Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09 / 263. szám, szombat

MÉN LESZ-E A CSŐDÖR? ... néhány alkotmányos tényezőnknek azt javaslom, mutassák meg magukat szexuológusnak. Egyrészt nem biztos, hogy megfogadnák a tanácsomat, másrészt arra sem mernék mérget venni, hogy ha megfogadnák is eredményes lenne a gyógymód. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP MA Szombat, 1991. november 9. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 263.szám New York Express A NATO ÚJJÁSZÜLETÉSÉNEK NAPJA NÉGY FONTOS DOKUMENTUMOT FOGADTAK EL A RÓMAI CSÚCSÉRTEKEZLETEN Tegnap, déli 12 óra előtt 10 perccel ért véget Rómában a NATO kétnapos csúcsértekezlete. A tanácskozáson négy dokumentumot fogadtak el: a politikai nyilatkozatot, a NATO új stratégiai koncepciójáról szóló okmányt és két külön nyilatkozatot, a Szovjetunióról, illetve Jugoszláviáról. A DPA hírügynökség ezzel kapcsolatban idézte Gianni de Michelis olasz külügyminiszter szavait, aki azt mondotta, hogy a római nyilatkozat elfogadásának napja a NATO újjászületésé­nek napjává válik. George Bush amerikai elnök pedig kijelentette, mind a 15 szövetségese biztosította őt arról, azt akarják, hogy az USA a jövőben is őrizze meg központi szerepét a szövetségben. A tegnap délelőtt folyamán érkezett hírek szerint Francois Mitterrand francia államfő a tanácskozáson komoly kifogá­sokat emelt a Szovjetunióval foglalkozó nyilatkozat ellen. Szerinte a dokumentum hangneme túlságosan moralizáló és nem tartalmaz kulcsfontosságú garanciákat. Mitterrand azért bírálta NATO-szövetsé­geseit, mert a dokumentum nem szögezi le egyértelműen, hogy a szovjet köztársa­ságok közötti határok megváltoztathatat­lanok. Ezenkívül Mitterrand meggyőződé­se az, hogy sokkal többet kell tenni Gor­bacsov támogatása érdekében és az unió szétesésének megakadályozására. Délután már sokkal egyértelműbb volt a helyzet, Mitterrand sajtóértekezletet tar­tott s ezen bejelentette, hogy Franciaor­szág nem írta alá a nyilatkozatot. Az indoklás az, hogy a NA TO-nak nincs joga tanácsokat osztogatni más államoknak, sem a politikájukat, sem a gazdaságukat illetően. Úgy tűnik, hogy Mitterrand volt a római csúcsértekezlet fenegyereke. A tanács­kozás első napján, csütörtökön érkezett egy hír arról, miszerint egyedül a francia elnök szállt síkra azért, hogy bizonyos feltételek mellett a kelet-európai orszá­gok is váljanak az Észak-atlanti Szövet­ség tagjaivá. Ez volt a nap szenzációja, hiszen Franciaország mindeddig ellenez­te a NATO kibővítését a visegrádi hár­makkal. Később Mitterrand állítólag fino­mítottan úgy fogalmazott, hogy a NATO­1 ki lehetne bővíteni az említett keleti álla­mokkal. (Folytatás a 2. oldalon) AZ EK RÓMAI KONFERENCIÁJÁNAK DÖNTÉSÉ: SZIGORÚ GAZDASÁGI SZANKCIÓK JUGOSZLÁVIA ELLEN Rómában, a NATO-csúcs szín­helyén az Európai Közösségek 12 tagországának külügyminiszterei tartottak tegnap konferenciát Ju­goszláviáról. Meghallgatták lord Carrington jelentését a hágai béke­konferencia eddigi munkájáról és a várakozásoknak megfelelően úgy döntöttek, ennek a fórumnak folytat­nia kell erőfeszítéseit. Sokkal fonto­sabb azonban az a döntésük, hogy kiterjedt gazdasági szankciókat ren­deltek el Jugoszlávia ellen, és fel­szólították az ENSZ Biztonsági Ta­nácsát, rendeljen el olajembargót Belgráddal szemben. Azonnali ha­tállyal felfüggesztették a Belgráddal kötött gazdasági és kereskedelmi megállapodást, de fenntartják ma­guknak a jogot arra, hogy gazdasági támogatásban részesítsék azokat a köztársaságokat, amelyek segítik az EK békeerőfeszítéseit. Betiltották a textilimportot Jugoszláviából, az országot kizárták a közép-kelet-eu­rópai segélytervből. Hírügynökségi jelentések szerint Németország nagyon elégedett ez­zel a döntéssel, viszont Görögor­szágnak több kifogása is volt ellene, bár végül is nem váltotta valóra fenyegetését és nem vétózta meg a határozatot. A külügyminiszterek ugyanis döntöttek arról, kárpótlás­ban részesítik