Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-13 / 266. szám, szerda

1991. NOVEMBER 13. ÚJ szól DOKUMENTUM 6 vántartásban a földet mezőgazda­sági vagy erdőgazdálkodási föld­ként vezetik, a legalacsonyabb ár a (4)-(7) bekezdések szerint megálla­pított ár. (5) Az egyéni üdülést 1 6' szolgáló építmények létesítésére kijelölt 1 3' föld vagy annak egy része, vagy az ingatlan-nyilvántartásban az egyéni üdülést szolgáló építménnyel be­épített főidként, udvarként 1 4' vagy az ilyen építménnyel összefüggő kertként 1 5' nyilvántartott föld négy­zetméterenkénti árát az (1) bekez­dés szerint állapítják meg, ha az négyzetméterenként meghaladja a 100 koronát. Egyéb esetekben e föl­dek négyzetméterenkénti ára 100 korona. Az árakat a 7. számú mel­léklet alapján módosítják. (6) Az ingatlan-nyilvántartásban szántóföldként vezetett föld árát a 8. számú mellékletben említett tételek szerint állapítják meg. (7) Az ingatlan-nyilvántartásban gyümölcsösként, szőlőként 1 7' vagy komlóültetvényként vezetett föld árát a 8. számú mellékletben (főid) említett tételek és a 10. számú mel­léklet I., II. és III. számú táblázatai­ban említett tételek szerint állapítják meg. (8) Az ingatlan-nyilvántartásban rétként vagy legelőként vezetett föld ára a (6) bekezdés szerint megálla­pított mezőgazdasági föld árának a 75 százaléka. (9) Az ingatlan-nyilvántartásban erdőgazdasági földként vezetett föld árát úgy állapítják meg, hogy az erdőgazdasági földnek a 9. számú melléklet I. számú táblázata szerinti alapárát hozzáadják a 9. számú melléklet II. számú táblázata szerinti fekvési tényező becsértékéhez. Az erdőgazdasági föld minimális négy­zetméterenkénti ára 0,30 korona. (10) Abban az esetben, ha a me­zőgazdasági föld az ingatlan-nyil­vántartásban nincs vezetve, mivel az ingatlan-nyilvántartásba bejegy­zett talajegyüttesekbe egyesítették, az árát azon talajegyüttes faja (kul­túrája) szerint állapítják meg, ame­lyen a föld fekszik vagy amelyen túl­nyomó része fekszik. (11) Az ingatlan-nyilvántartásban vezetett, de az (1)—(6) bekezdések­ben nem említett földek ára négyzet­méterenként 3 korona. 16. § Személyi földhasználati jog létesítéséért járó térítés A személyi földhasználati jog 1' létesítéséért járó térítés összegét a 15. § (1) és (3) bekezdéseiben emlí­tetttételek alapján állapítják meg, il­letve annak figyelembevételével, hogy a föld milyen célból kerül sze­mélyi használatba vagy milyen cél­ból van már használva. 17. § A föld ideiglenes használatáért járó térítés (11 Ha a föld ideiglenes használa­tára 2' vállalkozás (beleértve a mező­gazdasági termelést is) céljából ke­rül sor, az ideiglenes használatért járó térítést megállapodással 6' hatá­rozzák meg. (2) Az (1) vagy a (3) bekezdések­ben említett célzatoktól eltérő célza­tú ideiglenes földhasználatról szóló szerződések megkötésénél a térítés legmagasabb megengedhető évi összege: a) a 15. § (1) bekezdésének a) pontjában említett községekben fekvő földek esetében négyzetméte­renként 5 korona, b) a 15. § (1) bekezdésének b) pontjában említett községekben fekvő földek esetében négyzetméte­renként 4 korona, c) a 15. § (1) bekezdésének c) pontjában említett községekben fekvő földek esetében négyzetméte­renként 3,50 korona, d) a 15. § (1) bekezdésének d) pontjában és e) pontjában említett községekben fekvő földek esetében négyzetméterenként 3 korona, e) a 15. § (1) bekezdésének f) pontjában említett községekben fekvő földek esetében négyzetméte­renként 2 korona, f) a 15. § (1) bekezdésének g) pontjában említett községekben fekvő földek esetében négyzetméte­renként 1 korona. (3) Az egyéni üdülést szolgáló ideiglenes földhasználatért járó térí­tés legmagasabb megengedhető évi összege a 15. § (1) bekezdésé­nek a) pontjában említett községek­ben négyzetméterenként 5 korona, a többi községekben pedig négy­zetméterenként 4 korona. Ha az er­dőgazdasági földön egyéni üdülést szolgáló építmény