Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-08 / 262. szám, péntek

1991. NOVEMBER 8. MOZAIK 4 KONFERENCIÁRA KÉSZÜL A KDM (Munkatársunktól) - A Keresztény­demokrata Mozgalom tegnapi sajtótájé­koztatója a hétvégén sorra kerülő orszá­gos közgyűlés jegyében zajlott. Ján Pet­rík központi titkár közölte az újságírókkal, hogy a közgyűlés az alapszabály módosí­tásán kívül azt a vezetőséget szeretné tisztségbe állítani, amely ezután teljes joggal készítheti elő a mozgalom válasz­tási kampányát. A mozgalom egyelőre nem alakul párttá, de a pártokéhoz ha­sonló szervezettséget már szeretné elér­ni. Az új alapszabály lehetővé tenné a rendes mellett a támogató tagságot, és feltehetően hatni fog az új szerkezeti struktúrára is. Akik azt várják, hogy a mozgalom kettészakad, bizonyára csa­lódni fognak Zsolnán, hiszen a keresz­ténydemokraták „eddig is lehetőséget adtak arra, hogy a mozgalmon belül meg­jelenjenek eltérő vélemények." Az államjogi elrendezéssel kapcsolat­ban Ján Petrík már finishangulatról szá­molt be, és közölte, hogy a köztársaságok közötti szerződés végső összege ma ké­szül el. Szerinte minél lazább lesz a két állam kapcsolata, annál kevesebb lesz a problémagóc, s minél elégedettebbek lesznek a tagköztársaságok, annál elége­dettebb lehet majd a föderáció. „Lénye­gében komoly gondok csak ott vannak, ahol az adott tárca mindhárom kormány­ban létezik. Ha a szövetségi szervek önmaguk létét féltik, nem segítenek a két állam kapcsolatának újrafogalmazásá­ban" - mondotta. A privatizációs törvény módosításának kapcsán elhangzott, hogy a KDM nem a törvény alapkoncepcióját támadja, ha­nem annak megvalósításába „szeretné bevinni az erkölcsöt." Teszi ezt azért is, mert koalíciós partnereitől eltérően a gaz­dasági tárcák nagy része az övék, és így szakszerűbben tudják megítélni e problé­makört. Tagadta viszont, hogy a törvény esetleges módosításának következmé­nye lehetne a koalíció gyöngülése vagy szétesése. -lovász­LIBERÁLIS TALÁLKOZO BUDAPESTEN November 5-én és 6-án Budapesten konferenciát szervezett az Európa Parla­ment liberális és reformista pártokat tö­mörítő frakciója, valamint a Liberális Inter­nacionálé. A politikai és a gazdasági sza­badság felé címet viselő rendezvényre meghívták Közép-Európa szabadelvű pártjainak jelentős képviselőit. A tanács­kozást, melyet Willy de Klercq vezetett, megtisztelte jelenlétével Göncz Árpád is. Simoné Weil, az Európa Parlament volt elnöke a biztonsági kérdésekről szól­va hangsúlyozta: a NATO mellett a mai helyzetben rendkívüli veszéllyel járna egy konkurens védelmi blokk létrehozása. Ar­ra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Közösségek intézményrendszerét hat tagállamra méretezve hozták létre, így határainak tágulásával újra kell gondolni döntézhozó mechanizmusát. Elképzelhe­tő lenne például, az Európai Bíróság hatáskörét úgy alakítani, hogy a kollektív jogok betartását is felügyelje. Több fel­szólaló figyelmeztetett: a teljes tagság elérése érdekében Közép-Európa tör­vényhozóinak fokozottan figyelniük kell arra, hogy törvényeik összhangban legye­nek a Közösségek szabályaival. A vendéglátók nevében Pető Iván és Orbán Viktor az európai integráció lehe­tőségeiről szólt. Figyelmeztettek arra, hogy térségünkben a lakosság jelentős része fogékony a bal- és jobboldali etatiz­musra, sokan visszakívánják az állami paternalizmust. Ezen érzéseket tovább erősíti a kisebbségek veszélyeztetettsé­ge. Fontos, hogy a jugoszláviai etnikai konfliktusok miatt a Nyugat ne kezelje veszélyzónaként Magyarországot, Csehszlovákiát és Lengyelországot. Az FMK képviselője, Sándor Eleonóra sze­rint indokolt az aggodalom, amelyről