Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-14 / 293. szám, szombat

1991. DECEMBER 14. XÚJSZÓA HIREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SAJTÓTÖRVÉNY KÉSZÜL A szokásos évvégi hajrá jellemezte, a Szlovák Köztársaság kormánya Sajtó­és Tájékoztatáspolitikai Tanácsának teg­napi rendkívüli ülését, amelynek fő napi­rendi pontja a készülő szövetségi sajtó­törvény tervezetének megvitatása volt. A fejlett nyugat-európai államokban szer­zett tapasztalatokat is magába foglaló előterjesztést Jozef Mikloško szövetségi miniszterelnök-helyettes bocsátotta vitá­ra. Többek között kiemelte, hogy az illeté­kességi alkotmánytörvény eléggé szétda­rabolta a központi és nemzeti tömegtájé­koztatási eszközök eddigi rendszerét, ami természetszerűleg magával hozta az új sajtótermékek, beleértve a magánszemé­lyek által kiadott sajtót, illetve az általuk üzemeltetett rádió- és tévéadások közel­gő megjelenését. Ezért van többek között szükség egy új, átfogó sajtótörvényre, amely biztosítja a cenzúramentes, sza­bad tájékoztátást és információ szerzést, a személyi szabadság védelmét, beleért­ve a rágalmazások és gyalázkodások elleni hathatós védelem lehetőségét is. Az államigazgatás átszerveződése, az önkormányzatok megnövekedett jogköre, valamint az állami, szövetkezeti és ma­gántulajdon egyenrangúsítása is szüksé­gessé tesz egy új sajtótörvényt, amelynek elfogadása a jövő év elején várható. Jozef Mikloško egy más kérdés kap­csán megemlítette, hogy a szövetségi kormány 1992-ben is számol a nemzeti­ségi sajtó anyagi támogatásával. A tanács végül ajánlatot tett a kor­mánynak, a rehabilitált újságírók egyidejű alkalmazására és nyugdíjaik folyósításá­ra. T. G. WASHINGTON FELÉBREDT? James Baker amerikai külügyminisz­ter csütörtökön Princetonban mondott be­szédében sürgette a Szovjetunió megse­gítését. A New York Times tegnapi kom­mentárjában ennek kapcsán azt írta, hogy Washington talán végre felébredt. A Bush-kormány ugyanis úgy döntött, hogy a jövő héttől kezdve légi úton szállít a Szovjetunióba élelmiszert. Csak azt kell biztosítani, hogy a szállítmányok ne sik­kadjanak el, ne kerüljenek korrumpált tisztségviselők és szervezetek kezébe. KÖZLEMÉNY A Csehszlovákiai Magyar Tudomá­nyos Társaság és a Csallóközi Értelmi­ségi Fórum Dél-Szlovákia egészségügyi helyzetéről rendez szemináriumot ma Dunaszerdahelyen a Perfects Nyelvis­kolában. 10 órától dr. Bauer Ferenc az újszülött- és csecsemőkori elhalálozások­ról, 10.45-től dr. Baculák Veronika a sziv- és érrendszeri megbetegedések­ről, 12 órától dr. J. Halko a daganatos megbetegedésekről, valamint 12.45-től dr. Bajnok István az ideg- és elmebeteg­ségekről tart előadást. SZEREZZEN ÖRÖMET KARÁCSONYRA a megújult UKRAJNÁNAK és MOLDÁVIÁNAK tiszta ruhák, tartós élelmiszerek, játékok, zenei felvéte­lek és más hasonlók ajándékozásá­val. Az összegyűjtött tárgyakért au­tóval megyünk. A gyűjtés időpontja december 16-18, 10.00-20.00 óra között a pozsonyi Kórház utca (Špitálska) 7 szám alatt (a Szent László templom melletti udvarban. A Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai Bizottságának Hivatala TISZTELT OLVASÓINK! Több levólirónk jelezte, hogy szívesen hirdetne a Duna Exp­resszben, csak nem tudja, hová és hogyan fizesse be a közlési díjat. Az útmutatót a hirdetési szelvény használatához a mellék­let harmadik oldalán, vagyis - ha kivágják - a hirdetési szelvény hátoldalán találják. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. DECEMBER 16-ÁN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Deviza Valuta Angol font 52,30 52,09 Francia frank 5,34 5,42 Német márka 18,27 18,55 Olasz líra (1000) 24,20 24,56 Osztrák schilling 2,60 2,63 Svájci frank 20,72 21,04 USA-dollár 28,95 29,36 PENTEK, 13-a A PARLAMENTBEN (Folytatás az 1. oldalról) netet mondott a kereszténydemok­rata képviselőknek bíráló szavaikért, sőt Milan Ftáčnik (DBP) egyenesen az ellenzék padsoraiba invitálta őket. A baloldaliak szószólója Peter Weiss volt, aki kijelentette, hogy a kormány gaz­daságpolitikája koncepció nélküli, és ugyanez elmondható a privatizációról is. A legkeményebben Peter Brňák (függet­len) bírált, aki előterjesztette a Szlovák Nemzeti Demokratikus Mozgalom alter­natív javaslatát a vagyonjegyes privatizá­ció megvalósítására, amely az állami va­gyon egyforma részekre való felosztásá­ból indul ki. Szavai szerint ez a módszer gyorsabb, olcsóbb és igazságosabb len­ne, mint Klaus elképzelése. Ásványi László (MKDM) kérdéseket tett fel Ivan Mikloš miniszternek a privati­zációval kapcsolatban. Rámutatott a par­lament felelősségére azért, hogy külföl­dön kedvezőtlen kép alakul ki Szlovákiá­ról, és ez sok vállalkozót elrettent a tőke­befektetésektől. Ez utóbbi megállapításá­val több képviselő értett egyet, nem úgy Anton Hrnko (SZNP), aki szerint a szö­vetségi szervek járatják le Szlovákiát a külföldi üzletemberek előtt. A privatizá­ció kérdésével foglalkozott Berényi Jó­zsef (FMK) is, kiemelte, hogy a ránk maradt tehetetlen állami szektor akadálya a piacgazdaság bevezetésének. A számtalan észrevételre az illetékes tárcák vezetői és Anton Vavro válaszol­tak. Egyebek között rámutattak arra, hogy a szlovákiai vállalatok és üzletkötők, ke­vés kivétellel, nincsenek felkészülve az új gazdasági feltételekre, nem beszélnek idegen nyelveket, és nem ajánlanak fel a külföldi partnereknek ütőképes progra­mokat. Anton Vavro szerint nem értékel­hető egyértelműen pozitívan a gazdasági helyzet, de figyelembe kell venni a múlt örökségét és azt, hogy elindult egy folya­mat, amely az európai típusú működőké­pes gazdasághoz vezet. Ivan Tirpák, a szlovák környezetvé­delmi bizottság elnöke tájékoztatta a kép­viselőket a miniszterelnök helyettes a Bősről folytatott budapesti tanácskozá­sokról. Ezután a csütörtökön megkezdett in­terpellációk folytatódtak. Bauer Edit (Együttélés), Bartakovics István (MKDM) a bősi vízművel kapcsolatban interpellált. Rózsa Ernő (Együttélés) fel­szólította a belügyminisztert, foglaljon ál­lást a dél-szlovákiai lakosságot foglalkoz­tató kérdésekben a város- és utcanevek kétnyelvű megjelenése kapcsán. Megkér­dezte a mezőgazdasági minisztert, hogy az elmú't hat hónap alatt visszaadtak-e már konfiskált földet a földtörvény 6. pa­ragrafusának 2. bekezdése szerint. Kér­dést intézett az igazsági miniszterhez, miért hátráltatják a közjegyzőségek a te­lekrendezési törvény megvalósítását. Fel­tette a kérdést, milyen jogi előírásokat módosítottak eddig az emberi jogok alkot­mánylevele értelmében, mivel a határidő december 31 -én lejár. A képviselők egyebek között foglalkoz­tak a munkanélküliséggel, a lipótvári bör­tönlázadással, Csernobil következmé­nyeivel. Kérdéseikre a megszólított mi­niszterek írásban válaszolnak. A parlament a jövő héten, kedden ismét