Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-14 / 267. szám, csütörtök

AZ ÖNÁLLÓ SZLOVÁKIA ÉS Ml Ez a civilizáció elszívja majd a legkiválóbb szakembereket, köztük egy kívülrekedő Szlovákiából a magyarokat is. FÜGGETL EN NAPILAP, (4. oldal) Csütörtök, 1991. november 14. • Ara 2,80 korona XLIV. évfolyam, 267. szám KÖNYÖRGÉS TIBIÉRT! Tudjuk, hogy fogyatékos, ezért pedagógust fogadtunk mellé, az tanítja majd délutánonként. Belegondolni is rossz, mivé válna, ha nem járhatna iskolába?! (5. oldal) AMI MINDENNEL FONTOSABB Václav Havel tegnap délután a pozsonyi várban fogadta A Közös Államért kezdeményezés delegációját, valamint A Polgárok Felhívása elnevezésű kezdeményezés képviselőjét. A találkozó lezajlásáról Jirí Oberfalzer, az elnöki iroda sajtóosztályának igazgatója tájékoztatta az újságírókat. Elmondása szerint Václav Havel kiemelte a találkozó jelentőségét, amelyre azokban a pillanatokban került sor, amikor a szlovák parlament éppen a Szlovák Köztársaság függetlenségéről szóló deklaráció napirendre kerüléséről tárgyalt. Az elnök hangsúlyozta, hogy a demokrácia építése, és annak megtartása a jövőben fontosabb, mint a közös állam megmentése. A két kezdeményezés képviselői biztosították az elnököt arról, hogy erőfeszítéseik akkor sem érnek véget, ha netán kikiáltanák Szlovákia függetlenségét. FOLYTATÓDOTT AZ SZNT 1 S. ÜLÉSE A SZUVERENITÁSRÓL NEM TÁRGYALTAK (Munkatársunktól) - A szlovák parlamentben már a tanácskozás megkezdése előtt érezhető volt a feszültség a jó félórás késés pedig még fokozta ezt. František Mikloško, az SZNT elnöke a 123 képviselő jelenlétében nyitotta meg a pénteken félbeszakított 18. ülést. A többség beleegyezésével beszámolt az SZNT és a CSNT elnökségeinek papierničkai találkozójáról. Ismertette mindkét nemzeti parlamentnek az államjogi elrendezéssel kapcsolatos állásfoglalását. Elmondta: ha a következő három hét alatt bebizonyosodik, hogy nem tudnak megegyezni, akkor három lehetséges megoldás ígérkezik. Az első: népszavazás döntse el, milyen államban kíván élni a lakosság többsége. A második: megállapítjuk, (Folytatás a 2. oldalon) Feszült a légkör az SZNT ülésének kezdetén (Peter Brenkus felvétele - ČSTK) BEPERELIK A KOMAROMI ÖNKORMÁNYZATOT? VÉGREHAJTÓ TÖRVÉNYT KÖVETEL A MATICA SLOVENSKÁ (Munkatársunktól) - Tudnak-e a magyar iskolákban tanuló gyerekek elégségesen szlovákul, hogyan szegik meg a törvényt Dél-Szlovákia egyes városaiban és falvaiban a kétnyelvű névtáblákkal, mit ér a nyelvtörvény, ha nem érvényesül maradéktalanul - ilyen és ehhez hasonló, a társadalmunkat ziláló és a demokrácia alapjait rengető kérdésekről esett szó azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Matica slovenská vezérkara tartott tegnap a sajtó képviselőinek. Miközben az ország létéről, az államszövetség fennmaradásáról zajlik a vita, a szlovák kulturális szervezet, mintegy a szélárnyékba húzódva, nem titkolva, azon munkálkodik, hogy érvényt próbáljon szerezni rendőri szerepkörének nyelvtörvényügyben. Ennek okán tegnap „magához rendelte" a belügyminisztérium, az okatásügyi, egészségügyi, igazságügyi és a kulturális minisztérium képviselőit, valamint az SZNT nyelvtörvénnyel foglalkozó bizottságát, hogy megvizsgálják, hogyan érvényesül a nyelvtörvény a gyakorlatban. Tájékoztatásuk szerint a helyzet legalábbis nyugtalanító, s a Matica szorgalmazni fogja a végrehajtó törvények elfogadását. Elsősorban ennek hiánya okozza, hogy a nyelvtörvényt különféleképpen értelmezik, s ezért elsősorban (Folytatás a 2. oldalon) CSAK A DEMOKRÁCIÁBAN NEMZETKÖZI KONFERENCIA A KISEBBSÉGEKRŐL (Munkatársunktól) - Az Európai Kulturális Alapítvány Csehszlovákiai Bizottsága és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma rendezte azt a nemzetközi szimpóziumot, amely tegnap kezdődött a pozsonyi vár lovagtermében. A száznál több résztvevő - a világ minden részéből - a Kelet- és Közép-Európában élő kisebbségek helyzetének geopolitikai és történelmi összefüggéseit tárgyalja meg. A tanácskozást Václav Havel köztársasági elnök (a szimpózuim védnöke) nyitotta meg. Nem az első és nem is az utolsó konferencia ez, amely a kisebbségek problémáival foglalkozik, mondta, ennek a témának mindenütt nagy figyelmet szentelnek. A második világ - a volt kommunista társadalmak - bizonyos veszélyt jelentenek az elsó világ számára. Mást, mint évekkel ezelőtt, a nemzetiségi ellentétek fellángolását, a fajgyűlölet feléledését, polgárháborút, sót a határok megváltoztatására tett esetleges kísérlet veszélyét is. A kisebbségek csak a demokráciában és a demokratikusan működő intézményekben találhatják meg fejlődésüket. Szól a kollektív jogokról - hogy mindenkinek joga van a szabadságra, a művelődésre, de a kisebbségek esetében ez azt is jelenti, hogy a saját nyelvükön van joguk a művelődésre. Václav Havel mélyen elítélte a kollektív bűnösség elvét. A parlamenteknek meg kellene bízniuk egy történészekből álló bizottságot, (Folytatás a 2. oldalon) RYCHETSKÝ HAZAÉRKEZETT MOSZKVÁBÓL KERESIK A HATVANNYOLCAS BEHÍVÓLEVELET Pavel Rychetský szövetségi miniszterelnök-helyettes szovjetunióbeli munkalátogatása utolsó napját Szentpétervárott töltötte. Anatolij Szobcsak polgármesterrel tárgyalt a kétoldalú együttműködés problémáiról. Mint arról Pavel Rychetský keddi moszkvai sajtóértekezletén beszámolt, nemcsak gazdasági kérdésekről folytatott megbeszéléseket. Borisz Pankin szövetségi külügyminiszterrel és Nyikolaj Fjodorov orosz igazságügyminiszterrel, vendéglátójával megbeszéléseket folytatott az ominózus 1968-as úgynevezett behívólevélről is. A megbeszélések alapján közölte, kétségtelen, hogy ez a levél elkészült, de úgy tűnik, az augusztusi invázió után nem sikerült annyi aláírót szerezni, hogy ez a dokumentum valóban reprezentatívnak tűnjön. Ha ez a levél valóban létezik, akkor két helyen lehet. Az már biztos, hogy nincs és soha nem is volt a szovjet külügyminisztérium levéltárában. A másik lehetőség, hogy a szovjet kommunista párt levéltárába került, amelyet az Oroszországi Föderáció vett át. Egyelőre azonban nem sikerült megtalálni a levelet a lefoglalt dokumentumok között. Rychetský arról is. beszámolt, hogy partnerei maximális megértést tanúsítottak, megígérték, nemcsak ezt a bizonyos levelet fogják tovább keresni, hanem mindenképpen igyekeznek kideríteni a 68-as augusztusi invázió valamennyi körülményét. Az ezzel kapcsolatos dokumentumokat még az idén átadják Csehszlovákiának. A Csehszlovák Sajtóiroda tegnap délutáni jelentésével ellentétben arról számolhatunk be, hogy Mihail Gorbacsov az idén mégiscsak Csehszlovákiába látogat. A szovjet államfő elfogadta Václav Havel elnök meghívását, így hazánkban fogják aláírni a kölcsönös kapcsolatokról szóló új szerződést. A TETTES VISSZATÉRT Eddig azt hittem, csak harmadosztályú bűnügyi regényekben tér vissza a tettes cselekménye színhelyére. Tegnap a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén elhangzott szónoklatokat figyelve rájöttem, hogy újabban a politikai életbea is alkalmazzák a bűntett színhelyére való visszatérés rekvizítumát. Azt vitatta a szlovák parlament, hogy milyen állapotban van az alkotmány előkészítése, illetve miért késik még mindig az alaptörvény teljes tervezetének a megvitatása. A koalíció a szó szoros értelmében össztűzbe került. Mindenki olyan fegyverrel tüzelt, ami éppen a keze ügyében volt. Még a magukat eredetileg konstruktív ellenzéknek ígérő baloldali demokraták is, Peter Weiss vezetésével. Jozef Fiiipp, a Szlovák Nemzeti Párt egyik vezérszónoka például olyat produkált, ami már demagógiának nevezhető. Benito Mussolini pózában tetszelegve az alkotmányról szóló vita kellős közepén minden előzmény nélkül bejelentette: veszélyben a demokrácia, mert a rendőrség pubertáskorúakat hurcol el békés tüntetésekről... Kiderült, hogy arra a fiatalemberre gondolt, akit tojásdobálás miatt október 28-án a rendőrök elvezettek. Veszélyben a demokrácia, közölte Fiiipp úr tragikus arcot vágva Szlovákia lakosságával. Jó tudni, hogy teljesen még a legellenzékibb törvényhozók sem veszítették el humorérzéküket; a kijelentésen még Andel úr is mosolygott, pedig róla köztudott, hogy pártjában nála csak Víťazoslav Móric komorabb. A vitára az volt jellemző, hogy azok kritizálták legjobban az SZNT Elnökségét, a kész alkotmánytervezet előterjesztésének késéséért, illetve a szlovák és a cseh vezetők megegyezésének elmaradásáért, akik a legtöbbet tettek az utóbbi több mint fél évben azért, hogy sem a két köztársaság viszonyának rendezésében, sem az alkotmány kidolgozásában ne lehessen előre lépni. Jozef Prokeš, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke is demokráciáért és alkotmányosságért kiáltott, de határozottan szemoeszállt a népszavazás gondolatával. Hogy mennyire komolyan veszi ezt az alkotmányos megoldást, illetve, hogy mennyire komoly fórumnak tekinti a szlovák parlamentet, javasolta, hogy ha egyszer mégis lesz referendum, akkor ezt a kérdést tegyék fel a lakosságnak: „Akarják-e, hogy Szlovákia továbbra is jogtalanságban éljen?" Az egyik legérdekesebb javaslatot Vladimír Sládek, a VPNből létrejött párt egyik képviselője terjesztette elő. Szerinte szükség van a referendumra, és - hogy a nemzeti pártok se mondhassák, hogy nemzetietlen erők hatnak a koalícióban -, így fogalmazta meg a felteendő kérdést: ,,Híve ön az önálló szlovák állam létrehozásának?" A nemzetiek, az önálló Szlovákiáért kiáltók építő szellemére jellemző, hogy ezt a megoldást is elvetették. Még saját javaslatukkal sem értenek egyet. A nap politikai élményeit összegezve keresni próbálom a legüdítőbb mozzanatot. Mert azért ilyen is volt. A Szövetségi Gyűlés vitája közben történt, hogy az egyik képviselő fél percnyi időt kért egy bejelentésre. Táviratot olvasott fel, amely Olomoucról érkezett, feladója: bizonyos Kratochvil úr: ,,Én is morvának érzem magam, szeretném, ha önálló tartomány lenne Morvaország. De az istenért ne tűzzék a kérdést napirendre, mert akkor széthullik Csehszlovákia." A képviselők már bebizonyították magukról, hogy ebben a felállásban képtelenek az ország kérdésének megoldására. Ezen az ülésen, félek, csak annyi történt, hogy visszatértek korábbi tetteik színhelyére. Az, ami a parlamentben történik, már inkább rossz krimiregényre emlékeztet. Egyre nyilvánvalóbb, hogy csak egy megoldás van. Most már Kratochvil úrnak és a többi egyszerű állampolgárnak kell következnie. Csehországban is, Szlovákiában is. Tőlük kell megkérdezni, vagy népszavazás, formájában vagy űj választás során, hogy mi a teendő. TÓTH MIHÁLY BT-ÜLÉSRE VÁRVA MIND ERŐSEBBEN FENYEGET A „TOTÁLIS HÁBORÚ" RÉMKÉPE Dubrovnik tegnap tűzszünetre várt, ezzel szemben a jugoszláv hadsereg már reggel óta lőtte a várost. Újra találatok érték Dubrovnik történelmi, műemlékekben gazdag központját is. Lángokba borult a kereskedelmi kikötő a Gruz negyedben, igy a már kedden jelzett tűzszünet csak tegnap délben lépett érvénybe a szövetségi hadsereg és a horvát hatóságok megállapodása alapján. A hadsereg tüzérsége csak röviddel 12 óra előtt hagyta abba a város bombázását. A fegyvernyugvás célja, hogy a Slavija hajó befuthasson a kikötőbe, s elszállíthassa onnan az Európai Közösségek hat megfigyelőjét, további külföldieket és evakuálásra kiválasztott személyeket, összesen kb. 1200 embert. A szerdára virradó éjszaka ismét harcok voltak Nyugat-Szlavóniában, Novska, Pakrac, Okucani, Stara és Nova Gradiska, Lípik és Daruvár térségében. A zágrábi rádió szerint Horvátország északkeleti részén, Vodravska Slatina és Karlovci körzetében is voltak fegyveres összecsapások, Eszéket pedig már a kora reggeli órákban tüzérségi támadás érte. Tegnap délutánig a vukovári frontról nem kaptunk jelentéseket, a belgrádi rádió kedden késő este viszont arról számolt be, hogy a szövetségi hadsereg katonái utcáról utcára harcolva már csak kb. 200 méterre vannak a városközponttól, amely azonban gyakorlatilag már csupán egy romhalmaz. „Vukovár már senkitől sem kér segítséget" - mondotta a horvát rádió vukovári riportere, majd hozzáfűzte: „Akik még élnek, azokon talán az Isten segít." Ha a közel három hónap óta ostromolt Vukovár elesik, ez lehetővé teszi a szerb erőknek, hogy ellenőrizzék Horvátország gyakorlatilag egész keleti részét. A ljubljanai rádió jelentése szerint Metkovic városban, amely Horvátország és Bosznia-Hercegovina határán fekszik, a horvátok csapatösszevonásokat hajtanak végre, meg akarják akadályozni, hogy Dubrovnik esetleges eleste után a szövetségi hadsereg egységei behatoljanak Horvátországba ezen a szakaszon is. Külföldiek is harcolnak a horvát fegyveres erőkben, akiket Zágráb önkénteseknek, Belgrád viszont zsoldosoknak nevez - írta az AFP hírügynökség. Hogy hányan vannak, azt pontosan nem tudni, nyugati (Folytatás a 2. oldalon)