töb­bek között Anita Garibaldi is beszélt: A regionális identitásoknak az Európai Közösségekbe való integrálása teljesen szétzúzhatja annak működőképességét és magában hordozza Európa balkanizá­lásának veszélyét. A regionális-etnikai ér­dekeket másfajta szerveződésben kell ér­vényre juttatni. Az FMK sajtószolgálata HELYREIGAZÍTÁS Az FMK sajtószolgálata által 1991. november 6-án kiadott „Valaki nem mond igazat" címú hírben nem Sándor Eleonóra, hanem a Világi Oszkár és Gé­mesi Károly által benyújtott inter­pellációról van szó. Tévedésün­kért az olvasók és az érintett felek szíves elnézését kérjük. Az FMK sajtószolgálata A BRAZÍLIAI ŐSERDŐKTŐL A CSALLÓKÖZI KAMIONFORGALOMIG Harmadik világkonferenciájukra készülnek a természetvédők (Munkatársunktól) - Hosszabb idő után tegnap újra találkozott az újság­írókkal Mikuláš Huba, a Szlovákiai Természet- és Tájvédök Szövetségé­nek elnöke. Miklós Lászlóval, a Szlovákiai Környezetvédelmi Bizottság alelnökével a természetvédők jövő évi brazíliai világkonferenciájának előkészületeiről tájékoztatta hallgatóságát. Immár harmadszor lesz ilyen tó­rum, először húsz évvel ezelőtt Stockholmban rendezték, s az 1992­es esztendő főbb nemzetközi ese­ményei közé sorolják. Nem véletlen, hogy Brazíliára esett a választás, hisz a területén fekvő őserdőket is a kipusztulás veszélye fenyegeti, s ha ez bekövetkezne, beláthatatlan következményei lehetnek bolygón­kon. Két új vonása lesz a konferen­ciának, amely minden eddigi hason­ló tanácskozást felülmúlhat. Először vesznek részt rajta a kormányon kívüli szervezetek (köztük a hazai környezetvédők) és a környezeti kérdések nem csak szúk szakmai megítélésben, hanem a lehető leg­szélesebb összefüggésekben kerül­nek terítékre. Számos találkozó, előkészítő lé­pés előzi meg a világkonferenciát, amely az Észak és Dél, vagyis a fej­lett és fejlődő országok érdekütkö­zésének újabb fóruma lesz. Előtte a spanyolországi San Diegóban ül­nek asztalhoz az Észak képviselői, és felerősödni látszanak Európa tranzitforgalmának szabályozására irányuló törekvések is. Ebben Csehszlovákia jócskán érdekelt, mi­vel a nyugat-európai környezetvé­delmi előírások szigorítása követ­keztében országunk a kamionforga­lom áldozatává válhat. Már hallatták hangjukat a Šumava környékiek, akárcsak a csallóköziek. Főként az úszoriak tiltakozása a leghangosabb az átmenetinek igért forgalom-átte­relés elodázása miatt. Mikuláš Huba azonosul a csallóközi követelése 1' kel, csak abban nem ért velük egyet, hogy Pozsony főpolgármestere fele­lős a történtekért. Megoldásnak az úszoriak és a pozsony-patronkaiak összefogását, a főváros érintett terü­letén a kamionforgalomért beszedett összegből zajfelfogó védőfal felépí­tését ajánlja. Egyébként a világkonferencia há­rom munkacsoportban tevékenyke­dik majd. Az egyik élén Bedrich Moldan, cseh környezetvédelmi mi­niszter áll. Éppen az általa vezetett szakembereknek lesz a feladata a másik két csoportban szerzett is­meretek általánosítása, és a Föld Chartájának kidolgozása. Ebbe azok az általános elképzelések ke­rülnek, amelyek a bolygónkon való túlélés módozatait foglalják össze. Arról is tájékoztattak, hogy elké­szült Az élet megőrzésének straté­giája, amelyet a környezetvédők átadtak a legfelsőbb állami szervek vezetőinek, valamint városok és fal­vak polgármestereinek; hogy a kör­nyezetvédelem az egyedüli terület, amely hatásköri kérdéseinek megvi­tatására egyszer sem találkozott a három tárcavezető; hogy október­től a Szlovákiai Természet- és Táj­védők Szövetsége harmadik kelet­európai szervezetként lett tagja a Föld Barátai Nemzetközi Mozga­lomnak; hogy Mikuláš Huba tegnap felkérte a főügyészt, indítson