összeül. (csizmár-gágyor) KISEBBSÉGKÉP A TÖMEGTÁJÉKOZTATÁSBAN TUDOMÁNYOS KONFERENCIA BUDAPESTEN (Munkatársunktól) - ,.A kisebbségi probléma tárgyilagos megvilágítása szakértel­met követel" - hangsúlyozta megnyitóbeszédében Manherz Károly, a magyaror­szági Miniszterelnöki Hivatal címzetes államtitkára a tegnap Budapesten kezdő­dött kétnapos szakértői konferencia résztvevői előtt. TÖRVÉNYSÉRTŐEN JÁRTAK EL BAUER EDIT (EGYÜTTÉLÉS) INTERPELLÁCIÓJA Tirpák, Hvozdík minisztereket és Ján Čarnogurský miniszterelnököt interpellá­lom azzal kapcsolatban, hogy törvénysér­tően jártak el a Hydroconsult által kidolgo­zott tervek alapján épülő vízgazdálkodási mű létesítésének, a Bős-Nagymaros Víz­műrendszer, az ideiglenes megoldással történő üzemeltetés és Csehszlovákia te­rületén az ideiglenes víztározó engedé­lyezésekor. Az 1991. október 30-ai VOP 137/251/A2/1991/k számú vízgazdálko­dási döntés engedélyezi lényegében a vízmű C-változatának kivitelezését. A gazdasági, ökológiai és nemzetközi jogi szempontból fontos döntést a Pozsony­vidéki Járási Hivatal állami vízgazdálko­dási és levegővédelmi osztálya hozta, az osztályvezető írta alá, aki nem statutáris képviselője a hivatalnak. Sajnálattal állapítom meg, hogy a járá­si hivatal osztályának eljárása figyelmen kívül hagyja az alapvető emberi és állam­polgári jogokat, amelyeket az alkotmány­törvény több pontja rögzít. Célzatosan értelmezi a községi önkor­mányzatok jogait. (369/1990 Tt. sz. tör­vény 4. paragrafusának 3. bekezdése, 71/1969 Tt. sz. törvény). Megsértették az önigazgatás elvét, ami szerint a községi képviselőtestületeknek részt kell venniük a területükön történő eseményekre vonat­kozó döntésekben. Az említett döntések durván megsértik a községi képviselő-testületek jogait az­zal, hogy a művet mindenek felett állónak tartják, mintha a törvények nem vonatkoz­nának rá. Figyelmen kívül hagyják a helyi önkormányzatok állásfoglalásait és fel­lebbezéseit. Érthetetlen módon kezeli a járási hiva­tal osztálya azt a 19 feltételt, melyet felettes szerve, a Szlovák Környezetvé­delmi Bizottság szabott meg, úgy tüntetve fel azokat, mint felelősséggel nem járó határidőhöz nem kötött „kötelezettsé­geket". Azt tartom a legsúlyosabbnak, hogy a döntés megkerüli a Nemzetek és a Né­pek Kamarájának 1991. október 3-ai ha­tározatát is. Kérdezem Tirpák minisztert, hogy az általa irányított hivatalokat nem kötelezik a Szövetségi Gyűlés határozatai? Egyúttal interpellálom az ellenőrzési minisztert, az említett határozat c/pontjá­nak teljesítésével kapcsolatban. Ez a pont elrendeli, hogy ellenőrizzék az építkezés­re előirányzott költségvetési kiadások fel­használását. A Szövetségi Gyűlés határozata fela­datul adja, hogy vizsgáljanak felül vala­mennyi variánst a gazdasági, ökológiai, szociális és nemzetközi jogi következmé­nyek szempontjából. A járási hivatal osztályának döntése nyilvánvalóan nem alapszik ilyen elemzé­seken. Abszurdum, hogy az említett dön­tést kiadták, érvénybe lépett és ennek alapján Csúny mellett megkezdték a munkálatokat, megsértve a törvényeket, a Szövetségi Gyűlés határozatait, bele­értve azt is, hogy felül kell bírálni a Mű gazdasági, ökológiai, szociális és nem­zetközi jogi következményeit. Abból kiindulva, hogy a szövetségi kor­mány december 12-én a szlovák kormány javaslata alapján határozatot hozott eb­ben a kérdésben, érthetetlen számomra, hogyan dönthetett ugyanebben a kérdés­ben a járási hivatal osztálya október 30­án. Egyúttal kérdést, intézek Tirpák mi­niszterhez: Milyen a csehszlovák kor­mány válasza, hiszen a tíz nap már letelt. IVAN TIRPÁK JÚNIUSIG NEM NYÚLUNK A DUNA MEDRÉHEZ Ivan Tirpák szlovák környezetvédelmi miniszter nem válaszolt tegnap helyben Bauer Edit interpellációjára. így lapunk tette fel neki a kérdést: Mit tesz most a csehszlovák kormány a tíznapos határ­idő leteltével? -A szövetségi kormány csütörtökön megerősítette álláspontját a bősi vízi erő­mű befejezését illetően. Végérvényesen még nem zárta le az ügyet, és megvárja, miként reagál a magyar kormány Ján Čarnogurskýnak, a csehszlovák delegá­ció vezetőjének levelére, amelyet a szlo­vák és a szövetségi kormány is megtár­gyalt. Az ezt követő konkrét lépések a magyar fél válaszától függnek - mondta Ivan Tirpák, majd az interpellációban fel­vetett többi részletkérdéssel kapcsolat­ban kifejtette, hogy ezekre írásban vála­szol, mivel szerinte Bauer Edit több pon­tatlan információjára kell reagálnia. A mi­niszter cáfolta azokat a budapesti híresz­teléseket is, miszeriqf a szlovák fél a tíz nap leteltével megkezdte volna a Duna vizének elterelését. A miniszter nyomaté­kosan hangsúlyozta; a csehszlovák fél a budapesti tárgyalásokon kimondottak­kal összhangban 1992. június végéig, amíg a nemzetközi szakértő bizottságok nem fejezik be munkájukat, nem nyúl a Duna medréhez. G. A. OLASZ VENDÉGEK AZ EPM-NÉL Az Együttélés Politikai Mozgalom székházában pénteken Duka-Zólyomi Árpád, Kvarda József és Brogyányi Mihály fogadták az olaszországi Baloldali Demokratikus Párt képviselőit, Giorgio Rosetti urat, aki az Európa Parlament tagja és a Friuli népcsoport regionális vezetőségének tagja, valamint Luciano Antonetti urat, a BDP külcsoportok koordinátorát. Az EPM képviselői tájékoztatták vendégeiket Csehszlovákia belpolitikai helyzetéről, az EPM-nek az ország államjogi elrendezésével kapcsolatos állásfoglalásáról és az itt élő nemzeti kisebbségek, valamint etnikai csoportok életéről s jogi helyzetéről. EP M sajtószolgálat A tanácskozást a kisebbségekkel fog­lalkozó magyarországi és külföldi szak­embereknek, a magyarországi többségi és kisebbségi sajtó munkatársainak, a külföldi újságíróknak és a magyaror­szágra akkreditált diplomatáknak a rész­vétlével a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége közösen szervezte. A kisebb­ségkép alakításának társadalompszicho­lógiai vonatkozásai, a magyarországi ki­sebbségekkel szembeni viszony sajtóbeli tükröződésének összefüggései, a ma­gyar-német kettős identitás kérdései éppúgy tudományos megvilágítást kap­nak a konferencián, mint a magyarországi cigánykép, az antiszemitizmus, a mene­kültügy, a bevándorlás és a kivándorlás. Érdeklődésre tart számot a magyarorszá­gi kisebbségpolitika nyugati sajtóvissz­hangja. A bevezető előadásban Wolfart Já­nos, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke rámutatott, hogy a mai Magyarországon mindenki egyéni válla­lás alapján azonosulhat nemzetiséggel és nyelvvel. A gyakorlatból vett példákkal illusztrálta, hogy miként képes visszahatni a sajtó - egy multikulturális szemléletű, az Európába vezető utat megkönnyítő társa­dalom kialakítása során - a kisebbségek azonosságtudatára. A magyarországi szlovákok körében végzett felmérés ered­ményeiről beszámolva, Szántó János megállapította, hogy nincs egyértelmű szlovák-kép Magyarországon. Kimutatta, a szlovákokat a magyar többség részéről nem érik olyan hatások, hogy a szlovákok minden vonatkozásban különállásukat hangsúlyozzák, önképüket a többséghez hasonló magatartás jellemzi. Az előadások szünetében feltettem né­hány kérdést Michal Hrivnáknak, aki a magyarországi szlovákok lapjának, a Ľudové novinynak a képviseletében vett részt a konferencián. • Kisebbségi újságíróként miként ér­tékeli a tanácskozás jelentőségét? - Ki merem jelenteni, hogy az előadá­sok és viták gondolatgazdagságából so­kat meríthetünk. Szakmailag megalapo­zott képet kapunk itt önmagunkról. A nemzetiségi újságíró számára lehető­ség nyílik az összevetésre, arra, hogy a bennünk - rólunk élő kép szembesüljön a kisebbségkutató szakemberek tudomá­nyos elemzéseivel. S ez már egyfajta iránytű. • A kisebbségi hivatal elnöke arról beszélt előadásában, hogy a többség kö­rében élő kisebbségkép alakításához a kisebbségeknek is tevőlegesen hozzá kell járulniuk. S ez nyilván a kisebbségi sajtóra is vonatkozik. -Nagyon egyetértek ezzel. Sőt első­sorban a kisebbségi újságírónak kell megrajzolnia vagy legalábbis körvonalaz­nia ezt a képet. Szerintem két célravezető módja lehet ennek: egy, a magyarországi kisebbségi sajtóra kiterjedő tallózó rend­szeresítése, vagy a kisebbségi szerzők folyamatos jelenléte a többségi sajtóban, ami viszont nem ritkán, ha jogokat kérő az írások hangvétele, nem találkozik túl nagy megértéssel. • A szlovákiai magyarság is érzi e probléma görcseit. A többségi szlovák sajtó beállítottságának egyoldalúságai megbosszulják magukat. Mit érzékel eb­ből a magyarországi szlovák újságíró? - Szeretném hangsúlyozni, hogy mi, jogokat kérve, elsősorban saját szükség­leteinkből indulunk ki. Nem azt tartjuk mérvadónak, hogy milyen vívmányokat élvez vagy nélkülöz a szomszéd orszá­gokban élő magyarság. A párhuzamba állítás természetesen elkerülhetetlen. De mindebből nem következik, hogy mi san­dán tekintenénk a határon túli magyar kisebbség helyzetére. A hazai és a szom­széd országbeli kisebbségekkel összefűz bennünket a léthelyzetünkből adódó sors­közösség. (kiss) ASHABADBAN IGENT MONDTAK A BRESZTI MEGÁLLAPODÁSRA (Folytatás az 1. oldalról) ez ellenkezne az emberi jogokkal és a nemzetek jogaival. Éppen ezért „az új közösséget alkotó minden államot alapító tagként kell elismerni". A dokumentum szerint a nemzetközi stratégiai stabilitás megőrzése érdekében szavatolni kell az atomfegyverek egységes ellenőrzését, s létrehozni a hadászati egységet, vala­mint a haditengerészet közös parancs­nokságát. Az ashabadi dokumentum elismeri, az új (Gorbacsov-féle) szövetségi szerződés létrehozásának novo-ogarjevói folyamata zsákutcába került. Ezért pozitívan kell értékelni a breszti megállapodásokat, an­nak ellenére, hogy azok váratlanok voltak. Az ashabadi csúcs résztvevői bejelen­tették, hogy szombaton, Alma Atában találkoznak Oroszország, Ukrajna és Be­lorusszia képviselőivel. Újabb részletek váltak ismertté abból a Gorbacsov-nyilatkozatból, amelyben a szovjet államfő először jelentette be, hogy bizonyos körülmények esetén elvi okokból hajlandó lenne benyújtani a le­mondását. Eszerint Gorbacsov ezt akkor tenné meg, ha figyelmen kívül hagynák azt a véleményét, amely szerint szükség van a megreformált szövetségi államra és ha az egykori Szovjetunió helyén egy arctalan vagy amorf struktúra keletkezne. Az Interfax független hírügynökség sze­rint Gorbacsov azt mondotta, hogy más az ô helyében már régen lemondott volna. „Én azonban képes voltam, ha nem is hibák nélkül, keresztülvinni a peresztrojka vezérgondolatát." - tette hozzá. Gorba­csov megerősítette, nem utasítja el a Független Államok Közösségét, ha a köztársasági parlamentek is erre az államformára szavaznak. Úgy vélte, hogy ehhez a közösséghez a volt unió 9 vagy 10 tagköztársasága fog csatlakozni. Mindezek ellenére megerősítette, hogy ő továbbra is az integrált konföderatív államforma híve, szerinte lehetséges a breszti megállapodás ötvözése a novo­ogarjevói szövetségi szerződéssel. Gor­bacsov a breszti dokumentumok legna­gyobb fogyatékosságát abban látja, hogy nem határozzák meg pontosan a külön­böző területeken folytatott együttműködés mechanizmusát. Tegnapi számunkban csak távirati stí­lusban számoltunk be arról, hogy Leo­nyid Kravcsuk ukrán elnök rendelete szerint Ukrajna átvette az ellenőrzést a köztársaság területén állomásozó fegy­veres erők felett. E határozat értelmében maga Kravcsuk lett a fegyveres erők főparancsnoka. Az ukrán elnök szóvivője szerint Kravcsuk találkozott az ottani ka­tonai alakulatok és a fekete-tengeri flotta parancsnokaival. A főtisztek állítólag megértéssel fogadták Kravcsuk döntését. Ezzel kapcsolatban a szóvivő szükséges­nek tartotta hangsúlyozni, hogy a három szláv állam breszti megállapodása értel­mében a hadászati atomerők egységes irányítás alatt maradnak. A témával kap­csolatban viszont a Reuter hírügynökség egy meg nem nevezett ukrán parlamenti képviselőt idéz, aki szerint Ukrajna ra­gaszkodik ahhoz a jogához, hogy saját fegyveres erőt hozhasson létre, ellenkező esetben kilép a Független Államok Kö­zösségéből. Meg kell még jegyezni, Uk­rajnában eredetileg 1,2 millió szovjet ka­tona állomásozott. Kijevi politikusok már korábban arról beszéltek, hogy az önálló ukrán hadsereg 400 ezer fővel rendelkez­ne, de később ezt egyesek lecsökkentet­ték 100 ezerre. Nyugati szakértők szerint Ukrajnában jelenleg 176 interkontinentá­lis ballisztikus rakéta található, s ezeket a szovjet-amerikai START-megállapodás értelmében meg kellene semmisíteni. Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszter csütörtökön este telefonbeszélge­tést folytatott német kollégájával, Hans­Dietrich Genscherrel. A bonni politikust a breszti megállapodások utáni helyzet érdekelte, s ugyanakkor aggodalmának is hangot adott. Sevardnadze azt mondotta, hogy egy nagyon fontos és pozitív folya­mat kezdődött el, ez azonban nem mindig nyilvánul meg egyértelműen. Megfogal­mazása szerint a nehézségeket közös erővel kellene leküzdeni. Ez főleg a gaz­dasági válságból kivezető utak keresésé­re vonatkozik. Genscher a maastrichti EK-csúcsról tájékoztatta kollégáját, amelynek résztvevői hangsúlyozták, Eu­rópa azt szeretné, ha a Szovjetunióban stabil maradna a helyzet. Megerősítette, hogy a közöspiaci országok továbbra is hajlandók gazdasági segítséget nyújtani a Szovjetuniónak. Nagyon óvatosak az első washingtoni reagálások James Baker külügyminisz­ternek arra a javaslatára, hogy a Szovjet­unió megsegítéséről rendezzenek nem­zetközi konferenciát. A Washington Post értesülése szerint ezt a fórumot közvetle­nül azt követően hívnák össze, hogy George Bush január 11 -én hazatér ázsi­ai és óceániai körútjáról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents