Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-12 / 265. szám, kedd

1991. NOVEMBER 12. ÚJ SZÓi MOZAIK - DOKUMENTUM DRÁGUL A KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁS (Munkatársunktól) - Már alig tudjuk követni az árak emelkedését, a boltokban szinte naponta fedezünk fel átragasztott árcédulákat, de növekszik a szolgáltatások díja is. A jövő év elejétől a motorosok lesznek kénytelenek mélyebbre nyúlni a zsebükbe. A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának idei, 423as számú rendelete alapján ugyanis emelkedik a kötelező gépjármű-biztosítási díj. S hogy mennyivel? A motorkerékpárok tulajdonosai a jármű hengereinek térfogatától függően 60, 120, illetve 168 koronát fizetnek majd. A legfejlebb 2000 köbcentiméteres személygépkocsikért az eddigi 144 korona helyett 288 koronát kell fizetni, a 2000 köbcentiméternél nagyobb hengertérfogatúakért pedig 384 koronát. A 3500 kg-ig terjedő súlyú tehergépkocsiért 840 koronát, a legfeljebb 12 000 kg-os gépkocsikért 1140 koronát, az ennél nagyobb teherszállító járműért pedig 1620 koronát kell fizetni. A traktorokért, típustól függően, 60-tól 180 korona lesz a biztosítási díj összege. A városi tömegközlekedésben használt autóbuszokért 1440 koronát, a többi autóbuszért pedig 1440-től 1620 koronáig fizet majd a tulajdonos. Tehát a motorosok készülhetnek a fizetésre, mégpedig úgy, hogy időben eleget tegyenek kötelezettségüknek. A befizetés határideje ugyanis nem változott: február vége. S nem változott a büntetés mértéke sem: a késedelem miatt az évi biztosítási díj 20 százalékának megfizetésére, illetve minden elmulasztott hónapért legkevesebb 20 korona „felárra" kötelezi az előírás a gépjárműtulajdonosokat. (D. T. LOCAL '91 Nemzetközi vállalkozói találkozót rendez e héten (november 13-14) Pozsonyban a Diákok Kereskedelmi és Menedzsment Társasága, amely társadalmi szervezetként Szlovákia közgazdászhallgatóit tömöríti. Magáról a rendezvényről és előkészületeiről kérdeztem Ľubomíra Kucianovát, a társaság szóvivőjét. • Mit takar a Local '91 elnevezés? - Éppen a Duna menti térségben, a Bécs-Pozsony-Budapest háromszögben szeretnénk támogatni és propagálni a vállalkozói tevékenységet. Ebből származik az elnevezés is. Úgy véljük, e városokban nagyon jó az infrastruktúra, és a köztük levő távolság is minimális, ami elősegíthetné a kölcsönös kereskedelem fejlődését. Arra törekszünk, hogy idecsaljuk azokat a vállalatokat és vállalkozókat, amelyek és akik vállalkozni szeretnének ebben a térségben. Nem határoltuk körül, milyen területekről lehetnek, egyedüli követelményünk a piac iránti érdeklődés volt. A résztvevőknek lehetővé tesszük a kölcsönös ismerkedést, ugyanakkor adatokhoz, információkhoz juthatnak a csehszlovák gazdaságról. A találkozó idején ugyanis egy nemzetközi szeminárium zajlik majd, ahol előadások hangzanak el a kormányzat és a gazdasági élet jeles személyiségeinek szájából, így gazdaságunk számos időszerű kérdésére is választ kapnak az érdeklődők. • Apropó, érdeklődés. Milyennek mutatkozik? - Háromszáz vendégre számítunk. Ennek kétharmadát a vállalatok és vállalkozók teszik ki, a többi helyet többnyire a közgazdászhallgatóknak tartalékoljuk. Számukra ugyanis ingyenes a részvétel. (j. mészáros) 0LVAS0INK FIGYELMEBE! Anyagtorlódás miatt holnap folytatjuk a Szovjetunióba erőszakkal elhurcolt állampolgárok névsorának közlését. Október 31 és november 2 között Pozsonyban rendezték meg az európai