a közösség azon tag­jait, melyek veszteségeket szenved­nek a szankciók által. Görögország máris felhívta a figyelmet arra, hogy kereskedelme 40 százalékát Ju­goszlávián keresztül realizálja. A szerb vezetés egyelőre nem reagált a szankciókra. Minden jel arra vall, az Európai Közösségek 12 (Folytatás a 3. oldalon) ELNAPOLTAK A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS ÜLÉSÉT KGB-ÜGYNÖKÓK A BELÜGY SZOLGÁLATÁBAN MIT AKAR LADISLAV PITTNER? • A JELENTÉS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁT KÖVETELI A PDU-NYEE ÉS AZ FMK KÉPVISELŐI KLUBJA (Munkatársunktól)­Csütörtökön zárt ülé­sen vitatta meg a szlovák parlament a biztonsági és védel­mi bizottság jelenté­sét a Szlovák Belügy­minisztérium 1989 november óta végzett tevékenységéről. A Polgári Demok­rata Unió-NYEE és a Független Magyar Kezdeményezés kép­viselői klubja az ülést követően nyilatkoza­tot adott ki, amelyben követelik a jelentés nyilvánosságra hoza­talát. Mint írják, aggo­dalommal vették tu­domásul, hogy 1990 tavaszán StB és KGB-ügynököket vet­tek fel a szlovák BM kötelékébe (közülük sokan mindmáig a minisztérium alkal­mazottai), s hogy La­dislav Pittner, a tárca vezetője a jö­vőben sem kíván megszabadulni tő­lük. Nyilatkozatukban figyelmeztet­tek arra is, hogy nem a belügymi­niszter hatáskörébe tartozik a KGB­vel való együttműködési szerződés Peter Tatár újságírókat. és Milan Ftáőnik tájékoztatja az (Peter Brenkus felvétele - ČSTK) fontolgatása, mint azt Ladislav Pitt­ner az ülésen tette. A pénteki plená­ris ülés első napirendi pontjaként Ivan Čarnogurský, az SZNT alel­nöke tájékoztatott az alkotmányelő­(Folytatás a 2. oldalon) A CSEHSZLOVÁK GAZDASÁG HELYZETE A KILÁTÁSOK NEM RÓZSÁSAK (Munkatársunktól) - A Szövetségi Gyűlés 18. ülésszakának tegnapi plenáris ülésén egyetlen program­pont szerepelt: a kormány jelentése a gazdasági fejlődés elemzéséről 1991 első felében, előrejelzés és a gazdaságpolitikai elvek az 1992­es esztendőre. A jelentést az illeté­kes bizottságok megtárgyalták, a plénum csak ma reggel kapta kézhez. Václav Klaus és Pavol Hoffmann kormányelnök-helyet­tesek és Vladimír Dlouhý gazdasá­gi miniszter bevezető felszólalásaik­ban tömören összefoglalták és ki­egészítették az írásbeli anyagot. Václav Klaus az ipari termelés csök­kenését törvényszerűen elkerülhe­tetlen jelenségnek tartja. Az oka nem a kínálat szegénysége, hanem a kereslet hiánya. A szövetségi és (Folytatás a 2. oldalon) FALRA HÁNYT BORSÓ AVAGY Ml ÚJSÁG A NYITRAI PEDAGÓGIAI KAR MAGYAR TAGOZATÁN? Ha „kapásból" és röviden kellene válaszolnom a címben feltett kér­désre, akkor lakonikusan csupán annyit mondanék: semmi. Minden maradt a régiben. Illetve: a nem is olyan régiben, hiszen a forradalmat követő hirtelen javulás, majd az idén bekövetkezett, ugyancsak hirtelen visszaesés előtt jártak már rosszabb idők is a Nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatára. Gondoljunk csak az 1974-et követő másfél évti­zedre, amikor is az illetékesek „fele­dékenységének" köszönhetően (az imént említett évben „elfelejtették" megadni a magyar tagozat tervezett természettudományi szakpárosítá­saira felveendő diákok „irányszá­mait") a tagozaton tanuló diákok száma maroknyira zsugorodott. A hetvennégyes „emlékezetkiha­gyás" utáni két-három évben a ta­nozat még nyithatott néhány humán szakpárosítást, a diákok oktatása azonban már túlnyomórészt szlová­kul folyt. A hetvenes évek végétől aztán a tagozaton folyó oktatás az alsó tagozatos pedagógusok képzé­sére redukálódott. (Hébe-hóba, pél­dául 1984-ben, '86-ban és '88-ban azért nyithattak egy-egy szakpárt.) Az 1974-ben „elvetett mag gyümöl­csét" - természetesen a magyar iskolákban folyó anyanyelvi oktatás lehetőségei csökkentésének formá­jában - először 1979-ben, majd 1984-ben és legutóbb tavaly próbál­ták „leszüretelni" az illetékesek. Számtalanszor elmondtuk már, de azért hadd ismételjem meg még egyszer: az oktatási minisztérium 22. főosztályának iskoláink helyze­téről szóló tavaly ősszel kidolgozott jelentéséből kiderül, hogy a magyar pedagógusok átlagéletkora 45 év; hogy 120-an közülük már 60 évnél idősebbek, de a pedagógushiány miatt ennek ellenére tanítani kény­szerülnek; hogy az 50 és 60 év kö­zöttiek száma az összlétszám 31,2 százalékát teszi ki, azaz tíz éven belül közel ezren vonulnak majd nyugdíjba. Ha a helyzet nem válto­zik, néhány éven belül jótétemény­nek érezhetjük, ha a pedagógushi­ányra, hivatkozva nem zárják ma|d be egyszerűen az iskoláinkat, ha­nem szlovák pedagógusokkal töltik el a foghíjas tantestületeket. AZ IDŐ - DOLGOZIK Hogy kinek? Nekünk aligha. Mie­lőbb tennünk kellene valamit, hogy pótoljuk az előbbiekben vázolt, ka­tasztrofálisnak nevezhető pedagó­gushiányt. A bevezetőben azt írtam, hogy a Nyitrai Pedagógia Kar magyar ta­gozatának helyzetében a forradalom után hirtelen javulás, majd visszae­sés volt tapasztalható. Mindkét je­lenség személyhez, éspedig a kar forradalom utáni, illetve mostani dé­kánjának személyéhez köthető: az előbbi, Jozef Pastier belátta, hogy az egyre égetőbb magyar pedagó­gushiány problémája csak a magyar tagozat mielőbbi bővítésével oldható meg, s mindent meg is tett ennek érdekében. Tulajdonképpen nagy­részt neki, az ő hozzáállásának kö­szönhető, hogy a kormány tavalyi augusztus végi ülésén meghozott döntésében az 1990-es és '91 -es évre közel 2 millió koronát irányzott elő a karon folyó magyar pedagó­gusképzés fejlesztésére. A pénz, némi késéssel ugyan, de megérke­zett a karra: a tavalvi évre meqítélt hányadából pályázat útján fel is vet­tek 20 tanárt a magyar tagozatra, (Folytatás az 5. oldalon) Canon FAX a NEVITEL -tői g tel.: 0709/92 2472 á HIHETÜNK A KORMÁNYOKNAK ÉS A MUNKÁLTATÓKNAK? (Munkatársunktól) - A Szlovákiai Szociáldemokrata Párt tegnapi saj­tóértekezletén Boris Zala pártelnök kifejtette: az államjogi elrendezés kérdését a választásokig meg kell oldani, és végre a gazdasági reform végrehajtására kell összpontosítani az erőnket. A szociáldemokraták szerint először a köztársasági alkot­mányokat kellene elfogadni, majd szerződéskötéssel megerősíteni a közös államot. De nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy szer­ződés alapján jöjjenek létre az alkot­mányok. Azt viszont elvetik, hogy a szövetségi alkotmány a köztársa­ságiak fölé legyen rendelve. Mivel a szlovákiai szociáldemok­raták szolidárisak a szakszerveze­tekkel, támogatják a jövő hétre ter­vezett nagygyűléseket. Egyedül a szakszervezet állja szavát: ez idá­ig nem tört ki a szociális békét­lenség. Hétfőn a szakszervezet, a tagság kérésére, szeretné figyelmeztetni a kormányokat és a munkáltatókat, és szeretné feltenni nekik a kérdést: Ha az idén nem állták szavukat, a következő évre hogyan írhatnák alá a szakszervezetek a megegye­zést? D. T. HÍDAVATÁS Tegnap Pozsonyban átadták a negyedik Duna-hidat, mely része a D 2-es Brünn-Pozsony közti autó­pályának, valamint az Oroszvári, il­letve a bergi határátkelő felé vezető úthálózatnak. A hidat 1986-ban az Ifjúság hídja néven kezdték el építeni, később a Híd a Lafranconi mellett „munka­nevet" kapta, utalva egyúttal a mér­nökcsaládra, amely hasonló létesít­ményeket épített. Mindenesetre, a főváros magisztrátusa hamarosan pályázatot ir ki az új híd nevére. A JÔVÔ HÉTEN: II A 1 f ül HAVEL SZLOVÁKIÁBAN Václav Havel köztársasági elnök a jövő hetet Szlovákiá­ban tölti. Részt vesz a nemzeti tanácsok Častá-Paplernička-i tanácskozásának megnyitó­ján; Pozsonyban fogadja Feli­pe Gonzáles spanyol kor­mányfőt, John Frasert, a kana­dai parlament alsö házának el­nökét; találkozik néhány társa­dalmi szervezet és mozgalom képviselőivel és részt vesz A kisebbségekről a politiká­ban címmel sorra kerülő kon­ferencia megnyitóján. Csütörtökön Kassára láto­gat, pénteken a zempléni ré­gióba, ahol találkozik helyi képviselőkkel, valamint elláto­gat a regionális együttműkö­désről rendezett konferen­ciára.

Next

/
Thumbnails
Contents