van elhelyezve, esetleg annak tartozékai, az ideigle­nes földhasználatról szóló szerző­dés megkötésekor a térítés évi ősz­szege a ténylegesen beépített terü­let minden egyes négyzetméteréért 9,50 korona. (4) Az ideiglenes földhasználatért járó térítést a jogi személyek egy­más között megállapodással hatá­rozzák meg, hacsak a 21. § (2) be­kezdése nem rendelkezik másként. Kilencedik szakasz Ültetvények 18. § (1) A gyümölcsfák árát a 10. szá­mú melléklet I. számú táblázata alapján állapítják meg. (2) A szőlőültetvények (ideértve a szőlőben lévő létesítményeket) árát a 10. számú melléklet II. számú táb­lázata alapján állapítják meg. (3) A komlóültetvények és a kom­lóültetvényi támrendszerek árát a 10. számú melléklet III. számú táblá­zata alapján állapítják meg. (4) Az erdei ültetvények árát oly módon állapítják meg, hogy a fafaj­ták tényleges összetételének, boni­tásának, korának, faállomány sűrű­ségének megfelelő, a 10. számú melléklet IV. számú táblázata alap­ján kiszámított alapárat összeadják a 10. számú melléklet V. számú táb­lázata szerinti fekvési tényező be­csértékével. Az erdei ültetvény káro­sodása esetében az árát a 10. szá­mú melléklet VI. számú táblázata alapján csökkentik. (5) A díszfafajták árát a 10. számú melléklet VII. számú táblázata alap­ján állapítják meg. Tizedik szakasz Közös rendelkezések az első részhez 19. § Ha a tulajdonos 1953. június 1 -jét követően szerezte az építményt a 2.­12. paragrafusok szerint megállapí­tottnál magasabb érért, ez a maga­sabb ár az érvényes ár az ilyen épít­mény tulajdonjogának további átru­házása vagy átszállása esetében is, miután levonják belőle a korábbi át­ruházásnál a 205/1988. Tt. számú rendelet 21. § esetleg 20. § szerint történt áremelést és az elhasználó­dást. A magasabb árat az azon sza­kértői becsléssel együtt előterjesz­tett adásvételi szerződéssel lehet igazolni, melynek alapján a szerző­dést regisztrálták, továbbá az épít­mény szállítójának számlájával, vagy az építés idején érvényes ár­színvonal szerinti részletes építési költségvetéssel. 20. § Az építményeknek és a hozzájuk tartozó földeknek az állampolgárok tulajdonából állami tulajdonba való átruházások során, ha az építmé­nyek a későbbiekben az állam szük­ségleteire lesznek kihasználva, a Szlovák Köztársaság Pénzügymi­nisztériuma a vásárló kérésre kivé­telt adhat e rendelet rendelkezései alól. Második rész A területtervezési dokumentáció­val összhangban beruházási indo­kokból vagy bányatevékenység in­dokából eltávolítandó épületek ára, s az említett indokból az építkezőre átruházott földek és ültetvények ára. 21. § (1) Azon építmények ára, ame­lyek a jóváhagyott területtervezési dokumentáció alapján beruházási indokokból vagy bányatevékeny­ség indokából eltávolítandók, és az említett indokokból az építkezőre át­ruházott földek és ültetvények ára, amennyiben állami költségvetésből vagy községi költségvetésből kerül­nek megtérítésre, nem haladhatják meg azon költségeket, amelyek az átruházás időpontjában az építke­zés helyén azonos, vagy összeha­sonlítható építmények és földek megszerzéséhez szükségesek. Az építmény árát a megfelelő elhaszná­lódással csökkentik. (2) A területtervezési dokumentá­ció szerinti beruházás vagy bánya­tevékenység indokából történő ide­iglenes földhasználatért járó térítés, amennyiben azt az állami költség­vetésből vagy községi költségvetés­ből fizetik, nem haladhatja meg a 17. § (2) és (3) bekezdésében emlí­tett térítéseket. Harmadik rész Az építményeknek, földeknek és ültetvényeknek a külföldi tőkerésze­sedésű csehszlovák jogi személyre vagy külföldi jogi személyre történő átruházásánál érvényes árök. 22. § (1) Ha az építmények, földek és ültetvények tulajdonjogát külföldi tőkerészesedésű csehszlovák jogi személyre vagy külföldi jogi sze­mélyre ruházzák át, az árat a külföldi piac árszínvonalában számítják ki, a külföldön (Németország vagy Ausztria) bevett műszaki becslés módszertana alapján, majd a becs­lés elkészítése napja szerinti árfo­lyam alapján átszámítják csehszlo­vák koronára. Az átruházásoknál az így kiszámított ártól eltérő árban is meg lehet állapodni. Az ár csak a Szlovák Köztársaság Pénzügymi­nisztériuma általi jóváhagyás után válik érvényessé. A jóváhagyott árat ezen rendelet szerint megállapított árnak tekintik. Jóváhagyásra nincs szükség, ha a privatizált vagyon ér­tékének felbecsülése a 92/1991. Tt. számú nagyprivatizációs törvény alapján készített privatizációs terv (beleértve az árat is) részét képezi. (2) Az olyan föld ideiglenes hasz­nálatáért járó térítést, amelyet külföl­di tőkerészesedésű csehszlovák jo­gi személy vagy külföldi jogi sze­mély használ, megállapodással ha­tározzák meg. (3) Abban az esetben, ha a becs­lés tárgya az árhatározat 1 8' értelmé­ben hasznot vagy díjat eredményez, s az a csehszlovák alany számára kedvezőbb, az árhatározat szerint lehet eljárni. Ezt az eljárást azonban külön meg kell indokolni, és az így kiszámított árhoz csatolni az építmé­nyeknek, földeknek és ültetvények­nek e rendelet szerint megállapított árát. NEGYEDIK RÉSZ Az állami tulajdonban lévő épít­mények, földek és ültetvények ki­kiáltási ára az árverés céljára 23. § Építmények (1) Az árverésre 4) kijelölt állami tulajdonban lévő építmény árát az építmény megszerzési árának az 1. számú táblázatban említett index­szel történő beszorzásával állapítják meg. A kikiáltási árat az építmény így megállapított árának a 2. számú táblázatban említett koeficienssel módosított ára képezi. Az építmény megszerzési ára e rendelet alkalma­zásában az az ár, amelyért az épít­ményt keletkezése idején építkezés­sel meg lehetett volna szerezni vagy meg volt szerezve. A megszerzési árat azon szervezet könyvviteléből állapítják meg, amely az építmény fölött gazdálkodási joggal rendelke­zik. 1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT Megszerzési á r Index 1939. VI. 20-ig 4,00 1939. VI. 20-tól 1942. XII. 31-ig 2,27 1943. 1.1-jétől 1945. XII. 31-ig 1,99 1946. I. 1-jétől 1951. XII. 31-ig 0,93 1952. 1.1-jétől 1953. V. 31-ig 0,74 1953. VI. 1-jétől 1959. VI. 30-ig 3,82 1959. VII. 1-jétől 1964. III. 31-ig 4,49 1964. IV. 1-jétől 1966. XII. 31-ig 4,79 1967. I. 1-jétől 1969. XII. 31-ig 3,20 1970. I. 1-jétől 1976. XII. 31-ig 4,16 1977. I. 1-jétől 1981. XII. 31-ig 4,09 1982. I. 1-jétől 1984. XII. 31-ig 2,63 1985. I. 1-jétől 1988.XII. 31-ig 2,35 1989. I. 1-jétől 1989. XII. 31-ig 2,27 1990. I. 1-jétől 1990. XII. 31-ig 2,12 1991.1. 1-jétől 1.00 2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT Az építés év e Koeficines 1930-ig 0,25 1931—1940 0,40 1941—1950 0,50 1951—1960 0,60 1961—1970 0,70 1971—1980 0,85 1981... 0,95 (2) Ha az építményt 1970 után át­alakították, újjáépítették, vagy hoz­záépítettek, vagy felépítményt épí­tettek rá, az (1) bekezdés szerint megállapított kikiáltási árat a könyv­vitelben vezetett átalakítás, újjáépí­tés, hozzáépítés vagy felépítmény árával emelik. Ha a könyvvitelben nincs vezetve az átalakítás, újjáépí­tés, hozzáépítés vagy a felépítmény ára, az (1) bekezdés szerint megál­lapított kikiáltási árat 10 százalékkal emelik. Az 1970 előtt végzett építési átalakításokat figyelmen kívül hagy­ják. (3) Az árverésre 4' kijelölt befeje­zetlen építmény megszerzési árát az építkezésre bizonyíthatóan ráfordí­tott beszerzési kiadások összeadá­sával állapítják meg. (4) Ha az építmény megszerzési ára a könyvvitelben nem szerepel vagy ha a befejezetlen építkezésre bizonyíthatóan ráfordított beszerzé­si kiadások nem állnak rendelkezés­re, az árverésre kijelölt állami tulaj­donban lévő építkezés kikiáltási árát e rendelet 2.—10. paragrafusai alapján állapítják meg. (5) Ha az árverésre kijelölt állami tulajdonban lévő építménynek az (1)—(3) bekezdések szerint megál­lapított ára magasabb e rendelet 2.—12. paragrafusai szerint megál­lapított árnál, kikiáltási árként alkal­mazható e rendelet: 2.—12. parag­rafusai szerint megállapított ár. 24. § Földek és ültetvények (1) A földek kikiáltási árát ez a rendelet nem szabályozza. A föld ki­kiáltási árának meghatározásakor elsősorban a község nagyságát és jelentőségét, az építési telek fajtáját, kereskedelmi és ipari fekvését, a hozzáférhetőséget és az infrastruk­túrát, esetleg az egyéb olyan külön­leges körülményeket veszik figye­lembe, amelyek befolyásolhatják az ár összegét. (2) Az ültetvények kikiáltási árát ez a rendelet nem szabályozza. A megállapításakor elsősorban az ültetvény minőségét és fajtáját, illet­ve azt a környezetet veszik figye­lembe, amelyben fellelhető. 25. § Az árverésen elért árat nem lehet a 19. § alapján, mint magasabb árat érvényesíteni. ÖTÖDIK RÉSZ Földrendezések 26. § Ennek a rendeletnek rendelkezé­sei vonatkoznak a földrendezések körzetében fekvő földek 5' felbecsü­lésére is. Ez nem érinti a külön előí­rások 1 9' rendelkezéseit. ZÁRÓ­RENDELKEZÉSEK 27. § Ez a rendelet nem vonatkozik a külön előírások 2 0' szerinti kárpótlá­sok céljára történő ármegállapítások­ra. 28. § Érvényét veszti a Szlovák Köztár­saság Pénz-, Ár- és Bérügyi Minisz­tériumának az építmények, földek és ültetvények áráról, a személyi földhasználati jog létesítéséért járó térítésekről és az ideiglenes föld­használatért járó térítésekről szóló 205/1988. Tt. számú rendelete a Szlovák Köztársaság Pénzügymi­nisztériumának 289/1990. Tt. számú és 101/1991. Tt. számú rendeletei szerinti szerkesztésben. 29. § Ez a rendelet a kihirdetésével lép hatályba. Jegyzetek 1) A Polgári Törvénykönyv 198. § (2) bekezdése 2) A Polgári Törvénykönyv 397. § (3) bekezdése 3) Az 50/1976. Tt. számú építésü­gyi törvény 88. § (1) és (2) bekezdé­se 4) Az 541/1990 Tt. számú tör­vénnyel módosított 427/1990 Tt. számú kisprivatizálási törvény 8. és 16. paragrafusai a 92/1991 Tt. számú nagy privati­zálási törvény 14. § 5) Az SZNT 330/1991 Tt. számú törvényének 9. és 11. paragrafusai 6) Az árakról szóló 526/1990 Tt. számú törvény 1. § (3) bekezdése 7) A Polgári Törvénykönyv 128. § (1) bekezdése a lakásgazdálkodásról szóló 41/1964 Tt. számú törvény 60. § (1) bekezdése 8) ČSN (Csehszlovák Állami Nor­ma) 73 4055 9) ČSN 73 4301 48. és 58. cikke­lyei 10) A 41/1964. Tt. számú törvény 59. §-a 11) A 83/1976. Tt. számú rendelet 48. és 51. §-ai 12) A 83/1976. Tt. számú rendelet 49., 50. és 56. §-ának (1) bekezdése 13) A 85/1976. Tt. számú rendelet 6. §-a 14) A 23/1964. Tt. számú rendelet B részének 4. számú tétele 15) A 23/1964. Tt. számú rendelet A részének 4. számú tétele 16) A 83/1976. Tt. számú rendelet 47. §-a 17) A 23/1964. Tt. számú rendelet melléklete A részének 1., 2., 3. és 5. számú tételei 18) A 2/16/1991. számú szlovák pénzügyminisztériumi hirdetmény II. részének harmadik bekezdése 19) A 229/1991 Tt. számú földtör­vény 14.-16. §-ai, illetve 22.-25. §-ai 20) A 87/1991. Tt. számú kárpót­lási tőrvény A 229/1991. Tt. számú földtör­vény 1. számú melléklet Családi házak, hétvégi házak és nyaralók Jel sz. Szerkezet es Pontszám felszerelés 1. Terepben való elhelyezés (csak a pincével ellátott építményeknél) 1.1. 2 métert meghaladó átlagos mélység esetében a) függőleges szigeteléssel 600 b) függőleges szigetelés nélkül 390 1.2. 1-2 méternyi átlagos mélységben a) függőleges szigeteléssel 425 b) függőleges szigetelés nélkül 270 1.3. Legfeljebb 1 m-es átlagos mélységig a) függőleges szigeteléssel 195 b) függőleges szigetelés nélkül 125 2. Alapok 2.1. vízszintes szigeteléssel 290 2.2. szigetelés nélkül 230 3. Falazat 3.1. a falazat vastagsága a) 60 cm-t meghaladóan 815 b) 50-60 cm 1380 c) 40-50 cm 1235 d) 30-40 cm 1080 e) legfeljebb 30 cm 835 3.2. helyszínen előállított betonból 815 3.3. előregyártott elemekből összeszerelt a) betonelemekből 940 b) faalapú elemekből 580 3.4. fából készült a) 20 cm-nél vastagabb 870

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents