Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09 / 263. szám, szombat

MÉN LESZ-E A CSŐDÖR? ... néhány alkotmányos tényezőnknek azt javaslom, mutassák meg magukat szexuológusnak. Egyrészt nem biztos, hogy megfogadnák a tanácsomat, másrészt arra sem mernék mérget venni, hogy ha megfogadnák is eredményes lenne a gyógymód. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP MA Szombat, 1991. november 9. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 263.szám New York Express A NATO ÚJJÁSZÜLETÉSÉNEK NAPJA NÉGY FONTOS DOKUMENTUMOT FOGADTAK EL A RÓMAI CSÚCSÉRTEKEZLETEN Tegnap, déli 12 óra előtt 10 perccel ért véget Rómában a NATO kétnapos csúcsértekezlete. A tanácskozáson négy dokumentumot fogadtak el: a politikai nyilatkozatot, a NATO új stratégiai koncepciójáról szóló okmányt és két külön nyilatkozatot, a Szovjetunióról, illetve Jugoszláviáról. A DPA hírügynökség ezzel kapcsolatban idézte Gianni de Michelis olasz külügyminiszter szavait, aki azt mondotta, hogy a római nyilatkozat elfogadásának napja a NATO újjászületésének napjává válik. George Bush amerikai elnök pedig kijelentette, mind a 15 szövetségese biztosította őt arról, azt akarják, hogy az USA a jövőben is őrizze meg központi szerepét a szövetségben. A tegnap délelőtt folyamán érkezett hírek szerint Francois Mitterrand francia államfő a tanácskozáson komoly kifogásokat emelt a Szovjetunióval foglalkozó nyilatkozat ellen. Szerinte a dokumentum hangneme túlságosan moralizáló és nem tartalmaz kulcsfontosságú garanciákat. Mitterrand azért bírálta NATO-szövetségeseit, mert a dokumentum nem szögezi le egyértelműen, hogy a szovjet köztársaságok közötti határok megváltoztathatatlanok. Ezenkívül Mitterrand meggyőződése az, hogy sokkal többet kell tenni Gorbacsov támogatása érdekében és az unió szétesésének megakadályozására. Délután már sokkal egyértelműbb volt a helyzet, Mitterrand sajtóértekezletet tartott s ezen bejelentette, hogy Franciaország nem írta alá a nyilatkozatot. Az indoklás az, hogy a NA TO-nak nincs joga tanácsokat osztogatni más államoknak, sem a politikájukat, sem a gazdaságukat illetően. Úgy tűnik, hogy Mitterrand volt a római csúcsértekezlet fenegyereke. A tanácskozás első napján, csütörtökön érkezett egy hír arról, miszerint egyedül a francia elnök szállt síkra azért, hogy bizonyos feltételek mellett a kelet-európai országok is váljanak az Észak-atlanti Szövetség tagjaivá. Ez volt a nap szenzációja, hiszen Franciaország mindeddig ellenezte a NATO kibővítését a visegrádi hármakkal. Később Mitterrand állítólag finomítottan úgy fogalmazott, hogy a NATO1 ki lehetne bővíteni az említett keleti államokkal. (Folytatás a 2. oldalon) AZ EK RÓMAI KONFERENCIÁJÁNAK DÖNTÉSÉ: SZIGORÚ GAZDASÁGI SZANKCIÓK JUGOSZLÁVIA ELLEN Rómában, a NATO-csúcs színhelyén az Európai Közösségek 12 tagországának külügyminiszterei tartottak tegnap konferenciát Jugoszláviáról. Meghallgatták lord Carrington jelentését a hágai békekonferencia eddigi munkájáról és a várakozásoknak megfelelően úgy döntöttek, ennek a fórumnak folytatnia kell erőfeszítéseit. Sokkal fontosabb azonban az a döntésük, hogy kiterjedt gazdasági szankciókat rendeltek el Jugoszlávia ellen, és felszólították az ENSZ Biztonsági Tanácsát, rendeljen el olajembargót Belgráddal szemben. Azonnali hatállyal felfüggesztették a Belgráddal kötött gazdasági és kereskedelmi megállapodást, de fenntartják maguknak a jogot arra, hogy gazdasági támogatásban részesítsék azokat a köztársaságokat, amelyek segítik az EK békeerőfeszítéseit. Betiltották a textilimportot Jugoszláviából, az országot kizárták a közép-kelet-európai segélytervből. Hírügynökségi jelentések szerint Németország nagyon elégedett ezzel a döntéssel, viszont Görögországnak több kifogása is volt ellene, bár végül is nem váltotta valóra fenyegetését és nem vétózta meg a határozatot. A külügyminiszterek ugyanis döntöttek arról, kárpótlásban részesítik a közösség azon tagjait, melyek veszteségeket szenvednek a szankciók által. Görögország máris felhívta a figyelmet arra, hogy kereskedelme 40 százalékát Jugoszlávián keresztül realizálja. A szerb vezetés egyelőre nem reagált a szankciókra. Minden jel arra vall, az Európai Közösségek 12 (Folytatás a 3. oldalon) ELNAPOLTAK A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS ÜLÉSÉT KGB-ÜGYNÖKÓK A BELÜGY SZOLGÁLATÁBAN MIT AKAR LADISLAV PITTNER? • A JELENTÉS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁT KÖVETELI A PDU-NYEE ÉS AZ FMK KÉPVISELŐI KLUBJA (Munkatársunktól)Csütörtökön zárt ülésen vitatta meg a szlovák parlament a biztonsági és védelmi bizottság jelentését a Szlovák Belügyminisztérium 1989 november óta végzett tevékenységéről. A Polgári Demokrata Unió-NYEE és a Független Magyar Kezdeményezés képviselői klubja az ülést követően nyilatkozatot adott ki, amelyben követelik a jelentés nyilvánosságra hozatalát. Mint írják, aggodalommal vették tudomásul, hogy 1990 tavaszán StB és KGB-ügynököket vettek fel a szlovák BM kötelékébe (közülük sokan mindmáig a minisztérium alkalmazottai), s hogy Ladislav Pittner, a tárca vezetője a jövőben sem kíván megszabadulni tőlük. Nyilatkozatukban figyelmeztettek arra is, hogy nem a belügyminiszter hatáskörébe tartozik a KGBvel való együttműködési szerződés Peter Tatár újságírókat. és Milan Ftáőnik tájékoztatja az (Peter Brenkus felvétele - ČSTK) fontolgatása, mint azt Ladislav Pittner az ülésen tette. A pénteki plenáris ülés első napirendi pontjaként Ivan Čarnogurský, az SZNT alelnöke tájékoztatott az alkotmányelő(Folytatás a 2. oldalon) A CSEHSZLOVÁK GAZDASÁG HELYZETE A KILÁTÁSOK NEM RÓZSÁSAK (Munkatársunktól) - A Szövetségi Gyűlés 18. ülésszakának tegnapi plenáris ülésén egyetlen programpont szerepelt: a kormány jelentése a gazdasági fejlődés elemzéséről 1991 első felében, előrejelzés és a gazdaságpolitikai elvek az 1992es esztendőre. A jelentést az illetékes bizottságok megtárgyalták, a plénum csak ma reggel kapta kézhez. Václav Klaus és Pavol Hoffmann kormányelnök-helyettesek és Vladimír Dlouhý gazdasági miniszter bevezető felszólalásaikban tömören összefoglalták és kiegészítették az írásbeli anyagot. Václav Klaus az ipari termelés csökkenését törvényszerűen elkerülhetetlen jelenségnek tartja. Az oka nem a kínálat szegénysége, hanem a kereslet hiánya. A szövetségi és (Folytatás a 2. oldalon) FALRA HÁNYT BORSÓ AVAGY Ml ÚJSÁG A NYITRAI PEDAGÓGIAI KAR MAGYAR TAGOZATÁN? Ha „kapásból" és röviden kellene válaszolnom a címben feltett kérdésre, akkor lakonikusan csupán annyit mondanék: semmi. Minden maradt a régiben. Illetve: a nem is olyan régiben, hiszen a forradalmat követő hirtelen javulás, majd az idén bekövetkezett, ugyancsak hirtelen visszaesés előtt jártak már rosszabb idők is a Nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatára. Gondoljunk csak az 1974-et követő másfél évtizedre, amikor is az illetékesek „feledékenységének" köszönhetően (az imént említett évben „elfelejtették" megadni a magyar tagozat tervezett természettudományi szakpárosításaira felveendő diákok „irányszámait") a tagozaton tanuló diákok száma maroknyira zsugorodott. A hetvennégyes „emlékezetkihagyás" utáni két-három évben a tanozat még nyithatott néhány humán szakpárosítást, a diákok oktatása azonban már túlnyomórészt szlovákul folyt. A hetvenes évek végétől aztán a tagozaton folyó oktatás az alsó tagozatos pedagógusok képzésére redukálódott. (Hébe-hóba, például 1984-ben, '86-ban és '88-ban azért nyithattak egy-egy szakpárt.) Az 1974-ben „elvetett mag gyümölcsét" - természetesen a magyar iskolákban folyó anyanyelvi oktatás lehetőségei csökkentésének formájában - először 1979-ben, majd 1984-ben és legutóbb tavaly próbálták „leszüretelni" az illetékesek. Számtalanszor elmondtuk már, de azért hadd ismételjem meg még egyszer: az oktatási minisztérium 22. főosztályának iskoláink helyzetéről szóló tavaly ősszel kidolgozott jelentéséből kiderül, hogy a magyar pedagógusok átlagéletkora 45 év; hogy 120-an közülük már 60 évnél idősebbek, de a pedagógushiány miatt ennek ellenére tanítani kényszerülnek; hogy az 50 és 60 év közöttiek száma az összlétszám 31,2 százalékát teszi ki, azaz tíz éven belül közel ezren vonulnak majd nyugdíjba. Ha a helyzet nem változik, néhány éven belül jótéteménynek érezhetjük, ha a pedagógushiányra, hivatkozva nem zárják ma|d be egyszerűen az iskoláinkat, hanem szlovák pedagógusokkal töltik el a foghíjas tantestületeket. AZ IDŐ - DOLGOZIK Hogy kinek? Nekünk aligha. Mielőbb tennünk kellene valamit, hogy pótoljuk az előbbiekben vázolt, katasztrofálisnak nevezhető pedagógushiányt. A bevezetőben azt írtam, hogy a Nyitrai Pedagógia Kar magyar tagozatának helyzetében a forradalom után hirtelen javulás, majd visszaesés volt tapasztalható. Mindkét jelenség személyhez, éspedig a kar forradalom utáni, illetve mostani dékánjának személyéhez köthető: az előbbi, Jozef Pastier belátta, hogy az egyre égetőbb magyar pedagógushiány problémája csak a magyar tagozat mielőbbi bővítésével oldható meg, s mindent meg is tett ennek érdekében. Tulajdonképpen nagyrészt neki, az ő hozzáállásának köszönhető, hogy a kormány tavalyi augusztus végi ülésén meghozott döntésében az 1990-es és '91 -es évre közel 2 millió koronát irányzott elő a karon folyó magyar pedagógusképzés fejlesztésére. A pénz, némi késéssel ugyan, de megérkezett a karra: a tavalvi évre meqítélt hányadából pályázat útján fel is vettek 20 tanárt a magyar tagozatra, (Folytatás az 5. oldalon) Canon FAX a NEVITEL -tői g tel.: 0709/92 2472 á HIHETÜNK A KORMÁNYOKNAK ÉS A MUNKÁLTATÓKNAK? (Munkatársunktól) - A Szlovákiai Szociáldemokrata Párt tegnapi sajtóértekezletén Boris Zala pártelnök kifejtette: az államjogi elrendezés kérdését a választásokig meg kell oldani, és végre a gazdasági reform végrehajtására kell összpontosítani az erőnket. A szociáldemokraták szerint először a köztársasági alkotmányokat kellene elfogadni, majd szerződéskötéssel megerősíteni a közös államot. De nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy szerződés alapján jöjjenek létre az alkotmányok. Azt viszont elvetik, hogy a szövetségi alkotmány a köztársaságiak fölé legyen rendelve. Mivel a szlovákiai szociáldemokraták szolidárisak a szakszervezetekkel, támogatják a jövő hétre tervezett nagygyűléseket. Egyedül a szakszervezet állja szavát: ez idáig nem tört ki a szociális békétlenség. Hétfőn a szakszervezet, a tagság kérésére, szeretné figyelmeztetni a kormányokat és a munkáltatókat, és szeretné feltenni nekik a kérdést: Ha az idén nem állták szavukat, a következő évre hogyan írhatnák alá a szakszervezetek a megegyezést? D. T. HÍDAVATÁS Tegnap Pozsonyban átadták a negyedik Duna-hidat, mely része a D 2-es Brünn-Pozsony közti autópályának, valamint az Oroszvári, illetve a bergi határátkelő felé vezető úthálózatnak. A hidat 1986-ban az Ifjúság hídja néven kezdték el építeni, később a Híd a Lafranconi mellett „munkanevet" kapta, utalva egyúttal a mérnökcsaládra, amely hasonló létesítményeket épített. Mindenesetre, a főváros magisztrátusa hamarosan pályázatot ir ki az új híd nevére. A JÔVÔ HÉTEN: II A 1 f ül HAVEL SZLOVÁKIÁBAN Václav Havel köztársasági elnök a jövő hetet Szlovákiában tölti. Részt vesz a nemzeti tanácsok Častá-Paplernička-i tanácskozásának megnyitóján; Pozsonyban fogadja Felipe Gonzáles spanyol kormányfőt, John Frasert, a kanadai parlament alsö házának elnökét; találkozik néhány társadalmi szervezet és mozgalom képviselőivel és részt vesz A kisebbségekről a politikában címmel sorra kerülő konferencia megnyitóján. Csütörtökön Kassára látogat, pénteken a zempléni régióba, ahol találkozik helyi képviselőkkel, valamint ellátogat a regionális együttműködésről rendezett konferenciára.