kormányfő megegyezett a következő találkozó időpontjában is. Erre a tervek szerint február 18-a és 21 -e között kerül sor Phenjangban. Vatanabe Micsio japán külügyminiszter történelmi jelentőségű eseménynek nevezte a megnemtámadási szerződés aláírását, s egyben reményét fejezte ki, hogy a két Korea között folytatódni fognak a tárgyalások. ÓVA INT AZ ENSZ FOTITKARA AZ ELHÚZÓDÓ POLGÁRHÁBORÚ MEGOSZTJA A SZERB PÁRTOKAT IS Nyugat-Szlavónia a tegnapra virradó éjszaka is súlyos összecsapások színtere volt, Dubrovnik térségében viszont hallgattak a fegyverek. A tegnapi hírügynökségi jelentések szerint a legintenzívebb harcok Pakrac és Lipik térségében folytak, ahol - legalábbis a szerb források szerint - nem sok sikerrel próbálnak előrenyomulni a horvát gárdisták. Pakractól északi irányba, Daruvár felé is harcokat jelentettek. A belgrádi televízió szerint az egész vidék lakatlanná vált, itt a háborúnak hozzávetőleg ezer polgári áldozata van. A lakosság természetesen elmenekült. VAJÚDNAK A HEGYEK NÉMI ELŐREHALADÁS AZ ARAB-IZRAELI TÁRGYALÁSOKON NÉHÁNY SORBAN Ugyancsak tegnap reggeli értesülés: az USA, a Szovjetunió és az Európai Közösségek sürgető felhívást intézett Szerbiához, Horvátországhoz és a jugoszláv hadsereghez, hogy azonnal lássanak hozzá a november 23-i tűzszüneti megállapodás teljesítéséhez. Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár csütörtökön este óva intette Németországot és más európai államokat, ne ismerjék el az egyes jugoszláv köztársaságok függetlenségét, mert ez a lépés mélyítheti a fegyveres konfliktust és robbanásveszélyessé teheti a helyzetet az egész Balkánon, de főleg Bosznia-Hercegovinában és Macedóniában. Ezt a figyelmeztetést a Biztonsági Tanácshoz intézett beszámoló, valamint az Európai Közösségeknek megküldött levél is tartalmazza. A világszervezet vezetője ugyanakkor azt javasolta, hogy 10 ezer ENSZ-katonát küldjenek Jugoszláviába, ha véget érnek a harcok. Azonnal hozzá is tette, hogy ennek feltételeit a szembenálló felek nem teljesítették. A főtitkár elmondta, a többi jugoszláv köztársaságot aggasztja az a lehetőség, hogy Németország, Ausztria és néhány más állam el akarja ismerni Szlovéniát és Horvátországot. Ugyancsak az elismerést szorgalmazta Margaret Thatcher brit exkormányfő, aki így akarta elérni azt, hogy legálisan lehessen Horvátországba fegyvereket szállítani. A jelenleg érvényes ENSZ-embargó ugyanis tiltja a Jugoszláviába irányuló fegyverexportot. Horvátország és jugoszláv hadsereg között csütörtökön újabb részleges fogolycserét bonyolítottak le. Slunj város közelében 289 katonát és 141 horvát gárdistát engedtek kölcsönösen szabadon. A hadifogolycsere-megállapodás vasárnap köttetett meg Belgrád és Zágráb között, s összesen 1600 foglyot kellett volna kicserélni. A hét folyamán azonban csak ennek a felét sikerült teljesíteni. Az elhúzódó polgárháború, amelynek még nem is látni a végét, egyre jobban megosztja a szerb politikai pártokat is. A Tanjug tájékoztatása szerint a Szerb Megújhodás mozgalom Dragutin Zelenovics szerb miniszterelnök lemondására azzal reagált, hogy a köztársasági parlamentben egy átmeneti kormány felállítását követelte és azt, hogy legkésőbb június 30-ig írják ki az idő előtti parlamenti választásokat. A jelenleg kormányzó Szerb Szocialista Pártnak (a volt kommunista pártnak) mindeddig azzal sikerült visszavernie az ellenzék bírálatát, hogy a háború miatt szükség van a nemzeti egységre. Úgy tűnik, ennek az időszaknak már vége van. Csütörtökön este bizonyos előrehaladást értek el az arab és az izrael küldöttség tagjai, akik december 10-e óta folytatnak tárgyalásokat a washingtoni külügyminisztérium épületében. A Washington Post című napilap szerint a delegációk megállapodtak abban, hogy a hét végén is fenntartják a nem hivatalos kapcsolatokat és hétfőn ismét találkoznak a külügyminisztériumban. A tárgyalások nehezek és bonyolultak. A szíriai küldöttség tagjai például nem akarnak a tárgyalásokon kezet fogni az izraeliekkel, Szíria ugyanis formálisan még mindig hadiállapotban áll Izraellel. A palesztinok, akik eddig még nem léptek a tárgyalóterembe, a folyosón folytatnak megbeszéléseket az izraeliekkel, akik elutasítják a különtárgyalásokkal kapcsolatos palesztin követelést. Jeruzsálem követeli, hogy a megbeszéléseken az „albizottságok" vagy a „munkacsoportok" megnevezéseket használják, ami jelezné, hogy nem a delegációk közötti tárgyalásokról van szó. Tisztázatlanok a technikai jellegű kérdések is, például az, hogy ki és mikor fogja összehívni az egész küldöttséget, s a bizottságok találkozóit előnyben részesítik-e a delegációk közötti találkozókkal szemben. Mindezek ellenére sikerült előrehaladást elérni: a jordánok, palesztinok és izraeliek megállapodtak abban, hogy tárgyalni fognak Ciszjordánia és a Gázai övezet kérdéséről. P rogramtorlódás miatt elhalasztották Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter tegnapra és mára tervezett németországi lágogatását. Ezt tegnap délelőtt közölte a bonni külügyminisztérium, anélkül, hogy a részletekről tájékoztatott volna. Jirí Dienstbiernek tegnap délután Berlinben kellett volna találkoznia német parnerével, Hans-Dietrich Genscherrel. L ászló Balázs magyar kormányszóvivő csütörtökön közölte, a budapesti kabinet megvitatta és jóváhagyta az Európai Közösségekkel kötendő társulási szerződés szövegét, s egyben felhatalmazta Antall József kormányfőt, hogy hétfőn Brüsszelben aláírja a dokumentumokat. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét ideiglenes megállapodás aláírásával bízták meg, amely a társulási szerződésben szereplő vám- és kereskedelempolitikai intézkedéseket tavasztól életbe lépteti. A szerződést a visegrádi hármak - Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország - közösen írják alá. U krajna Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége csütörtökön elismerte Szlovénia és Horvátország függetlenségét. Egyben úgy döntött, hogy az említett köztársaságokkal felveszi a diplomáciai kapcsolatokat - tájékoztatott a TASZSZ hírügynökség. Mint ismeretes, eddig egyetlen iparilag fejlett ország sem ismerte el hivatalosan Szlovénia és Horvátország önállóságát. Németország azonban azt ígérte, hogy karácsonyig megteszi ezt a lépést. Az ukrán parlament elnöksége csütörtöki ülésén elismerte Grúzia függetlenségét is, erről Zviad Gamszahurdia grúz elnök tájékoztatott a Tbilisziben rendezett gyűlésen. G eorge Bush amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy a jövő év elején sikerül megszervezni egy „magasszintű" találkozót, amelyen Ciprus kérdéséről lenne szó. Bush ezt a Konsztantinosz Micotakisz görög kormányfővel megtartott fehérházi találkozója után jelentette ki. Az említett megbeszéléseken a tárgyalópartnerek a görög-török vitával, a ciprusi kérdéssel, a jugoszláviai és a balkáni helyzettel foglalkoztak. Az amerikai elnök megismételte, az Egyesült Államok kész közvetíteni a Ciprusról szóló tárgyalásokon. B udapesten csütörtökön tartották meg a közös múlt felderítésével foglalkozó szlovák-magyar parlamenti bizottság első ülését. A testületet a Szlovák Nemzeti Tanács és a magyar Országgyűlés megegyezése alapján hozták létre. Milan Zemko, az SZNT alelnöke, a szlovák küldöttség vezetője tájékoztatta az újságírókat, hogy a találkozón a képviselők megegyeztek azokban a tematikai körökben, amelyekkel foglalkozni kívánnak. Lényegében a 20. századra, mindenekelőtt az 1938 és 1948 közötti évekre összpontosítják a figyelmet. A szlovák -magyar kapcsolatok ugyanis ebben az időben bonyolódtak,, s a következmények még ma is érezhetők. T izenhat személy sebesült meg tegnap az észak-írországi Craigabon városban egy bombarobbanás során. A merényletért az ír Köztársasági Hadsereg vállalta a felelősséget. A parkoló tehergépkocsiban elrejtett több mint 900 kilogrammos bomba megrongálta a helyi rendőrkapitányság épületét, a közeli iskolát és a katolikus templomot, ahol 80 ember várakozott az esti misére. E gy orosz, egy kanadai és egy amerikai állampolgár elhatározta, hogy a télen segítség nélkül megpróbálnak eljutni az Északisarkra és ugyancsak segítség nélkül szeretnének visszatérni. Az a céljuk, hogy megismételjék az amerikai Robert Pearynak, az Északi sark első meghódítójának a teljesítményét, összesen 1500 kilométeres távolságot kellene megtenniük. A tervek szerint március 1-jén indulnának útra, amikor a sarkkörön túli hőmérséklet eléli a mínusz 60 fokot. Az expedíció kb. száz napot venne igénybe. * * l* a Bioflóra Kft. játékkereskedéseiben Nagyraktár: 931 01 Somorja, Školská 2 tel.: 0708 - 40 28 fax; 0709 - 259 96 Lerakatok: Judr. Stanislav Kršiak, Nová Dubnica, tel.: 01841-241 29 Németh György, Veľké Ludnice 426, tel.: 0811-948 56 Jaroslav Klement, Žarnovica, Mierové nám. Kiskereskedéseink: Bősön, Nagymegyeren, Somorján . a szolgáltatások házában KORMÁNYVÁLSÁG - KORMÁNY NÉLKÜL L engyelországnak még nincs kormánya, de máris szétesett a kormányzásra szövetkezett ötpárti jobbközép koalíció. Hiába telt el már másfél hónap az első szabad parlamenti választások óta, Varsóban még nem tudták tető alá hozni az új kabinetet. Már az is kitenne egy kisregényt, hogy eddig Walesa ki mindenkit bízott meg, ki mindenkivel tárgyalt a kormányalakításról - sikertelenül. Az államfő az ötpárti szövetséggel, amelynek az őt támogató Centrum Megegyezés (CM) is tagja, heteken keresztül huzakodott Jan Olszewski személye miatt. Ezt a 61 éves ügyvédet jelölték ugyanis az ötök (és főleg a CM) a kormányfői posztra, akit viszont Walesa nem volt hajlandó elfogadni. A történethez tartozik, hogy Walesa egyszer, 1990 decemberében már adott ilyen megbízatást Olszewskinak, aki azt visszautasította, s ezt követően alakíthatott kormányt Bielecki, akinek a lemondását a szejm a múlt héten fogadta el. Olszewski és Walesa között az ellentétek lényege tavaly decemberben is ugyanaz volt, mint most: a gazdasági reform minősége. Walesa azt akarta, hogy az általa megbuktatott Mazowiecki-kormány pénzügyminisztere, a sokkterápiának elkeresztelt radikális gazdasági reform atyja, Balcerowicz irányítsa tovább a gazdaságpolitikát, amivel viszont Olszewski nem értett egyet. Bielecki ezzel szemben meghagyta új kabinetjében Balcerowicz posztját, folytatta az ő reformpolitikáját. Megfigyelők szerint ezért alakultak olyan katasztrofálisan az októberi választások eredményei is, a lakosság a távolmaradásával tüntetett a Bielecki-kabinet gazdaságpolitikája, az életszínvonal mélyrepülése ellen. Ezért okozott a múlt héten meglepetést, hogy Walesa mégis Olszewski ügyvédet bízta meg a kormányalakítással. Olszewski ugyancsak kemény ember, az erős kormány híve, s ezért nehezen jön ki az erős elnöki rendszerre törekvő Walesával De ami ennél lényegesebb: a választási eredmények ellenére Walesa továbbra is a Balcerowicz-féle radikális gazdasági reformok híve, Olszewski viszont változtatni kíván. Ebben az öt párt közül négy támogatja is őt, de Bielecki exkormányfő pártja, a Liberális Demokrata Kongresszus már nem, és csütörtökön ki is lépett a jobbközép koalícióból. Hiszen az csak természetes, hogy Bielecki a saját, gazdaságpolitikája folytatásának á híve. Más pártok ugyanakkor azt közölték, hogy akkor lépnének ki, ha tényleg ezt a politikát folytatná az új kabinet is. Ezért nem tudta tehát Olszewski teljesíteni múlt heti ígéretét, hogy tegnapig bemutatja kormányának tagjait. Lehet, hogy az új helyzet Walesa elképzeléseinek fog kedvezni. Az államfő a legszívesebben a lemondott Bieleckit bízta volna meg kormányalakítással, és ha Olszewski most nem tudná megalakítani kabinetjét, akkor talán erre is sor kerülhetne. Ennek a spekulációnak azért van valóságalapja, mert a kijelölt kormányfő, Olszewski az éppen távozott kormányfőnek, Bieleckinek felajánlotta a miniszterelnökhelyettesi posztot, aki ezt nem fogadta el, mert nem kapott ígéretet arra, hogy ellenőrzése alatt tarthatja a legfontosabb gazdasági tárcákat. Ha lehet, még kuszább lett az eddig is bonyolult kormányalakítási játszma. Politikai és gazdasági érdekek szövevénye játszik közre, és néha a háttérbe szorul a lakosság sorsa. A Balcerovicz-féle sokkterápia, amely a nyugati szakértők szimpátiájával találkozott, a piacgazdaságra való gyors áttérést, az infláció visszaszorítását (ez sikerült is) és az ugyancsak gyors privatizálást célozza. Ugyanakkor egyre erösebb szociális feszültséget keltett és ezt - tekintettel az állami költségvetés növekvő deficitjére és a gazdasági recesszióra - rövid időn belül nemigen tudnák enyhíteni. Ezzel szemben Olszewski és a mögötte felsorakozott négy párt meghirdette a recesszió elleni harcot, ami a munkásságnak tett engedmény, valamint támogatást ígért a parasztoknak, ez pedig a nem kevésbé elégedetlen falusi tömegek körében népszerű. De mások is tartják a markukat, nagyobb részt követelve a költségvetésből: a nyugdíjasoktól kezdve a tanítókon, egészségügyi alkalmazottakon keresztül egészen a hadseregig. Márpedig a költségvetési hiány olyan gyorsan duzzad, hogy a Nemzetközi Valuta Alap két hitel folyósítását - amelyekre Varsónak nagy szüksége lenne - be is fagyasztotta. Ráadásul fennáll az a veszély is, hogy az említett intézkedések következtében felpörögne az infláció. M indkét koncepciónak vannak tehát előnyei és hátulütői is. A lengyel politikusoknak a kisebbik rosszat kellene választaniuk, csak az a baj, hogy maguk sem tudják eldönteni, melyik az. "" MALINÁK ISTVÁN