kereszténydemokrata pártok szövetségének (EUCD) nemzeti kisebbségekkel foglalkozó konferenciáját. A nagyjelentőségű tanácskozáson közös nyilatkozatot fogadtak el a szóban forgó kérdésről. ígéretünkhöz híven, most teljes terjedelmében közöljük a dokumentumot, melynek szövegét angolból szerkesztőnk, Bodnár Gyula fordította. KERESZTÉNYDEMOKRATÁK EURÓPAI SZÖVETSÉGE NYILATKOZAT AZ EURÓPAI NEMZETI KISEBBSÉGEKRŐL A Kereszténydemokraták Európai Szövetsége „Közép- és Kelet-Európa" Munkacsoportjának kezdeményezésére Pozsonyban találkoztak a keresztény-demokrata pártok képviselői, akik Európa minden részéből érkeztek, hogy - Wim van Velzennek, az Európai Néppárt alelnökének az elnökletével - megvitassák az európai nemzeti kisebbségeket érintő problémákat. Mint kereszténydemokraták, úgy vélik, feladatuk hozzájárulni egy igazságos és békés jövő kialakításához Európában, ahol a nemzeti kisebbségeknek meglesz az őket jog szerint megillető helyük. Alapelveikkel összhangban, a nemzeti kisebbségek jogvédelmének kérdését mindenekelőtt az alapvető emberi jogok érvényesülésének perspektívájából közelítik meg. Az egyéni jogok tiszteletében rejlenek végső soron a nemzeti kisebbségeknek adott garanciák. Amikor nemzeti kisebbségekről beszélünk, akkor olyan csoportokról, melyek nyelvükben, vallásukban, kultúrájukban különböznek a nemzeti többség(ek)től, és amelyek saját identitástudattal rendelkeznek. A találkozó résztvevői - hisznek a keresztény értékeknek és az európai kultúra egységesítő erejének a fontosságában; ugyanazok az elvek vezérlik őket: az igazság és a béke, a szolidaritás és a segítségnyújtás elve. - erőfeszítéseket tettek olyan általános irányvonalak kidolgozására, melyek kereszténydemokrata módon közelítenek a nemzeti kisebbségek védelmének kérdéséhez, figyelembe véve az emberi jogokat és alapvető szabadságokat; nem állt szándékukban nyomdakész programtervezetet készíteni a kontinens egészében felmerülő problémák és kihívások megoldási módjáról. - meg vannak győződve arról, hogy az Európai Közösség keretén belül végbemenő európai egységesülési folyamat kínálja a legjobb lehetőségeket a nemzeti kisebbségeket érintő kérdések megvitatására és megoldására. E folyamatnak köszönhetően, a nemzeti határok megosztó ereje csökkent és remélhetően el is tűnik a jövőben. Az Európai Közösség az új európai viszonyok keretévé válhat. Az integrálódás folyamatának gyengítése nélkül kínálhatja az Európai Közösség Közép- és Kelet-Európa országai számára a Közösség-beli tagság perspektíváját. Ha az EK federális politikai szövetséggé válik, mely a segítségnyújtás elvén alapul, akkor magára kell vállalnia a nemzeti kisebbségek jogai védelmének feladatát is. Az általános irányvonalak lefektetése csupán kezdete egy olyan közös kereszténydemokrata politika kialakításának, mely az európai nemzeti kisebbségekre irányul. A kérdés kétségtelenül az európai politika előterében marad. Ezért e problémakörben további vizsgálatokra és konferenciákra van szükség, egy sokkal specifikusabb megközelítési mód kidolgozásának érdekében, mely megközelítési mód elvezethet egy igazságos és békés rend megteremtéséhez Európában, ahol minden nép, tartozzék bármilyen nemzetiségi csoporthoz, otthon érzi majd magát. Ezzel kapcsolatban, a pozsonyi szeminárium résztvevői melegen támogatják Ján Čarnogurskýnak, Szlovákia miniszterelnökének egy, a nemzeti kisebbségek realitásaival, problémáival, szükségleteivel foglalkozó Európai Dokumentációs