Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-11 / 264. szám, hétfő

1991. NOVEMBER 11 fÚJSZÓi HIREK-VELEMENYEK VÁCLAV HAVEL: SORSDÖNTŐ NAPOK Szokásos vasárnapi rádiónyilatkozatában Václav Havel köztársasági elnök elmondta; a következő napok választ adhatnak arra a kérdésre, hogy az alkotmányos tényezők tanácskozásain sikerült-e haladást elérni. Állampolgáraink teljes joggal nyugtalankodnak, indokolt fokozódó türelmetlenségük. A jelenlegi helyzet súlyos, s ha a következő napokban demokratikus eszközökkel nem teremtjük meg az igazságos föderáció alapjait, akkor növekszik az alkotmányellenes lépések veszélye. Ilyennek minősítette Anton Hykisch (Kereszténydemokrata Mozgalom) pénteki javaslatát, amelynek értelmében politikai nyilatkozatot kellene elfogadni Szlovákia önrendelkezéséről és függetlenségéről. Ilyen lépés veszélyes precedenst teremtene, s a jogi zűrzavar kezdetét jelentené. A továbbiakban Marián Čalfa érdemeiről szólt, s rámutatott, legálisan megválasztott szövetségi gyülésbeli képviselő, semmi ok tehát arra, „hogy menjen az ördögbe", ahogy egyesek követelik. Elment Yves Montand Ismét feltehetjük a kérdést, milyen a sors. Idestova egy hónappal ezelőtt köszöntöttük mi is a világhírű francia filmszínészt és sanzonénekest, a kemény arcú, magánéletében is sokat próbált férfit, Yves Montand-f, születésének hetvenedik évfordulója alkalmából, most pedig azt kell írnunk, elment, végleg. Pedig a hírek szerint életének következő éveit három és fél éves fiának szerette volna szentelni mindenekelőtt. Készült még egy nagy visszatérésre is, sanzonénekesként újra közönség elé állni. Nem tudhatjuk, mit érezhetett az utolsó napokban, iménti szándékai nyomán mégis megkockáztatjuk, leírhatta volna újfent, amit pályájának elején, negyven esztendővel ezelőtt írt magyarul is megjelent életrajzi emlékeinek élére: Csupa napfény a szívem. Bár, mint politizáló színészt, támadás, támadás után érte őt mindvégig, hol jobbról, hol balról, az ötvenhatos magyarországi események után is, amikor aláírta a Nagy Imre kivégzése elleni nyilatkozatot, a hatvannyolcas csehszlovákiai események után ugyanúgy, amikor még a nevét is tilos volt nálunk leírni, merthogy elítélte az „internacionalista segítségnyújtást", mi több, elvállalta a főszerepet a csehszlovákiai koncepciós perekről készült Vallomás című filmben; a nyolcvanas-nyolcvanegyes lengyelországi események után is, amikor végleg megrendült hite a kom munista eszmékben, melyek gyermekkorától kísérték útját. De eszmék ide, eszmék oda, Yves Montand végeredményben filmszínészként is - hangozzék bár patetikusan - az igazság pártján állt mindenkor, Az éjszaka kapui című, 1946-ban készült első filmje után a Salemi boszorkányokban és számos más későbbi alkotásban, köztük politikai krimikben, szenvedve a hatalom manipulációitól, egyszersmind küzdve ellenük. Mert, ahogy kollegám irta a hetvenéves színészt köszöntő írásában: számára az emberi méltóság megóvása a mérvadó. Sajnos, hogy már csak volt. Bár ki tudja? A filmek nem halnak meg. (b. gy.) AZ EGYSÉG MEGMARADT (Folytatás az 1. oldalról) lehet elérni a valódi szuverenitást. Az első, hogy tisztázódjék Szlovákia helyzete a csehszlovák államban. Ezután természetes, hogy a közelebbi, a közép-európai régió integrációs folyamataiban kell részt vállalni és így lehet kapcsolódni az európai egyesülés folyamatához. A KDM nem tartja megfelelőnek a hrádečeki találkozóról kiadott közleményt sem. A gazdasági kérdések kapcsán elmondották, hogy a gazdasági reformmal kapcsolatos alternatív javaslatok helyességét az idő igazolta, de a KDM továbbra is kitart a gazdaság és a tulajdonviszonyok reformja mellett. Ivan Šimko, a KDM tanácsának tagja terjesztette be a programtervezet javaslatát. A kilenc pontból álló anyag részletesen foglalkozik a polgárral, a családdal, a nemzettel és az állammal, valamint Szlovákia külpolitikai helyzetével. Ebben az anyagban először kerül szóba, hogy a KDM a „nemzetet tartja az állam alapjának. A nemzeti elv a nemzetközi jogi gyakorlatban az egyik legjelentősebb, meghatározó és életképes erő. A polgári elv másodlagos, és sokrétűségével az állam szervezeti alapja." Ugyenezen programtervezet kitér a kisebbségekre is. Az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása, a más nemzetekkel szembeni tolerancia a nemzetközi normáknak megfelelő hozzáállás a magyarokhoz, ruténokhoz, ukránokhoz, németekhez, ... és minden más nemzethez, elsőrendű nemzeti kötelesség. Alapja annak, hogy az európai nemzetek közt valóban civilizált és egyenrangú partner lehessünk. A közgyűlés ezután meghallgatta a KDM minisztereinek, parlamenti klubjainak, valamint a szakbizottságok vezetőinek beszámolóit, majd zárt ajtók mögött tárgyalta a revíziós bizottság jelentését és foglalkozott a lusztrációs törvénnyel. A zárt ajtók mögött zajló tárgyalásról a szombat esti sajtótájékoztatón sem szűrődtek ki hírek. Mindenki az egységet hangoztatta és erre szólította fel a küldötteket a szombat esti ünnepi misét celebráló zsolnai plébános is. A vasárnapi program vitával folytatódott, melynek témája az államjogi elrendezés volt. Ennek során kiderült, hogy a mozgalomban tovább erősödik a nemzeti vonal, amelynek egy részével mindenki egyetért, így nem okozhat pártszakadást. Miután Ján Klepáč berekesztette a vitát, elindult a szavazás az alapszabály módosításáról. Ennek értelmében a mozgalom tagsága rendes és támogató lehet, megmarad a KDMklubok szervezeti formája és megszilárdult a mozgalmon belüli fegyelem. Csak az esti órákban került sor az új vezetés megválasztására. A tanácskozáson részt vett az Európai Kereszténydemokrata Únió, a Magyar Kereszténydemokrata Néppárt, továbbá a német és az angol kereszténydemokrata irányzatú pártok számos képviselője. Ott volt Bortjs Jenó, a Magyar Köztársaság pozsonyi fôkonzulja is. Több hazai magyar párt - köztük az MKDM és az FMK - is képviseltette magát a tanácskozáson. Lapzártánk idején választották újra a Kereszténydemokrata Mozgalom elnökét Ján Čarnogurský személyében. A további tisztségeket meghatározó szavazatok számlálása késő éjszaka fejeződött be. LOVÁSZ ATTILA TALÁN MÉG NEM KÉSŐ (Folytatás az 1. oldalról) szovjet érdekszférába került. Ezekben az években mindkét nemzet igazságtalan volt a másikkal szemben. A szlovákok 1939 után kiűzték az itt élő cseheket. Jómagam is úgy tartom, hogy Jozef Tisót 1947-ben jogosan ítélték el, ám úgy vélem, hogy Prága legalább olyan nagyvonalú lehetett volna, mint a franciák azokkal a politikusaikkal szemben, akik elveszítették politikai és erkölcsi hitelüket, mert súlyos vétkeket követtek el - mutatott rá a cseh kormányelnök. Az elmúlt több mint négy évtizedre visszatekintve Petr Pithart nem vitatta, hogy 1948 után Szlovákia szerény autonómiáját is elveszítette. A továbbiakban Szlovákia iparosításának pozitívumairól és árnyoldalairól szólt, ma|d az 1969-ben kikiáltott föderáció létrejöttének körülményeit elemezte, s rámutatott, hogy a meghirdetett önállóság is fokozatosan összezsugorodott. Szólt a cseh paternalizmus okozta gondokról is. Több mint hetvenéves együttlétünk során sok viszály, hiba és félreértés keletkezett, ám közös államunk olyan pilléreken nyugszik, amelyre ma is lehet építeni. Ezt azonban a szlovákoknak önállóan és felelősségteljesen kell végiggondolniuk. Talán még nem késő - fejezte be üzenetét a cseh kormányelnök. Gondoljuk végig, milyen jövőt szánunk önmagunknak, gyermekeinknek és unokáinknak Európa szívében. Ján Čarnogurský Zsolnán kijelentette, hogy Petr Pithart üzenetével baráti jobbot nyújtott a szlovák nemzetnek. A Kereszténydemokrata Mozgalom továbbra is arra törekszik, hogy a jövőben laza föderáció jöjjön létre, amelyben a honvédelem, a külügy és a pénznem a közös. VELENCEFÜRDÓN TANÁCSKOZOTT SZOMBATON A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE „AKI EMBERNEK HITVÁNY... ... az magyarnak alkalmatlan"- a Tamási Áron idézet Czine Mihály irodalomtörténésznek, a Magyarok Világszövetsége alelnökének a szájából hangzott el azon a tanácskozáson, melyet a szövetség a magyarországi Velencefürdőn, szombaton rendezett. A tanácskozást, melyen 18 Magyarország határain túl működő magyar szervezet (szövetség, egyesület) képviseltette magát, azért hívták össze, hogy megvitassák a szövetség jelenlegi helyzetét, megújulási folyamatának további feladatait, közös erővel készülhessenek fel a december 11-12-én megtartandó rendkívüli tisztújító közgyűlésre és az 1992 augusztusában megrendezendő Magyarok III. Világkongresszusára. A rendezvényen a csehszlovákiai magyarságot a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének és a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének vezetői képviselték. Jelen volt Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal határokon túli magyarokkal foglalkozó titkárságának vezetője, Bégány Attila, a nyugati magyarságért felelős kormányfótanácsos, Szokai Imre külügyi államtitkár-helyettes és Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke is. Czine Mihály megnyitóját, majd Dobos László társelnök értékelő beszámolóját követően a legélesebb vitát Bégány Attila felszólalása váltotta ki, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati emigrációban élő magyarság egy része még mindig nem hajlandó részt venni a szövetség munkájában. Élénk vitát váltott ki a decemberben megtartandó rendkívüli közgyűlés szavazati rendszere, valamint a majdani választmány összetétele is. A jelenlévők többsége támogatta azt a Komlós Attila főtitkár részéről elhangzott javaslatot, miszerint a 60 tagú választmány három részből tevődjön össze: a kelet-közép-európai kisebbségi, a nyugati szórvány magyarság és a magyarországi magyarok képviselői egyenlő arányban képviseltethessék magukat benne. A tanácskozás fontosságát és eredményességét többek között két dokumentum elfogadása is bizonyítja: az egyik felhívás a világ magyar szervezeteihez és intézményeihez, hogy képviseltessék magukat a szövetség rendkívüli közgyűlésén. A másik egy, Szabad Györgyhöz, a Magyar Országgyűlés elnökéhez intézett levél, melyben a kisebbségi magyar szervezetek képviselői kérik, hogy a Magyarok Világszövetsége a feladatának megfelelő támogatásban részesüljön a magyar kormányzat részéről. A. I. SZERBIA SZERETNE AZ ENSZ MÖGÉ BÚJNI MEGLEPŐ, DE NEM POZITÍV FORDULAT A több mint egy hónapja ostromlott Dubrovnikban tegnap reggel a horvát védelmi minisztérium általános mozgósítást rendelt el. Felszólította a dubrovniki tartalékosokat, bárhol is tartózkodnak, jelentkezzenek a sorozóhivatalokban. A hét végén a szövetségi haditengerészet bombázta a várost, a szárazföld felöl a tüzérség indított ellene támadást. Horvátország más területein is folynak a harcok, az Európai Közösségek által meghirdetett büntetőintézkedések ellenére. Tegnapra virradó éjszaka tüzérségi támadásnak volt kitéve Zadar kikötőváros, találatok érték a történelmi városközpontot is. Heves harcok robbantak ki Eszéken és Sinjában. Légi riadó volt Nova Gradiska térségében, heves harcok voltak a Vukovar-Vinkovci frontvonalon. Nagyon kedvezően nyilatkozott az EK szankcióiról szombati sajtóértekezletén Lojze Peterle szlovén kormányfő. Mint mondotta, a szankciók mindenkit érintenek, de Szlovénia számára fontos a deklarációnak az a pontja, amely kárpótlást ígér a békefolyamatban együttműködő köztársaságoknak. Horvátország nem ennyire elégedett, a tizenkettektől többet várt. Zágráb mindenekelőtt azt kifogásolja, hogy Szerbiát nem nyilvánították egyértelműen agreszszornak és nem fogadtak el hatékony lépéseket a horvátországi harcok beszüntetésére. Az Európai Közösségek gazdasági szankcióihoz egyre több ország csatlakozik. A kanadai kormány már pénteken jelezte, kereskedelmi szankciókat rendel el Jugoszláviával szemben. Támogatja az intézkedéseket Svájc is, továbbá Finnország. A Szovjetunió egyetért a döntéssel, de az a véleménye, a többi országnak az ENSZ-ben kellene konzultálnia a szankciók alkalmazásáról. Ausztrália egyelőre tanulmányozza a szankciók részleteit, de a külügyi szóvivő jelezte, a külügyminiszter a napokban az EK és a Biztonsági Tanács szankcióit támogatta. A jugoszláv államelnökség szerb blokkja szombaton felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsit, hogy mielőbb küldjön békefenntartó erőket Horvátországba. A BT elnökéhez intézett levél szerint sorra kudarcba fulladtak az eddigi erőfeszítések a békés rendezésre. A válságért Szlovéniát és Horvátországot teszik felelőssé egyoldalű elszakadási törekvéseik miatt. Egyben figyelmeztet arra, Jugoszlávia más területeire is kiterjedhetnek a harcok, mivel hon/át területről már szerb városokat is lőttek. A békefenntartó erók kiküldésének kérése lényeges változást jelent a szerb tábor eddigi álláspontjában. Mégsem lehet pozitívnak tekinteni, mivel a levél szerint az ENSZ-erőknek azon térségek között kellene felsorakozniuk, melyekben a lakosság többsége szerb, illetve hon/át nemzetiségű. Vagyis közvetve a világszervezetet szeretnék felhasználni arra, hogy Belgrád ellenőrizhesse Horvátország azon területeit, ahol nagyobb számú szerb lakosság él. Tegnap a horvát hírügynökség azt jelentette, a horvát kormány karácsonyig hosszabbította meg a szövetségi hadseregnek adott határidőt a kivonulásra a köztársaság területéről. Emellett azonban azt követeli, hogy haladéktalanul vonuljon ki Vukovarból, Dubrovnikből és oldja fel a horvát kikötők és a horvát légtér blokádját. Még egy zábrági hír: a horvát parlament jóváhagyta a köztársasági elnök dekrétumát, amely részleges cenzúrát rendel el a helyi és a külföldi sajtó számára a háború, illetve a háborús veszély idejére. Bosznia-Hercegovinában szombaton kezdődött meg a helyi szerbek háromnapos népszavazása arról, közös államban akarnak-e maradni minden szerbbel együtt az eddigi Jugoszláviában. A népszavazásról azután döntöttek a szerbek, hogy a köztársaság horvát és muzulmán képviselői megszavazták a köztársaság függetlenségét és szuverenitását. Egyébként Bosznia-Hercegovina és Macedónia kérte az Európai Közösségeket, velük szemben ne alkalmazzák