bünte­tőeljárást a csernobili atomerőmű­baleset csehszlovákiai következmé­nyeiről a lakosságot félretájékoztató személyek ellen. (j. mészáros) MEZŐGAZDASÁGI TŐZSDE A LÁTHATÁRON (Munkatársunktól) - Hatszáz meghí­vott szlovákiai mezőgazdasági szövetke­zet, állami gazdaság, élelmiszer-ipari üzem és minisztériumi regionális hivatal közül több mint 400 küldte el Nyitrára képviselőjét a kétnapos nemzetközi kon­ferenciára, amelyen bejelentették a Szlo­vák Mezőgazdasági Tőzsde megalakulá­sát. Amint azt a szervezési feladatokat magára vállaló Szlovák Gabonakamara igazgatója megnyitójában elmondta, az 1922-ben alapított és 30 éven át eredmé­nyes tevékenységet folytató Pozsonyi Terménytőzsde gazdag hagyományaira akarnak építeni. Jozef Kršek szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előadásában a piacgazdaságban nélkülözhetetlen sze­repet betöltő tőzsdék feladatait részletez­te. Kiemelte, a mezőgazdaság transzfor­mációja során új termelő, feldolgozó és kereskedelmi szubjektumok keletkeznek, s ezek között a termékek adásvételét a terménytőzsdének kell biztosítania. A piacgazdaság szellemében, vagyis a kereslet és a kínálat meghatározta árak alapján. Mindebben a minisztériumnak csupán ellenőrző szerepe lesz. Ügyel majd, hogy az. üzletkötések során betart­sák a tőzsdei alapszabályokat és előírá­sokat, mert a tőzsde és tagjai között szükséges bizalom csak így tartható fenn. A minisztert követően a tegnapi és a mai eszmecsere során is az öt amerikai tőzsdeszakértő kapott szót. Egyrészt sa­ját szakterületükről ismertették a legfonto­sabb tudnivalókat, másrészt feleltek a je­lenlévők kérdéseire. Emberközelbe hoz­va, miként működnek az USA legismer­tebb mezőgazdasági terménytőzsdéi, ho­gyan juttatják el tagjaiknak a percrekész információkat a hazai és a világpiaci hely­zetről, árakról, valamint a kereslet és a kínálat alakulásáról. Tették mindezt kedvcsináló céllal és jelleggel a tőzsdetagok sorába való belé­pésre. Hiszen mint hangysúlyozták, ők megosztják tapasztalataikat, átadják a tőzsdeügyletek lebonyolításához szük­séges legkorszerűbb technológiájukat, de ahhoz, hogy a Szlovák Mezőgazdasági Tőzsde működni kezdhessen, elsősorban tagokra van szüksége. Akiket meggyőztek, azok tegnap (vagy ma) már a belépő nyilatkozatot is aláírták­(ják). (egri) A MAGYAR LEGFŐBB ÜGYÉSZ ZÁSZLÓS GÁBORNÁL ÉRDEKÜNK A KAPCSOLATTARTÁS A Rádió magyar adása és az Új Szó interjúra a szlovák kormány alelnökével Tegnap a szlovák kormány nevében ZÁSZLÓS GÁBOR miniszterelnök-he­lyettes fogadta KÁLMÁN GYÖRGYÖT, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét. • Mi volt a találkozás célja és miről tárgyaltak? - kérdeztük az alelnök úrtól. - A magyar legfőbb ügyész hazai kol­légája, Gašparovič úr meghívásának tett eleget, s ennek kapcsán fogadtuk a szlo­vák kormány képviseletében is. Tájékoz­tattuk őt az időszerű belpolitikai helyzetről és a legégetőbb problémákról, az államjo­gi elrendezés kérdéseiről. • Csehszlovákia is részt vesz az euró­pai integrációban s így gyakran kerül szóba a társulási folyamat. Erről is be­szélgettek? - Ezzel a problémakörrel a látogatás nem függ össze. Azonban egy konkrét megállapodás előkészítésének fontos ré­szére: jegyzőkönyv aláírására kerül sor a szlovák főügyész és magyar kollégája között. Az együttműködés szorosabbá té­tele mindkét fél érdeke. Ugyanúgy, ahogy a kölcsönös előnyösség elve alapján a gazdaság területén érdekünk a kapcso­lattartás, a magyar igazságügyi szervek­kel is fontos az együttműködés. Konkré­tan rámutattam arra, milyen kísérőjelen­ségekkel jár a politikai, társadalmi és gazdasági szerkezetváltás: érintőlegesen beszélgettünk a kisebbségekről és Bős problémaköréről is. Vendégem is meg­erősítette azt a nézetet, hogy az együtt­működést ne a médiumok determinálják, hanem a tárcaközi kapcsolatok, megbe­szélések. • A magyar Országgyűlés hétfőn elfo­gadta az egyes politikai bűncselekmé­nyek elévülési határidejének megszünte­téséről szóló törvényt, nálunk érvénybe lépett az ún. lusztrációs törvény. Érintet­ték ezt a problémakört is? -Természetesen. Mindketten arra a megállapításra jutottunk, hogy mindkét törvény „társadalmi megrendelésre" ké­szült, nem boncolgattuk viszont a törvé­nyeknek és a jogállam alapelveinek az összefüggését. A tegnap reggeli tudósítá­sok már közölték: ezt a kérdést nemcsak Magyarország és Csehszlovákia, hanem Lengyelország is jogi formában szeretné megoldani, és lehet, hogy Csehszlovákia példáját fogják követni. Beszéltünk arról is, hogy csak a gyakorlati alkalmazás mutatja meg, milyen módosításokat köve­tel az adott jogszabály. TONKÓ ISTVÁN - rádió LOVÁSZ ATTILA - Új Szó PONTVADASZAT REKLÁM NÉLKÜL? Amióta lassan oldódnak a hiánygazdaság görcsei, egyre in­kább rájövünk, hogy egy vállalkozás sikere gyakran a jól szervezett is­mertető kampányon áll vagy bukik. A vagyonjegyes privatizáció pedig méreteit tekintve az utóbbi két év legnagyobb méretű húzása a piac­gazdaság kialakításának útján. Si­kere nagymérték­ben fúgg attól, hogy polgárunk hallgat a hívó szó­ra és gazdagítja családi okiratgyűj­teményét néhány értékpapírral. Ezért állunk meg­lehetősen meg­döbbenve az ügyben eddig folytatott lanyha reklámkampányt látva. Persze, közös lónak túrós a háta. A népszerűsítés valahogy gazda nélkül maradt. A sajtóban megjele­nik egy-egy fantáziátlan hirdetés, a televízióban pedig a híradó előtt e témában egy nyilvánvalóan pro­tekciós hölgy riogatja a nézőket (igaz, az utóbbi időben bevetették a Discopríbeh című népszerű cseh film főszereplőit is). Mossa kezeit az ügy technikai részét lebonyolító két vállalat is. A posta ugyan árusítja a szükséges nyomtatványokat, de hivatalaiban gyakorlatilag semmivel sem próbálja felhívni rájuk a figyelmet. Ráadásul a szerkesztőségünkbe beérkezett jelzések szerint hiába adatta ki Vác­lav Klaus a tájékoztató füzetet ma­gyarul is, Dél-Szlovákia számos he­lyiségében nem kaptak belőle a pos­tahivatalok. Az információközvetí­tést (saját állítása szerint) kellő szín­vonalon megoldó Számítástechnikai Vállalat regisztrációs központjai pe­dig semmiben sem különböznek a többi szürke hivataltól, és eddigi tapasztalataink szerint nem nagyon igyekeznek, hogy az arra tévedőben érdeklődést ébresszenek az ügy iránt. Mindennek köszönhetően, ha a városiak informáltságát gyengé­nek nevezzük, a falvakban ez a helyzet katasztrofálisnak ítélhető. Az általunk megkérdezett emberek nagy része vagy nem is hallott a va­gyonjegyes privatizációról, vagy az egészet valamiféle újfajta számító­gépes szerencsejátéknak hitte (amelyen, persze, korábban az ese­tek többséqében rajtavesztett). November 1-jétől fokozott sebes­séggel robog a privatizáció vonata. Lassan megkezdik a pontvadászatot a privatizációs alapok is. A dolgok mai állása szerint ezek lesznek az elsők a figyelemfelkeltésben. Saját érdekükben kell, hogy ezt tegyék. Emellett azonban arra is szükség van, hogy aktivizálódjanak a politizá­lásuk céljaként a jól működő piac­gazdaság megteremtését kitűző pártok is. Helyi képviselőik tudják a legjobban, hogy mi módon hatol­hatnak be a közömbösek ez esetben önkárosító világába. Nagy kár lenne ugyanis, ha a nagyprivatizáció csak a minden új iránt fáradhatatlanul érdeklődők belügye maradna, -tl­A lem Petőfi által megénekelt IV csárdáról írok, amit az enyé­szet pusztít