és Tájékoztató Központ létrehozására tett javaslatát. Teljes mértékben tudatosítva az önmeghatározás jogát, melyet az Egyesült Nemzetek szerződései, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet határozatai és más nemzetközi egyezmények garantálnak, a kereszténydemokrata pártok az alábbi következtetésekre jutottak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban. 1. A nemzet mint közösség fontos az emberi lények életéhez. De nem ez az egyetlen. A család, a település, a vallási közösségek csakúgy, mint a nemzetfeletti közösségek és más szervezetek is, mint az egyház, a munkahely stb. sajátos szférái a létezésnek. Nemzet és állam nem egyként kezelendő, ha gyakran fedik is egymást. Az állam feladata az igazság, a demokrácia és a biztonság előtérbe helyezése; része ennek a feladatnak olyan feltételeK megteremtése, melyek között a nemzeti kisebbségek számára lehetővé válik az identitásuk szempontjából alapvető jellegzetességek szabad fejlesztése, amilyen például a nyelv, a vallás, a kultúra. 2. A nemzeti kisebbségeket érintő kérdéseket kielégítő módon csak egy, a jog uralmára épülő demokratikus politikai keretben lehet megoldani. A nemzeti kisebbség tagjainak tiszteletben kell tartaniuk annak az államnak az alkotmányát és törvényeit, melynek a polgárai. A másik oldalon az államnak, az ő demokratikus jogrendjének keretében, el kell ismernie, hogy a kisebbségnek joga van a létezésre, valamint saját értékeinek a gyarapítására. Az érintetteknek minden esetben be kell tartaniuk az igazság, a szolidaritás, a demokrácia elvét és az emberi jogokat. Érezniük kell, hogy kötik őket ezek a szabályok, módszerek és célok. A jószomszédság, a kölcsönös bizalom és jóhiszeműség az alapvető alkotóelemei a nemzetek közötti és az államon belüli békére törekvő kereszténydemokrata politikának. 3. Első helyen maguk a nemzeti kisebbségek felelősek jogaik érvényesüléséért. A vallás, az oktatásügy, a nyelv és a kultúra területén ők tudnak saját kezdeményezéseik révén - például helyi vagy országos szintű saját egyesületek, szociális, kulturális és politikai szervezetek alapításával - hatni közösségükre. A képviseleti szervezetek elősegíthetik iskolák, tömegtájékoztatási eszközök létesítését, a kulturális örökség védelmét. Ilyen megkülönböztetett felelősség különösen azokban az országokban alkalmazható, ahol nemzeti közösségek keveredtek. Ez a megközelítés helyénvaló az európai népek növekvő mobilitásának szemszögéből nézve is. 4. Ahol a specifikus kisebbségek erősen koncentrálódnak egy régióban, ott helyi vagy regionális önkormányzatok (Selbstverwaltung) különböző formáiban érvényesíthetik jogaikat. Az önkormányzati testületek adminisztratív hatáskörrel rendelkezhetnek azokon a területeken, melyek fontosak az érintett kisebbség nemzeti karakterének megtartásához. 5. Az anyanyelven történő művelődéshez, a valláshoz és a saját kultúrához való jog elidegeníthetetlen jog. Az államnak tiszteletben kell tartania ezt a jogot, ahogy azt garantálja az Emberi Jogok Európai Konvenciójához javasolt Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. cikkelye. Azokban a társadalmakban, amelyekben egynél több nemzeti kisebbség él, az oktatásügy területén különféle opciókat kellene alkalmazni. Az állam feladata olyan körülményeket teremteni, melyek között ez lehetségessé válik. Az állam nem tehet különbséget sem a különböző nemzeti csoportokból származó diákok, sem a különböző iskolák között, mindnyájuk számára egyenlő esélyeket kell teremtenie. Ugyanebben a szellemben az államnak a munkaerőpiacon egyenlő lehetőséget kell adnia a nemzeti kisebbségek tagjai számára. 