a gazdasági szankciókat, mivel nem részesei a jugoszláviai konfliktusnak. Az év eleje óta október végéig 37 ízben sértették meg Magyarország légterét, ebből 19 alkalommal Jugoszlávia részéről, közölte tegnap a magyar rádió a határőrség szóvivőjére hivatkozva. A harcok kezdete óta több mint 6500 jugoszláv állampolgár kért ideiglenes tartózkodási engedélyt Magyarországtól. Bejelentették azt is, a magyar határon 165 darab lőfegyvert és több mint 11 ezer lőszert koboztak el. GÉPELTÉRÍTÉS - POLITIKAI OKOKBÓL Borisz Jelcin orosz államfő pénteken rendelte el a rendkívüli állapotot a Csecsen-lngus Autonóm Köztársaságban, ami óriási ellenállást váltott ki a helyi lakosságban. A terület központjában Groznijban az utcákon barikádokat emeltek, tízezrek vettek részt a tüntetéseken. A BIA hírügynökség szerint a közeli Vlagyikavkazba folyamatosan érkeznek a katonai szállító-repülőgépek a katonákkal és a felszereléssel, nyilván, hogy érvényt szerezzenek Jelcin rendeletének. Szombaton délután négy csecsen fegyveres Törökországba kényszerítette az Aeroflot egyik utasszállító repülőgépét. A TU 154-es tegnap a kora reggeli órákban tért vissza Groznijba, fedélzetén mind a 178 utassal és a legénységgel. A géprablók sorsáról semmit sem tudni. KÖZEL-KELETI BEKETARGYALASOK FOLYTATÁS WASHINGTONBAN November 22-én Washingtonban kellene folytatódniuk a kétoldalú arab-izraeli tárgyalásoknak a közel-keleti rendezésről - közölte az AFP hírügynökség megbízható jordániai forrásokra hivatkozva. Közben folytatódnak az arabközi tárgyalások is a rendezésről. Hoszni Mubarak egyiptomi államfő az ezzel összefüggő kérdésekről tárgyalt Kairóban Jasszer Arafattal, aki több arab országot érintő körúton tartózkodik. Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője Abdel Halim Khaddam szíriai alelnökkel tárgyalt Damaszkuszban. A megbeszéléseken megállapodás született a PFSZ és Szíria kapcsolatainak teljes körű normalizálásáról. Ezek a kapcsolatok 1983ban szakadtak meg a palesztin frakciók közti véres libanoni harcok kirobbanásakor. NEMZETKÖZI KONFERENCIA PÖSTYÉNBEN ZÖLDET A ZÖLDEKNEK A volt szocialista országok gazdasági és ökológiai problémáit komplex módon kell megoldani - hangsúlyozták az európai országok zöld pártjainak képviselői azon a konferencián, amelyre a hétvégén került sor Pöstyénben. A tizenöt országból érkezett résztvevők a nemzeti kisebbségek jogainak védelmével, a biztonsággal, valamint a gazdasági együttműködés lehetőségeivel is foglalkoztak. Peter Sabo, a szlovákiai Zöldek Pártja elnökének véleménye szerint a totalitárius rendszer megdöntését követő jobboldali gondolkodásmód nem segíti elő a gazdasági és szociális problémák megoldását, sót nem kizárt, hogy a környezet további romlását okozza. A tanácskozás rámutatott arra, hogy a zöldek pártjai egyre inkább politikai pártokká alakulnak. A pöstyénihez hasonló jellegű találkozóikkal számos probléma megoldását segítik elő. Példaként említhetjük meg a kelet-európai nemzeti mozgalmakkal kapcsolatos nézetek tisztázását. A nyugat-európai értékelés szerint nagyrészt a sovinizmus és nacionalizmus megnyilvánulásai ezek. A kelet-európai zöldek viszont a totalitárius rendszertől megszabadított nemzetek identitástudatának kifejezőjeként tartják számon ezeket a mozgalmakat. Napirendre került Európa egyesítésének gondolata is. A közép-kelet-európai országok képviselői az egykori szocialista internacionalizmussal kapcsolatos rossz tapasztalatok következtében bizonyos fenntartásokkal szóltak a kérdésről.