Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-14 / 267. szám, csütörtök

1991. NOVEMBER 14. m ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK A SZUVERENITÁSRÓL NEM TÁRGYALTAK A NÉPSZAVAZÁS KÉRDÉSÉBEN NINCS MEGEGYEZÉS AZ ELLENZÉKÉ A KEZDEMÉNYEZÉS A DSZM tegnapi sajtótájékoztatóján Vladimir Mečiar, a mozgalom elnöke kifejtette, hogy a jelenlegi politikai reprezentáció a tegnapi nappal akár be is fejezhette volna tevékenységét. Képtelen megoldásokat találni és az ellenzék az, amely ma kezdeményezhet és amely nélkül már „nem megy". Kifejtette, hogy ha a tárgyaló felek „ilyen nevetségesen táncikálnak" a jövőben, lekésik a következő választásokat. A választások kapcsán egyébként elhangzott, hogy a referendumnál is nagyobb a hatásuk és a politikai élet megtisztulásának egyetlen zálogává válhatnak. A szlovák szuverenitásról szóló deklaráció Mečiar szerint nem ellentétes a jelenlegi alkotmánnyal, de azt szerinte a parlament újra elutasítja egyszerű szavazattöbbséggel. A védelmi és biztonsági bizottságról az exkormányfő kijelentette, hogy nem helytálló és kizárólag személye ellen irányul. A kormány koalícióról sem volt jobb véleménye. „A koalíciót már csak a DSZM-től és a Mečiartól való félelem tartja össze" - mondotta, majd az ország kedvezőtlen gazdasági helyzetét ecsetelte. -aAZ ELSŐ MAGÁNTÉVÉ HOGYAN VÁLHATUNK MILLIOMOSOKKÁ? (Munkatársunktól) - Egyebek mellett a címben feltett kérdésre is választ kap, aki vasárnap délután negyed ötkor bekapcsolja és a TA 3-as csatornára állítja a televízióját: ekkor kezdi meg ugyanis adását hazánk első (legális) magántévéadója, az ARTTEP ART. Amint azt a rendkívül sokrétű tevékenységet végző - a lapkiadástól kezdve (Express International, Stop stb.) az építőiparig bezáróan (ARTTEP STAV) nagyon sok mindenben érdekelt - részvénytársaság vezetőinek sajtótájékoztatóján tegnap Pozsonyban megtudtuk, az emiitett csatornán és időpontban november 17-étól egészen az év végéig minden második vasárnap az ARTTEP ART műsorösszeállítása - az egyik állandó rovatának a címe: Hogyan válhatunk milliomosokká? - látható majd. A kerek száz perces összeállítás, mely a hazai lapok televíziós műsormellékleteiben egyelőre - nem tudni, miért - nem szerepel, afféle „családi koktél" lesz, azaz egy átlagcsalád bármelyik tagja megtalál(hat)ja majd benne azt, ami érdekli. (kajó) POZSONY LESZ AZ UGRÓDESZKA? A környezetvédelmi megfigyelőrendszereket gyártó egyik legnagyobb amerikai cég alapított vegyes vállalatot a közelmúltban Pozsonyban. Amint azt az INTEREKOTECHNIKA kiállítással kapcsolatos tegnapi sajtóértekezletükön elmondták, az ECO Monitoring Rt. célja egyrészt az, hogy Szlovákia területén a levegő és a vízszennyezést világszínvonalon követő rendszereket építsenek ki. Megrendelőként számolnak az állami ellenőrző szervekkel, de az egyes vállalatokkal is. Az Egyesült Államokban például leggyakoribb ügyfeleik az erőművek. Az új vállalat, amely már elcsábította a Pozsonyban hasonló szakterületen működő kutatóintézetek több jó képességű specialistáját, több műszer kooperációs gyártását is szeretné bevezetni. Ezzel a társaság másik fö célját igyekeznek elősegíteni, miszerint Pozsonyon keresztül tervezik meghódítani a közép-európai, majd később a szovjet piacot. A világ 15 országában sikeresen tevékenykedő amerikai anyavállalat képviselői tegnap délután szakmai szemináriumot tartottak a hazai vállalatok képviselőinek, amelyen bemutatták legsikeresebb műszereiket. -tlVALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. november 14-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 52,41 53,20 Francia frank 5,29 5,37 Német márka 18,07 18,35 Olasz líra (1000) 24,01 24,37 Osztrák schilling 2,57 v 2,60 Svájci frank 20,39 20,72 USA-dollár 29,61 30,02 (Folytatás az 1. oldalról) hogy képtelenek vagyunk megegyezni és az idő előtti választások eredménye adjon választ a kérdésre. A harmadik változat szerint pedig maradjon meg a jelenlegi alkotmányos helyzet és az elkövetkező választásokon az egyes pártok és mozgalmak programjainak támogatása alapján dőljön el a kérdés. Ezután Ján Čarnogurský kormányfő kért szót. Az elhangzottakhoz nincs mit hozzáfűznöm - mondotta. Az elnökség feladata, hogy a lakosságnak biztosítsa a nyugodt, biztonságos létet és nem verheti szét a jelenlegi államot. A Szlovák Köztársaság önállóságáról szóló deklaráció elfogadásával lehetetlenné válnának a további tárgyalások. Ezért nem vagyok híve, hogy a plénum ilyen dokumentumot fogadjon el. Vladimír Sládek (PDÚ-NYEE) javasolta: az SZNT írja meg a köztársasági elnöknek, hogy írjon ki népszavazást a Szlovák Köztársaságban a következő kérdéssel: Támogatja az önálló szlovák állam létrehozását? De azt szeretné, ha előbb a képviselők nyilvánítanák ki ezzel kapcsolatban nézetüket. Marian Andel (SZNP) pedig felolvasta a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról szóló deklarációjavaslatát. A képviselői klubok ülése után a képviselők szavazással elutasították Vladimír Sládek javaslatát, a Marian Andel által előterjesztett deklarációt pedig az akkor már 140 jelen(Folytatás az 1. oldalról) a szlovák kormány, nevezetesen Zászlós Gábor felelős. S bár Jozef Markuš, a szervezet elnöke megjegyezte, hogy a Matica slovenská ,,nem etnikai kulturális szervezet", hisz vannak nem szlovák nemzetiségű tagjai is, azért ,,A Matica nem felejtett el semmit az ígéreteiből", ellentétben a politikai élet más reprezentánsaival. Folyik az aláírásgyűjtés továbbra is, s még az idén megpróbálják felmelegíteni a maticás nyelvtörvény témáját. Hilévő képviselő közül hatvanöt támogatta, ötven ellene szavazott, huszonötén pedig tartózkodtak, tehát nem került az ülés napirendjére. A vitában ezután a programnak megfelelően elsősorban a Szlovák Köztársaság alkotmányának előkészítésével foglalkoztak. Roman Hofbauer (DSZM) bírálta az SZNT Elnökségét, hogy nem tett meg mindent az alkotmány előkészítése érdekében. Ivan Čarnogurský, a parlament alelnöke elutasította a vádat. Peter Weiss (DBP) azt vetette a kormány szemére, hogy nem elemezte, mit jelent gazdasági szempontból Szlovákiának, ha a szövetségi állam része marad, ha konföderációt alkot a Cseh Köztársasággal, vagy ha önálló országként működik majd. Martin Krajčovič (PDÚ-NYEE) pártja nevében kifejtette: egyértelműen a föderáció hívei, és szorgalmazzák a referendumot. Ľubomír Fogaá (DBP) részletesen elemezte, mely részek hiányosak az alkotmányban, Csáky Pál (MKDM) felszólalása arról, hogy a magyar nemzetiségű képviselők miért terjesztették elő az alkotmány azon részét, mely a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok helyzetét rögzítik, parázs vitát váltott ki a nemzeti érzelmű képviselők körében. Ladislav Porubec (SZNP) azzal érvelt, hogy Magyarországon a félmillió szlovák asszimilációja senkit sem érdekel, és hogy a szlovák parlamentben is több a magyar képviselő, mint amennyi a lakosság arányának megfelel. Szabó Rezsó (Együttélés) zárta le a vitát: hozzanak létre bizottságot, amely felméri milyen a valódi helyzet Dél-Szlovákiában, és az számoljon be tapasztalatairól a parlamentnek. Az ülés ma folytatódik. DEÁK TERÉZ Becses vendég járt tegnap délután a szerkesztőségünkben: bemutatkozó látogatást tett nálunk Sunyovszky Szilvia, a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatónője. Természetesen, elsősorban az Új Szó és a PMKK jövőbeni együttműködéséről, a magyar kultúra szlovákiai népszerűsítésének különböző formáiról beszélgettünk. Ám hogy a saját házunk táján maradjunk: egyebek között megegyeztünk abban, olvasóink szélesebb körű tájékoztatása érdekében rövidesen rendszeres áttekintést adunk majd a pozsonyi magyar intézet heti műsorairól. Ezen kívül Sunyovszky Szilvia megígérte: a jövő esztendő elején - nyárvégi versenyünk sikere láttán - újabb közös olvasói versenyt is indítunk. Méry Gábor felvétele szen nem lehet másnak, mint „perverznek" nevezni azt az állapotot, hogy a szlovákság hazájában nem érvényesítheti jogait. A kulturális szervezet vezetése úgyszintén tűrhetetlennek tartja azt a gyakorlatot, hogy a televízió és a rádió magyar adásaiban, valamint a magyar sajtóban magyarul használják a helységneveket. Ez ügyben is lépéseket kívánnak tenni, s lehetséges, hogy beperelik a komáromi önkormányzatot az utcanévtáblák megváltoztatásának kapcsán, (k-y) (Munkatársunktól) - A Szövetségi Gyűlés tegnapi tanácskozásának középpontjában egyrészt a külügyminiszter beszámolója szerepelt, másrészt pedig a közvéleményt leginkább érdeklő, az esetleges népszavazás alkalmával feltett kérdésre vonatkozó határozati javaslatok megvitatása. Jirí Dienstbier miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter expozéjában időszerűsített kommentárt fűzött a képviselőknek írásban átadott külpolitikai beszámolóhoz. Felvázolta a külügyi tárca munkafeltételeit, a külpolitika alapvető céljait. A parlament ezután úgy döntött, hogy a külpolitikai beszámoló fölötti vitát a következő együttes ülésre halasztják. A képviselők kisebb módosítással jóváhagyták a jogfosztottság időszakáról szóló parlamenti határozatot. Ezután került sor a népszavazás kihirdetésére vonatkozó képviselői határozati javaslat megvitatására. Az egyes képviselői klubok előterjesztették és újból megindokolták a népszavazásra vonatkozó kérdésjavaslatukat, kifejtették alapvető állásfoglalásukat azzal kapcsolatban, legyen-e népszavazás vagy ne. Az MKDM-Együttélés képviselői klub nevében Bajnok István indokolta meg a klub által javasolt kérdést, amely az elfogadott európai emberjogi normákból indul ki, nem sérti senki érdekeit, s nemcsak a magyar és a többi nemzeti kisebbség óhaját fejezi ki, de kifejezi a többségi nemzetek érdekeit is. A vita jól tükrözte azokat a nézetkülönbségeket, amelyeket az egyes pártokat ebben az államjogi kérdésben elválasztja egymástól. Sándor Eleonóra Sem szóban, sem írásban nem használhatják anyanyelvüket az általuk is lakott területek közéletében - tehát a hivatalokban és a bíróságokon - az új román alkotmány szerint a nemzeti kisebbségek. A kisebbségek jogait sértő és korlátozó döntést Románia parlamentje hozta, amikor a legutóbbi alkotmányozó üléseken felülbírálta és véglegesítette a ország legfelsőbb törvényének idevágó paragrafusait. Mindez annak ellenére történt, hogy az új alkotmány téziseinek megtárgyalásakor ezeket a kisebbségi jogokat a legfontosabb politikai pártok közös megegyezése alapján már elfogadták, és az akkori megegyezés szerint a mostani szövegvéglegesítés folyamán már nem lett volna szabad az alapelveket módosítani. A szabálysértés nyilvánvaló. Na de hát egy szabálysértéssel több vagy kevesebb, főként ha a kisebbségekről, magyarokról van szó, az a mai Románia vezető nacionalista körei számára igazán nem számít. Sót, inkább rendjénvalónak tartják ezeket a megszorításokat. Az új alkotmány szerint az ország hivatalos nyelve a román, amit - megjegyzem - senki sem von kétségbe. A helyi közigazgatásról szóló fejezetek egyikéből azonban hosszú és indulatos vita után törölték azt a magyar javaslatot - konkrétan Király Károly szenátor tette, s amelyet eredetileg a kormányzó Front is támogatott -, hogy ott, ahol a kisebbségek számaránya eléri a 10 százalékot, használható legyen a hivatalos mellett az illető (FMK) arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam szétesését ma olyan politikai erők is szorgalmazzák, amelyeket nem lehet lebecsülni. Meggyőződése szerint a szlovákiai magyarság a föderáció mellett fog szavazni. Magyar Ferenc (MKDM) felszólalásában határozottan tiltakozott ama mesterkedések ellen, hogy a köztársaság szétveréséért a nemzeti kisebbségeket tegyék felelőssé. Kijelentette: mi, a nemzeti kisebbségek tagjai nem rendelkezünk elegendő súllyal ahhoz, hogy megvédjük a köztársaságot, de előre tiltakozunk az ellen, hogy mások vétkét ismét a nyakunkba varrják. Zárszavában Jan Sokol egyebek közt a Bajnok István (Együttélés) által előterjesztett kérdésről úgy vélekedett, hogy az csupán saját választóinak érdekeit fejezi ki. Ezt a véleményt Bajnok István visszautasította. A vitában összesen hat határozati javaslat hangzott el, módosító javaslatok nem voltak. Az egyes kérdésjavaslatokról szóló szavazáskor az MKDM-Együttélés kérdése mellett a jelenelvő képviselők közül 122-en szavaztak, ami kevésnek bizonyult. De ugyancsak nem kapott elegendő voksot a többi kérdésjavaslat sem. A Szövetségi Gyűlés képviselői tegnap nem hagyták jóvá azt a törvényjavaslatot, amely szerint a kiskorú és iskolás gyerekek egyszeri 1000 koronás karácsonyi hozzájárulást kaptak volna. Az eredeti törvényjavaslat mellett csak az ellenzéki pártok képviselői szavaztak. SOMOGYI MÁTYÁS kisebbség nyelve is. A Front és a nacionalista pártok közös mechanizmusa azonnal működésbe lépett. Elterjesztették egyebek közt a rémhírt, hogy magában Bukarestben is mintegy 250 ezer magyar él, Budapest után állítólag ez a legnagyobb magyar városrés ha a törvénybe bekerülne az említett paragrafus, akkor állítólag Bukarestben is mindenütt használni kellene a román mellett a magyart, bevezetni a kétnyelvű feliratokat stb. Szóval csupa képtelenség, de ijesztgetni lehet velük a népet. Szükséges megjegyezni, hogy a korábbi román rendszerek jogilag mindig lehetővé tették az anyanyelv használatát a kisebbségek számára. Nem kizárt, hogy még más területeken is módosításokat hajtanak végre az alkotmányban a kisebbségek és a demokrácia rovására. Hogy a román parlament egyes tagjai mennyire elvakultak, idegengyűlölők és merem azt mondani: korlátoltak, arról mi sem vall jobban, mint az, ami Andrei Echim lipován kisebbségi képviselő felszólalása alatt történt a parlamentben. Amikor a vitában felszólaló lipován képviselő fájdalmasan megjegyezte, hogy ő most nem hazabeszél, hiszen a lipovánok többsége jelenleg már egymás közt is románul beszél, több parlamenti tag tapintatlanul és durván tapsolni kezdett örömében. Nem hiszem, hogy tudatosították, minek tapsolnak. KOKES JÁNOS, Bukarest CSAK A DEMOKRÁCIÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) amely kivizsgálná a kisebbségek - elsősorban a magyarok - ellen elkövetett bűnöket, s ezeket jóvá kellene tenni. A társadalomban ingerültség tapasztalható - mondta Václav Havel. Olyan ez, mint amikor a börtönéből szabadult rab nem tud mit kezdeni a hirtelen rászakadt szabadsággal, depresszióba esik, s megfordul a fejében, hogy a börtönébe is visszatérne, mert ott legalább tudja, mi az, ami vár rá. A régi már nem érvényes, de új még nincs... Az emberek bűnbakot keresnek - és ki lehetne jobb bűnbak, mint az, aki más mint a többség... Ladislav Snopko, az SZK kulturális minisztere kiemelte, hogy a gyengéd forradalom után az emberek többségétől távol állt mindennemű gyűlölet, most mégis vannak, akik ellenséget keresnek. A kisebbségek valamennyi önmegvalósítási tendenciáját támogatnunk kell - mondta. Martin Porubjak, a szlovák kormány alelnöke gyermekkori emlékét elevenítette fel - hogy szoros baráti közösségük nem fogadta be játszótársnak az idegen fiút, csupán azért, mert más volt, mint ők. Csak felnőttként tudta értékelni gyermekkori társa másságát, akit az övétől eltérő közösség formált, s amelyhez az hű is maradt. A kommunista rendszer nem tűrte a másságot. Megszabadultunk a totalizmustól, de a bennünk lévő totalizmustól nem. A pozsonyi tanácskozással egyidejűleg Párizsban és Bécsben is konferenciát tartanak a kisebbségek problémáiról - mondta Miroslav Kusý -, és nincs igazuk azoknak, akik úgy tartják, erről már nem lehet újat mondani. A pozsonyi tanácskozás tapasztalatcsere is. Ugyanaz a jelenség más-más színezetet kap a különféle interpretálásokban, gondoljunk a cseh-szlovák, szlovák-magyar, cseh-roma, szerb-horvát ellentétekre. A dolgokat nevükön kell nevezni, és lerombolni a nemzetiségi-faji előítéleteket. A cél ez. A tanácskozás ma és holnap Častában folytatódik, a záróünnepség Pozsonyban lesz, szombaton. A szlovákiai magyarokat hatan képviselik - közülük Méry Margit tart előadást. (kopasz) BEPERELIK A KOMÁROMI ÖNKORMÁNYZATOT? MIND ERŐSEBBEN FENYEGET A „TOTÁLIS HÁBORÚ" RÉMKÉPE (Folytatás az 1. oldalról) szakértők szerint maximum néhány százan lehetnek. A jugoszláv hadsereg közleménye szerint Dubrovnikban a halott horvát gárdisták között megtalálták egy holland és egy argentin állampolgár, valamint két néger holttestét is. A külföldi tudósítók a horvátországi harctereken találkoztak franciákkal, britekkel és németekkel. A jugoszláv hadsereg hetilapja pedig többek között azzal vádolta Horvátországot, hogy külföldi katonai kiképzőket alkalmaz, akiket a német, az osztrák és a magyar hírszerzés küldött Horvátországba. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának nyilatkozott Dragoljub Micsunovics, a Demokrata Párt elnöke, az egyik vezető szerb ellenzéki politikus. Véleménye szerint egyáltalán nem legitim az államelnökség szerb blokkjának felhívása, hogy ENSZ-erőket küldjenek Horvátországba. Ezzel összefüggésben bírálta Branko Koszticsot, aki azzal fenyegetőzött, ha Horvátország elutasítja „kezdeményezését", kihirdeti a hadiállapotot és általános mozgósítást rendel el. Micsunovics szerint a csonka államelnökség egyértelműen a válság katonai megoldásának híve és nem kizárt, hogy totális támadást készít elő Horvátország ellen. Stipe Mesic, az államelnökség horvát elnöke, aki kedden Szlovéniában találkozott Janez Drnovsekkel, a testület szlovén képviselőjével, ugyancsak kijelentette, a csonka államelnökségnek nincs joga arra, hogy ENSZ-erők kiküldését kérje. Támogatta viszont a kérést Bulatovic Crna Gora-i és Izetbegovic bosznia-hercegovinai elnök. Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszter, aki az ENSZ-főtitkár megbízásából Jugoszláviában járt, a világszervezet vezetője elé terjesztette jelentését. Ez lesz majd az egyik alapja a Biztonsági Tanács Jugoszláviával kapcsolatos, tervezett ülésének. A dokumentum egyik adatát érdemes idézni: Vance szerint 420 ezerre tehető a menekültek száma Jugoszláviában. Igor Bavcar szlovén belügyminiszter Rómában tárgyalt olasz partnerével, akit igyekezett meggyőzni arról, Szlovénia nem engedi meg, hogy területén keresztül egy tömeges, illegális népvándorlás valósuljon meg, s ezért esetleg vízumkötelezettséget vezet be a többi jugoszláv köztársaság polgárai számára is. Itt kell megjegyezni, hogy Olaszország azon kevés országok egyike, amelyek elismerik a szlovén útleveleket. ROMÁNIA: A KÖZÉLETBEN NEM HASZNÁLHATÓ A KISEBBSÉGEK NYELVE