réges-rég, hanem a he­tényi Paprika halászcsárdáról, a komáromi-érsekújvári főút mellett - amely szép tetőfödémet kap, s bi­zonyára „ruhája" is megújul. Hát kérem ez igen: tatarozzák a kivén­hedt „ obsitost", de üzemel. Lám, az új szelek ideértek. A magánvendég­lős a foltozgatás alatt sem tesz la­katot a vendég elé, miként a régi rendszerben szokás volt az ilyen felújítási munkák során. A csárda kínálata még ,, klasszikus", ami a minőséget és a mennyiséget illeti, ellenben az étel, ital ára a csillagokig ér. hírnek örvendett a civis kisvárosban, meg a környékén. Az aperitivként kínált ürmös bor decije 20,70 koronába kerül. Majd a négyszerese az élelmiszerboltban literes fiaskóban 52 koronáért árult vermutnak. Hadd jegyezzem meg, hogy az első köztársaságban, a du­naszerdahelyi Kázmér vendéglős a pozsonyi Palugyaytól, a borkeres­kedőtől, a literenként 6-7 koronáért vásárolt kifogástalan minőségű italt csupán 8-9 koronáért szolgálta föl, pedig a Kázmér-fogadó igencsak jó A halászlé? Nem Szegeden ké­szült, annyi bizonyos. A konyha fő­nök ügyel a diétás gyomrú vendé­geire, no meg az elhízásnak is hadat üzent. Az Aranyfácán ógyallai sör pedig kicsit elfeküdt. Nem a sörgyár ászokfáján, ha­nem a csárda pin­céjének mélyén várva a vendégre, bánatában kicsit megkeseredett... A kávéról jobb nem szólni. Az nem fekete, hanem illat nélküli langyos lötty volt, a presszóshölgy bizonyára termoszban pihentette jobb időkre. Az igazsághoz tartozik, hogy a feke­te az egyetlen, ami az árban is a múltat emlékezteti. Mindössze 3,50-be kerül. Olcsó húsnak híg a le­ve? A halászlé nem olcsó és mégis... Kérem, én derülátó vagyok, biza­kodom, hogy az új ,,kalap" alatt új minőség születik. Jelét máris ta­pasztalhatjuk: kifogástalan a felszol­gálás, az ital- és étlap többnyelvű, magyarul is olvasható. Márcsak a fe­kete feketedjen, a halászlé növeked­jen-izesedjen, a sör ne keseredjen, az ár pedig maradjon, sőt kisebbed­jen! Csiba Géza A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti í í sta nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapián tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 8154/91 Kiss András, Kürt (Szovjetunió) 8154/91 Kišš Karol, 1909. VII. 11., meghalt, lllésháza (Minszk) 8155/91 Kovács Teréz, 1920. I. 27., Kéménd 8157/91 Kökényi Dezső, Fiľakovské Kováče (Ausztria) 8158/91 Kollár László, 1882. III. 15., Párkány (Szovjetunió) 8159/91 Koós Gyula, 1920. IV. 26., meghalt, Krasznahorkaváralja (Szov­jetunió) 8160/91 Körtvégy Lajos, 1918. VI. 28., meghalt, Görgő (Novoszibirszk) 8161/91 Krompaský Ján, 1912. V. 12., meghalt, Rozsnyó (Satura) 8162/91 Kubovič Ondrej, 1910. XII. 26., Taksony (Kijev) 8163/91 Kulcsár István, 1880. X. 15., meghalt, Királyhelmec (Szambor) 8164/91 Kupai Pál, 1923. VIII. 1., Görgő, meghalt a SZU-ban 5016/91 Kanyicska József, 1920. XI. 24., Kürt, (Nyikolajevka) 5017/91 Karvai Lajos, 1911. III. 15., Oroszka, (Kijev) 5018/91 Krištof Štefan, meghalt, Ipolynyék (Szovjetunió) 5019/91 Kubicsek József, 1922. VI. 29., Megyercs (Zsitomír) 5020/91 Kvarda János, 1920. II. 2., meghalt, Jóka (Szovjetunió 5074/91 Kanyicska Ferenc, 1921. I. 18., Kürt (Sztálingrád) 5097/91 Kováč Ladislav, 1919. III. 3., Trebušovce (Kijev) 5075/91 Király Bertalan, Bél, (Szovjetunió) 5098/91 Kurucz Béla, 1921. VI. 30., Tardoskedd (Szánok) 5100/91 Kóňa Ondrej, 1910. VIII. 15., Nagykér, meghalt a SZU-ban 5101/91 Krajčovič František 1921. VIII. 4., meghalt, Szelőce (Dombach) 5145/91 Kalan István, 1908. XI. 25., meghalt, Bese, (Sztalinov) 5146/91 Kelöcsi Antal, 1902. V. 3., Nagykapos, meghalt a SZU-ban (Folytatjuk) A CSÁRDA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents