Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-13 / 266. szám, szerda
DOKUMENTUM rŰÍ SZÓi 1991. NOVEMBER 13. A Szlovák Köztársaság Pénzüpinisztériumának 1991. október 25-i rendelete AZ ÉPÍTMÉNYEK, FÖLDEK, ÜLTETVÉNYEKÁRÁRÓL, A SZEMÉLYI TELEKHASZNÁLATI JOG LÉTESÍTÉSÉÉRT JÁRÓ TÉRÍTÉSEKRŐL ÉS A FÖLDEK IDEIGLENES HASZNÁLATÁÉRT JÁRÓ TÉRÍTÉSEKRŐL Bevezető rendelkezések 1.S (1) Ez a rendelet az építmények, földek és ültetvények árának megállapítására és megegyezéssel történő meghatározására vonatkozik a természetes személyek, illetve a jogi személyek közötti átruházások, illetve átszállások esetében. (2) A rendelet továbbá meghatározza: a) a személyi földhasználati jog 1 ) létesítéséért járó térítés, b) az ideiglenes földhasználatért járó térítés, 2' c) az illetékes építésügyi hivatal a tulajdonos oldalán felmerült indokokból eltávolítani rendelt vagy engedélyezett 3' építmények ára, d) a területi tervezés dokumentációjával összhangban beruházások céljából megszüntetendő építmények, s ugyanezen indokból az építkezőre átruházott földek és ültetvények ára, e) az állami tulajdonban lévő építmények, földek és ültetvények árverési kikiáltási ára 4', f) a földrendezés 5' során alkalmazott árak meghatározásának módját, vagy megállapodással történő meghatározásának feltételeit. (3) A természetes és a jogi személyek közötti szerződéses átruházásoknál az építmények, földek és ültetvények árát megállapodással állapítják meg, kivéve a 21—24. paragrafusokban említett eseteket, illetve a 17. paragrafus (2) és (3) bekezdései szerinti, ideiglenes földhasználatért járó térítéseket. (4) E rendelet szerint megállapított árnál magasabb árban nem lehet megállapodni, ha a térítést az állami költségvetésből teljesítik. ELSŐ RÉSZ Az építmények, földek és ültetvények ára az átruházásaiknál és átszállásaiknál, a személyi telekhasználati jog létesítéséért járó térítések és az ideiglenes földhasználatért járó térítések Első szakasz Lakóházak 2. § Családi házak (1) A családi ház 7' árát az egyes szintjei becsárának végösszegeként állapítják meg. Az egyes szintsorok árát oly módon becsülik fel, hogy egy pont értékét megszorozzák e rendelet 1. számú melléklete szerint megállapított pontok számával és az adott szint négyzetméterekben megállapított alapterületével. Egy pontértéke 1 korona. (2) A szintsor alapterülete az ár megállapításának céljára: a) az egyes szintsorok beépített területe, 8' miközben a földfelszín alatti szintsor alapterületéből és a padlástér területéből a tényleges nagyságnak csak a 80 százalékát számítják, b) a földfelszín alatti szintsor (esetleg szintsorok) valamennyi helyiségének alapterülete és a padlás valamennyi helyiségének és térségének alapterülete, amennyiben a padlástér csupán egy részét foglalja el és a ténylegesen beépített terület nem állapítható meg (3) A beépített területbe vagy az alapterületbe csak azokat a helyiségeket és térségeket számítják be, amelyek belmagassága legalább 1,6 méter. A padlástérbe beszámítják azon helyiségek és térségek alapterületét is, amelyek ezt a minimális belmagasságot legalább egy részükben elérik. (4) A szintsor beépített területébe csak azon helyiségeket és térségeket számítják be, amelyek a családi házba be vannak építve; a be nem épített helyiségeket és térségeket e rendelet vonatkozó rendelkezései szerint önállóan becsülik fel. Kivételt képez a lakás része (lakóhelyiség) a lakás azon tartozékaival együtt, amelyeket a szintsor beépített területébe mindig beszámítanak, amennyiben az üzemeltetés szempontjából összefüggnek a családi házzal. (5) A családi ház árát megfelelően csökkentik az elhasználódásért, figyelembe véve a ház állagát és feltételezett élettartamát. Az évi elhasználódás százalékát úgy számítják ki, hogy a száz százalékot elosztják a teljes feltételezett élettartammal, miközben a falazott építmény feltételezett élettartama száz év. A felépítmény és a toldaléképítmények elhasználtságát hasonló módon, önállóan számítják ki koruk minden évéért, de a feltételezett élettartam befejezését mindig az egész családi házra állapítják meg (beleértve a felépítményeket és toldaléképítményeket), ugyanazon évig. Az elhasználtság legfeljebb 80 százalék lehet. (6) Az építmény kora e rendelet alkalmazásában azon évtől számítódik, amelyben a használatba vételi engedély jogerőre emelkedett. Azon esetekben, amikor az építményt korábban kezdték használni, az építmény korát úgy állapítják meg, hogy attól az évtől, amelyhez viszonyítva a felbecsülést végzik, leszámítják azt az évet, amelyben az építményt igazolhatóan használni kezdték. Ha az építmény korát nem lehet az említett módon megállapítani, egyéb irat szerint számítják, s ha ilyen irat sincs, becsléssel állapítják meg. (7) Az (1)—(6) bekezdések szerint állapítják meg a mezőgazdasági birtok lakórészének árát is, ha azt családi háznak 7' kell tekinteni, miközben a beépített területnek a mezőgazdasági célú felhasználása kijelölt helyiségeit tartalmazó részét a 10. § (2) bekezdésében említett módon becsülik fel. Az elhasználódást az egész említett építményre egységesen, az (5) és (6) bekezdések szerint számítják ki. 3. § Egyéb lakóházak Az egyéb lakóházak ára 1 0' a 2. § szerint megállapított ár és a következő koeficiensek szorzata: a) 1.00, ha legfeljebb 150 négyzetméter beépített területű lakóházról van szó, b) 0,95, ha a 150-250 négyzetméternyi beépített területű lakóházról van szó, c) 0,85, ha olyan lakóházról van szó, melynek beépített területe több mint 250 négyzetméter. Második szakasz Egyéni üdülést szolgáló építmények 4. § Víkendházak és kerti házacskák (1) A víkendház és a kerti házacska"' árát az egyes szintsorok becsértékének végösszegeként állapítják meg. A szintsort oly módon becsülik fel, hogy egy pont értékét beszorozzák az 1. számú mellékletből megállapított pontszámmal, és a szintsornak a 2. § (2)—(4) bekezdései szerinti négyzetméterekben számított alapterületével. Egy pont értéke 1 korona. (2) A 2. § (5) és (6) bekezdéseinek rendelkezései hasonlóan érvényesülnek azzal, hogy a feltételezett élettartam a falazott építmény folyamatos karbantartása esetében rendszerint 80 év, faépítmény és szerelt építmény esetében pedig rendszerint 50 év. Az elhasználódás legfeljebb 80 százalék lehet. 5.§ Hétvégi házak és nyaralók (1) A hétvégi ház és a nyaraló árát 1 ' az egyes szintsorok becsértékének végösszegeként állapítják meg. A szintsort oly módon becsülik fel, hogy egy pont értékét beszorozzák az 1. számú mellékletből megállapított pontszámmal, és a szintsornak a 2. § (2)—(4) bekezdései szerinti, négyzetméterekben számított alapterületével, miközben a nyaraló bármely szintsorának a 80 négyzetmétert meghaladó beépített területét csak 50 százalékban számítják be. Egy pont értéke 1 korona. (2) A 2. § (5) és (6) bekezdései hasonlóan érvényesek. Harmadik szakasz Garázsok 6. § Önálló garázsok, sorgarázsok és emeletes garázsok (1) Az önálló garázs és a sorgarázs árát az egyes szintsorok becsértékének végösszegeként állapítják meg. A szintsort oly módon becsülik fel, hogy egy pont értékét beszorozzák a 3. számú mellékletből megállapított pontok számával és a szintsornak a 2. § (2) és (3) bekezdései szerinti, négyzetméterekben számított alapterületével. Egy pont értéke 1 korona. (2) Az emeletes garázs árát egészként az (1) bekezdés szerint állapítják meg. (3) A 2. § (5) és (6) bekezdéseinek rendelkezései hasonlóan érvényesek azzal, hogy a feltételezett élettartam a falazott és a betonépítmény folyamatos karbantartása esetében rendszerint 80 év, egyéb esetekben pedig 30 év. Az elhasználódás legfeljebb 80 százalék lehet. Negyedik szakasz Kerítések és kutak 7.§ Kerítések (1) A kerítések értékét oly módon állapítják meg, hegy egy pont értékét beszorozzák a 4. számú mellékletből megállapított pontok számával és a kerítésnek méterekben kifejezett hosszával. Egy pont értéke 1 korona. (2) A 2. § (5) és (6) bekezdésének rendelkezései hasonlóan érvényesek azzal, hogy a feltételezett élettartam a falazott kerítés folyamatos karbantartása esetén rendszerint 50 év, lábazatos kerítés esetében 40 év, egyéb esetekben 30 év. Az elhasználódás legfeljebb 90 százalék lehet. t 8. § Kutak (1) A kút és a kéziszivattyú árát a következőképpen állapítják meg: a) ásott kú t Mélység 1 m/korona Kézi szivattyú darabjáért járó összeg (a kút mélysége szerint/ 0-tól 5 méterig I300,-korona 1010,5 m-től 10 m-ig 2380,-korona 1560,több mint 10 m 3260,- korona 3220,b) fúrt kút Átmérő Kútmély- 1m/ Kéziszi ség korona vattyú darabjáért járó összeg (a kút mélysége szerint) 150 mmig 0-10 m 650,- 1560,0-25 m 760,- 3220,0-tól több mint 25 m-ig 940,- 4140,150-300 mm 0-10 m 970,- 1560,0-20 m 1120,- 3220,0-tól több mint 20 1360,- 4140,m 300-500 mm 0-10 m 1570,- 1560,0-20 m 1805,- 3220,0-tól több mint 20 m-ig 2000,- 4140.(2) A kút mélységét az elegyengetett talaj szintjétől mérik. Az 500 mm-t meghaladó átmérőjű fúrt kutat ásott kútként becsülik fel. (3) A vert kút ára a legfeljebb 150 mm-es átmérőjű fúrt kút árának felel meg. (4) A 2. § (5) és (6) bekezdéseinek rendelkezései hasonlóan érvényesek azzal, hogy a feltételezett élettartam a 150 mm-t meghaladó átmérőjű fúrt kút és az ásott kút folyamatos karbantartása esetében rendszerint 100 év, egyéb esetekben 50 év. Az elhasználódás legfeljebb 80 százalék lehet. (5) Az olyan ásott kút ára, amely a víz elapadása vagy más lényeges hiba miatt használaton kívül van, az (1)-(4) bekezdések szerint megállapított ár 20 százaléka. Ötödik szakasz Egyéb építmények 9. § Melléképületek (1) A főépületek tartozékát képező építmények árát és a föld használatát kiegészítő építmények (fáskamra, szín, mosoda stb.) árát az egyes szintsorok becsértékének végösszegeként állapítják meg. A szintsor árát oly módon becsülik fel, hogy egy pont értékét beszorozzák a 3. számú mellékletből megállapított pontok számával, és a szintsornak a 2. § (2) és (3) bekezdései szerinti, négyzetméterekben kimutatott alapterületével. Egy pont értéke 1 korona. (2) Ha az építménynek nincs legalább 1,6 m-es belmagasságú szintsora, az árát a 11. § szerint állapítják meg. (3) A 2. § (5) és (6) bekezdéseinek rendelkezései hasonlóan érvényesek azzal, hogy a feltételezett élettartam a falazott építmény folyamatos karbantartása esetében rendszerint 80 év, egyéb esetekben 30 év. Az elhasználódás legfeljebb 85 százalék lehet. 10. § Üzemeltetési és mezőgazdasági épületek (1) Az elszállásolás céljára szolgáló épületek (szállodák, üdülőközpontok, továbbképzési központok, munkásszállások stb.) árát, adminisztratív épületek, iskolák, tornatermek, kereskedelmi épületek, éttermek, egészségügyi létesítmények és a hasonló célokra használt egyéb épületek árát a 3. § szerint állapítják meg. (2) Azon épületek árát, a) amelyeket mezőgazdasági célokra használnak (ólak, pajták, istállók, színek, magtárak stb.) b) amelyeket műhelyként és raktárként használnak s beépített területük legfeljebb 150 négyzetméter, a 9. § szerint állapítják meg. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben nem említett üzemeltetési és mezőgazdasági épületek árát a köbméterben kifejezett beépített tér 7) és az 5. számú mellékletben említett köbméterenkénti ár szorzatával állapítják meg. (4) Az üzemeltetési és mezőgazdasági épületek lakás céljára szolgáló részének árát önállóan állapítják meg a 3. § szerint azzal, hogy az elhasználódást az egész építményre vonatkozóan egységesen számítják ki, ide értve a lakás céljára szolgáló részt is, és legfeljebb 85 százalék lehet. (5) A 2. § (5) és (6) bekezdésének rendelkezései hasonlóan érvényesek azzal, hogy az elhasználódás legfeljebb 85 százalék lehet. Hatodik szakasz Külső kiképzés 11.§ (1) E rendelet 6. számú mellékletében említett külső kiképzések árát úgy állapítják meg, hogy az ott említett mértékegységenkénti árat beszorozzák a mértékegységek tényleges mennyiségével. (2) A rendelet 6. számú mellékletében nem említett külső kiképzések ára, a felbecsülés idején történő beszerzésükhöz szükséges költségeknek felel meg. (3) A 2. § (5) és (6) bekezdéseinek rendelkezései hasonlóan érvényesek azzal, hogy a feltételezett élettartam a szerkezeti elkészítésre való tekintettel rendszerint 25—50 év. Az elhasználódás legfeljebb 85 százalék lehet. Hetedik szakasz Befejezetlen építmények, eltávolítandó epítmények és egyéb építmények 12. § Befejezetlen építmények (1) A befejezetlen építmény árát úgy állapítják meg, hogy az egyes befejezett szerkezeteket és berendezéseket a teljes pontszámmal becsülik fel. A befejezetlen szerkezeteket és berendezéseket az elvégzett munkamennyiség és szerkezet, illetve az építésügyi hivatal által hitelesített tervdokumentáció szerint tervezett munkamennyiség aránya szerint meghatározott pontszámmal becsülik fel, és az eredményként kapott pontmennyiséget beszorozzák a mértékegységgel és az adott építmény egy pontjának értékével. (2) Azokon a befejezetlen épületeken, amelyeken az építkezés elhúzódása következtében olyan károsodás történt, amely befolyással van a feltételezett élettartamra, a megfelelő elhasználódást leszámítják. 13. § Eltávolítandó építmények Azon építmények ára, amelyeket az illetékes építésügyi hivatal eltávolítani engedélyezett vagy rendelt el, 3' a tulajdonos részéről felmerült indokból, azon építőanyag árának felel meg, amely az eltávolításával nyerhető. 14. § Egyéb építmények Az e rendeletben meg nem említett építmények (például temetői architektúra) ára azon költségeknek felel meg, amelyek az átruházás vagy átszállás idején és az építmény helyén azonos vagy hasonló építmény beszerzéséhez szükségesek. Nyolcadik szakasz Földek 15. § Földek (1) A beépítésre 13 1 vagy kert létesítésére kijelölt föld vagy annak egy része, vagy az ingatlan-nyilvántartásban beépített területként, udvarként 1 4', kertként 1 5' nyilvántartott föld, vagy a sorépítményekkel beépített föld négyzetméterenkénti ára, hacsak nem a (4) bekezdés alapján felbecsült földről van szó: a) 1500 korona a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban, b) 800 korona Kassán Besztercebányán, Pőstyénben, Ótátrafüreden, Csorbatón, Tátralomnicon és Trencsénteplicben, c) 500 korona Nagyszombatban, Trencsénben, Nyitrán, Zsolnán. Eperjesen, Poprádon, Zólyomban, Liptószentmiklóson, Mártonban, d) 150 korona a 15 000 lakost meghaladó községekben, e) 100 korona az 5000 lakost meghaladó községekben, f) 70 korona a 2000 lakost meghaladó községekben, g) 20 korona a többi községben. (2) Az első bekezdés szerint megállapított árakat a 7. számú melléklet szerint módosítják. (3) Ha a községekben elkészült már a kataszteri terület egyes körzeteinek ártérképe, amelyet a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma jóváhagyott, úgy e térképben feltüntetett árakat alkalmazzák, és az (1) bekezdésben említett árak nem érvényesülnek. (4) A közúttal beépített vagy a közút építésére kijelölt 13 ) föld (annak egy része) ára az (1) bekezdésben említett ár 30 százaléka. Ugyanakkor a 7. számú mellékletből csak az I. és II. számú táblázat 1. vagy 2. számú tételét lehet alkalmazni. Abban az esetben, ha az ingatiar>nyil-