6. A nemzeti kisebbségeknek joguk kell legyen anyanyelvük szabad használatára mind a magánéletben, mind a nyilvános érintkezésben, továbbá saját oktatásügyi, kulturális és egyházi intézmények alapítására és megtartására, mely intézmények kereshetnek önkéntes közreműködőket, nyilvános támogatókat. 7. A pluralista társadalomban a rádió, a televízió és az írott sajtó számára meg kell engedni, hogy tükrözhesse a különböző csoportok és közösségek értékeit. A nemzeti kisebbségeknek joguk kell legyen arra, hogy saját rádió- és tévéállomást hozzanak létre, hogy saját sajtóval rendelkezzenek, ha szükséges, akkor az állam segítségével; azokban az esetekben, ahol állami rádió és televízió működik, számarányuknak megfelelő terjedelemben kell részesedniük saját anyanyelvükön közvetített kulturális és vallási műsorokban. Az államnak - ha szükséges, akkor nemzetközi együttműködés révén - támogatnia és védelmeznie kellene az uralkodó irányzatokkal és erőkkel szemben megnyilvánuló csoportok kezdeményezéseit. 8. A fizikai környezet védelme nem csupán ökológiai szükségszerűség, hanem elsődlegesen fontos a nemzeti kisebbségek számára is. A város- és falutervezésnek összhangban kellene lennie az adott régió kulturális hagyományaival. Az oda tartozó közösségek kell, hogy érdekeltek legyenek kulturális és környezeti örökségük védelmében. 9. Szintén hozzájárulhatna a nemzeti kisebbségi problémák megoldásához, ha az egymással határos államok kétoldalú egyezményeket kötnének a kisebbségi jogok védelméről. Ily módon, a kisebbségek „államok közötti híddá" válhatnak. 10. Nemzetközi jogrendszernek kellene védenie a nemzeti kisebbségek érdekeit. Az államok pozitív hozzáállásról szóló, nemzetközileg elfogadott előírások szükségesek, ugyanúgy, ahogy eljárási módozatok az erőszakos megnyilvánulások megvitatására és orvoslására. A haladást e téren főként az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet fórumán, valamint az Európa Tanácsban kellene elősegíteni. Az Európa Tanács Parlamenti Bizottságának keretében kifejtett erőfeszítéseket, melyek az etnikai csoportok és kisebbségek jogainak rögzítésére irányulnak, mi több, až Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Európai Konvenciójában is, határozottan támogatni kell. Ez garantálhatja a kisebbségek és etnikai csoportok alapvető jogait, valamint az Emberi Jogok Európai Konvenciójának eljárását, jelesül az Európa Tanács parlamenti vizsgáló bizottságán és az Emberi Jogok Európai Törvényszékén keresztül. Ennek a kisebbségekkel foglalkozó kiegészítő jegyzőkönyvnek az elismerése előfeltétele lehet az Európa Tanács-tagságnak. 11. Azoktól az európai országoktól, amelyek a rendelkezésre álló nemzetközi eszközökkel nem teljesítik a nemzeti kisebbségek védelméből adódó feladatukat vagy megkísérlik a nemzeti kisebbségek helyzetének gyengítését, meg kell tagadni a jogot, hogy az Európa Tanács tagjai lehessenek. Minden alkalmat fel kellene használni az európai nyilvánosság informálására a kisebbségek jogainak megsértéséről és ilyenképpen kell kialakítani megfelelő légkört a nyilvános véleménynek, mely az erőszak elkövetőit minden szinten viselkedésük átértékelésére kényszerítheti. ŠTEFAN NIŽŇANSKÝT FELSZÓLÍTOTTÁK: NE FIRTASSA A TELEVÍZIÓ DOLGAIT Formálódó demokráciánk közepette parlamenti képviselők lepték meg - nem egy alkalommal - televízióban tett drámai bejelentésükkel a közvéleményt: politikai nézeteik-cselekvéseik miatt fenyegetik őket, életükre törnek. A napokban eggyel nőtt - ezúttal az ellenzék köréből - a megfenyegetett politikusok száma. Štefan Nižňanský független SZNTképviselő, aki a Demokratikus Baloldal Pártja képviselői klubjának tagja, a televízió volt népszerű munkatársa október 29én nyilatkozatot juttatott el a Csehszlovák Sajtóirodának. Az a televízióval való nemkívánatos konfliktus lehetőségére hivatkozva elzárkózott a közléstől. A történtek részletesebb magyarázatára kértük őt. -A televízióról és a rádióról szóló törvénytervezet kidolgozása kcpcsán az SZNT egy képviselői csoport tagjává neveztek ki, amelynek a Szlovák Televízióban felmérést kellett végeznie. Ekkor több volt kollégám a hírszerkesztőségben uralkodó áldatlan állapotokra, személyes leszámolások gyakoriságára hívta fel figyelmemet, s megkért: adjak hangot panaszuknak a parlamentben. Tapasztalatainkról jelentést készítettünk parlamenti bizottságunknak. A „fekete listára" - a nemkívánatos munkatársak jegyzéke - és az alkalmazottak törvénytelen elbocsátására is felhívtuk a figyelmet. Ezt követően kezdődtek ellenem a támadások. Összenyírt adások, féligazságok, sajátos magyarázatok azt sugallták a nézőnek: együttműködtem a volt állambiztonsággal. A döbbenetes az, hogy ezek a módszerek semmiben sem különböznek a társadalom által elitélt volt állambiztonsági módszerektől. • Hogyan válaszolt ezekre a vádakra? - Interpellációval - szóban és írásban Ján Čarnogurskýnak címezve. írásbeli választ nem kaptam, s a szóbeli magyarázat - ezt kifejtettem - sem elégített ki. Parlamenti óvásaim után rendszeressé váltak az éjszakai telefonhívások - férfi, női hang -, fenyegetőzések. Leggyakoribb egy durva, rekedtes, nehezen érthető férfihang volt, amely november elsején pénteken éjfél előtt néhány perccel ezt mondta a telefonba:,,Legközelebb a kertből hazamenet jobban ügyelj!" 0 Mire utalt a titokzatos hang? - Aznap történt szerencsés kimenetelű autóbaleseiemre. Szürkületkor fiammal jöttünk haza a kertből (Ligetfalun lakom), s a Dukla Hősienek hídjára történő felhajtáskor egy kék színű Škoda személykocsi kiszorított a járdaszigetre. Az éjféli telefonhívás döbbentett rá: nem a véletlen müve volt ez! • Már szeptembertől formálódik a Szlovák Televízió Tanácsa. A DBP - tudomásom szerint - Önt javasolta ebbe a szervbe. - Igen. Érdekes, hogy a javaslatról is az ismeretlen telefonáló tájékoztatott előbb: „Ne örülj, úgysem kerülsz be! A mi emberünk elintézi!" Tény, amikor az SZNT Elnöksége tárgyalta a pártok javaslatait, Ivan Čarnogurský első alelnöknek volt kifogása személyem ellen: régi struktúrának nevezett. Ez furcsa alapállás, hiszen akkor önmagával és további személyekkel szemben is ugyanezt az elvet kellett volna érvényesítenie. Akkor - hárman ellenem, ugyanannyian mellettem szavaztak - nem dőlt el a kérdés. Meglepetéssel vettem viszont tudomásul, hogy ennek ellenére hármai is a volt munkatársak közül a tanácsban szerepelnek. A szlovák parlament képviselőjének esete - Štefan Nižňanský a személyét ért támadások ügyében feljelentést tett a főügyészségen - az erőszak veszélyére figyelmeztet. Ha valóban a jogállamiság a cél, sürgősen ki kell építeni azokat a mechanizmusokat, amelyek gátat vetnek az erőszak elburjánzásának az emberi kapcsolatokban, a tereken avagy a parlamentben. MÁZSÁR LÁSZLÓ