Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-12 / 265. szám, kedd

HIREK-VELEMENYEK lÚJSZÓi 1991. NOVEMBER 12. AZ RMDSZ KIÁLLTA A PRÓBÁT (Folytatás az 1. oldalról) - és ez pozitív vonás -, van különbség a tavalyi helyzethez viszonyítva, a román sajtó jó része most sokat tett a reális helyzet feltárásáért. A kérdésfelvetésből zavar támadt. Én a székely autonómia problémájának felvetését kezdettől fogva rossz lépésnek tekintettem, nem értettem vele egyet, mert nem Románia mai valóságából indult ki, a mai román társadalom teherbírásából. Nem tisztázta ennek jogi vonatkozásait, s főleg nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a mai román viszonyok közt elképzelhetetlen az országban egy olyan hely, ahol esetleg más szabályok érvényesek, mint másutt. A román szélsőséges nacionalizmus ezt meg is próbálja kihasználni és politikai tökét kovácsolni magának a közelgő választásokra. A második forró probléma a Hargita és Kovászna megyei jelentés volt. Ezt a helyzetjelentést a szövetség képviselője, aki tagja volt a parlamenti bizottságnak, természetesen nem tudta aláírni. Sajnáljuk, hogy szövetségeseink az ellenzéki konvención belül viszont mégis aláírták. A vitából most már kiderült, hogy a jelentés nem objektív, hanem tendenciózus. • Mit jelentettek ezek a viták az RMDSZ számára? - Elsősorban figyelmeztettek az egység szükségességére. Természetesen nem valamiféle régi típusú pártegységre gondolok. Arra az egységre, amely a fő feladatok teljesítéséhez szükséges, tehát egységre az együttműködésben. Úgy érzem, az RMDSZ nem került ki mindebből meggyengülve, kiállta a próbát. Tagságunk és a vezetőség megértette, hogy a közös ellenség a szélsőséges nacionalizmus, az idegengyűlölet, a hazugság, a történelemhamisítás és a visszarendeződés veszélye. Alapvető érdekünk tehát megvédeni a demokráciát és bevezetni a piacgazdaságot. Békét kell teremteni az országban is. Mindebben az RMDSZ-nek szövetségesei az ellenzéki pártok, még ha most nem is állak nyíltan melléje, örültünk azonban a támogatásnak a kereszténydemokrata Román Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Szövetség területi szervezeteinek részéről Hargita és Kovászna megyékben. Ezen nyíltan elítélték az említett jelentést. A múlthoz képest van már tehát bizonyos elmozdulás a román közvéleményben is. Nagyon fontosnak tartom, hogy lehetőségeihez mérten az RMDSZ megvédte a magyarok méltóságát és elérte, hogy a románság elgondolkozott a hallottakon. Ez pedig már eredmény. • Az RMDSZ-en belüli vitákban felmerült a rendkívüli kongresszus megtartásának szükségessége is. Mi lett a javaslat sorsa? - Aradon a küldöttek országos tanácsa úgy döntött, hogy az események felgyorsulására való tekintettel szükséges összehívni a rendkívüli kongresszust. Az alapszabály értelmében viszont csak valamikor 1993ban kellene megtartani a RMDSZ harmadik kongresszusát. A szövetség elnöksége megvizsgálta az elgondolást és úgy döntött, javasolni fogja, hogy valamikor a helyhatósági választások lebonyolítása után hívjuk össze ezt a rendkívüli kongreszszust. Figyelembe véve az elkövetkező időszak politikai eseményeit, elsősorban a számunkra rendkívül fontos helyi választásokat, úgy tűnik, hogy a rendkívüli kongresszusra valamikor a tavaszi hónapokban vagy a nyár elején fog sor kerülni. • Érintettük már, hogy Romániában közelednek a helyhatósági választások. Fontosságuk a magyar-. ság szempontjából vitathatatlan. Hogyan készül rájuk az RMDSZ? - A legutóbbi pártközi tárgyalások eredménye szerint a helyhatósági választásokra valószínűleg a jövő év januárjának végén vagy február elején kerül sor. Szövetségünk már hetekkel ezelőtt megkezdte a felkészülést, most folyamatban van a jelöltlisták összeállítása. Helyi szinten keressük az együttműködés lehetőségeit az ellenzéki pártokkal. Lesz, ahol közös listán indulunk, lesz, ahol hallgatólagosan fogjuk egymás jelölteit támogatni. Nekünk létérdekünk, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott vidékeken a helyi tanácsokba olyan magyarok és románok kerüljenek be, akik hozzáértők, becsületesek, képesek a problémák megoldására és érzékenyen viszonyulnak a nemzetiségi kérdéshez. Szóval, legyenek a párbeszéd emberei, s biztosítani tudják azt, hogy a helyi ügyek érdekében jó döntések szülessenek. A közeljövőben a parlament elfogadja a pártok anyagi támogatásáról szóló törvényt is és intézkedik a választási kampány költségeinek bizonyos fedezéséről. Ezzel konkrét lehetőség nyílik számunkra, hogy megkezdjük a propagandaanyagok kiadását, s mindent, ami a választási kampányhoz szükséges. Az RMDSZ-nek megvan a választási stábja, amely kidolgozta a kampány vezetésének módozatait is. Itt az idő, hogy most már rátérjünk a konkrét szervezési munkára is. A választási sikernek ez az egyik alapfeltétele. • Köszönöm a beszélgetést. KOKES JÁNOS KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS? Szenzációs eredményt produkáltak az angliai Culhamben levő kísérleti laboratórium munkatársai. A történelem során most először sikerült energiát nyerni a nukleáris fúzió révén. A Joint European Torus nevű programot az Európai Közösségek szponzorálja. A program vezetője szerint a sikeres kísérlettel lényeges előrehaladás történt a régóta keresett energiaforrás kihasználása érdekében. A kísérlet során kis mennyiségű tríciumot használtak fel. A nukleáris fúzió során az atommagok összekapcsolódnak, ellentétben a maghasadással - ahogyan az atomerőművekben nyerik az energiát. Az EK által pénzelt kutatások már 13 éve folynak. A szakértők szerint a fúziós eljárás adja majd a legkörnyezetkímélöbb energiát és a források szinte kimeríthetetlenek lesznek. Hogy mikor, az még a jövő titka, hiszen a gyakorlati alkalmazásig akár évtizedek is eltelhetnek. NEMET MONDTAK JELCINNEK Az észak-oszét Vlagyikavkazba helyezték át vasárnap azokat az orosz egységeket, melyeket pénteken Borisz Jelcin elnök küldött a Csecsen-lngus Köztársaságba - közölte Dzsahar Dudajev, a felkelő csecsen elnök szóvivője. Jelcin kb. 650 katonát küldött az északkaukázusi autonóm köztársaságba az általa elrendelt rendkívüli állapot támogatására. A Demokratikus Oroszország mozgalom és Zviad Gamszahurdia grúz államfő is bírálta Jelcint a rendkívüli állapot bevezetéséért. Az orosz rádió bejelentette, a köztársaság vezetése letartóztatási parancsot adott ki Dudajev csecsen elnök ellen, de Jelcinnek az autonóm köztársaságba küldött képviselői nem tettek eleget az utasításnak. Tegnapi ülésén az orosz parlament a Csecsen-lngus Köztársaságban kialakult helyzettel foglalkozott. Jelcin kérte a képviselőktől november 7-én hozott intézkedése megerősítését, de a testület ezt elutasította. A képviselők többsége azon a véleményen volt, hogy a konfliktust kizárólag politikai eszközökkel kell megoldani, s nem szabad ,, rendkívül i intézkedéseket" alkalmazni. A parlament feladatul adta Jelcin elnöknek, saját elnökségének, kamaráinak és bizottságainak, tegyék meg a szükséges intézkedéseket az Oroszországi Föderáció politikai helyzetének stabilizálására. LANKADATLAN AKTIVITÁS AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER KELET-ÁZSIAI KÖRÚTON James Baker amerikai külügyminiszter tegnap japán kollégájával, Vatanabe Micsióval találkozott, s ezzel megkezdte tokiói tárgyalásainak sorozatát. A kilencnapos kelet-ázsiai körúton tartózkodó amerikai külügyminisztert Mijazava Kiicsi kormányfő is fogadta. A megbeszélések fő témája a következő: elsősorban a japán-amerikai kereskedelem és a két ország szövetségének erősítése a hidegháborút követő időszakban, továbbá a közel-keleti helyzet, a széteső Szovjetunió gazdasági megsegítése, a kambodzsai rendezés, valamint a feszültség enyhítése a Koreai-félszigeten. Baker tegnap a nemzetközi kapcsolatok tokiói intézetében beszédet mondott. Felszólította Japánt: bővítse globális szerepét azzal, hogy nagyobb felelősséget vállal az emberi 'jogokért és az atomfegyverek terjesztésének megakadályozásáért. Rámutatott, itt az ideje annak, hogy az USA, a Szovjetunió, Kína és Japán hozzálásson a két Korea közötti feszültség enyhítéséhez vezető utak kereséséhez. Hangsúlyozta, hogy a kommunista Észak-Korea ismét elutasította nukleáris berendezései nemzetközi ellenőrzésének az engedélyezését, s Baker szerint egyedül az akadályozhatja meg az atomfegyverek felhalmozását a Koreai-félszigeten, ha megbízható megállapodás születne Szöul és Phenjan között arról, hogy mindkét fél lemond az atomfegyverek gyártásáról, illetve beszerzéséről. Az amerikai diplomácia vezetője szerint Tokiónak rá kellene vennie Kínát arra, csatlakozzon az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi erőfeszítésekhez. Baker magánjellegű megbeszéléseket folytatott az új japán kormány több kulcsfontosságú miniszterével, természetesen a japán-amerikai kereskedelemben mutatkozó hatalmas amerikai paszszívumról. Az USA külkereskedelmi deficitjének 67 százalékát a japán reláció teszi ki. Baker állítólag elég keményen fogalmazott, mondván, hogy Tokiónak és Washingtonnak mindkét fél részéről nyitott gazdasági kapcsolatokra van szüksége, mert ellenkező esetben a politikai partnerség fenntartása is akadályokba fog ütközni. Mint ismeretes, Baker eredeti célja az volt, hogy előkészítse George Bush tokiói látogatását, ezt azonban az amerikai elnök belpolitikai okok miatt lemondta. L

ényegében arról kellett a római NATO-csúcs résztvevőinek dönteniük, hogy szervezetüket, a 20. századi kétpólusú világ termékét miként mentsék át a harmadik évezredbe. A 16 tagország képviselői nyilvánvalóan nem ezért nevezték találkozójukat történelminek, hanem mert a NATO 42 éves fennállása óta nem döntöttek ilyen gyökeres változásokról sem stratégiájukat, sem fegyveres erőiket illetően. A római dokumentumok kétségkívül tükrözik a világ és főleg Európa új realitásait. Történelmi volt az is, hogy most először tanácskoztak olyan körülmények között, amikor már nem volt ellenség: a VSZ megszűnt, a szovjet csapatok kivonultak-kivonulnak Közép-Európából, Moszkva egykori szövetségesei nemhogy fenyegetnék a NATO-t, hanem inkább a védőszárnyai alá szeretnének bújni. És itt jön a tanácstalanság, a rengeteg vita, a széthúzás. Tényleg paradoxon: a kommunista-kapitalista szembenállás idején a kiszámíthatósága miatt volt sokkal egyszerűbb a helyzet. Most megszűnt az „ősellenség" és talán még nagyobb veszéllyel kell szembenézni: a bizonytalansággal, a kiszámíthatatlansággal. Amikor Václav Havel nemrégiben Washingtonban előterjesztette a visegrádi hármak óhaját, hogy társult tagságot szeretnének a NATO-ban, ezt azzal utasították el: a hármaknak külső fenyegetéstől nem kell tartaniuk, veszélyt számukra csupán saját gazdasági labilitásuk jelenthet. Hát ez így nem igaz, mert ha az volna, akkor például a NATO-ra sem lenne szükség. Tudatosították is a helyzet fonákságát az észak-atlantiak, ezért ha a hármaknak tagságot nem is adtak, döntést hoztak viszont a Kelet-európai Együttműködési Tanács felállításáról, amelynek évi egyszeri ülésén a NATO, a volt VSZ és a három balti állam külügyminiszterei vesznek majd részt. Hogy ez jó-e vagy sem, az attól függ, melyik oldalról nézzük. A kelet-európai demokratizálásban, gazdasági átalakításban élenjáró hármakat nem elégítheti ki. Nem presztízsokok miatt, nem azért, mert egy kalap alá vették őket a többiekkel - ilyen vádak is elhangzottak -, hanem mert az ő biztonsági igényeik geopolitikai helyzetüknél fogva is mások, mint Bulgáriáé, Romániáé vagy a Szovjetunióé. csilllapodnának, még inkább erősödnek, bármikor lehetnek második és harmadik Jugoszláviák. És a Szovjetunióban is bármi megtöténhet: a szétesés és a gazdasági összeomlás miatti teljes káosz, polgárháború - egy kontinensnyi területen. Sokak szerint az unió szétesése nagyobb veszélyforrás, mint a vörös hadsereg volt. A felsorolt veszélyek közül egy-kettő belsőként, de döntően inkább külső fenyegetésként veszélyezteti a hármakat! Igaz, mindez nem jelenti azt, hogy az említett együttműködési tanács nem hoz majd új és pozitív elemeket az európai politikába, de tisztázni kellene, milyen lesz a szerepe a már meglevő nemzetközi intézmények, struktúrák (EBEÉ, EK, ENSZ stb.) mellett. Ugyanis az összeurópai biztonságot nem az intézmények száma, hanem azok hatékonysága erősíti, s félő, hogy ha túl sok a bába, akkor elveszhet közöttük a gyerek. Nem vitatható, óriási jelentőségű mindaz, amit a római dokumentumok tartalmaznak, de a legsürgetőbb, pillanatnyi kérdések megválaszolását illetően hiányérzete támad az embernek. Ilyen például Nyugat-Európa és Amerika viszonyának kérdése, s ezzel együtt máris felszínre kerülnek a NATO egész jövőjét illető eddigi véleménykülönbségek is. Ezeket Rómában megpróbálták elsimítani. Többen hangsúlyozták, az USA-nak továbbra is vezető szerepet kell játszania a szövetségben. Washington egyrészt nagyobb önállóságot vár el európai szövetségeseitől - lásd a jugoszláv konfliktus rendezését -, másrészt viszont fel is szisszent, amikor szóba került a közös francia-német hadtestnek, mind a majdani önálló európai haderő alapjának a létrehozása. Mindjárt a De Gaulle-i irányzatot fedezték fel mögötte: Európa eltávolítása Amerikától. Róma sem tisztázta, milyen legyen tehát a Nyugat-európai Uniónak, mint az egyetlen európai katonai szervezetnek a viszonya a NATOhoz. Bár ez az idén még nem számít központi problémának, de egy-két éven belül azzá válhat. Róma tanulsága számomra az is: Európa jelenleg nem tud önállóan politizálni. Ennek legékesebb bizonyítéka a jugoszláv kérdés. Az EK csak Rómában merte megtenni azt, amit már régen, a háború elején kellett volna: végre elrendelte a gazdasági szankciókat. Hónapokon át csak fenyegetőzött velük, erélytelensége, következetlensége miatt Szerbia úgy packázott vele, ahogyan csak akart. Ezért az az érzése az embernek, hogy az EK most sem a többi NATO-partner véleményét akarta kikérni, hanem csak az Egyesült Államokét. Amiből az a következtetés vonható le, hogy amíg az USA nem tesz nagyon komoly lépést, addig nem lesz komoly fordulat a jugoszláv háborúban sem. A tragédia ebben csak az, hogy Washington számára sokkal fontosabb például a közel-keleti, mint a jugoszláv helyzet. Arról nem is beszélve, hogy a háború jelenlegi terjedelmét tekintve a gazdasági szankciók csak arra jók, hogy nehezítsék a helyzetet Jugoszláviában, de a vérontást leállítani nem tudják. Ezért a halogatás az EK lelkén szárad. Az USA viszont bebizonyította nyugat-európai partnereinek, hogy nélküle képtelenek egységesen fellépni, fontos döntéseket hozni. / ^ itt, Jugoszlávia kapcsán már felmerül i™ O a nagyhatalmi felelősség, pontosabban: Ln O felelőtlenség kérdése. Világosan ki kellene mondani azt is, hogy Nyugat-Európa számára nem lehetnek mindig azok a fő világpolitikai prioritások, mint az USA számára. Európában ma nincs fontosabb a jugoszláv válság megoldásánál. Washingtont az sem érinti majd közvetlenül, hogy lángba borul az egész Balkán. De Európát igen. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN M

oszkvában kezdett tegnap tárgyalásokat az afgán ellenzék Alekszandr Ruckoj orosz alelnökkel. A mudzsahidek delegációját Burhanuddin Rabbani, az afgán emigráns kormány külügyminisztere, az Iszlám Szövetség elnöke vezeti. Az orosz vezetés mindenekelőtt a szovjet hadifoglyok kiszabadítását szeretné elérni. Ez az első szovjet, illetve orosz kapcsolatfelvétel az afgán ellenzékkel, amit Moszkva hivatalosan be is jelentett. N

agyon baráti és konstruktív volt Helmut Kohl német kalcellár és John Major brit miniszterelnök három és fél órás vasárnapi bonni találkozója - közölte tegnap Major szóvivője. A központi .téma az Európai Közösségek politikai uniójával kapcsolatos eltérő londoni és bonni álláspontok összehangolása volt. Hogy milyen eredménnyel, arról a szóvivő nem tett említést. J

evgenyij Saposnyikov marsall, szovjet védelmi miniszter tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Bonnba érkezett. Ez az első külföldi útja augusztus óta, amikor a puccs után a tárca élére került. Német partnerével, Gerhard Stoltenberggel a szovjet csapatok kivonásáról fog tárgyalni a volt NDK területéről, s fogadja őt Kohl kancellár is. B

rüsszelben tegnap tárgyalóasztalhoz ültek a G 27 tagországainak miniszterei, valamint azoknak a kelet- és közép-európai államoknak a képviselői, amelyek támogatást kapnak ettől a csoporttól. Csehszlovákiát a tanácskozáson Vladimir Dlouhý szövetségi gazdasági miniszter képviseli. A PHAREprogram keretében Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia kap segélyeket. A jövőben az alapból támogatásra számíthatnak az arab országok és Albánia is. Az EK szankcióinak keretében viszont Jugoszláviát kizárták a programból, s a mostani konferenciára sem kapott meghívást. V

áclav Havel köztársasági elnöknek adományozta az idén a szicíliai Agrigente-ben működő, a kulturális politika fejlesztésével foglalkozó központ a Béke Oszlopa nevű díjat, melyet a nemzetek közti békés és demokratikus együttélés fejlesztésében érdemeket szerzett politikusoknak adományoz. M

ijazava Kiincsi, az új japán kormányfő tegnap, parlamenti interpellációkra válaszolva szorgalmazta az ENSZ Biztonsági Tanácsának átalakítását oly módon, hogy biztosítsák a kisebb országok nagyobb fokú képviseletét. A több szükséges reform között ez is elősegítené, hogy a világszervezet ne veszítse el a nemzetközi bizalmat. U

' jabb választási sikert aratott a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), ezúttal Bécsben, az ország tartományi jogú fővárosában. Ugyanúgy, mint korábban Stájerországban és Felső-Ausztriában, ezúttal is a kormánykoalíció pártjai, az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) rovására növelte mandátumai számát. AZ SPÖ azonban így is 52 mandátummal rendelkezik a 100 tagú képviselő-testületben. ELTEMETTÉK RÓBERT MAXWELLT Vasárnap Jeruzsálemben eltemették Robert Maxwell sajtómágnást. A temetési menet a kongresszusi központtól indult el az Olajfák hegyére. Végső akaratának megfelelően ugyanis ott helyezték Maxwellt örök nyugalomra. A temetési szertartást Izrael Állam főrabbija vezette, búcsúztatót mondott többek között Haim Herzog államfő, Simon Peresz, a Munkapárt vezére, valamint az angol Munkáspárt egyik vezetője, hiszen Maxwell egy ideig e párt parlamenti képviselője is volt. A londoni Today napilapban tegnap jelent meg a Maxwell család ügyvédjének nyilatkozata, aki szerint nem kizárt, hogy Maxwellt meggyilkolták. A gyilkos megbújhatott a jachton. A sajtómágnás özvegyének és gyermekeinek is meggyőződése, hogy nem természetes halállal halt meg. NATO-DILEMMÁK Ahhoz, hogy a NATO megindokolja fennmaradását, a régiek helyett az új veszélyeket sorolta fel: félelem a menekültáradattól, mi lesz, ha például a Szovjetunióból megindul egy újkori népvándorlás, ugyanakkor nyugati szakértők egy arab-afrikai népvándorlás erősödésétől is tartanak. Forrong a harmadik világ, a Szaddamféle diktátorok felbukkanása sosem zárható ki. Mindezt súlyosbítja az atomfegyverek elterjedésének veszélye, főleg akkor, ha a Szovjetunióban nem tudják teljes mértékben megvalósítani a központi atomfegyver-ellenőrzést. A kelet-európai nacionalizmusok ahelyett, hogy