Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-03 / 283. szám, kedd

HÍREK - VELEMENYEK 1991. DECEMBER 3. UKRÁN NÉPSZAVAZAS 9:1 A FÜGGETLENSÉG JAVÁRA LEONYID KRAVCSUK AZ ELNÖK Leonyid Kravcsuk, az egykori ukrán pártvezér, a parlament eddigi elnöke, a vasárnapi elnökválasztás győztese Kijevben tegnap újságírók előtt kijelentette: az előzetes eredmények szerint a függetlenség 9:1 arányú győzelmet aratott. A népszavazás és az elnökválasztás érvényességéhez nem férhet kétség, hiszen a bejegyzett választópolgárok 83,7 százaléka leadta voksát. HÍRMAGYARÁZATUNK: Kravcsuk tegnap még mint a legfelsőbb tanács elnöke tájékoztatott, de már nyilvánvalóan azzal a tudattal: nyeregben van. A parlament szóvivője röviddel ezután közölte, az előzetes eredmények szerint Kravcsuk megkapta a szavazatok 60 százalékát, vagyis már az első fordulóban megszerezte az abszolút többséget. Kiütötte öt ellenfelét, még a legveszélyesebb Vjacseszlav Csornovilt is, aki inkább csak Nyugat-Ukrajnára számíthatott, meg a magyar, lengyel, román rutén kisebbségre, ami nem különösebben erős háttér. Paradox, hogy a függetlenség ilyen nagy arányban győzött, de elég rosszul szerepelt éppen az a politikus, aki 15 évet még börtönben is eltöltött, mert Ukrajna függetlenségét szorgalmazta. Az első titkárból független politikussá avanzsált Kravcsuk nagy arányú támogatása mögött látni kell: a 11 millió ukrajnai orosz inkább bízik egy exkommunistában, mint az ukrán nemzeti erők vezérében. Még akkor is, ha Csornovil a nemzeti kisebbségeknek nagyon liberális politikát és bánásmódot ígért. Ebből Nyugat-Ukrajnában valami máris megvalósulni látszik: Kárpátalja vasárnap egyúttal az önkormányzatról is döntött, a Beregszászi járás pedig a magyar autonóm körzet létrehozásáról. Más kérdés, hogy ezt Kravcsuk elnökként milyen mértékben lógja akceptálni, nem fogja-e késleltetni vagy akadályozni a megvalósítást. Szélesebb összefüggésekben azonban ezek csak részletkérdések, még ha minket, magyarokat nagyon is érzékenyen érintenek. A lényeg: vasárnap Ukrajnában megásták az unió sírját, akár el lehet mondani a búcsúbeszédet a Szuverén Államok Szövetsége felett - bár valójában még meg sem született. Gorbacsov már a múlt héten a vészharangokat kongatta, de az ukránok nem hallgattak rá. George Bush annál inkább: miután kiszivárogtatta, Washington hajlandó lesz elismerni a független Ukrajnát, az eredmények ismeretében már más hangot ütött meg, már komoly feltételekről beszélt. Nyilván nemcsak amiatt, hogy Gorbacsov rossz néven vette tőle a sietséget, amit a szovjet belügyekbe való beavatkozásnak minősített, hanem amiatt is, hogy tudatában van annak, milyen veszélyeket rejt magában ez a határozott függetlenségi döntés. Ukrajna területén nagy számú atomfegyver van - nemzetközi vonatkozásban elsősorban ez a nyugtalanító, másodsorban pedig az, hogy eggyel szaporodik a szegény köztársaságok száma. Gorbacsov lemondással fenyegetőzik, bár meglehet, nem is kell majd lemondania, hiszen ha nincs szövetség, elnöke sem lehet. Sokkal komolyabb az a bejelentés, amelyet Jelcin tett, s amelyet hiba lenne egyszerűen fenyegetőzésnek nevezni. Jelcin azt mondta, ha Ukrajna nem írja alá az új államszerződést, akkor Oroszország sem, mert ilyen formában annak semmi értelme. Az pedig nehezen képzelhető el, hogy Belorusszia úgy dönt, Ukrajnán és Oroszországon átnyúlva lép szövetségre a közép-ázsiaiakkal. Az már inkább, hogy az öt közép-ázsiai köztársaság köt egymással egy laza, esetleg iszlám színezetű szövetséget. Jelcin mondott még valamit, ami súlyos következményekkel járhat: megismételte a határrevízióról korábban már elhangzott, majd visszavont szavait. Ezek szerint Oroszország semmi esetre sem mond le a Krímfélsziget egyes területeiről és Odesszáról, a Fekete-tenger kapujáról. Ez már hetekkel ezelőtt is felháborodást váltott ki Ukrajnában, most viszont valóságos vihar várható. Oroszország álláspontja elindíthat egy lavinát, amely egykönnyen maga alá temetheti az ukrán demokrácia gyenge csíráit. Főleg, hogy több megfigyelő szerint Kravcsuk erős elnöki hatalmat akar. Ha pedig növekszik a lakosság körében a veszély tudatosítása, Kravcsuk akár diktátori hajlamait is kiélheti - ha vannak neki ilyenek. Bizonyos jelek szerint vannak. Ukrajnával szemben Románia is területi igényekkel lép fel. Egy kis rosszmájúsággal azt is írhatnám: miért éppen Ukrajnával szemben ne követelőzne? De ilyen alapon „kéregethetnének" a magyarok, a lengyelek, de akár Csehszlovákia is. Ukrajna pedig visszaigényelhetné - „történelmi jogon" - Bresztet és környékét az oroszoktól... Ennek nem lenne se vége, se hossza. S ha ez az osztozkodás ukrán vonatkozásban el is marad, az unió vonatkozásában csak most kezdődik úgy istenigazából - éppen az ukránoknak köszönhetően. GÖRFÖL ZSUZSA MOLDOVA

: Mindenki önálló lesz? NAZARBAJEV AZ ELNÖK KAZAHSZTÁNBAN Vasárnap nemcsak Ukrajnában, hanem a Szovjetunió több más köztársaságában is volt népszavazás, elnökválasztás. Moldáviában a nem román ajkúak, tehát a kisebbségek nyilvánították ki: a függetlenségre voksolnak. Itt az úgynevezett Gagauz Köztársaságban, valamint a Dnyeszter Menti Köztársaságban tartottak referendumot, elnökválasztással összekötve. Mint ismeretes, a moldován vezetés egyik köztársaságot sem ismeri el, és mindkét népszavazást érvénytelennek tekinti. A török eredetű gagauzok Sztyepan Topalt választották elnökükké. A Dnyeszter Menti Köztársaságban, ahol főleg orosz ajkúak élnek, Igor Szmirnov győzött. A moldavai kormány belügyminisztériumának tájékoztatása szerint a népszavazás békésen zajlott, de a Dnyeszter mentén feszült volt a helyzet, mert a fő bekötőutakat az aprócska köztársaság gárdistái védelmezték. A Dnyeszter menti kormány elnöke, Valériu Litszki a Reuternek adott nyilatkozatában azt mondta, függetlenségük legnagyobb akadálya a moldovai Népfront, amely önmaga is a Romániával való egyesítést szorgalmazza. És éppen ettől tart Moldáviában a nem román ajkú kisebbség. S befejezésül még egy adat: Moldáviában a románok a lakosság 65 százalékát teszik ki. Vasárnap Kazahsztánban közvetlen elnökválasztásokat tartottak, s a győztes Nurszultan Nazarbajev lett. Az előzetes adatok szerint a tízmillió választópolgár 87 százaléka járult az urnákhoz, s 90 százalékuk az egyetlen jelöltre, az eddigi államfőre, vagyis Nazarbajevre adta voksát. DIPLOMÁCIAI NAGYÜZEM AZ EK CSÚCSTALÁLKOZÓJA ELŐTT A jövő heti maastrichti EK-csúcs előtti utolsó fontos megbeszélések kezdődtek tegnap Brüsszelben. Külön-külön tárgyalásokat kezdtek a tizenkettek külügyminiszterei és pénzügyminiszterei az európai politikai unió még nyitott kérdéseiről. A pénzügyminiszterek fő célja, hogy elhárítsák a közös európai pénznem és a központi bank létrehozásának útjában álló akadályokat. A tervek szerint mindkettőt a 90-es évek második felében vezetnék be. A csúcs előtt John Major brit kormányfő is fokozta kormányának aktivitását. Ó maga vasárnap rövid időre megállt Hollandiában, két órán át tárgyalt vendéglátójával, Ruud Lubbersszel, tegnap pedig Londonban fogadta Francois Mitterrand francia államfőt. Ami a brit-holland kormányfői tárgyalásokat illeti, londoni források produktív megbeszélésekről tudósítottak, de az nem derült ki, hogy sikerült-e egyetértésre jutni a jövő héten aláírandó dokumentum végleges szövegében. A felek között ugyanis vannak véleménykülönbségek. Hollandia tart attól, hogy a legerősebb hármak - Franciaország, Nagy-Britannia és Németország - túlsúlyba kerülnek a közösségekben, ezért a lehető legszélesebb jogkörökkel szeretné felruházni az EK kollektív szerveit. Ezekben ugyanis minden ország csak egy szavazattal rendelkezik. Nagy-Britannia ezzel szemben nem akar túl sok hatalmat adni a brüsszeli vagy strasbourgi intézményeknek, úgy véli, hogy azok a brit szuverenitást veszélyeztetnék. ÚJABB AMERIKAI TÚSZ SZABADULT ELNÖKVÁLASZTÁS SZÍRIÁBAN - EGY JELÖLTTEL Libanonban tegnap a síita muzulmánok szabadon engedték Joseph Cicippio amerikai állampolgárt, akit öt évig túszként tartottak fogva. A hírt az amerikai külügyminisztériumra hivatkozva a túsz öccse közölte a Reuterrel. Cicippiót tegnap délutánra a szíriai Damaszkuszba várták. Nabil Sasz, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottsága elnökének tanácsadója, Ahmed Abdar Rahman, a PFSZ szóvivője és több más palesztin, akiknek Washingtonban részt kellett volna venniük az arab-izraeli béketárgyalások második fordulóján, nem kapnak amerikai vízumot, tehát nem utazhatnak az Egyesült Államokba. Ezt tegnap közölte a tárgyalásokon részt vevő palesztin csoport egyik tagja. Elmondta továbbá, hogy a palesztin delegáció tájékoztatta Egyiptomot, Szíriát és az összes érdekelt felet az amerikai döntésről. Folynak a konzultációk, a végeredményről hamarosan tájékoztatják a közvéleményt. A libanoni delegáció viszont már tegnap Washingtonba utazott. Szíriában tegnap tartottak elnökválasztást, majd hétmillió szavazópolgárt vártak az urnákhoz. A jelölőlistán csak egyetlen név szerepel, Hafez Asszadé, a jelenlegi elnöké. Megfigyelők felhívták a figyelmet arra, hogy Asszad kormánya vetett véget az államcsínyeknek, amelyek a franciák távozása után állandóan ismétlődtek és megteremtette az Arab Újjászületés Pártjának (Baath) viszonylag stabil hatalmát. Október 23-án, amikor aláírták a kambodzsai békemegállapodásokat, tudtuk, hogy az 1993-ra tervezett választásokig tartó átmeneti időszak nem lesz könnyű, de arra senki sem számított, hogy mindjárt a legelején veszélybe kerül a békefolyamat. A Szihanuk államfő irányította új vezetőszerv, a Legfelsőbb Nemzeti Tanács (SNC) már korábban történelminek meghirdetett, ma kezdődő első ülését ugyanis Phnompenh helyett a thaiföldi Pattajában kell megtartani. Az ok: a múlt héten szerdán a hazatérő vörös khmer vezetőket a felháborodott tömeg megtámadta, rezidenciájukat feldúlta. Khieu Samphan, a frakció jelenlegi és névleges vezére (mert az igazi főbünös, Pol Pot valahol bujkál), valamint Son Sen, a fegyveres alakulatok főparancsnoka viszszamenekült Thaiföldre. Ók ketten képviselik a vörös khmereket az SNC-ben. Közbeszólt tehát a történelem, felszakadtak a régi sebek. A népharag érthétö. Máig sem tudni, hogy pontosan hány embert irtottak ki 1975 és 1979 között a polpotisták, a becslések egytől egészen három millióig terjednek. A lényeg, hogy alig van olyan család az országban, amelynek valamely tagját meg ne ölték volna. Samphan most azzal vádolja a kormányt, hogy megszervezte ellenük a tüntetést, hiszen a rendőrség alig-alig avatkozott közbe. Ez azonban nemigen hihető, kor hazafiaknak is, akik az idegenek ellen küzdöttek. Szerinte meg kell tanulni együttélni velük: a népirtás bűnét meg kell bocsátani, de elfelejteni nem lehet. Tehát az SNC első ülésére nagyon feszült légkörben kerül sor. Az egyik ENSZ-határozat szerint KORVONALAZODÓ ERŐVISZONYOK AVAGY: A BÉKÉT KÖNNYEBB MEGKÖTNI, MINT MEGTARTANI mert Hun Sen kormányfőnek az az érdeke, hogy az SNC székhelye Phonpenhben legyen és ne külföldön. ígéretet tett arra, hogy a vörös khmerek új rezidenciát kapnak, erős védelemmel. A lakosságot pedig nyugalomra intette: a választásokon tegyen róla, hogy a vörös khmerek ne kerülhessenek vissza a hatalomba, az erőszakos megnyilvánulásoktól viszont tartózkodjon, különben kiújulhatnak a fegyveres harcok is. Szihanuk herceg a vörös khmereket, szövetségeseit a vietnamiak elleni háborúban, szintén gyilkosoknak tartja - az ö családjának 15 tagját is lemészárolták -, ugyanaka szembenálló felek fegyveres erőinek 70 százalékát le kell szerelni, s úgy tűnik, ennek a teljesítése lesz a legnehezebb. Hun Sen kormányfő szerint a vörös khmerek rejtegetik fegyveresei ket, had i tech n i káju kat. Igaz, katonai erejük már csak a fele a két-három évvel ezelőttinek, de még így is 13-15 ezer főre tehető a dzsungelharcosok száma. Ok csak akkor lesznek leszerelhetők, ha a legrangosabb vezetőik példát mutatnak és előjönnek. Ezért követeli Hun Sen az ENSZ-től, hogy derítse ki, hol van Pol Pot. Egyébként a politikai erőviszonyokat illetően meglepően gyorsan körvonalazódnak az új felállások. Amolyan csendes szenzáció volt, hogy Hun Sen kormányfő pártja, a Kambodzsai Néppárt (az eddigi KP) koalícióra lépett a Szihanuk fia, Ranarith herceg vezette párttal. Szihanuk egy ideje pedig csak kedves fiaként emlegeti Hun Sent. A régi ellenségekből barátok lettek, s ez az alapja egy szilárdnak látszó koalíciónak. Úgy tűnik, a korábbi ellenzéki hármasszövetség másik két tagja, a vörös khmer és a Son Sann vezette, magát Nemzeti Frontnak nevező jobboldali polgári szervezet kiszorul a tényleges hatalomból. Hiszen a Szihanuk-Hun Sen koalíció valószínűleg elsöprő győzelmet arat majd másfél év múlva. így látja Szihanuk is, bár a múlt héten azt mondotta, pártjaik külön-külön fognak indulni a választásokon - de közösen alakítanak új kormányt. Megkérdezték tőle, kétpártrendszer lesz-e Kambodzsában, mire azt felelte: nem, tóbbpánrendszer lesz kétpárti kormányzással. Ez pedig önmagáért beszél, hiszen ők ketten a 12 tagú SNC-ben 8 szavazatot mondhatnak magukénak. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN J

irí Dienstbier a szövetségi kormány alelnöke, külügyminiszter vasárnap este Párizsba utazott, hogy tárgyalásokat folytasson a Nyugat-európai Unió (WEU) képviselőivel. Ma délben találkozik Robert Pontillonnal, a szervezet közgyűlésének elnökével, majd délután a testület előtt mond beszédet. Eddig nem valósult meg a tervezett találkozó Roland Dumas francia külügyminiszterrel, mivel Brüsszelbe utazott az Európai Közösségek miniszteri ülésére. V

asárnap közép-európai idő szerint este 11 után a kaliforniai Edwards légitámaszponton landolt az amerikai Atlantis űrrepülőgép. Az egyik navigációs rendszer meghibásodása miatt a tervezettnél három nappal lerövidült a katonai célú űrrepülés. A hattagú legénység Föld körüli pályára állította azt a kémműholdat, amellyel figyelemmel lehet kísérni az ellenséges rakéták kilövését vagy az atomrobbantásokat. R

amsey Clark, az Egyesült Államok egykori főügyésze vasárnap Londonban azzal vádolta George Bush elnököt és az amerikai kormányt, hogy ők a felelősek azért az erőszakért, amelyet az iraki nép volt kénytelen elszenvedni az Öböl-háború idején. Clark az „Irakkal szembeni háborús bűnök elkövetését" vizsgáló nemzetközi bizottság konferenciáján tette kijelentését. Azt mondta, hogy George Busht „bíróság elé kell állítani és meg kell fosztani hivatalától". A Csehszlovák Sajtóiroda londoni tudósítójával ezzel összefüggésben közölte, véleményét a háborúban részt vevők vallomásaira alapozza. Clark és több más jogász azt veti az amerikai vezetők szemére, hogy a Sivatagi Vihar hadművelet végén olyan iraki katonákat öltek meg, akik meg akarták adni magukat az amerikai egységeknek. J

acques Delors, az Európai Közösségek bizottságának elnöke felelőtlennek és demagógnak nevezte egyes nyugati politikusok kijelentéseit, hogy az EK nyissa meg kapuit a közép- és keleteurópai országok előtt, s a lehető leghamarabb teljes jogú tagként vegye fel ezeket az államokat. Delors a TF-1 tévéállomásnak adott vasárnap esti nyilatkozatában elmondta, az EK-nak a mostanihoz képest a négyszeresére kellene emelnie a pénzügyi támogatást a fejletlen tagállamok felvirágoztatására, ha holnap az öszszes kelet-európai országot felvennék a tizenkettek soraiba. T

ogo fővárosában, Loméban tegnap reggel a felkelők egységei ismét körülzárták a kormány székházát - tájékoztatott az AFP hírügynökség. Az épület elé vezényelt csapatok feltartóztattak két harckocsit, elfogták a lázadók egyik csoportját, Kofigoha ideiglenes miniszterelnök testőrségének tagjai pedig parancsot kaptak, készüljenek fel az épület védelmére. „Csakis a franciák segíthetnek megoldani a jelenlegi válságot" - idézte az AFP a kormányfő egyik szárnysegédjét. M

agyarország déli, Románia nyugati és Jugoszlávia keleti területeit tegnap délelőtt földrengés rázta meg. Erről a hírügynökségek tájékoztattak a három állam szeizmológiai állomásaira hivatkozva. A szerb szeizmológiai hivatal közlése szerint a földmozgás elérte a Richter skála szerinti 5,5 erősséget, s az epicentrum a romániai Temesvártól mintegy 30 kilométerre északnyugatra volt. Emberáldozatokról és anyagi károkról eddig nem érkezett jelentés. MEGRUGDOSTÁK A TÉLAPÓT Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban a hétvégi advent-ünnepségek során dühös gyerekek rugdosták meg Santa Claust, ahogyan az angolszász országokban nevezik a télapót. John Field télapónak öltözve járt-kelt az összegyúlt emberek között és édességeket osztogatott. Amikor tartaléka elfogyott, a feldühödött gyerekek rugdosni kezdték őt és ,,öreg zsugori semmirekellőnek" nevezték. Akadtak felnőttek is, akik elvesztették ünnepi kedvüket, gorombáskodni kezdtek a télapóval, ironikusan megkérdezték tőle: talán ez is a kormánykiadások csökkentésének a következménye! Az új-zélandi kormány ugyanis az elmúlt évben korlátozta a szociális szférára szánt kiadásokat.