Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-14 / 293. szám, szombat

1991. DECEMBER 14. HÍREK - VÉLEMENYEK NEGYVEN ÉV ELLENSÉGESKEDES UTAN TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ LÉPÉS A KÉT KOREA ALÁÍRTA A MEGNEMTÁMADÁSI SZERZŐDÉST A KNDK és a Koreai Köztársaság kormányfői tegnap aláírták a megnem­támadási szerződést, s ezzel fontos lépést tettek a negyven évig tartó ellenségeskedés befejezése felé. Az ötoldalas szerződés 25 pontban rendezi a határmenti konfliktusok kérdését és a kölcsönös bizalom megteremtésére összpontosít. A dokumen­tum feltételezi a két ország politikai és társadalmi berendezésének kölcsönös tiszteletben tartását, katonai téren pedig a két ország megegyezett a fegyve­res erők nagyobb összevonásairól és mozgásáról szóló információcserében. Csöng Von Szik dél-koreai és Jon Hjong Muk észak-koreai kormányfő megegyezett a következő találkozó időpontjában is. Erre a tervek szerint február 18-a és 21 -e között kerül sor Phenjangban. Vatanabe Micsio japán külügyminiszter történelmi jelentőségű esemény­nek nevezte a megnemtámadási szerződés aláírását, s egyben reményét fejezte ki, hogy a két Korea között folytatódni fognak a tárgyalások. ÓVA INT AZ ENSZ FOTITKARA AZ ELHÚZÓDÓ POLGÁRHÁBORÚ MEGOSZTJA A SZERB PÁRTOKAT IS Nyugat-Szlavónia a tegnapra virradó éjszaka is súlyos összecsapá­sok színtere volt, Dubrovnik térségében viszont hallgattak a fegyverek. A tegnapi hírügynökségi jelentések szerint a legintenzívebb harcok Pakrac és Lipik térségében folytak, ahol - legalábbis a szerb források szerint - nem sok sikerrel próbálnak előrenyomulni a horvát gárdisták. Pakractól északi irányba, Daruvár felé is harcokat jelentettek. A belgrádi televízió szerint az egész vidék lakatlanná vált, itt a háborúnak hozzáve­tőleg ezer polgári áldozata van. A lakosság természetesen elmenekült. VAJÚDNAK A HEGYEK NÉMI ELŐREHALADÁS AZ ARAB-IZRAELI TÁRGYALÁSOKON NÉHÁNY SORBAN Ugyancsak tegnap reggeli értesü­lés: az USA, a Szovjetunió és az Európai Közösségek sürgető felhí­vást intézett Szerbiához, Horvátor­szághoz és a jugoszláv hadsereg­hez, hogy azonnal lássanak hozzá a november 23-i tűzszüneti megálla­podás teljesítéséhez. Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár csütörtökön este óva intette Német­országot és más európai államokat, ne ismerjék el az egyes jugoszláv köztársaságok függetlenségét, mert ez a lépés mélyítheti a fegyveres konfliktust és robbanásveszélyessé teheti a helyzetet az egész Balká­non, de főleg Bosznia-Hercegoviná­ban és Macedóniában. Ezt a figyel­meztetést a Biztonsági Tanácshoz intézett beszámoló, valamint az Eu­rópai Közösségeknek megküldött le­vél is tartalmazza. A világszervezet vezetője ugyanakkor azt javasolta, hogy 10 ezer ENSZ-katonát küldje­nek Jugoszláviába, ha véget érnek a harcok. Azonnal hozzá is tette, hogy ennek feltételeit a szembenálló felek nem teljesítették. A főtitkár elmondta, a többi ju­goszláv köztársaságot aggasztja az a lehetőség, hogy Németország, Ausztria és néhány más állam el akarja ismerni Szlovéniát és Horvá­tországot. Ugyancsak az elismerést szorgalmazta Margaret Thatcher brit exkormányfő, aki így akarta elér­ni azt, hogy legálisan lehessen Hor­vátországba fegyvereket szállítani. A jelenleg érvényes ENSZ-embargó ugyanis tiltja a Jugoszláviába irá­nyuló fegyverexportot. Horvátország és jugoszláv had­sereg között csütörtökön újabb rész­leges fogolycserét bonyolítottak le. Slunj város közelében 289 katonát és 141 horvát gárdistát engedtek kölcsönösen szabadon. A hadifo­golycsere-megállapodás vasárnap köttetett meg Belgrád és Zágráb között, s összesen 1600 foglyot kel­lett volna kicserélni. A hét folyamán azonban csak ennek a felét sikerült teljesíteni. Az elhúzódó polgárháború, amelynek még nem is látni a végét, egyre jobban megosztja a szerb po­litikai pártokat is. A Tanjug tájékoz­tatása szerint a Szerb Megújhodás mozgalom Dragutin Zelenovics szerb miniszterelnök lemondására azzal reagált, hogy a köztársasági parlamentben egy átmeneti kor­mány felállítását követelte és azt, hogy legkésőbb június 30-ig írják ki az idő előtti parlamenti választáso­kat. A jelenleg kormányzó Szerb Szocialista Pártnak (a volt kommu­nista pártnak) mindeddig azzal sike­rült visszavernie az ellenzék bírála­tát, hogy a háború miatt szükség van a nemzeti egységre. Úgy tűnik, en­nek az időszaknak már vége van. Csütörtökön este bizonyos előre­haladást értek el az arab és az izrael küldöttség tagjai, akik december 10-e óta folytatnak tárgyalásokat a wa­shingtoni külügyminisztérium épüle­tében. A Washington Post című na­pilap szerint a delegációk megálla­podtak abban, hogy a hét végén is fenntartják a nem hivatalos kapcso­latokat és hétfőn ismét találkoznak a külügyminisztériumban. A tárgyalások nehezek és bonyo­lultak. A szíriai küldöttség tagjai pél­dául nem akarnak a tárgyalásokon kezet fogni az izraeliekkel, Szíria ugyanis formálisan még mindig ha­diállapotban áll Izraellel. A paleszti­nok, akik eddig még nem léptek a tárgyalóterembe, a folyosón foly­tatnak megbeszéléseket az izraeli­ekkel, akik elutasítják a különtárgya­lásokkal kapcsolatos palesztin köve­telést. Jeruzsálem követeli, hogy a megbeszéléseken az „albizottsá­gok" vagy a „munkacsoportok" megnevezéseket használják, ami je­lezné, hogy nem a delegációk közöt­ti tárgyalásokról van szó. Tisztázat­lanok a technikai jellegű kérdések is, például az, hogy ki és mikor fogja összehívni az egész küldöttséget, s a bizottságok találkozóit előnyben részesítik-e a delegációk közötti ta­lálkozókkal szemben. Mindezek ellenére sikerült előre­haladást elérni: a jordánok, paleszti­nok és izraeliek megállapodtak ab­ban, hogy tárgyalni fognak Ciszjor­dánia és a Gázai övezet kérdéséről. P rogramtorlódás miatt elhalasz­tották Jirí Dienstbier csehszlo­vák külügyminiszter tegnapra és mára tervezett németországi lágo­gatását. Ezt tegnap délelőtt közölte a bonni külügyminisztérium, anélkül, hogy a részletekről tájékoztatott vol­na. Jirí Dienstbiernek tegnap délu­tán Berlinben kellett volna találkoz­nia német parnerével, Hans-Dietrich Genscherrel. L ászló Balázs magyar kormány­szóvivő csütörtökön közölte, a budapesti kabinet megvitatta és jóváhagyta az Európai Közösségek­kel kötendő társulási szerződés szö­vegét, s egyben felhatalmazta Antall József kormányfőt, hogy hétfőn Brüsszelben aláírja a dokumentu­mokat. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét ideiglenes megállapodás aláírásával bízták meg, amely a társulási szer­ződésben szereplő vám- és keres­kedelempolitikai intézkedéseket ta­vasztól életbe lépteti. A szerződést a visegrádi hármak - Lengyel­ország, Csehszlovákia, Magyaror­szág - közösen írják alá. U krajna Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége csütörtökön elis­merte Szlovénia és Horvátország függetlenségét. Egyben úgy döntött, hogy az említett köztársaságokkal felveszi a diplomáciai kapcsolatokat - tájékoztatott a TASZSZ hírügynök­ség. Mint ismeretes, eddig egyetlen iparilag fejlett ország sem ismerte el hivatalosan Szlovénia és Horvátor­szág önállóságát. Németország azonban azt ígérte, hogy karácso­nyig megteszi ezt a lépést. Az ukrán parlament elnöksége csütörtöki ülé­sén elismerte Grúzia függetlenségét is, erről Zviad Gamszahurdia grúz elnök tájékoztatott a Tbilisziben ren­dezett gyűlésen. G eorge Bush amerikai elnök re­ményét fejezte ki, hogy a jövő év elején sikerül megszervezni egy „magasszintű" találkozót, amelyen Ciprus kérdéséről lenne szó. Bush ezt a Konsztantinosz Micotakisz gö­rög kormányfővel megtartott fehér­házi találkozója után jelentette ki. Az említett megbeszéléseken a tárgya­lópartnerek a görög-török vitával, a ciprusi kérdéssel, a jugoszláviai és a balkáni helyzettel foglalkoztak. Az amerikai elnök megismételte, az Egyesült Államok kész közvetíteni a Ciprusról szóló tárgyalásokon. B udapesten csütörtökön tartották meg a közös múlt felderítésé­vel foglalkozó szlovák-magyar par­lamenti bizottság első ülését. A tes­tületet a Szlovák Nemzeti Tanács és a magyar Országgyűlés megegye­zése alapján hozták létre. Milan Zemko, az SZNT alelnöke, a szlovák küldöttség vezetője tájékoztatta az újságírókat, hogy a találkozón a képviselők megegyeztek azokban a tematikai körökben, amelyekkel foglalkozni kívánnak. Lényegében a 20. századra, mindenekelőtt az 1938 és 1948 közötti évekre össz­pontosítják a figyelmet. A szlovák -magyar kapcsolatok ugyanis eb­ben az időben bonyolódtak,, s a kö­vetkezmények még ma is érezhetők. T izenhat személy sebesült meg tegnap az észak-írországi Crai­gabon városban egy bombarobba­nás során. A merényletért az ír Köz­társasági Hadsereg vállalta a fele­lősséget. A parkoló tehergépkocsi­ban elrejtett több mint 900 kilogram­mos bomba megrongálta a helyi rendőrkapitányság épületét, a közeli iskolát és a katolikus templomot, ahol 80 ember várakozott az esti misére. E gy orosz, egy kanadai és egy amerikai állampolgár elhatároz­ta, hogy a télen segítség nélkül megpróbálnak eljutni az Északi­sarkra és ugyancsak segítség nélkül szeretnének visszatérni. Az a céljuk, hogy megismételjék az amerikai Ro­bert Pearynak, az Északi sark első meghódítójának a teljesítményét, összesen 1500 kilométeres távolsá­got kellene megtenniük. A tervek szerint március 1-jén indulnának út­ra, amikor a sarkkörön túli hőmér­séklet eléli a mínusz 60 fokot. Az expedíció kb. száz napot venne igénybe. * * l* a Bioflóra Kft. játékkereskedéseiben Nagyraktár: 931 01 Somorja, Školská 2 tel.: 0708 - 40 28 fax; 0709 - 259 96 Lerakatok: Judr. Stanislav Kršiak, Nová Dubnica, tel.: 01841-241 29 Németh György, Veľké Ludnice 426, tel.: 0811-948 56 Jaroslav Klement, Žarnovica, Mierové nám. Kiskereskedéseink: Bősön, Nagymegyeren, Somorján . a szolgáltatások házában KORMÁNYVÁLSÁG - KORMÁNY NÉLKÜL L engyelországnak még nincs kormánya, de máris szétesett a kormányzásra szövet­kezett ötpárti jobbközép koalíció. Hiába telt el már másfél hónap az első szabad parla­menti választások óta, Varsóban még nem tudták tető alá hozni az új kabinetet. Már az is kitenne egy kisregényt, hogy eddig Walesa ki mindenkit bízott meg, ki mindenkivel tárgyalt a kormányala­kításról - sikertelenül. Az államfő az ötpárti szövetséggel, amelynek az őt támogató Centrum Megegyezés (CM) is tagja, heteken keresztül huzakodott Jan Olszewski személye miatt. Ezt a 61 éves ügyvédet jelölték ugyanis az ötök (és főleg a CM) a kormányfői posztra, akit viszont Walesa nem volt hajlandó elfogadni. A történet­hez tartozik, hogy Walesa egyszer, 1990 decem­berében már adott ilyen megbízatást Olszewski­nak, aki azt visszautasította, s ezt követően alakíthatott kormányt Bielecki, akinek a lemondá­sát a szejm a múlt héten fogadta el. Olszewski és Walesa között az ellentétek lényege tavaly decemberben is ugyanaz volt, mint most: a gazdasági reform minősége. Walesa azt akarta, hogy az általa megbuktatott Mazowi­ecki-kormány pénzügyminisztere, a sokkterápiá­nak elkeresztelt radikális gazdasági reform atyja, Balcerowicz irányítsa tovább a gazdaságpolitikát, amivel viszont Olszewski nem értett egyet. Bie­lecki ezzel szemben meghagyta új kabinetjében Balcerowicz posztját, folytatta az ő reformpoliti­káját. Megfigyelők szerint ezért alakultak olyan katasztrofálisan az októberi választások eredmé­nyei is, a lakosság a távolmaradásával tüntetett a Bielecki-kabinet gazdaságpolitikája, az élet­színvonal mélyrepülése ellen. Ezért okozott a múlt héten meglepetést, hogy Walesa mégis Olszewski ügyvédet bízta meg a kormányalakítással. Olszewski ugyancsak ke­mény ember, az erős kormány híve, s ezért nehezen jön ki az erős elnöki rendszerre törekvő Walesával De ami ennél lényegesebb: a válasz­tási eredmények ellenére Walesa továbbra is a Balcerowicz-féle radikális gazdasági reformok híve, Olszewski viszont változtatni kíván. Ebben az öt párt közül négy támogatja is őt, de Bielecki exkormányfő pártja, a Liberális Demokrata Kong­resszus már nem, és csütörtökön ki is lépett a jobbközép koalícióból. Hiszen az csak termé­szetes, hogy Bielecki a saját, gazdaságpolitikája folytatásának á híve. Más pártok ugyanakkor azt közölték, hogy akkor lépnének ki, ha tényleg ezt a politikát folytatná az új kabinet is. Ezért nem tudta tehát Olszewski teljesíteni múlt heti ígéretét, hogy tegnapig bemutatja kor­mányának tagjait. Lehet, hogy az új helyzet Walesa elképzeléseinek fog kedvezni. Az államfő a legszívesebben a lemondott Bieleckit bízta volna meg kormányalakítással, és ha Olszewski most nem tudná megalakítani kabinetjét, akkor talán erre is sor kerülhetne. Ennek a spekuláció­nak azért van valóságalapja, mert a kijelölt kor­mányfő, Olszewski az éppen távozott kormányfő­nek, Bieleckinek felajánlotta a miniszterelnök­helyettesi posztot, aki ezt nem fogadta el, mert nem kapott ígéretet arra, hogy ellenőrzése alatt tarthatja a legfontosabb gazdasági tárcákat. Ha lehet, még kuszább lett az eddig is bonyo­lult kormányalakítási játszma. Politikai és gazda­sági érdekek szövevénye játszik közre, és néha a háttérbe szorul a lakosság sorsa. A Balcero­vicz-féle sokkterápia, amely a nyugati szakértők szimpátiájával találkozott, a piacgazdaságra való gyors áttérést, az infláció visszaszorítását (ez sikerült is) és az ugyancsak gyors privatizálást célozza. Ugyanakkor egyre erösebb szociális feszültséget keltett és ezt - tekintettel az állami költségvetés növekvő deficitjére és a gazdasági recesszióra - rövid időn belül nemigen tudnák enyhíteni. Ezzel szemben Olszewski és a mögötte felso­rakozott négy párt meghirdette a recesszió elleni harcot, ami a munkásságnak tett engedmény, valamint támogatást ígért a parasztoknak, ez pedig a nem kevésbé elégedetlen falusi tömegek körében népszerű. De mások is tartják a marku­kat, nagyobb részt követelve a költségvetésből: a nyugdíjasoktól kezdve a tanítókon, egészség­ügyi alkalmazottakon keresztül egészen a hadse­regig. Márpedig a költségvetési hiány olyan gyor­san duzzad, hogy a Nemzetközi Valuta Alap két hitel folyósítását - amelyekre Varsónak nagy szüksége lenne - be is fagyasztotta. Ráadásul fennáll az a veszély is, hogy az említett intézke­dések következtében felpörögne az infláció. M indkét koncepciónak vannak tehát elő­nyei és hátulütői is. A lengyel politiku­soknak a kisebbik rosszat kellene vá­lasztaniuk, csak az a baj, hogy maguk sem tudják eldönteni, melyik az. "" MALINÁK ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents